Túlszabályozottság miatt túlterhelt szakértői intézmények - Az Igazságügyi Szakértői Kamara állásfoglalása az Ároktői-ügy kapcsán

2013.10.14. Jogi Fórum / Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

Egy különös büntető ügy kapcsán megfogalmazódni látszik, hogy az igazságügyi szakértés is felelős az ügy elhúzódásában és egyre kínosabbá válásában. a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara közleményben szólalt fel, hogy segítse tisztázni a kialakult helyzetet, illetve az igazságügyi szakértés egyéb és egyre súlyosabb problémáit, megelőzve a jelen helyzet ismételt kialakulását.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara - mint köztestület - törvényben foglalt feladata az igazságügyi szakértők érdekeinek képviselete, valamint véleményalkotási joga van a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál és a szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában.

A Kamara tagjai között találhatóak mind az állami intézetek szakértői, mind az orvostudományi egyetemek szakértői, valamint mindazok, akik tevékenységüket élethivatásszerűen az igazságszolgáltatásnak dolgozva, vagy civil foglalkozásuk mellett, de a magánszférában végzik. Az utóbbi időben egy különös büntető ügy kapcsán megfogalmazódni látszik, vagy legalább is erre utalnak jogi és politikai állásfoglalások, hogy az igazságügyi szakértés is felelős az ügy elhúzódásában és egyre kínosabbá válásában. "A Kamara előbb írt feladatára utalva a tagok és a szakmai közvélemény részéről jogosan felmerült az igény, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara is szólaljon fel, segítse tisztázni a problémákat, illetve ne hallgassa el az igazságügyi szakértés egyéb és egyre súlyosabb problémáit, megelőzve a jelen helyzet ismételt kialakulását." - áll a MISZK közleményében.

A mostani, „Ároktői-ügy” kapcsán az alapvető probléma, hogy a DNS szakvéleményt készítő állami intézmény a túlszabályozottság miatt túlterheltté vált, egyedül nem tudta a megnövekedett feladatokat ellátni, vagyis "a hiba  - az állásfoglalás szerint -  nem „a” szakértőben, hanem a szakértői szervezetben, annak is szabályozottságában van (ezért is indokolatlan a minden szakértőt egységesen büntető szankciókkal fenyegető eljárási szabályozás gondolata)". A leterhelt intézmény mellett léteznek még kihasználatlan DNS vizsgálati kapacitások (orvos egyetemek, Közigazgatási és igazságügyi minisztériumhoz tartozó laboratórium), amelyekkel a probléma legnagyobb része a kapacitásnöveléssel megoldható.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményezési jogát a szakértői szervezet kialakítása, átalakítása során gyakorolni kívánja, ezért ismételten felajánlja közreműködését, segítségét ahhoz, hogy a probléma megoldást nyerjen - hangsúlyozza a MISZK. "Távlatilag partnerek akarunk lenni abban, hogy olyan szakértői szervezet és szabályozás jöjjön létre hazánkban, amely az igazságszolgáltatást szakmailag színvonalas szakvéleményekkel, határidőre, pártatlanul és az állam számára gazdaságilag nem megterhelő módon szolgálja ki. Tudomásul vesszük, hogy a problémák nagy része örökölt, de éppen ezért megjegyezni szeretnénk, hogy nemcsak a most felszínre került ügyben, hanem más területeken is reformra, módosításra szorul a szakértői szabályozás és szervezet." - áll a kamarai közleményben.

"Végül biztosítani szeretnénk a közvéleményt arról, hogy az igazságügyi szakértők – munkajogi helyzetüktől függetlenül – munkájukat azzal a szakmai alázattal végzik, amely nélkül az igazságszolgáltatás munkája még a jelenleginél is jobban elnehezülne. Biztatni kívánjuk a jogalkotókat arra, hogy a Kamara segítségét bátran és többször vegyék igénybe, mert ez is egy biztosítéka az időt álló törvények megalkotásának." - hangsúlyozza a Kamara.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ