Tanulmány a nagyberuházások korrupciós kockázatainak felméréséről - Az Állami Számvevőszék megállapításai

2016.05. 9. Jogi Fórum / ÁSZ

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke átadta az Országgyűlésnek az ÁSZ nagyberuházások integritási kockázatairól és az ezt kezelő kontrollok kialakításáról szóló tanulmányát. A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti. Következésképpen a nagyberuházások előkészítésének és megvalósításának irányítási rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az kiemelten kezelje ezeket a kockázatokat, és megfelelő erőforrásokat mozgósítson a korrupciós kockázatok bekövetkezésének megelőzésére. Tanulmányával az ÁSZ megfelel a vonatkozó országgyűlési határozatnak és hozzájárul Budapest 2024-es olimpiai pályázatához.

Az Országgyűlés a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozatában felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy az olimpiai játékok megrendezésének előkészítésére, valamint a megrendezés esetén az arra fordított kiadások tekintetében nyújtson szakmai támogatást a pályázat előkészítői számára a közpénzek törvényes, szakszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása érdekében.


Az ÁSZ az OGY határozatban szereplő felkérésnek első lépésként a nagyberuházási projektek ellenőrzési tapasztalatai, az integritási felmérések során szerzett ismeretei, továbbá a nagyberuházások nemzetközi tapasztalatai – ezen belül kiemelten az elmúlt 10-15 évben megrendezett olimpiákhoz kapcsolódó beruházások ellenőrzési tapasztalatai – összegyűjtésével kíván eleget tenni az átadott tanulmány formájában. A tanulmány szakmai támogatást nyújthat a döntéshozók számára a nagyberuházások integritási kockázatainak feltárásához és az ezt kezelő kontrollok meghatározásához.

A tanulmány feltárja és rendszerezi a nagyberuházások tipikus korrupciós kockázatait – amelyeket eredendő korrupciós kockázatokra és a korrupció veszélyét növelő tényezőkre bont –, valamint a korrupciós veszélyeztetettséget mérséklő, a nagyberuházások esetén kötelezően, illetve célszerűen alkalmazandó integritási kontrollokat. A nagyberuházásokkal kapcsolatos eredendő korrupciós kockázatok azokat a beruházás jellegéből következő veszélyhelyzeteket jelentik, amikor fennáll a lehetőség a közpénzek és a közvagyon magánérdekek mentén történő felhasználására. A korrupciós veszélyeket növelő tényezők pedig a nagyberuházások kivitelezésének aktuális feltételeit jelentősen befolyásoló – az eredendő korrupciós veszélyeztetettséget növelő – körülmények.


Az ÁSZ tanulmánya szerint a projekt döntéshozóinak és a beruházóknak a személyes kapcsolatrendszere potenciális forrása a korrupciós lehetőségeknek, továbbá eredendő kockázat az is, hogy az olimpia esetében nehezebb hasonló projektekre vonatkozó megbízható összehasonlító információkat szerezni, így megbízható költségbecsléseket készíteni, a folyamatokat átlátni, kialakítani. A nagyberuházásokkal járó komplex rendszerek nehezen átláthatóak, a fix határidők pedig növelik a projektvezetésen és engedélyező hatóságokon lévő nyomást arra, hogy szorult helyzetben engedjenek a kialakított kontrollokból, ami által megnő a magánérdekeknek történő kedvezés lehetősége. A nagy presztízsberuházásoknál a nemzetközi és társadalmi tekintélyvesztés miatti aggodalom, valamint, a magas eredményelvárások szintén hasonló, a kontrollokat lazító mechanizmusokat indíthatnak be.


A korrupciós veszélyeket növelő tényezők közül kiemelendőek a szabályozási környezet, a beruházás szervezési megoldások és a résztvevők kiválasztásának kockázatai. Alapvetően a beruházásban résztvevők kiválasztásánál, a szerződéskötéseknél és a nem megfelelő teljesítésekre vonatkozó szankciók érvényesítésének elmaradásakor nyílik arra lehetőség, hogy a nem kellően gondos szakmai körültekintés, a nem megfelelő beruházás szervezési eljárások következtében a hatékony megvalósítás, azaz a közösség érdeke helyett a magánérdekeknek kedvezzenek. A beruházás tervezésénél különösen nagy kockázatot jelent, ha nem végeznek körültekintő elemzéseket, számításokat a projekt alakulására, a lehetséges változásokra nézve. Jellemző példa, hogy az olimpiai beruházásokra vonatkozó nemzetközi tapasztalatok szerint rendszeresen, nagymértékben alábecsülik a rendezési költségeket.

Az ÁSZ tanulmánya szerint a korrupció csak akkor küszöbölhető ki, ha a nagyberuházásért felelős vezetők a korrupciós kockázatokat szisztematikusan feltárják, és kiépítik, valamint a gyakorlatban is működtetik azt a kontrollrendszert, amely növeli a korrupcióval szembeni ellenálló-képességet. Egy ilyen rendszer kialakítása a magyar jogszabályi környezet általában megfelelő feltételeket biztosít, de szükség lehet az olimpia megrendezésének sajátosságait figyelembe vevő további jogszabályok megalkotására is.


A korrupció megelőzése és kiszűrése szempontjából a kulcskérdés az, hogy a nagyberuházások előkészítésének, lebonyolításának az irányítási rendszerét úgy alakítsák ki, hogy az a beruházás minden szakaszában maximálisan figyelembe vegye a korrupciós kockázatokat, és azok kezelésének erőforrásigényét.


A szakmai támogatás második lépéseként – az ÁSZ által kifejlesztett és a tanulmány végén felvázolt – RÉS-elemzési módszer segítségével az ÁSZ kidolgoz, és az olimpiai pályázat felelősei részére átad egy olyan módszertant, amely tételesen meghatározza, hogy milyen integritási kontrollokat célszerű kiépíteni és működtetni az olimpia, paralimpia megrendezése esetén jelentkező integritási kockázatok eredményes kezelésére. Továbbá a felkérés teljesítésének harmadik lépéseként az ÁSZ ellenőrizni fogja, hogy az olimpiai pályázat felelősei az integritási kockázatokkal szembeni védelmi rendszert az ÁSZ módszertana szerint kiépítették-e, és a gyakorlatban is működtetik-e a kontrollokat.

A tanulmány teljes egészében ITT olvasható. 

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK