Illetékesség hiányában - Az áthelyezett büntetőügyek többségét visszaküldték vidékről a Fővárosi Törvényszéknek

2014.01.13. Jogi Fórum / MTI

Illetékesség hiányára hivatkozva az áthelyezett büntetőügyek többségét visszaküldték vidékről a Fővárosi Törvényszéknek - olvasható a Fővárosi Törvényszék szóvivőjének pénteki tájékoztatásában.

Póta Péter felidézte: a Fővárosi Törvényszék hétfői büntetőkollégiumi tanácselnöki értekezlete állást foglalt abban, hogy annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie a büntetőeljárást, ahol a tárgyalást eredetileg megkezdték, függetlenül attól, hogy az ügyáthelyezés miatt eljáró törvényszékek megállapították az illetékességük hiányát.

Az ügyáthelyezések lényege, hogy a kiemelkedően nagy munkateher miatt 2011-ben a Fővárosi Bíróságtól, majd 2012-től a Fővárosi Törvényszéktől büntető-, polgári és gazdasági ügyeket helyeztek át más, azonos hatáskörű vidéki törvényszékekhez. A Fővárosi Bíróságtól 2011-ben 12 gazdasági ügyet, a Fővárosi Törvényszéktől 2012-től két polgári, 31 gazdasági és nyolc büntetőügyet helyeztek át.

Az áthelyezett nyolc büntetőügyből a vidéki törvényszékek illetékesség hiánya miatt eddig hatot küldtek vissza a Fővárosi Törvényszéknek. A büntető ügycsoportba tartozó ügyáthelyezések kapcsán a Kúria a "negatív illetékességi ütközés" miatt érintett - tette hozzá.

Mint kifejtette: az illetékesség kérdése az egyik legfontosabb eljárásjogi intézmény a törvényben, ennek alapján lehet megállapítani, hogy melyik bíróságnak kell elbírálnia a büntetőügyet. Az illetékességnek több típusa van: az általános, különös és a kizárólagos illetékesség.

Az általános szabályok szerint a büntetőeljárás lefolytatására az a bíróság az illetékes, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. Ettől a szabálytól azonban el lehet térni - jegyezte meg.

A kizárólagos illetékességet deklaráló jogszabályi rendelkezések szerint az adott büntetőjogi ügycsoportot csak az adott bíróság bírálhatja el. A törvény szerint a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozó ügyek: az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

Ha - akár részben is - ezen bűncselekménytípusok miatt emelt volna vádat az ügyész, akkor kellett volna a Fővárosi Törvényszéken az eljárásokat lefolytatni. Az ügyészség azonban nem ezek miatt a cselekmények emiatt emelt vádat, így a szakmai értekezlet döntése alapján a visszaküldött ügyekben a Fővárosi Törvényszék meg fogja állapítani az illetékességének hiányát.

Az illetékes bíróság kijelölése a Kúria eljárásjogi feladata lesz. Az, hogy hány ügyet bírál el a Kúria, arról a Fővárosi Törvényszék csak azt követően ad tájékoztatást, miután az egyedi ügyekben az érintettek a döntést átvették - tájékoztatott Póta Péter.

Szerdán Kónya István, a Kúria elnökhelyettese azt közölte: a Fővárosi Törvényszék végzésének meghozásától számítva két hónapon belül lezárulnak bírósági ügyáthelyezések. Mint elmondta: ha az illetékességi összeütközés azonos ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek között van, akkor az adott ítélőtábla dönt. Két különböző ítélőtáblához tartozó törvényszék közötti összeütközés esetén a Kúriának kell döntenie.

Így például a Kúriának kell döntést hoznia a bíróság kijelöléséről a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, valamint Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa büntetőperében is.

A Kúria elnökhelyettese azt mondta: még egy ügy sem érkezett a Kúriára. Ha a Fővárosi Törvényszék meghozza a végzéseit, beszerzik az ügyészi indítványt, amelyet a Legfőbb Ügyészség haladéktalanul megküld, utána pedig a Kúria a törvényi szempontok alapján azonnal dönt.

Kónya István arra is kitért, hogy a kijelölt bíróság vagy folytatja, vagy elölről kezdi az ügyet. Ha ugyanis olyan bíróság kap meg egy ügyet, amely azt nem tárgyalta korábban, akkor új ügyként kell kezelnie. A Kúria elnökhelyettese kiemelte: vannak úgynevezett perkönnyítő megoldások, az elvégzett eljárási cselekmények például nem válnak semmissé.

A bírósági ügyek áthelyezését 2011-ben tette lehetővé a törvény az Országos Bírósági Hivatal elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.

2012 tavaszán az ügyáthelyezésekkel összefüggésben alkotmánybírósági eljárás indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán.

Az Alkotmánybíróság 2013 decemberében mondta ki a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény alkotmányellenességét.

December 16-án a Kecskeméti Törvényszék az illetékességének hiányát állapította meg Hagyó Miklós és 14 társa büntetőperében, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. A Szolnoki Törvényszék a múlt szombaton közölte, hogy - ugyancsak az Alkotmánybíróság decemberi határozatára figyelemmel - illetékesség hiánya miatt átadta a Sukoró-ügyként ismert büntetőpert a Fővárosi Törvényszéknek. December 13-án szintén a Szolnoki Törvényszék állapította meg ítélet helyett illetékességének hiányát egy budapesti, 2008-ban és 2009-ben elkövetett, 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyben, és a pert áttette a Fővárosi Törvényszékre.

Kapcsolódó cikkek:

Illetékesség hiányában is lefolytatandó eljárások - A Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumi tanácselnöki állásfoglalásáról

Két hónapon belül lezárulnak a bírósági ügyáthelyezések - A Kúria nyilatkozata az illetékességi összeütközések ügyében

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS