Felmondható-e korrupció gyanúja miatt a kormánytisztviselő munkaviszonya? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2019.12.10. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A munkaviszonyhoz szükséges alapvető bizalom fenntartása nem várható el a munkáltatótól, ha az a bűncselekmény, ami miatt a munkavállalóval szemben büntetőeljárás indult, a munkaviszonyával, munkavégzésével áll összefüggésben, így a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/892/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a kormánytisztviselő státuszú indítványozó munkaviszonyát a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény vitatott rendelkezésére hivatkozással azonnali hatállyal megszüntették, tekintve, hogy az indítványozót a rendőrhatóság gyanúsítottként hallgatta ki hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, amelyről az indítványozó a munkáltatóját tájékoztatta.

Az indítványozó panaszában kifejtette, hogy szerinte a bírósághoz fordulás, valamint az ártatlanság vélelméhez fűződő jogát sérti, hogy a kormánytisztviselői jogviszonyának megszüntetése kapcsán a törvényből következő automatizmus miatt a bíróság munkajogilag nem értékelheti a megszüntetésre okot adó munkavállalói magatartást bizonyos bűncselekményeknél, mert a büntetőeljárás megindulásának tényénél fogva a munkajogviszonyt azonnali hatállyal kötelezően megszüntetik.

Az Alkotmánybíróság korábban állást foglalt már arról, hogy a munkaviszonyhoz szükséges alapvető bizalom fenntartása nem várható el a munkáltatótól, ha az a bűncselekmény, ami miatt a munkavállalóval szemben büntetőeljárás indult, a munkaviszonyával, munkavégzésével áll összefüggésben; a nyilvánvalóan bekövetkezett munkáltatói bizalomvesztés megalapozza a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését. Miután az ilyen bűncselekmény nyilvánvalóan alkalmas a betöltött munkakör, és ezáltal a munkáltató tekintélyének a rombolására, az e bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás szükség szerint kiváltja a munkaviszony fenntartásához szükséges alapvető bizalom megszűnését. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a büntetőeljárás megindítása nyomán a munkaviszony megszüntetésére kötelező szabályozás nem a büntetőjogi felelősséghez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, nem helytálló tehát az az indítványozói feltételezés, hogy a törvény a büntetőjogi felelősséghez kapcsol automatikusan hátrányos jogkövetkezményt. A téves feltevésre hivatkozva tehát alapjogsérelem nem volt megállapítható, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
MUNKAJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
KÖZTISZTVISELŐ