Fenntartható-e a jogviszony nemzetbiztonsági kockázat esetén? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2018.11.19. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása nem elegendő az eljárási garanciák teljesedéséhez, hiszen az alkotmányos szabályban előírt garanciák éppen azt a célt szolgálják, hogy azok megtartásával a bíróság a véglegesség igényével hozhasson érdemi döntést. - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről (II/3423/2015.)

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/D. § (13) és (14) bekezdései, valamint a 71. § (4) bekezdése és 72/B. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2019. március 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/B. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszüntette.

Az ügy a legfőbb ügyész utólagos normakontroll indítványa alapján indult. Az indítványozó szerint a szabályozás nem tartalmazza azt a szempontrendszert, amely a legfőbb ügyész mozgásterét behatárolhatná abban a tekintetben, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt a megállapított biztonsági kockázat ellenére mégis fenntartsa. A minden támpontot nélkülöző és ellenőrizhetetlen, parttalan mérlegelési jogkör álláspontja szerint nem felel meg a világos és egyértelmű normatartalom követelményének.

Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta. A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, illetve a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételekkel összefüggésben, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e. A titkosszolgálati tevékenység feletti, parlamenti külső kontroll általános, még a különleges esetekben sem külön indokolandó hatásköre a parlamentáris demokráciáknak. Az alkotmányjogi kérdés nem olyan formában merül fel, hogy miért kellene egyáltalán a szolgálatokat ellenőrizni, hanem úgy, hogy miért maradhatna egyáltalán tevékenységük az ellenőrzés alól kivont terület. Az indítvánnyal támadott, a nemzetbiztonsági ellenőrzés jogorvoslatával kapcsolatos jelenleg hatályos szabályozás a korábbi jogorvoslati formák elegyét alkotja: több fokú ugyan a jogorvoslati rendszer, de azzal a megkötéssel, hogy az eljáró bíróság csak a szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. A kockázati tényezőt feltáró szakvélemény alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kezdeményező szerv vezetője – mérlegeli, hogy: a jelöltet nem alkalmazza, a beosztásban lévőt felmenti a fontos és bizalmas munkakör betöltése alól, és más beosztásba helyezi, vagy a kockázati tényező ismeretében is alkalmazza fontos és bizalmas munkakörben. A biztonsági szakvéleményben foglaltakat az ellenőrzött személy érdemben (azok tényszerűségét, valódiságát stb.) csak a főigazgató útján a miniszternél, majd a Bizottságnál támadhatja meg.

Önmagában a bírói út igénybevételének formális biztosítása nem elegendő az eljárási garanciák teljesedéséhez, hiszen az alkotmányos szabályban előírt garanciák éppen azt a célt szolgálják, hogy azok megtartásával a bíróság a véglegesség igényével hozhasson érdemi döntést. A testület megállapította: a biztonsági szakvélemény hatása jelentős és lényegesen befolyásolja az ellenőrzött személy helyzetét, jelen ügyben az ügyészek alkotmányos státuszát. Alkotmányos csak az a jogorvoslati megoldás lehet, melynek terjedelme ehhez igazodni tud, és képes a nemzetbiztonsági szakvélemény és a döntés által okozott sérelem orvoslására, valódi és hatékony külső kontroll, bírói jogvédelem biztosításával. Mindezek eredményeképpen az Alkotmánybíróság megállapította a támadott szabályozás alaptörvény-ellenességét.

A határozathoz különvéleményt csatolt Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybíró.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYÉSZSÉG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NEMZETBIZTONSÁG