kispali2
2005.06.17. 10:59
Értem, köszönöm.
peren kívüli tárgyalás (m.ügyi pör alatt)
the big cat
#
2005.06.17. 10:57
Az egyezségek alapszabálya, hogy az egyezség magára eső részét az alperes teljesítse, rendszerint a felperes jogi képviselőjének letétbe átadja az összeget, ezek után a felperes aláírja az egyezséget, és azt beadja a bíróságra.
kispali2
#
2005.06.17. 10:28
Ilyen - egyezségjóváhagyó - szerepben a bíróság ~gyorsabb, akár külön ("septében") összehívott tárgyaláson is - elvben lehet ilyet kérni?, s - esetleg eljár? (pl. papírok beadásával?)
Ajánlataiban az ex munkáltató mindig azt harsogja, hogy "~na jó, ezt-és-ezt, de utána elállok, vagy visszavonom a keresetem".
Ugyanakkor pár napja itt (a Jogifórumon) ha jól értettem azt az infót kaptam, hogy ha volt érdemi tárgyalás, akkor elállani (a keresettől, a per folytatásától) csak úgy nem lehet.
Tehát akkor szummázva ez azt jelkenti, hogy ha van is egyezség, ahhoz, hogy annak érdemi része lehessen a per megszüntetése, ahhoz mindenképp szükséges a bírósági ~jóváhagyás (bevárása)?
Azért kérdezem, mert ez akkkoor időben valójában a bíróság nélkül 'nemigen' aktualizálható, ami ha bírósági tárgyalást jelent, az min. pár hónap.
Másik részkérdés:
Van érdemben joghatályos módja annak, hogy ha tárgyalok az alperessel, akkor ne csak infót, adatot, és esetleg bizonyítékot húzzanak ki belőlem? (Tehát hogy valójában ne egy egyezségcélúnak álcázott infógyüjtési akció legyen?) Ki lehet azt zárni előre valahogy, akár kötni szerződést/megállpaodást, hogy a tárgyalási nyilatkozatokat a perben nem? Vagy ez ... tévút, ha téárgyalgat valaki, akkor méltán számítha rá, hogy arra hivatkoznak?
Bíróságtól nem kell erre ~engedélyt kérni, vagy bejelenteni?
the big cat
#
2005.06.17. 09:39
A bíróság előtt bármi, ami releváns információt tartalmaz az üggyel kapcsoltban bizonyítékként felhasználható. Bármikor lehet egyezséget kötni, de azt a bíróságnak jóvá kell hagyni.
kispali2
#
2005.06.17. 09:34
Ha folyik egy munkaügyi per, abban a felek, ha idő közben egymással peren-kívüli-alku-tárgyú levelezést, levelezgetést folytatnak, az utóbb felhasználható-e általuk (ellenük) a per során? (Pl. ráutaló, ilyen-olyan magatartások bizonygatására, ezt azt elfogadta, elismerte, stb.)
Ezzel - paralell alkufolyammal - mire kell vigyázni, vagy odafigyelni, van-e ebben ~veszélyforrás, s ha igen, mi az?
Bíróságot sérti-e az, hogy ha már egyszer hozzá fordultak egy vita eldöntésében, és akkor mégis nélküle is próbálkoznak a felek egyezkedni? Per alatt ezt lehet-e? (Tehát nem per előtt, hanem alatt?) Mik a ~szabályok?
Bíróság mindezt ~milyen szemmel nézi? Befolyásolja-e ez a bíróságot? (ti. ha van peren kívüli alkufolyamat/alkupróbálkozás)
