Korrupciós veszélyek a közszférában - Minden eddiginél pontosabb visszajelzés az ÁSZ friss Integritás-felmérésében

2019.05.10. Jogi Fórum / ÁSZ

Minden korábbinál pontosabb visszajelzést ad az Állami Számvevőszék Integritás-felmérése a közszféra korrupciós veszélyeiről. Az ÁSZ 2018-ban nyolcadik alkalommal mérte fel a közszféra szervezeteinek korrupciós kockázatait, illetve a kontrolljait. Az Integritás-felmérésben minden korábbinál több, összesen 3451 szervezet vett részt, ami azt mutatja, hogy széles körben elterjedt a korrupciós kockázatok megelőzését szolgáló integritás szemlélet a magyar közszférában. A 2018-as kérdőív számos új kérdést tartalmazott, továbbá a kitöltők egyedi értékelést is kaptak.

2018-ban az Állami Számvevőszék felmérése számos ponton megújult. Az új webes felületnek köszönhetően könnyebben hozzáférhetővé és kitölthetővé vált a kérdőív. Az eddigieknél rövidebb és átláthatóbb a kérdéssor, amely a korábban nem vizsgált kontrolleszközök elterjedtségét elemzi, továbbá önértékelést készít a kitöltők számára az egyes integritási területekre vonatkozóan. Az automatikusan megjelenő önértékelő lap – a válaszadó intézmény saját eredményei mellett – bemutatja az összes válaszadó és a saját intézménycsoportba tartozó válaszadók átlagértékeit is. A válaszadók ezáltal felmérhetik azokat a területeket, ahol fejlődésre van szükségük. Emellett a technológia egy állandóan frissülő adatbázist képezve segíti a hazai közintézmények integritás kockázatainak beazonosítását, a változások rendszerszintű nyomon követését, az ellenőrzési témák és az ellenőrzött intézmények kockázatalapú kiválasztását, illetve a jól irányított állam megvalósítását.

Az integritás kockázatok és kontrollok

A közszféra intézményei körében az integritás kockázatok és a kontrollok kiépítettsége jellemzően együtt mozog: minél magasabb a kockázati szint, annál magasabb a kontrollkiépítettség is. Ezzel együtt azonban az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek a különböző területeken.

A legmagasabb kockázati szinttel a kormány és a kormányhivatalok, valamint a felsőoktatás rendelkezik, magas kontrollkiépítettség mellett. Kiemelkedően magas kontrollkiépítettség az igazságszolgáltatás, rend és honvédelem, valamint a független intézmények körében jellemző, ahol a kockázati szint ehhez képest mérsékelt. A helyi önkormányzatoknál azonban a magas kockázati szinthez csupán átlagos szintű kontrollkiépítettség társul.

A jogszabályi környezet komplexitása (90%), a közszolgáltatás nyújtása (80%), valamint a méltányosság gyakorlása (54%) jelentős kockázatot hordoz a hazai közszféra intézményei számára. A jogszabályi környezetet a válaszadók 9%-a értékeli ellentmondásosnak, 6%-a hiányosnak, 74%-a összetettnek és 49%-a szerteágazónak. A hazai közszférában számos kontrolleszköz elterjedtsége növekszik, azonban az újonnan mért kontrolleszközök elterjedtsége még alacsony. Integritás tanácsadót az erre kötelezett csoportokon kívül alig alkalmaznak (7%), illetve kevésbé terjedtek el az emberi tényező teljes kizárásával – így a korrupciós kockázatok eliminálásával – működő automatizált rendszerek (15%). Számuk és alkalmazási területük viszont örvendetesen növekszik. Az ügyfelek elégedettségét leginkább azok az intézmények mérik (40%), amelyek közvetlenül találkoznak az ügyfelekkel, ilyenek például az oktatási és egészségügyi intézmények. A kontroll terjedése tehát továbbra is fontos lenne, hiszen az ügyfelek véleményének, tapasztalatainak megismerése nyomán fejleszthető az ellátás színvonala és integritása.

A közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok

A köz- és a magánszféra közötti üzleti kapcsolatok integritási helyzete az Integritás felmérések érdeklődésének fókuszában áll. A válaszadók túlnyomó többsége (98%) a megrendelt áruk/szolgáltatások ellentételezését megelőzően, gondos gazda módjára minden esetben ellenőrzi a teljesítést. Hasonlóképpen elterjedt az utalványozás, a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzés feladatainak megosztása, amely az intézmények több mint 60%-a által alkalmazott gyakorlat.

A 2018-as felmérés eredményei rávilágítottak, hogy azon intézménycsoportok esetében kevésbé elterjedt a három ajánlat bekérésének előírása, ahol az intézményi kiadások 75 százalékát meghaladó mértékben, a közbeszerzési törvény hatályán kívüli beszerzések a jellemzőek.

A közintézmények által a privát szereplőkkel kialakított leggyakoribb kapcsolati forma a szakértők alkalmazása (65%). A közintézmények a külső szakértőket leggyakrabban tanácsadói feladatokra veszik igénybe, a tanácsadói feladatok érdemi tartalma ugyanakkor nehezen megítélhető, átláthatósága a legkevésbé biztosítható, ezért indokolt e terület kontrollszintjének megerősítése.

Az elemzésről részletes cikket olvashat a Pénzügyi Szemle Online oldalon, a 2018. évi Integritás-felmérésről szóló számvevőszéki elemzés pedig teljes terjedelemben ITT elérhető.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
PÉNZÜGYI JOG
KÖZBESZERZÉS
KORRUPCIÓ
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK