Számos, a bírósági szervezetet érintő szabály változik - Az igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról

2013.12.17. Jogi Fórum / MTI

Zömmel a bírákat, a bírósági szervezetet érintő rendelkezéseket tartalmaz az igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.

A csaknem két tucat jogszabályt módosító előterjesztés alapján a közalkalmazottaknak, a köztisztviselőknek és a kormánytisztviselőknek a fizetési számlához kapcsolódóan havonta legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható. Ez vonatkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, az igazságügyi alkalmazottakra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaira, a bírókra, az ülnökökre, az ügyészekre és a honvédségi állományra.

Módosultak a Független Rendészeti Panasztestület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. Eltörölték, hogy nem lehet tagja a testületnek, aki a megválasztását megelőző két évben párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt. Egy hónappal ezelőtt is módosították már az összeférhetetlenségi szabályokat, akkor lehetővé vált, hogy a parlamenti képviselők mandátumuk megszűnése után a panasztestület tagjai legyenek.

Zárószavazás előtti módosító indítvánnyal került a törvénybe a gazdasági kamarákról szóló jogszabály módosítása egy kamarai nyilvántartás létrehozása érdekében. Ezt azzal indokolták, hogy a kötelező regisztráció nagymértékben hozzájárulhat a kamarai feladatok hatékonyabb ellátásához, továbbá a létrejövő adatbázis segítségével részletes és naprakész információ nyerhető a gazdálkodó szervezetekről.

A törvény értelmében 2014. július 1-je helyett csak egy évvel később kötelező a polgári perekben elektronikusan benyújtani a keresetleveleket, okiratokat a vállalkozásoknak és a jogi képviselőknek.

A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a Kúrián és az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselőként főtanácsadók dolgozhassanak, s ugyancsak lehetőség lesz arra, hogy a bírákhoz hasonlóan a bírósági titkárt is beoszthassák az OBH-ba.

A jövőben az egyes bíróságoknál a bírói mellett a szükséges igazságügyi alkalmazotti létszámot is az OBH elnöke határozza meg.

Törvényben szabályozzák a Kúrián a főtitkári és a főtitkár-helyettesi posztot. Ezek a bírósági vezetők a Kúria elnökének igazgatási tevékenységét segítik, például ellátják a legfelsőbb bírói fórum működésével, az elnöki döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szervezési, ellenőrzési, koordinációs feladatokat.

Újdonság, hogy a bíró öt helyett három évente lesz köteles igazolni a munkáltatójának, hogy részt vett a kötelező továbbképzésen.

Az elfogadott törvény az Alkotmánybíróság júniusi határozata miatt a bírák jogállásáról szóló jogszabályt is módosítja. Az Ab azt kifogásolta, hogy a bírói álláshelyre kiírt pályázati eljárásban nincs megfelelően szabályozva, milyen esetkörökben, milyen indokok alapján lehet eredménytelennek nyilvánítani az olyan pályázatot, amelyre több érvényes és rangsorolt pályázat is időben beérkezett.

Most kiegészítették azokat az esetköröket, amelyek esetén az OBH, illetve a Kúria elnöke dönthet úgy, hogy a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, és így eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot. Ilyen döntés hozható összeférhetetlenség, eljárási szabálysértés esetén, vagy ha a pályázat kiírása után bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését, továbbá ha a pályázat kiírása után olyan körülmény vetődött fel, amely miatt az állást pályázat kiírása nélkül szükséges betölteni.

Kiegészítették a fegyelmi eljárás során a bírói tisztségből való kötelező felfüggesztésre vonatkozó szabályozást is. Az eddigi esetek mellett előírták, hogy azt a bírót is fel kell függeszteni a tisztségből, akivel szemben büntetőeljárás folyik, és ennek során vádemelés is történt. Egy új fegyelmi büntetés is lesz: két fizetési fokozattal visszavetés.

Módosult az országgyűlési törvény is, így a képviselők kétharmadának szavazata lesz szükséges a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és választott tagjának megválasztásához.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS