Vitathatóak-e bíróság előtt az Állami Számvevőszék megállapításai? - Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt állapított meg

2019.11.20. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét erre irányuló kereset alapján a bíróság érdemben, a cselekmény jogalapja körében felülvizsgálhatja - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1655/2018. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította az Állami Számvevőszékről szóló törvény egy rendelkezése, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak és a Fővárosi Törvényszéknek az egyik parlamenti párt költségvetési támogatásával összefüggő közigazgatási jogvita tárgyában hozott ítéletei ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz indítványt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a jogorvoslathoz való jogból fakadó alkotmányos követelményként megállapította, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét erre irányuló kereset alapján a bíróságnak érdemben, a cselekmény jogalapja körében a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének összegszerűségére is kiterjedően kell felülvizsgálnia.

Az ügy előzményeként az indítványozó párt vonatkozásában az Állami Számvevőszék ellenőrzést végzett, majd fizetési felszólítást küldött. Ez ellen az indítványozó párt keresettel élt, azonban keresetlevelét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság visszautasította, mivel a bíróság álláspontja szerint az Állami Számvevőszék jelentése és az ennek alapján kiadott felszólítás, felhívás és tájékoztatás nem tekinthető közigazgatási tevékenységnek, így az elsőfokú bíróságnak a jogvita elbírálására nincs hatásköre. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben a tisztességi hatósági eljáráshoz való jogának és a jogorvoslathoz való jogának sérelmére hivatkozott.

Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során először is rámutatott, hogy Magyarországon a mindenkori Állami Számvevőszék hatósági jogkör nélküli hivatali típusú intézményként működik. Az Állami Számvevőszék többek között ellenőrzi az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését és a feltárt tényeket és az ezeken alapuló megállapításokat tartalmazó jelentést készít. Az Állami Számvevőszék ugyanakkor szankció-kiszabási hatáskörrel nem rendelkezik, jelentése nem tekinthető sem hatósági jogkörben elfogadott döntésnek, sem pedig bírósági határozatnak. Utóbbiakra tekintettel az Alkotmánybíróság nem látta megalapozottnak a jogorvoslathoz való jog sérelmét. Mindazonáltal a vitatott jelentés „közvetetten” mégis vitatható bíróság előtt. A fizetési felhívását követően ugyanis a Magyar Államkincstár köteles döntést hozni a pártnak a központi költségvetésből járó támogatás csökkentéséről, illetve a pártot nemfizetés esetén az adóhatóság megkeresi. A Magyar Államkincstár döntése ellen már van helye jogorvoslatnak, a közigazgatási perben pedig a szabad bizonyítás elve érvényesül, és egyetlen jogszabályi rendelkezés sem tartalmazza, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai közigazgatási perben önmagában megdönthetetlen kötőerővel rendelkeznének. Ebből az következik, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét erre irányuló kereset alapján a bíróság érdemben, a cselekmény jogalapja körében felülvizsgálhatja, amit az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként is megállapított. Minthogy azonban a jelen ügyben az indítványozó nem a Magyar Államkincstár ellen, hanem az Állami Számvevőszék ellen indított közigazgatási jogvitát, az Alkotmánybíróság a bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK