Telefonos szélhámosokra figyelmeztet a rendőrség

2002.02. 7. Korridor

Az álláskeresők emelt díjas telefonszámok hívogatásával naponta több ezer forintot dobnak ki az ablakon. A hívott ugyanis általában konkrét munkát nem tud adni, a percenkénti több száz forintos telefondíj nagy része viszont a zsebébe vándorol.

Így nem csoda, hogy kedvesen elbeszélgetnek az emberrel, jobb esetben a munkavállaló adatait is felveszik, néha - arra hivatkozva például, hogy az adatlap a szomszéd szobában található - egy ideig félreteszik a kagylót. Mindezt percenként általában 360 forint plusz áfáért. Az ORFK azután helyezte el figyelmeztetését a honlapján, hogy a Dunántúli Naplóban cikk jelent meg az elszaporodó csalási módszerről.

A törvénytelenségre az ad lehetőséget, hogy a Matávtól a legális működést igazoló iratok bemutatásával 90-es telefonszámot bármely cég igényelhet. A szerződések záradékában ugyan kikötik, hogy ha a szolgáltatást a 90-es számmal bárhol meghirdetik, a percenkénti vagy másodpercenkénti tarifát fel kell tüntetni, de a zavarosban halászókat ez sem riasztja el. Ha a feltételeknek nem tesznek eleget, és az ügyfelek a Matávnak jelzik a hiányosságot, a céget felszólítják a mulasztás pótlására. Ha 30 napon belül nem orvosolják a problémát, szerződést bontanak a társasággal, mást azonban nem tehetnek.

A percenkénti díj áfa nélkül 360, 240, 180 vagy 120 forint lehet, a cégek ezek közül szabadon választhatnak. A 360 forintos tarifából például mindössze 35 forint marad a Matávnál, a telefonáló által fizetett összeg több mint 90 százalékát, azaz 325 forintot a vonal másik végén lévő cég zsebeli be.

A Büntető törvénykönyv szerint ha valaki jogtalan haszonszerzés miatt mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, csalást követ el. Ha a 90-es telefonszámokon állást kínálók valóban nem tudnak munkát ajánlani, az ügyfeleket megtévesztik, esetenként több ezerforintos kárt okoznak. A tevékenységet üzletszerűen végzik, így nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről van szó, a büntetés akár két évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A probléma csupán annyi, hogy az effajta csalás rendkívül nehezen bizonyítható.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, a megyében ez idáig egyetlen emelt díjas hívószámmal kapcsolatos feljelentés sem érkezett. Az érintettek minden bizonnyal elkönyvelik tanulópénzként a veszteséget, a hosszadalmas pereskedést 2-3 ezer forint miatt nem vállalják.

  • kapcsolódó anyagok
RENDŐRSÉG