Vesztegetés-e az utólag elfogadott hálapénz? - A Legfőbb Ügyészség egy-két héten belül választ ad a kérdésre

2014.04.25. Jogi Fórum / MTI

A Legfőbb Ügyészség egy-két héten belül válaszol a Magyar Rezidens Szövetségnek arra a megkeresésre, amelyben a szervezet arra vár választ, hogy az orvosok által előre nem kért, utólag azonban elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a gazdasági vesztegetés tényállását. Erről Polt Péter legfőbb ügyész beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Dénes Tamás szerdán jelentette be, hogy a legfőbb ügyészhez fordulnak, mert fontosnak tartják az utólag elfogadott hálapénz sorsának tisztázását. Az új büntető törvénykönyv alapján - az általuk megkérdezett szakértők szerint - előfordulhat ugyanis, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag adott, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

Polt Péter hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy hasonló eset miatt eljárás indult volna, ugyanakkor a rezidensszövetség által felvetett problémát valósnak nevezte és ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak rá. Mint mondta, megvizsgálják, hogy mit mond a törvényszöveg, továbbá azt, hogy mi lehetett azzal a jogalkotó akarata, és ez alapján alakítják ki az álláspontjukat. Hozzátette: ez nem egy szokványos forma, az ügyészség nem szokott ilyen állásfoglalásokat kiadni. Előrevetítette azt is, hogy elképzelhető, a jogalkotót is megkeresik ebben a kérdésben.

Polt Péter azt is jelezte, hogy álláspontjukat körlevélben az ügyészi szervezeten belül is megküldik az egységes jogalkalmazás érdekében.

Az interjú során a legfőbb ügyész arra is kitért, hogy az ügyészség munkáját a szervezetbe vetett bizalom alapján tudják mérni, és jelezte, hogy a közintézmények bizalmi indexét vizsgálva az Alkotmánybíróság és az önkormányzatok után továbbra is a harmadik helyen szerepel az ügyészség egy nemrég végzett kutatás szerint. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a sorrend nem változott, az ügyészség bizalmi indexe javult a múlt évi adatsorhoz képest.

Az eljárások gyorsításának lehetőségét firtató kérdésre a legfőbb ügyész azt válaszolta: folyamatosan keresik ennek a lehetőségét, és példaként említette, hogy a bonyolult ügyekben csapatmunkát vezettek be, így az ilyen eljárásokban két, vagy akár három ügyész is részt vesz.

A legfőbb ügyész az M3-as autópályán 2012 augusztusában négy ember halálát okozó szlovák nő ügyéről is szólt; az eljárásban a Pest Megyei Főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását indítványozta. Polt Péter szerint ennek oka az, hogy az ügyész álláspontja szerint az ügyészi vádban megjelölt bűncselekmény, a közúti veszélyeztetés az elsőfokú tényállás alapján nem lenne megállapítható, ezért kérte a vádhatóság az elsőfokú eljárás ismételt lefolytatását.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYÉSZSÉG
EGÉSZSÉGÜGY