Kúria: A bíróságok nem léphetnek ki a jogállami keretekből - A Kúria évzáró sajtótájékoztatójáról

2013.12.20. Jogi Fórum / MTI

A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémákat okoznak, amelyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetők, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekből - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói kérdésre a legfelsőbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten.

Az igazságszolgáltatás függetlenségére célozva elhangzott az a kérdés is, hogy milyen nyomás nehezedett a devizahitelek ügyében a Kúriára. Ezzel összefüggésben a főbíró azt hangsúlyozta: a bírói függetlenség garanciái évtizedek óta fennállnak és ma is működnek, ezt az alaptörvény is biztosítja.

A közszereplők felvetései fontos társadalmi jelenségekre hívják fel a figyelmet, a megnyugtató ítélethez hozzájárul annak társadalmi beágyazottsága, a közéletben elhangzó nyilatkozatok pedig a figyelemfelhíváson nem mentek túl, a bíróságokat nem befolyásolták - fűzte hozzá a Kúria elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos hétfői jogegységi határozat mennyiben segítheti a sok ezer per elintézését, a főbíró azt emelte ki: a döntés bizonyos alapvető kérdéseket lezár, így például, hogy a devizahiteles konstrukció önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem érvénytelen, ami azért fontos, mert sok kereset részben ezen alapszik.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta: a jogegységi határozat kötelező a bíróságok számára, ezért megalkotása nagy felelősség, csak kellően kiérlelt elvi megállapításokat tartalmazhat, melyek segítik sok különféle konkrét ügy eldöntését, ám azokat a maguk bonyolultságában csak az adott ügyben eljáró bírák ítélhetik meg. Emiatt természetesen a jogegységi döntésből nem következik, hogy minden devizahitel érvényes, bizonyos esetekben a bírák ezután is dönthetnek úgy az adott ügy körülményei miatt, hogy az ott vizsgált szerződések egyes részletei vagy akár az egészük érvénytelen.

Az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében a szakember azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az érvényessé nyilvánításra kell törekedniük a bíráknak, hiszen a szerződés teljes érvénytelensége nem érdeke egyik félnek sem, különösen az adósoknak nem, ugyanis akkor a tőketartozás nyomban esedékessé válik, ami különösen a lejárati idő elején tartó adósoknak okozhat súlyos problémákat.

Kérdésre válaszolva a Kúria kollégiumvezetője kiemelte: többek között arról sem szólt a jogegységi döntés, hogy milyen árfolyamon kell elszámolniuk a feleknek, ha erre sor kerül.

Vezekényi Ursula kúriai tanácselnök kérdésre válaszolva elmondta, várhatóan a tavasz folyamán megszülethet az unió luxembourgi székhelyű Európai Bíróságának az a döntése, amelyben a Kúria indítványára az árfolyamréssel kapcsolatban foglalnak állást, ami általában kihathat a devizahiteles szerződések tisztességtelenségének kérdéskörére is. Az egyoldalú szerződésmódosítás - kamat-, költség- és díjemelés - problémájával már egy évvel ezelőtt foglalkozott a Kúria.

Arra a felvetésre, hogy a jogegységi határozat egyik mondata a jogszabályalkotás lehetőségére utal, egy újságíró szerint mintegy "biankó csekket" adva arra, hogy a jogegységi határozatot felülírva a jogalkotó határozzon a devizahiteles szerződések utólagos módosításáról, Darák Péter annyit mondott: a határozat csupán kijelölte, hogy mire alkalmas a bíró szerződésmódosítás, és mi az ami már túlmutat ezen. Hozzátette: a jogalkotói szerződésmódosítás lehetőségeiről várhatóan az Alkotmánybíróság fog majd foglalkozni, hiszen ebben a témakörben a kormány néhány hete a testülethez fordult.

Darák Péter a Kúria évzáró sajtótájékoztatóján beszámolt többek között arról, hogy elkészült a legfelsőbb bírói fórum középtávú intézményi stratégiája, amely nem csupán a Kúria erősségeivel, de gyengéivel, problémáival is foglalkozik.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai idén foglalkoztak többek között az uniós jog és a hazai jogalkalmazás problémáival, a vád törvényességének és a vád esetleges hiányosságai kiküszöbölésének kérdésével, a vagyonosodási vizsgálatokkal, a közigazgatási bírságokkal és a bírósági határozatszerkesztéssel, ami a főbíró szerint alapvetően megújítja a Kúria munkáját. Ez utóbbi témában egy nyelvészprofesszort és az egy színházi dramaturgot is bevontak a legfelsőbb bírói fórumon folyó munkába - tette hozzá a főbíró.

Ismertetése szerint a Kúriára idén több mint hatezer ügy érkezett, az összesen 83 kúriai bíró ugyanakkor több mint hétezer ügyet fejezett be, a felülvizsgálati eljárások időtartama csökken, mintegy félszáz volt, ami valamivel több mint egy évig tartott. Az idén nyáron hatályba lépett új büntető törvénykönyv kapcsán a Kúria büntetőkollégiuma foglalkozott többek között a jogos védelem és a feltételes szabadságra bocsátás elvi kérdéseivel. A közigazgatási és munkaügyi kollégium vizsgálta az adótitok, a sztrájkjog és az új munka törvénykönyv egyes elvi kérdéseit. A polgári kollégium pedig foglalkozott a csődtörvény és a fogyasztási szerződések kérdéseivel.

Wellmann György elmondta, számukra 2013 a konszolidálódás éve volt a bírák nyugdíjazását követő bizonytalan időszak után.

  • kapcsolódó anyagok
DEVIZAHITEL
KÚRIA
DARÁK PÉTER