GYED,GYES, táppénz

Egyik hozzászólónak ezt írta
"...(9) Az Ebtv. 39. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában különböző korú gyermekek alatt a nem azonos várandósságból született gyermekeket kell érteni.”

A GYES mellett táppénz ellátás csak annak jár, aki a GYES mellett dolgozik és ez időszak alatt válik keresőképtelenné. Ennek hiányában, az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 39. § értelmében az igénylő választhat, hogy a GYES ellátást, vagy helyette a táppénzt választja, de a kettőt együtt nem kaphatja."...

Kérem írja le, hogy az utóbbi bekezdés megállapítását milyen törvény alapján írja,tehát, hogy GYES mellett táppénz ellátás csak annak jár, aki a GYES mellett dolgozik és ez időszak alatt válik keresőképtelenné.. Köszönettel

Tisztelt szakértő!

Kérem írja le, hogy milyen törvényre, vagy egyéb rendelkezésre hivatkozhatok az alábbiaknál:
"Ha a GYES mellett nem állt munkába, akkor a GYES-t és a táppénzt egyidejűleg nem kaphatja, ilyen esetben csak egy lehetősége van vagy a „régi gyerekre” kapja a GYES-t, vagy helyette a táppénzt választja."
Köszönettel

„oepkerdes# 2014.09.02. 15:14

Tisztelt szakértő!
Kérem írja le, hogy milyen törvényre, vagy egyéb rendelkezésre hivatkozhatok az alábbiaknál:
"Ha a GYES mellett nem állt munkába, akkor a GYES-t és a táppénzt egyidejűleg nem kaphatja, ilyen esetben csak egy lehetősége van vagy a „régi gyerekre” kapja a GYES-t, vagy helyette a táppénzt választja."
Köszönettel
A GYES mellett táppénz ellátás csak annak jár, aki a GYES mellett dolgozik és ez időszak alatt válik keresőképtelenné. Ennek hiányában, az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 39. § értelmében az igénylő választhat, hogy a GYES ellátást, vagy helyette a táppénzt választja, de a kettőt együtt nem kaphatja."...
Kérem írja le, hogy az utóbbi bekezdés megállapítását milyen törvény alapján írja,tehát, hogy GYES mellett táppénz ellátás csak annak jár, aki a GYES mellett dolgozik és ez időszak alatt válik keresőképtelenné.. Köszönettel”

Tisztelt Kérdező!

Ha egy kicsit figyelmesebben elolvassa az előző hozzászólásomat láthatja, hogy véleményemet az 1997. évi LXXXIII. törvény) 39. szakaszában foglaltakra alapoztam.

Ezen jogi norma, mint főszabály így szól:

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Az e törvényben foglalt kivételeket rögtön a 2. bekezdésbe olvashatja.

Ilyen kivétel: (2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Ezen bekezdés szerint aki GYES-t kap a GYES mellett csak akkor kaphat táppénzt is ha a GYES mellett dolgozik és ez idő alatt keresőképtelenné válik.

A szövegösszefüggésből úgy tűnik –határozatban hivatkozni szeretne a jogi normára-, hogy Ön TB kifizetőhelyi ügyintéző.

Az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya nem támogatja azt, ha a gyakorló ügyintézők különböző internetes honlapokon tájokozódnak, mivel azok –álláspontjuk szerint-félrevezetőek lehetnek.

Ezzel kapcsolatban ez olvasható a honlapjukon:

Az utóbbi időben megszaporodott azon internetes honlapok száma, melyeken az egészségbiztosítás ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók olvashatóak. Tapasztalataink szerint ezek az információk gyakran elavultak, nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, így félrevezetőek lehetnek.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak azon információkért, adatokért, és tájékoztató anyagokért vállal felelősséget, amelyeket saját honlapján (www.oep.hu) tett közzé.

Budapest, 2010. június 4.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

http://www.oep.hu/portal/page?…

A Főigazgató Asszonynak tett javaslatunkat, miszerint akkor indítson az OEP is egy kifejezetten a gyakorló TB ügyintézőknek szóló fórumot a Főosztály, a Főigazgató Asszony nevében azzal hárította el, hogy a TB ügyintézőknek jelenleg is van lehetőségük arra, hogy a penzbeli@oep.hu címen feltegyék a kérdéseiket, ezért javaslom, hogy a jövőben éljen ezzel a lehetőséggel.

Sajnos –és ezt a Főigazgató Asszonynak is megírtuk- a gyakorló ügyintézők félnek így megkeresni a felügyeleti szervet, mivel akkor kiderül, hogy ismereteik hiányosak és ez esetben előfordulhat, hogy az OEP a szakigazgatási szerv ellenőrzési egységén keresztül elrendel egy soron kívüli átfogó ellenőrzést, ezt elkerülendő a gyakorló ügyintézők inkább csendben maradnak, vagy más, az OEP által nem kívánatos szakmai fórumokon tájékozódnak, ami nem más, mint a „22-es csapdája.”

Pedig lehetne ezt jól csinálni.

Csupán 2-3 hozzáértő ügyintézőt kellene ráállítani az ügyre és az ország TB ügyintézői –beleértve a MEP és MÁK ügyintézőket is- elégedetten, jogszerűen, szakszerűen és egységesen tudnák ellátni a feladataikat, ami mindannyiunk érdeke lenne.

Tisztelt Szakértő!

Augusztus 8.-én megszűnt a munkaviszonyom (2010-től dolgoztam). Jelenleg munkanélküliként vagyok regisztrálva és kb. 3 hetes terhes vagyok. Természetesen folyamatosan keresek munkát de nem vagyok biztos abban, hogyha elmondom a terhesség tényét, nem fognak hátrányosan megítélni emiatt. Viszont ismereteim szerint a gyermekgondozási segély nem haladja meg a 25 000 Ft-ot ha a szülés napján nincs biztosítva az anya. Hova érdemes ilyenkor fordulni, mely jogszabályok vonatkoznak erre az esetre?

Üdvözlettel

Zsuzsa

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdés megválaszolásában kérném a segítségét:
Egy multicégtől 13 év folyamatos munkaviszony után 2013.áprilisában jöttem el táppénzre, mert kisbabát vártam,és 06.29-én meg is született a gyermekem.
2013 szeptemberében kaptam egy levelet a cégtől, melyben arról tájékoztatnak, hogy szept.2-val átszervezés miatt megszűnt a pozícióm.
A párommal eleve 2 gyermeket terveztünk, s ezért vetődött fel a kérdés, hogy abban az esetben, ha a 2015-ös év második felében megszületne a második gyermekünk, akkor-a jelenlegi jogszabályok szerint-mit vennének alapul a Tgyás, a Gyed és a Gyes kiszámításakor? Mert a első gyermeknél nyilvánvalóan azzal az-igen magas-bruttó bérrel számoltak, mellyel el jöttem szülni, de a második gyermek esetén ennek kiszámítási módjával nem vagyok sajnos tisztában.
Próbáltam tájékozódni már több helyen is a városunkban /Mák, Oep/, de ahány emberrel beszéltem, annyi féle választ kaptam....

Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!

Köszönöm a gyors választ, és a megtisztelő feltételezést, hogy tb ügyintéző vagyok :) Nem ilyen területen dolgozok, csak egy kekec/precíc munkaügyes kollégába akadtam, vele szeretnék dűlőre jutni... Még egyszer köszönöm a pontos hivatkozást.

Tisztelt Szakértő!

Hallottam a lehetőségről, hogy a Gyed mellett van lehetőség Táppénzre is, mivel újra babát várok.

Közben a céget ahol "dolgozom" ez évben csődgondok vette át, erre hivatkozva utasította el a cég a kérésemet a szabadság kiadásra vonatkozóan.
A csődgondnok megkeresésemre elmondta, hogy neki nincs beleszólása a munkaügyi kérdésekbe...

Mivel fennakadtam szóbeli kérelemre, hogy írják ki augusztus végére a szabadságaimat és szeptember 1-től mehessek táppénzre, amit az Orvosom már kiírt... ezért ezúton kérem segítségét, hogy mi ennek a "hivatalos" módja.

Írásban kérjem, hogy adják ki a szabadságomat és mennyit?
Mennyivel előtte kell jeleznem?
Szabadság "töltése" alatt, nem mondhatnak fel nekem vagy helyezhetnek át jogfolytonosan egy másik cégükbe?

Előre is köszönöm a segítséget!!!

Tisztelt Szakértők!

Milyen lépéseket kell tenni, hogy nejem GYESben v. GYEDben részesülhessen? Lányunk tavaly augusztusban szüleltett Angliában, magyar állampolgárként (TAJ száma, lakcíme magyar) és folyó hó kezdetétől mindnyájan visszaköltöztünk Magyarország.
Nejem mielőtt kiköltöztünk volna nappali tagozatos egyetemista volt, így nem rendelkezik "korábbi" munkáltatóval.

segítségüket előre köszönöm.

„JuditKud 2014.09.05. 12:47
Tisztelt Szakértő!
Hallottam a lehetőségről, hogy a Gyed mellett van lehetőség Táppénzre is, mivel újra babát várok.
Közben a céget ahol "dolgozom" ez évben csődgondok vette át, erre hivatkozva utasította el a cég a kérésemet a szabadság kiadásra vonatkozóan.
A csődgondnok megkeresésemre elmondta, hogy neki nincs beleszólása a munkaügyi kérdésekbe...
Mivel fennakadtam szóbeli kérelemre, hogy írják ki augusztus végére a szabadságaimat és szeptember 1-től mehessek táppénzre, amit az Orvosom már kiírt... ezért ezúton kérem segítségét, hogy mi ennek a "hivatalos" módja.
Írásban kérjem, hogy adják ki a szabadságomat és mennyit?
Mennyivel előtte kell jeleznem?
Szabadság "töltése" alatt, nem mondhatnak fel nekem vagy helyezhetnek át jogfolytonosan egy másik cégükbe?
Előre is köszönöm a segítséget!!!”

Van lehetőség, de csak akkor, ha a GYED ideje alatt –a fizetésnélküli szabadságot megszakítva- ismét munkába áll és ez idő alatt keresőképtelenné válik.

Az Mt. szerint ha a fizetésnélküli szabadságot meg akarja szakítani azt 30 nappal korábban köteles bejelenteni.

Az Önt megillető szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok (fizetésnélküli szabadság) megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni.

Azt, hogy )Önt hány nap szabadság illeti meg a munkáltató kötelessége kiszámolni.

Önt szabadság illeti meg a szülési szabadság teljes idejére és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára.

De, ha a fizetésnélküli szabadságot megszakítja és ugyanazon munkáltatónál munkába áll felmondási védelemben nem részesül, így a jogviszonya rendes felmondással megszüntethető.

A Munka törvénykönyve szerint(2012. évi I. törvény)

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának az ideje.

122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló e

lőzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(Ilyen ok lehet pl. a táppénz, vagy a fizetésnélküli szabadság)

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(Ha tehát a dolgozó a fizetésnélküli szabadságot meg akarja szüntetni, mert munkába kíván állni azt 30 nappal korábban köteles a munkáltatójának bejelenteni.)

A jognyilatkozatokat (kérelem) célszerű írásban előterjeszteni.

GYED mellett csak akkor dolgozhat, ha a gyermek betöltötte az 1. életévet.

Ha a GYED ideje alatt nem áll munkába egyszerre GYED-et és táppénzt nem kaphat, ha mindkét ellátásra jogosult a kettő közül választhat és csak az egyiket kaphatja.

Ha a fiznélkülit megszakítja és szabadságra megy azt a tb -tényleges munkábaállás nélkül is- elfogadja úgy, mintha a GYED mellett dolgozna.

Ugyanarra az időre táppénzt és szabadságos bért nem kaphat, azaz ha kiaják Önnek az összes felgyült szabadságot és ez idő alatt keresőképtelenné válik arra az időre táppénzt nem kaphat, amely időre szabadságos bérrel látja el a munkáltatója.

Üdvözletem!
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy milyen anyasági támogatásra vagyok jogosult Magyarországon, abban az esetben, ha 2008 októbere óta folyamatos munkaviszonyom van egy uniós tagállamban. 2015 január 21.-re várjuk kisbabánk érkezését. Tervezzük, hogy hazamegyünk és keresek munkát vagy végső esetben bejelentkezek munkanélküli, álláskeresési támogatásra.
Édesanyámat kértem meg, hogy tudakolja meg az illetékes szervnél (volt a tb-nél ill. a kormánykapunál), hogy mire számíthatok. Sajnos mindkét esetben eltérő, valószínűleg nem teljesen valós információt kapott. Miszerint nem vagyok jogosult se nem TGYÁS/ GYED-re, mivel nincs a szülést megelőző magyarországi 6 hónapos munkaviszonyom, illetve biztosítási időm. Én erre vonatkozólag semmit nem találtam, hogy nekem szükséges lenne a 180 napos munkaviszonyra otthon. Amit találtam a TGYÁS-ra vonatkozólag, hogy jogosult az az anya, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. A GYED-vel kapcsolatban pedig a következőket.Jogosult az az anya, aki terhességi‐gyermekágyi segélyben részesült, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi‐gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi‐gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, Tehát, ha nem találok munkát és én 2014 novemberében bejelentkezem munkanélkülinek, ami 90 napig jár, a biztosításom a TGYÁS folyósítása alatt szűnik meg. Azzal tisztában vagyok, hogy a GYES,családi pótlék és az egyszeri anyasági támogatás( a meghatározott feltételek mellett) alanyi jogon jár.
Kérdésem, amennyiben igazam van és jár a támogatás(TGYÁS/GYED),hogy mit jelent nekem ez havi szinten?
Illetve, mivel nem vonnak szó szerint egészségügyi járulékot a támogatásokból, azért lesz TB jogosultságom a folyósított időszak alatt?
Remélem nem hagytam ki semmit!
Köszönöm válaszukat, K. Regina.

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdés megválaszolásában kérném a segítségét:
Egy multicégtől 13 év folyamatos munkaviszony után 2013.áprilisában jöttem el táppénzre, mert kisbabát vártam,és 06.29-én meg is született a gyermekem.
2013 szeptemberében kaptam egy levelet a cégtől, melyben arról tájékoztatnak, hogy szept.2-val átszervezés miatt megszűnt a pozícióm.
A párommal eleve 2 gyermeket terveztünk, s ezért vetődött fel a kérdés, hogy abban az esetben, ha a 2015-ös év második felében megszületne a második gyermekünk, akkor-a jelenlegi jogszabályok szerint-mit vennének alapul a Tgyás, a Gyed és a Gyes kiszámításakor? Mert a első gyermeknél nyilvánvalóan azzal az-igen magas-bruttó bérrel számoltak, mellyel el jöttem szülni, de a második gyermek esetén ennek kiszámítási módjával nem vagyok sajnos tisztában.
Próbáltam tájékozódni már több helyen is a városunkban /Mák, Oep/, de ahány emberrel beszéltem, annyi féle választ kaptam....

Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát

Tisztelt Szakértők!
Saját vállalkozásomban dolgozom 2011 óta,2013 novemberében született meg kisfiam,nem igényeltem gyedet sem gyest,maradtam ugyanúgy állományban végig.Mivel most novemberben a kisfiam betölti az 1.évet,igényelném a gyed extrát.Jogosult vagyok rá?Ha erre nem,akkor mi az amit igényelhetek,teljes állásban dolgozom.
Válaszukat köszönöm tisztelettel!

„marcsikabc 2014.09.11. 15:26
Tisztelt Szakértők!
Saját vállalkozásomban dolgozom 2011 óta,2013 novemberében született meg kisfiam,nem igényeltem gyedet sem gyest,maradtam ugyanúgy állományban végig.Mivel most novemberben a kisfiam betölti az 1.évet,igényelném a gyed extrát.Jogosult vagyok rá?Ha erre nem,akkor mi az amit igényelhetek,teljes állásban dolgozom.
Válaszukat köszönöm tisztelettel!”

Igen, igényelheti és a megadott adatok alapján jogosult is rá.

„Lena0629 2014.09.11. 10:55
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdés megválaszolásában kérném a segítségét:
Egy multicégtől 13 év folyamatos munkaviszony után 2013.áprilisában jöttem el táppénzre, mert kisbabát vártam,és 06.29-én meg is született a gyermekem.
2013 szeptemberében kaptam egy levelet a cégtől, melyben arról tájékoztatnak, hogy szept.2-val átszervezés miatt megszűnt a pozícióm.
A párommal eleve 2 gyermeket terveztünk, s ezért vetődött fel a kérdés, hogy abban az esetben, ha a 2015-ös év második felében megszületne a második gyermekünk, akkor-a jelenlegi jogszabályok szerint-mit vennének alapul a Tgyás, a Gyed és a Gyes kiszámításakor? Mert a első gyermeknél nyilvánvalóan azzal az-igen magas-bruttó bérrel számoltak, mellyel el jöttem szülni, de a második gyermek esetén ennek kiszámítási módjával nem vagyok sajnos tisztában.
Próbáltam tájékozódni már több helyen is a városunkban /Mák, Oep/, de ahány emberrel beszéltem, annyi féle választ kaptam....
Próbáltam tájékozódni már több helyen is a városunkban /Mák, Oep/, de ahány emberrel beszéltem, annyi féle választ kaptam....”

Ez baj. Főleg ha a MÁK Illetmény-számfejtési Iroda TB ügyintézői és az egészségbiztosító igényelbírálói, vagy ellenőrei adnak egymásnak ellentmondó válaszokat.

A GYES összege fix, a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal(28.500 Ft.-) egyezik meg, csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

A tgys és gyed kiszámítási sorrendje eltér és viszonylag bonyolult.

Főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély,gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) alapját, illetve összegét munkaviszonyban álló alkalmazott esetében a munkabérből, bizonyos esetekben a munkaszerződésben meghatározott alapbérből számolják ki.

Ezt az Ebtv. ( 1997. évi LXXXIII. törvény) úgy fogalmazza meg, hogy az ellátás alapja az igénylő biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, -azaz azon jövedelme, amelyből ilyen jogcímen járulékot kell vonni- lesz.

A tgys alapja egy 2015-ös szülés esetén főszabály szerint a jelen munkáltatónál 2014.01.01-től 2014.12.31-ig elért bruttó, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme (munkabére).

Ez a szabály azonban csak akkor alkalmazható, ha ebben az időszakban (számítási időszak) volt legalább 180 bérezett naptári napja.

Ha nem volt, mert pl. táppénzben, tgys-ben, gyed-ben részesült akkor a jogalkotó azt mondja: nézzük meg, hogy a tgys igénylésétől (jelen esetben 2015. 2. felétől, a szülés napjától) visszafel, legfeljebb azonban 2014.01.01-ig van-e 180 bérezett napja? Ha van, akkor az lesz az ellátás alapja.

Erről szól az alábbi jogi norma:

Ebtv. 42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

Ha nincs a jogalkotó további szabályokat és korlátokat állapít meg.

A 48. § így folytatódik:
(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.

Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Ez lefordítva: Ha Önnek tgys és gyed miatt nincs egy napi jövedelme sem az irányadó időszakban a tgys alapja az igénylés napján a munkaszerződésében szereplő személyi alapbér.

Ha ez magasabb, mint a minimálbér kétszerese ezt korlátozni kell, azaz bármilyen nagy összeg is szerepel benne legfeljebb a minimálbér kétszeresét lehet figyelembe venni és abból kell számolni.

Természetesen ha ez az összeg kevesebb, mint a minimálbér kétszerese, úgy abból kell számolni.

A gyed kiszámításánál ugyanígy meghatároznak egy sorrendet, azonban az több ponton eltér a tgys kiszámításának szabályaitól.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„Ginare 2014.09.10. 10:28
Tehát, ha nem találok munkát és én 2014 novemberében bejelentkezem munkanélkülinek, ami 90 napig jár, a biztosításom a TGYÁS folyósítása alatt szűnik meg. Azzal tisztában vagyok, hogy a GYES,családi pótlék és az egyszeri anyasági támogatás( a meghatározott feltételek mellett) alanyi jogon jár.

Kérdésem, amennyiben igazam van és jár a támogatás(TGYÁS/GYED),hogy mit jelent nekem ez havi szinten?

Illetve, mivel nem vonnak szó szerint egészségügyi járulékot a támogatásokból, azért lesz TB jogosultságom a folyósított időszak alatt?”
Köszönöm válaszukat, K. Regina.

Kedves Regina!

A tgys, gyed, gyes, illetve álláskeresési járadék folyósításának az ideje alatt egészségügyi szolgáltatásra (kórház, háziorvos, fogorvos, járóbeteg szakellátás, szülési ellátások, mentés stb.)a Tbj. értelmében jogosult.

Tgys ellátásra pedig az jogosult, aki a szüléskor biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

Amennyiben a szüléskor, Magyarországon álláskeresési járadékban részesül, úgy a Tbj. 5. § értelmében biztosított, eü-i szolgáltatásra jogosult.

A szükséges 365 napba beszámít az EU-s jogviszony, azonban annak tartamát igazolnia kell!

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

Amennyiben európai uniós tagállamban dolgozott, választhat, hogy Magyarországon, a saját lakóhelye szerint illetékes járási hivatal járási munkaügyi kirendeltségén kíván álláskeresőként nyilvántartásba kerülni, és álláskeresési ellátásának folyósítását kérvényezni, vagy abban az országban, ahol dolgozott.

Ha úgy dönt, hogy Magyarországon kíván álláskeresési ellátásban részesülni, akkor ahhoz, hogy a Magyarországon megállapításra kerülő álláskeresési járadékába beszámításra kerüljön az európai uniós munkaviszonya is, a más tagállambeli munkaviszony igazolására szolgáló ún. E301 vagy PDU1-es nyomtatványt kell beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi hatóságától.

Az E301 vagy PDU1 nyomtatványt minden esetben a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi szerve állítja ki.

Amennyiben nem sikerül személyesen beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállamtól az E301/U1-es nyomtatványát, forduljon Magyarországon a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási munkaügyi kirendeltséghez.

A kirendeltség munkatársai hivatalosan megkérik az ön E301-es nyomtatványát az illetékes tagállamtól.

Annak megérkezése után tudják a más tagállambeli munkaviszonyát beszámítani az álláskeresési járadékának megállapításába.

A tgys megállapításához (biztosítási idő igazolásához) szintén ezen nyomtatványt kell leadni.

Álláskeresési járadék alapján a tgys összegét így kell megállapítani:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

26. §(2) Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Kedves Sortie!

Köszönöm szépen válaszát!Higgye el nagyon sokat segített!

Tisztelt Szakértő!
Ebben a hónapban új munkáltatónál GYED mellett munkát vállaltam. 2015 júniusra várom a következő babát.
November hónaptól táppénzre mennék.
Kérdésem,hogy a táppénz számításnál az új munkahely bérét,veszik e figyelembe és szülésig jár e a táppénz.
köszönettel: Vercsike

Üdvözlöm!

17 éve dolgozom közalkalmazottként ugyanannál az intézménynél. 2010-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre, 2011-től Tgyásra, majd Gyedre mentem. Gyed ideje alatt ismét terhes lettem, ez, 2014. szeptemberében telt le. A korábban született ikrekkel mentem Gyesre. A munkáltatóm mindenáron egy papírt akart velem íratni, hogy a Gyed után nem szándékozom visszamenni dolgozni, hanem itthon maradok a picikkel.
Ezt a papírt végül nem készítettem el, mert az a gyanúm, hogy gyakorlatilag ezzel a lépéssel felmondtam volna, ha jól sejtem "közös megegyezéssel", és így nem kell nekem végkielégítést fizetniük.
Jogos lehet a gyanúm? Érhet e miatt valami hátrány?

Válaszát előre is köszönöm!

„Vercsike 2014.09.15. 14:39

Tisztelt Szakértő!
Ebben a hónapban (2014 szeptember) új munkáltatónál GYED mellett munkát vállaltam. 2015 júniusra várom a következő babát.
November hónaptól táppénzre mennék.
Kérdésem,hogy a táppénz számításnál az új munkahely bérét,veszik e figyelembe és szülésig jár e a táppénz.
köszönettel: Vercsike”

Más a helyzet, ha a GYED mellet ugyanazon munkáltatóhoz megy vissza, vagy új munkáltatónál kezd el dolgozni.

Új munkáltató esetén az ellátásra való jogosultságot jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.

Kérdéses az is, hogy az orvos mindkét jogviszonyában keresőképtelenné nyilvánítja-e?

Amennyiben igen, úgy a régi jogviszonyában választhat, hogy a táppénzt, vagy a GYED-et kéri, de kettőt nem kaphat.
A táppénzt főszabály szerint és a megadott adatok figyelembevételével az irányadó időszakban a régi jogviszonyában elért keresetéből, ennek hiányában munkaszerződésében szereplő jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ez esetben táppénzt akár egy évig is kaphat.

Az új jogviszonyában a munkabér helyett kaphat táppénzt, de legfeljebb csak annyi napra, ahány napot (a GYED mellett) ebben a jogviszonyában) dolgozott. Ez esetben csak az új munkáltatónál elért keresetét veszik figyelembe.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!

A kérdéseim a következő helyzetre vonatkoznak.

2003 februárjától 2008 júliusáig dolgoztam egy cégnél, 2008. július 14-től 2011. július 13-ig, tehát 3 évig első gyermekemmel otthon voltam (TGYÁS, GYED, GYES igénybevételével). 2011. júliustól 2012. február 25-ig dolgoztam, amikor megszületett a második gyermekünk, akivel jelenleg GYES-en vagyok. A bent maradt szabadságom kb. 6 nap, ezzel most nem is kívánok foglalkozni, mert ez úgyis bármikor kivehető, nem bonyolítanám vele a helyzetet.
Jelenleg 17 hetes kismama vagyok a 3. gyerkőccel, a második gyermek 2015. február végén lesz 3 éves,kb.ekkorra várható a 3.gyermek születése. Munkaköröm időközben lényegében megszűnt (az üzletág is, amiben dolgoztam). A 3. gyermek születéséig nem mennék vissza dolgozni, viszont mivel a 3. gyermekkel veszélyeztetett terhes vagyok, ezért bármikor kiírattathatnám magam táppénzre, amit eddig még nem tettem meg, de jelenlegi ismereteim szerint ez a legkézenfekvőbb megoldás számomra (igazolásom van már a nőgyógyászomtól, de a körzeti orvos felé még nem léptem). A célom az, hogy a törvény által biztosított juttatásaim maximumát kapjam meg. Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:

• Van-e annál jobb megoldás, mint hogy most táppénzre kiíratom magam (ez azért kérdés, mert nem tudom, hogy mennyi lenne a táppénz és a 3. gyerek után járó TGYAS, GYED, GYES, ha most a 2. gyermekkel GYES-en maradok, és mennyi ha mielőbb elmegyek táppénzre(9-es kóddal). Mikor járok a legjobban? Mi lenne az alapja a táppénznek és a 3.gyerek után járó TGYAS/GYED/GYES-nek (bruttó fizetésem 2006.óta 451.000 Ft)?
• a gyakorlatban hogyan zajlik az, ha az ember GYES-ről táppénzre akar menni: kell jeleznem a munkahelyen, hogy vegyenek vissza állományba (esetleg 30 nappal korábban?), vagy csak bejelentem, hogy holnaptól táppénzre írt ki az orvos (gondolom, ez nem így megy)? ...
• a munkáltatónak kell-e fizetnie utánam járulékot (ha igen, mennyit), amíg veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok (ez persze legyen a munkáltatóm baja, de úgy látom, félnek attól, hogy magas táppénz-hozzájárulást kell fizetniük, ha visszavesznek állományba. Megnyugtató lenne, ha minél kevesebbet kellene fizetniük utánam).
• Ha jól értem a törvényi szabályozást - mivel terhes vagyok -, felmondani akkor sem tudnak, ha állományba vetetem magam a táppénz miatt, DE nincs számomra betöltendő munkakör.

Szeretném megtudni,mi az esedékes teendőim helyes sorrendje:

• körzeti orvosnál kiíratom magam 9-es kóddal,
• Államkincstárnál jelzem a GYES felfüggesztését,
• munkahelyen szólok,hogy táppénzre megyek(vagy előbb állományba vetetem magam azzal,h táppénzre mennék?Ez elég faramuci helyzetnek tűnik nekem...elbocsátani nem tudnak a terhesség miatt,ugye?)

Mi a helyes sorrend? Bocsánat,ha sok a kérdés,de úgy érzem,nem áll a cégem rugalmasan a kérdéshez,nem segítőkész,így nem akarom,hogy belém köthessenek valamely ponton!

Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Üdvözlettel:

TiZsu

Kedves TiZsu!

Egyrészt elég sok és szerteágazó kérdést tett fel, melyre a teljeskörű válasz meghaladja a fórum kereteit.

Ha 2015. február 28-án fog szülni a tgys-nél és a gyed-nél az irányadó időszak 2014.01.01-től 2015.02.27-ig tart.

TGYS-t kapott 2012.02.26-tól kb. 6 hónapig, majd kb. 2012.augusztustól 2014.02.26-ig GYED-ben, majd 2014.02.26-tól a 2015-ös szülésig GYES-t fog kapni.

Amennyiben a GYES mellett nem dolgozik, egy 2014-ben induló 9-es kódos keresőképtelenségnél a táppénz alapja a megadott adatok és a főszabály értelmében a munkaszerződésben szereplő jövedelme lesz. Összege pedig a munkaszerződésben szereplő jövedelmének 30-ad részének a 60%-a.

(A táppénz egy napra járó összege viszont nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.)

Mivel a 2014-es táppénznél az irányadó időszak 2013.01.01-től a keresőképtelenséget megelőző napig tart, amely idő alatt gyed-ben részesül –ha az az előbbitől kedvezőbb a táppénz alapja az előző gyed alapja lesz.

Az Ebtv. értelmében ha Ön GYES-re és táppénzre is jogosult ön dönt, hogy melyiket kéri. Helyesen írta

• körzeti orvosnál kiíratja magát 9-es kóddal,
• az orvosi igazolásokat leadja a munkáltatójánál
• ahhoz csatolja a nyilatkozatát, hogy a keresőképtelenség első napjától nem kéri a GYES-t, helyete táppénzt kíván igénybe venni
• a munkáltatót kéri, hogy a szükséges Foglalkoztatói igazolást állítsa ki, a táppénz igényt –ha a munkáltatónál nem működik tb. kifizetőhely- az egészségbiztosító felé terjessze elő,
• Államkincstárnál kéri a GYES megszüntetését, (ide is csatolja a fenti nyilatkozat egy példányát)
• a munkáltatótól kéri, hogy a fiznélküli engedélyt az újabb keresőképtelenségére és választására való tekintettel módosítsák
• természetesen „rendes” felmondással a jogviszonyát nem szüntethetik meg
• igen, a munkáltatót 9-es kód esetén terheli táppénz 1/3 fizetési kötelezettség, azaz az ön részére megállapított bruttó táppénz 1/3-át a munkáltatónak, havonta, utólag, külön fizetési meghagyás átvétele után, ilyen címen be kell fizetni az „E” alapba.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Jogi Fórum!

2014. november 28-ra vagyok kiírva első babámmal. 2010. augusztus 16 óta folyamatosan dolgozom, mint pedagógus teljes állásban. Ha minden jól megy, okt. közepéig szeretnék dolgozni, aztán pár nap szabi, majd jön az őszi szünet, tehát papíron novemberig dolgoznék. November elejétől mi érné meg nekem jobban: ha táppénzen lennék a baba születéséig vagy ha nov. elejétől igényelném a tgyást? 2013. januártól augusztus végéig 189860 Ft-t, szeptembertől decemberig 185600 Ft-ot kaptam bruttóban. 2014 januártól 192200 Ft-ot kapok ill. most szeptembertől kaptunk még fizetésemelést, de azt pontosan nem tudom, hogy mennyit. Mivel a gyedet 2015-ben igénylem majd, akkor azt a 2014-es fizetésemből száolják?
Ha az segít, a 2013. évi személyi jövedelemadóról szóló papíromon az áll, hogy 2517288 volt a munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül, ill. az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege is ennyi.
Ui. De lehet, hogy nem várom meg az őszi szünetet, és valamikor októberben elmegyek majd táppénzre.
Előre is köszönöm válaszát!

Kedves hozzáértők!

Elmehet e a férjem gyermekápolási táppénzre, hogy legyen ki vigyázzon az otthonmaradt gyerekekre, ha én jelenleg gyeden vagyok, és akivel most kórházban vagyok?
Köszönöm.

Tisztelt Jogi Fórum!
2014.02.02-től 2014.02.28-ig veszélyeztetett terhességi táppénz ellátásban részesültem. Mivel terhességem nem indokolta tovább, minden jól alakult, így visszamentem dolgozni. Most szeptember 1. naptól szeptember 15.-ig "8"-as keresőképtelenségi kóddal, tehát terhességemtől független diagnózissal táppénzre mentem, mely időre véleményem szerint betegszabadság illetne meg. A Magyar Államkincstár illetményszámfejtő helye visszaküldte a táppénzes igazolásomat, hogy javíttassam ki a kódot "9"-re, mert csak veszélyeztetett terhességi táppénzre vagyok jogosult, mivel már egyszer részesültem ebben az ellátásban. Nem értem, ha betegségem nincs összefüggésben a terhességemmel, akkor is veszélyeztetett terhesként lehetek táppénzen?

Válaszukat előre is köszönöm!

„fredi 20 2014.09.29. 02:53
Tisztelt Jogi Fórum!
2014.02.02-től 2014.02.28-ig veszélyeztetett terhességi táppénz ellátásban részesültem. Mivel terhességem nem indokolta tovább, minden jól alakult, így visszamentem dolgozni. Most szeptember 1. naptól szeptember 15.-ig "8"-as keresőképtelenségi kóddal, tehát terhességemtől független diagnózissal táppénzre mentem, mely időre véleményem szerint betegszabadság illetne meg.
A Magyar Államkincstár illetményszámfejtő helye visszaküldte a táppénzes igazolásomat, hogy javíttassam ki a kódot "9"-re, mert csak veszélyeztetett terhességi táppénzre vagyok jogosult, mivel már egyszer részesültem ebben az ellátásban.
Nem értem, ha betegségem nincs összefüggésben a terhességemmel, akkor is veszélyeztetett terhesként lehetek táppénzen?
Válaszukat előre is köszönöm!”

Tisztelt Kérdező!

Egyrészt érdekelne, hogy a fentiek melyik igazgatóságon fordultak elő?

Másrészt jelen esetben, álláspontom szerint is Önnek van igaza azaz a fenti tényállás fennállása esetén a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája jogszerűtlenül járt el.

Javaslom, hogy az orvosi igazolásokat a fentieket tartalmazó kísérőlevéllel együtt küldje meg a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságának igazgatója részére, melyben

• hívja fel a figyelmet arra, hogy a keresőképtelenség elbírálása és a betegségi kód megválasztása orvosszakmai kérdés, abban a kincstárnak, mint központi illetmény-számfejtő helynek és egyben tb. kifizetőhelynek nincs hatásköre,
• amennyiben ennek ellenére fenntartják az álláspontjukat kérje megjelölni azon jogi normát, amely állításukat alátámasztja,
• illetve hívja fel a figyelmüket arra, hogy 21 napon belül az igényt kötelesek elbírálni és/vagy határozathozatal mellett előleget folyósítani, amennyiben az előírt kötelezettségüknek 8 napon belül nem tesznek eleget panaszával az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályához fordul,kérve a kincstári eljárás jog és szakszerűségének helyszínen történő vizsgálatát.

Megjegyzem, hogy ettől függetlenül is érdemes lenne az államkincstár jogszerűtlen gyakorlatáról értesíteni az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályát.
E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Véleményem szerint hasonló esetek kincstári körben mindaddig elő fognak fordulni, amíg az Elnök megengedi azt a gyakorlatot, hogy megyei igazgatója az összeférhetetlenségi szabályokat mellőzve, a Ptk. szerinti hozzátartozóját (sógorasszony) nevezze ki tb ügyintézői munkakörbe úgy, hogy az felvételekor nem rendelkezik a vonatkozó kormányrendeletben előírt szakképesítéssel.

(Alá-fölérendeltségi viszonyban különben sem állhatna egy állami pénzeket, köztük az egészségbiztosítási alapot kezelő kormányzati szervnél Ptk. szerinti hozzátartozó. )

Sajnos az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint az „E” Alap felügyeletével megbízott kormányzati szerv meglehetősen nagyvonalúan kezeli az ilyen társ kormányzati szervnél tartósan fennálló, aggályos, etikátlan, összeférhetetlen eseteket, illetve szomorú, hogy az ellen sem a felügyeleti, sem a belső ellenőrzés nem lép fel, azt sem a humánpolitika, sem pedig a szervezet középvezetői (iroda vezetők, osztályvezetők) nem teszik szóvá.

29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet
a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól
A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a bér- és tb ügyintézői munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök és szükséges képzettségek:
A központosított bérszámfejtés körében bér-, társadalombiztosítási, jövedelemadóztatási feladatkör vonatkozásában a 3. sz. melléklet 78. pontja II. besorolási osztály szerint:

Szükséges végzettség a fenti munkakör betöltéséhez a II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és az OKJ szerint: pénzügyi ügyintéző vagy társadalombiztosítási, munkaügyi ügyintéző szakképesítés.

2013. évi V. törvény
a Polgári Törvénykönyvről

8:1. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről.

6. § (5) A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi feddhetetlenség értékeit, valamint biztosítani a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben.

2011. évi CXCIX. törvény
a közszolgálati tisztviselőkről

84. § (1) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, ha a kormánytisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.