GYED,GYES, táppénz

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Kérdésem a következő: Mikortól lép életbe a táppénzes státusz?
Az orvos szept. 15. dátummal kiírt, de még lenne egy kiszámlázandóm a hónapban (egyéni vállalkozóként), vagy ez rendben van, hiszen majd miután beadtam az igénylést és elbírálták a kérelmet- lép csak életbe ez a táppénzes-státusz?
köszönöm a választ

„anyezka 2015.09.15. 10:44

Kérdésem a következő: Mikortól lép életbe a táppénzes státusz?
Az orvos szept. 15. dátummal kiírt, de még lenne egy kiszámlázandóm a hónapban (egyéni vállalkozóként), vagy ez rendben van, hiszen majd miután beadtam az igénylést és elbírálták a kérelmet- lép csak életbe ez a táppénzes-státusz?
köszönöm a választ
”

A keresőképtelenség 1. napja az, amit az orvos a nagyalakú orvosi igazoláson igazol.

Ha Önt 2015.09.15-től vették keresőképtelen állományba úgy ettől a naptól táppénzre jogosult, kivéve ha jelzi az Igénybejelentés formanyomtatványon, vagy külön nyilatkozatban azt, hogy ezen a napon még dolgozott.

(Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló csak munka után, a háziorvos délutáni/esti rendelésén jelenik meg. Az orvos erre a napra már igazolja a keresőképtelenséget, de a biztosított dolgozott, munkabérben részesült. Ha ezt a munkáltató leigazolja erre a napra táppénz nem fog kapni.)

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

47. § (2) Nem jár táppénz

2. a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után…

Tisztelt Szakértő!

GYED/GYES járandóság után szeretném a segítségét, tájékoztatását kérni. 2012.06.06-2014.08.07-ig folyamatos munkaviszonyom volt. Azóta álláskereső vagyok. Szeretnénk kisbabát. Mivel most nincs állásom ez, hogy befolyásolja a járandóságokat? Meddig érvényes a ledolgozott több, mint 2 évem? Ha most teherbe esnék, járna a GYED/GYES? Mi az az időpont , amíg nem évül el a ledolgozott időszakom? Válaszát előre köszönöm!

Üdvözlettel: Dóra

Tisztelt Szakértő!

GYED/GYES járandóság után szeretném a segítségét, tájékoztatását kérni. 2012.06.06-2014.08.07-ig folyamatos munkaviszonyom volt. Azóta álláskereső vagyok. Szeretnénk kisbabát. Mivel most nincs állásom ez, hogy befolyásolja a járandóságokat? Meddig érvényes a ledolgozott több, mint 2 évem? Ha most teherbe esnék, járna a GYED/GYES? Mi az az időpont , amíg nem évül el a ledolgozott időszakom? Válaszát előre köszönöm!

Üdvözlettel: Dóra

Tisztelt Szakértő!

Az lenne a kérdésem, hogy veszélyeztetett terhesként magas bejelentett bruttó fizetés esetén a tényleges bruttó - ha jól tudom - 60 % - át kapom a terhesség alatt táppénzként, vagy van valami plafon, aminél nem fizet többet az OEP, bármennyi is a fizetésem? Ha igen, mennyi ez a maximum?

További kérdésem, hogy a tgyást felváltó szülést követő 6 hónapig járó juttatást (nem tudom most éppen hogy hívják), illetve a gyedet az eredeti bruttó fizetés vagy a táppénzként kapott juttatás alapján számolják ki?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Tanácsadó!

Jelenleg 20 hetes terhes vagyok, a munkahelyemen nehéz fizikai munkát végeztem, amit már nem folytathatok. A munkáltatóm nem tudott az állapotomnak megfelelő munkakört felajánlani, így felmentéssel alapfizetést kapok, ami jóval kevesebb pótlékok híján. Egy másik cég felajánlott nekem 3 hónapos határozott idejű szerződéssel egy adminisztratív munkakört. A kérdéseim a következők:

• elvállalhatom-e, és ha igen, akkor be kell-e jelentenem azt a másik munkáltatómnál?
• hány órában vállalhatom a másik munkakört a jelenlegi felmentett 8 órás mellett?
• a GYED és a TGYÁS megállapításakor mindkét munkahelyről származó jövedelem számít-e, ill. a felmentéssel járó alapfizetésem megmarad-e így is?
• a két juttatást így hol kell majd igényelnem, és milyen igazolások kellenek hozzá?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő

Egy kissé kusza ügyben kérném a segítségét.
27 éves, közel 2 éves folyamatos munkatapasztalattal a hátam mögött. Azonban 2015 szeptember 20án megszűnik a munkaviszonyom, letelik a felmondási időm. Azonban jelenleg 9 hetes terhes vagyok. (Munkáltatóm tudta, de végül így alakult. Ezügyben nem kívánok jogi lépéseket tenni, inkább a jövőre koncentrálnék).
Annak már utánanéztem, hogy ha a szülésig (2016 április) nem lesz munkaviszonyom, akkor semmiféle anyasági támogatást nem kapok.
Azonban lenne egy olyan lehetőség, hogy a férjem nevén szerepel egy egyéni vállalkozás, és felmerült bennünk ötletként, hogy felvenne engem minimálbéren alkalmazottként. Így folytatódna a munkaviszonyom. Azonban 1-2 hét múlva elmennék táppénzre, veszélyeztetett terhesség miatt. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:

• Ez így mennyire járható út?
• Táppénzes ellátásom után milyen járulékokat kellene a férjemnek, mint munkáltatónak fizetni a minimálbér után?
• Amennyiben ez járható út, akkor amíg ez elrendeződik és beregisztrálok a munkaügyi központban, mint munkakereső, akkor az ott kapott munkakeresési támogatás a későbbiekben beleszámít a különböző anyasági támogatásokba? Vagy inkább tanácsosabb, hogy folyamatos legyen a munkaviszonyom, és így érdemes szept 21-től a vállalkozás alkalmazottjának lennem?
• Ha ez nem járható út, abban az esetben mit tanácsol?

Hálásan köszönöm segítségét!
Várom mihamarabbi visszajelzésüket!

Kedves Yamini! Miért nem mentél el simán táppénzre? A tgyás megállapításakor a szülést megelőző év átlagjövedelme fog számítani, így nyilván az is kevesebb lesz hiszen nem fognak beleszámítani a pótlékok. Másodállást ha vállalsz kell a munkáltató engedélye, de mivel fel vagy mentve a munkavégzés alól így gondolom engedélyezik,hiszen a másodállás nem megy a főállás kárára. Ha sikerül a másik melóhely,akkor az is beleszámít a gyed,tgyás ellátás összegébe.

„Ákos25 Kedves Yamini! A tgyás megállapításakor a szülést megelőző év átlagjövedelme fog számítani,”

Kedves Ákos!

Ezt melyik jogszabály írja elő?

(A hatályos Ebtv. -legjobb tudomásom szerint-nem így rendelkezik.A régi főszabály valóban ez volt, azonban azóta kétszer változott az Ebtv.!)

„Ákos25 Kedves Yamini!Miért nem mentél el simán táppénzre? ”

Kedves Ákos!

A táppénz mértéke 50, vagy 60%! (Előfordulhat, hogy az alapbér több, mint a pótlékokkal növelt táppénzalap 50-60%-a.)

„Ákos25 Kedves Yamini!Ha sikerül a másik melóhely,akkor az is beleszámít a gyed,tgyás ellátás összegébe.

”

Kedves Ákos!

Érdeklődnék, hogy fenti állítását mire alapozza? Jogszabály? Szakasz?

Köszönöm szépen a gyors választ Ákos25!

Még egy olyan kérdésem volna, hogy ha a felmentett munkaviszonyom 8 òrás, hány órában jelenthet be a másik munkáltató terhesként? Gondolom két 8 órás nem lehet, még úgy sem, hogy az egyiknél felmentés alatt vagyok, vagy igen?

Válaszát előre is köszönöm!

„Dorici 2015.09.15. 16:15
Tisztelt Szakértő!
GYED/GYES járandóság után szeretném a segítségét, tájékoztatását kérni. 2012.06.06-2014.08.07-ig folyamatos munkaviszonyom volt. Azóta álláskereső vagyok. Szeretnénk kisbabát. Mivel most nincs állásom ez, hogy befolyásolja a járandóságokat?
Meddig érvényes a ledolgozott több, mint 2 évem?
Ha most teherbe esnék, járna a GYED/GYES?
Mi az az időpont , amíg nem évül el a ledolgozott időszakom?
Válaszát előre köszönöm!
Üdvözlettel: Dóra
”

Kedves Dóra!

CSED-re és GYED-re főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Azt tehát, hogy a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal a szülés napjához kell igazítani. Az ehhez képest 2 éven túli biztosítási időt nem lehet figyelembe venni.

Amennyiben most teherbe esne a szüléskor a fentieket fogják vizsgálni. Ha a két konjuktív feltétel teljesül jogosult CSED és GYED ellátásokra, ha nem, akkor a szülés napjától csak a GYES-t kaphatja.

GYES-t ugyanis főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz, összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

„Fehér Bárány 2015.09.16. 09:44
Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem, hogy veszélyeztetett terhesként magas bejelentett bruttó fizetés esetén a tényleges bruttó - ha jól tudom - 60 % - át kapom a terhesség alatt táppénzként, vagy van valami plafon, aminél nem fizet többet az OEP, bármennyi is a fizetésem? Ha igen, mennyi ez a maximum?
További kérdésem, hogy a tgyást felváltó szülést követő 6 hónapig járó juttatást (nem tudom most éppen hogy hívják), illetve a gyedet az eredeti bruttó fizetés vagy a táppénzként kapott juttatás alapján számolják ki?
Előre is köszönöm a segítséget!
”

Válasz:

A táppénz mértéke –amennyiben van legalább 2 éves, folyamatos biztosításban töltött ideje- valóban 60%,a táppénz egy napra járó összege pedig nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

A tgyás új neve csecsemőgondozási díj. (CSED)

A csed-et és a gyedet –az ön szóhasználatával élve-az eredeti bruttó fizetése és nem a táppénzként kapott juttatás alapján számolják ki.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„yamini 2015.09.16. 11:17
Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg 20 hetes terhes vagyok, a munkahelyemen nehéz fizikai munkát végeztem, amit már nem folytathatok. A munkáltatóm nem tudott az állapotomnak megfelelő munkakört felajánlani, így felmentéssel alapfizetést kapok, ami jóval kevesebb pótlékok híján. Egy másik cég felajánlott nekem 3 hónapos határozott idejű szerződéssel egy adminisztratív munkakört. A kérdéseim a következők:
• elvállalhatom-e, és ha igen, akkor be kell-e jelentenem azt a másik munkáltatómnál?
• hány órában vállalhatom a másik munkakört a jelenlegi felmentett 8 órás mellett?
• a GYED és a TGYÁS megállapításakor mindkét munkahelyről származó jövedelem számít-e, ill. a felmentéssel járó alapfizetésem megmarad-e így is?
• a két juttatást így hol kell majd igényelnem, és milyen igazolások kellenek hozzá?
Válaszát előre is köszönöm!
”
Kedves yamini!

A hatályos Mt. értelmében a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Ilyen tény, ha új jogviszonyt létesít.

Arról nem is beszélve, hogy a TB szabályok szerint a TB igazolványát ki kell kérnie, abba az új jogviszonyt be kell vezettetnie és vissza kell vinnie a korábbi munkáltatóhoz. (217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet 37. § (1) bekezdés 3. fordulat.

A hatályos Ebtv. értelmében annak a személynek, aki egyidejűleg több jogviszonnyal rendelkezik az ellátásra való jogosultságát és az ellátás összegét külön-külön kell elbírálni.

Ha tehát a szüléskor két jogviszonya van elvileg mindkettőből jogosult csed-re és gyed-re, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, azaz mindkét jogviszonyában biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Vélhetőleg a szülésig az új jogviszonyában nem lesz meg a 365 biztosításban töltött nap, így abban a jogviszonyában csed és gyed ellátásokat nem kaphat, ezen jogviszony jövedelmét pedig a másik jogviszonyában nem lehet figyelembe venni.

Az ellátásokat a munkáltatójánál kell igényelni. Ha több jogviszonya van minden munkáltatónál külön-külön be kell nyújtani az igényt, de azokat akkor is az egészségbiztosító bírálja el, ha akár az egyiknél, akár a másiknál működik TB kifizetőhely.
Ebtv. 63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.

A csed igényléséhez a következő okmányok szükségesek:

Vhr. 41. § Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.

A szülést megelőző időponttól való igénylés esetén, illetve ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a gyermek születésének tényét a szülést követően, a születési anyakönyvi kivonat másolatával igazolni kell.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„Pycur₀₇ 2015.09.16. 15:11
Tisztelt Szakértő
Egy kissé kusza ügyben kérném a segítségét.
27 éves, közel 2 éves folyamatos munkatapasztalattal a hátam mögött. Azonban 2015 szeptember 20án megszűnik a munkaviszonyom, letelik a felmondási időm. Azonban jelenleg 9 hetes terhes vagyok. (Munkáltatóm tudta, de végül így alakult. Ezügyben nem kívánok jogi lépéseket tenni, inkább a jövőre koncentrálnék).
Annak már utánanéztem, hogy ha a szülésig (2016 április) nem lesz munkaviszonyom, akkor semmiféle anyasági támogatást nem kapok.
Azonban lenne egy olyan lehetőség, hogy a férjem nevén szerepel egy egyéni vállalkozás, és felmerült bennünk ötletként, hogy felvenne engem minimálbéren alkalmazottként. Így folytatódna a munkaviszonyom. Azonban 1-2 hét múlva elmennék táppénzre, veszélyeztetett terhesség miatt. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
• Ez így mennyire járható út?
• Táppénzes ellátásom után milyen járulékokat kellene a férjemnek, mint munkáltatónak fizetni a minimálbér után?
• Amennyiben ez járható út, akkor amíg ez elrendeződik és beregisztrálok a munkaügyi központban, mint munkakereső, akkor az ott kapott munkakeresési támogatás a későbbiekben beleszámít a különböző anyasági támogatásokba? Vagy inkább tanácsosabb, hogy folyamatos legyen a munkaviszonyom, és így érdemes szept 21-től a vállalkozás alkalmazottjának lennem?
• Ha ez nem járható út, abban az esetben mit tanácsol?
Hálásan köszönöm segítségét!
Várom mihamarabbi visszajelzésüket!
”

• Amit tervez az emberileg érthető, jogilag viszont a munka és tb jog nem rendeltetésszerű használatának minősül. Vannak jogerős bírói ítéletek, ahol a közigazgatási hatósági eljárást követő, biztosítási jogviszonyt törlő TB határozatokat, mint döntést a bíróság helybenhagyott és van olyan ombudsmani álláspont, amely szerint az OEP az un. szívességi bejelentést nem vizsgálhatja, illetve nem szankcionálhatja.

(Jelen fórumon mindkét anyag megtalálható.)

Fentiek fényében azt, hogy ez járható út-e azt önnek kell eldönteni.

A Btk. rendelkezése a témához kapcsolódóan a következőképpen szól:

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

• A munkáltatónak (férje esetén a férjének) a bruttó táppénz egyharmadát kell a NAV –nál vezetett számlára befizetni.
• Az álláskeresési járadék összege nem alapja a táppénznek. (Megjegyzem, hogy az álláskeresési járadékban részesülő személy nem jogosult táppénzre!)
• Ugyancsak nem alapja a csed és gyed ellátásoknak sem kivéve azt a személyt, aki az álláskeresési járadék ideje alatt szül és úgy igényel csed, majd gyed ellátásokat.
• Táppénzt csak annyi napig kaphat ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezik. (Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított.)

(Vigyázzon, ha a biztosítási jogviszonyai között 30 napnál hosszabb lesz a megszakítás táppénzt csak annyi napig kaphat, ahány napot az új munkáltatónál dolgozott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Pycur: én a helyedben inkább a jelenre koncentrálnék. Nem tudom, hogy Te mondtál e fel vagy a munkáltatód, vagy közös megegyezés történt de ha a munkáltatód miondott fel rendes felmondással még mindig hivatkozhatsz az Mt. felmondási tilalmára. Jobban jársz mintha utólag elkezdenél mutyizni.

Az un. szivességi bejelentés utólagos vizsgálatával kapcsolatos ombudsmani jelentések/javaslatok itt olvashatóak:

http://www.ajbh.hu/kezdolap?…

És itt a két ítélet:

MfvK.IV.11.014/2006/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas József ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2006. október 5. napján kelt 3.M.196/2006/23. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatával 2005. szeptember 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás, adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.

A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igény elbírálásakor célvizsgálatra került sor.

Ennek során az Ellenőrzési Osztály feltárta, hogy a felperes és egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés ún. színlelt szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás /terhességi-gyermekágyi segély, GYED/ megállapítására irányult.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója a 2006. február 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot - változatlan tényállás és jogi következtetés mellett - helybenhagyta.

A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát és megváltoztatását, az ellátásra való jogosultságának megállapítását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű munkabért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű, összetett szellemi tevékenységgel. A határozat a szerződési szabadság elvét is sérti. A munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva, a szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban áll a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes, az írásba foglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni.

A megyei munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.

A rendelkezésre állt bizonyítási anyagot a megyei munkaügyi bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően tanúként hallgatta meg munkáltatót, majd az egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás üzletrész-tulajdonosát, és a társas-vállalkozás alkalmazottját.

A munkaügyi bíróság megkereste a Debreceni Munkaügyi Bíróságot az üzleti kapcsolatban álló tanú meghallgatása érdekében, és igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt szerzett be abban a körben, hogy melyek a munkaviszony mellett, és melyek a munkaviszony ellen szóló érvek.

A bizonyítás eredményének értékelésével a megyei munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása a vállalkozásban már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült, és a munkaszerződés aláírását követően sem haladta meg a korábbi mértéket.

A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei között egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és akarata.

A megyei munkaügyi bíróság szerint a társadalombiztosítási szervek helyesen állapították meg a tényállást, és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § /1/ bekezdésében foglaltakat, felülvizsgálati kérelmét a bizonyítékok szabálysértő mérlegelésére alapította.
Állította, hogy a tanúk egyértelműen igazolták, hogy abban az időszakban éppen a másik kft-nél kifejtett tevékenysége miatt szükséges volt egy kisegítő alkalmazása, aki a megrendeléseket felveszi és továbbítja az üzem felé, illetőleg ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek ilyen esetben szükségesek.

Ebben az időszakban nem volt ideje arra, hogy a korábban egyéni vállalkozásában végzett ilyen tevékenységét folytassa, hiszen új céget alapítottak 2004-ben különböző tevékenységek folytatására, és 2005 augusztusában teremtődött meg az a lehetőség az új cégnél, hogy a termelés felfusson. Ilyen esetben a tulajdonosnak - és különösen a termeléshez értő tulajdonosnak - folyamatosan jelen kell lennie a munkahelyen, hogy a termelés olyan színvonalon történjen, amely megfelel a piac mennyiségi és minőségi elvárásának.

A felperes álláspontja szerint a perben szokatlan módon igazságügyi könyvszakértő bevezetésére is sor került, az alperesi indítványra; azonban az igazságügyi könyvszakértő abban a kérdésben nem tudott állást foglalni, hogy a felperesnek kitöltötte-e a munkaidejét az ottani foglalatosság, vagy sem, ugyanis ez könyvszakértői módszerrel nem állapítható meg.

A munkaügyi bíróság tehát figyelmen kívül hagyta ítélete meghozatalánál mind a tanúvallomásokat, mind pedig az igazságügyi könyvszakértő véleményét.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.

A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2000. július 25-től 2005. május 12-ig egyéni vállalkozó volt, vállalkozásában a társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján fizette.
2005. május 12. napjával egyéni vállalkozását megszüntette és biztosítása szünetelt több, mint 30 napon túl.

2005. szeptember 1. napjától nevelőapjával, egyéni vállalkozóval napi 8 órás munkaviszonyt létesített, a minimálbér kétszeresének megfelelő 114.000 Ft munkabér-megjelöléssel.

A felperest ezen összegű munkabérrel /járulék-alappal/ jelentette be, adminisztrátori munkakörben.

Helyesen emelték ki a társadalombiztosítási szervek, hogy sem munkába lépése előtt, sem a szülési szabadságra menetele után, adminisztrátora nem volt.

Vállalkozásában 9 fő alkalmazottat foglalkoztatott, átlagosan 60.000 Ft-os munkabérért.

Az is megállapítható volt, hogy a felperes foglalkoztatása előzetes orvosi, alkalmassági vizsgálat nélkül történt.

A 2005. szeptember 1. napjától 2005. október 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 x 114.000 Ft összegű jövedelemben részesült, amelyek után a közterhek átutalása megtörtént.

A felperesnek 2005. október 31. napján született meg a gyermeke, és a szülés napjától havi 114.000 Ft alapulvételével igényelte a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a 8 hónapos terhes felperes és nevelőapja között nem jött létre munkaviszony.

A munkaszerződést kizárólag azért kötötték, hogy a korábbi biztosítása alapján, a legkisebb összegű munkabér alapján járó társadalombiztosítási ellátást a kétszeresére emeljék, illetve a szülési szabadság - a 26 hét terhességi-gyermekágyi segély - lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díjra való jogosultságot a felperes megszerezze.

Arra is figyelemmel voltak a munkaszerződés kötésének időpontjában, hogy az igénylő biztosítása több, mint 30 napot szüneteljen; így érhető el az, hogy a pénzbeli ellátás alapján nem az előző év, hanem közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen az ellátást megállapítani.

A feltárt tényekből és körülményekből logikusan és okszerűen következtetett arra az alperesi hatóság és a munkaügyi bíróság, hogy és a felperes között megkötött munkaszerződés színlelt szerződésnek minősül; tényleges munkaviszony nem jött létre. A színlelt szerződés nem hozott létre társadalombiztosítási jogviszonyt sem, annak társadalombiztosítási bejelentése az 1997. évi LXXX. törvény /a továbbiakban: Tbj./ 55. §-a alapján jogsértő /szívességi/ bejelentésnek minősül.

A szerződéskötés nem a munkajog rendeltetésszerű használatára, hanem a biztosítási jogviszony harmadik alanya - az egészségbiztosítási pénztár - kötelezettségének kiváltására irányult.
A színlelt megállapodás mögöttes tartalma és célja is megállapítható volt, a magasabb összegű pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy korábban, 2004. évben még lehetőség volt a Tbj. 34. §-a szerint a társadalombiztosítási ellátás pénzbeli ellátásainak megszerzésére; a Tbj. 39. § /2/ bekezdésének megfelelő, nagykorú személy a társadalombiztosítási igazgatási szerveivel megállapodást köthetett. Ez a lehetőség a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint azonban már nem adott, egészségbiztosítás által fizetett készpénzellátásokra az egészségbiztosítási pénztár magyar állampolgárral megállapodást már nem köthet.

A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet a Pp. 206. §-ának megsértése miatt támadta.
Ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte; ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes; a felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a megyei munkaügyi bíróság jogerős ítélete a Pp. 206. §-ának /1/ bekezdéséből folyó ezen törvényi kritériumoknak megfelelt; az irányadó tényállás teljes körű megállapítása, széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása és a bizonyítékok egyenkénti, a maguk összességében történő értékelése és mérlegelése alapján döntött a megyei munkaügyi bíróság az alperesi határozatok jogszerűsége tárgyában. A jogerős ítélet indokolása a Pp. 221. § /1/ bekezdésének megfelelő tartalommal logikus és okszerű indokát adta a döntésnek.

Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése szerint kötelezte.

Az eljárás az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § /9/ bekezdése szerint illetékmentes.

Budapest, 2007. október 10.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő -

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,- (ötezer) forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 45.314,- (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583-07-7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát. A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és ... egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult. A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult. A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett. A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától - 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától - 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával, ... egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,- forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt; 2005. szeptember hó 1. napjától - 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,- forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént. A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,- forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,- forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.

Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel. A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni. A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.

Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket. Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és ... 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, ... 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,- forint munkabérért, ...nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. ... könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi. A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.

A kereset nem alapos.

A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került ... tanúként való meghallgatására, majd ... egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a .... üzletrész tulajdonosa, ... tanúként való meghallgatására és ..., a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta ...sal üzleti kapcsolatban álló ... is és ... igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.

A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született. A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés. A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot. A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy ... egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában. A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik ... vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság. A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg. A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében. A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket ... bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére. A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki. Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki. A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során ... beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e. A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. ... vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.

A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása ... vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és ... akarata.

Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.

Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.

A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.

G y u l a, 2006. október 5.

. Juhász Gábor s.k.
b í r ó

Az LB ítéletéhez képest az ombudsman álláspontja egy hasonló eset kapcsán a következő:

Az alapvető jogok biztosának
Jelentése
az AJB-1569/2012. számú ügyben

Előadó: dr. Zemplényi Adrienne
dr. Kozicz Ágnes
Az eljárás megindítása

Az elmúlt időszakban több panaszos fordult hivatalomhoz azt sérelmezve, hogy az illetékes egészségbiztosítási pénztár – a terhességi gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt – utólagos ellenőrzés keretében megvizsgálta az ellátás igénybe vételét megelőzően fennállott munkaviszonyukat, majd ezt követően – arra hivatkozással, hogy a szerződéskötésre nem a tényleges munkavégzés miatt, hanem a társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából került sor – elrendelte a biztosítottak nyilvántartásából való törlését, és kötelezte őket a már kifizetett ellátás visszafizetésére.

A panaszok alapján felmerült a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság, tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmének gyanúja. Ezért az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (továbbiakban: Ajbt.) 20. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot indítottam, amelynek során tájékoztatást kértem az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (továbbiakban: OEP) főigazgatójától.

Érintett alapvető jogok és alapelvek

• A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés: „Magyarország független, demokratikus jogállam.”)
• A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog (Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”)
• A szociális biztonsághoz való jog (Alaptörvény XIX. cikk (1) és (2) bekezdés: „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.”)

Alkalmazott jogszabályok

• 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.)
• 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
• 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról

A megállapított tényállás

Egymástól függetlenül két, terhességi-gyermekágyi segélyben (TGYÁS) illetve gyermekgondozási díjban (GYED) részesülő panaszos is fordult hozzám hasonló tatalmú, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utólagos ellenőrzését sérelmező beadványával.

1. Az AJB 962/2012. számú ügyben Az AJB 962/2012. számú ügyben a panaszos a terhessége 37. hetében fejezte be főiskolai tanulmányait, az államvizsgák után pedig – tekintettel kommunikációs végzettségére és korábbi munkatapasztalaira – édesapja cégénél helyezkedett el marketingmanageri munkakörben.

Munkáját (piackutatás, marketing lehetőségek, hirdetési felületek keresése, partnerekkel való kapcsolattartás, a cég által működtetett webáruház marketing tervének, fejlécének elkészítése) egészen gyermeke megszületéséig, heti negyven órában, és – tekintettel a kötelező orvosi vizsgálatokra és az elvégzendő feladatok jellegére – kötetlen munkaidőben végezte.

A gyermeke születése után TGYÁS ellátást igényelt, az OEP illetékes kirendeltsége pedig hiánypótlás keretében annak igazolására szólította fel, hogy az elmúlt két évben 365 nap biztosítotti munkaviszonnyal rendelkezik-e. Az igazolás megküldése után két ellenőr kereste fel panaszost illetve munkáltatóját, és ellenőrzés keretében meghallgatták őket.

A hozzám forduló TGYÁS ellátás iránti kérelmét az OEP illetékes kirendeltsége azonban elutasította arra hivatkozással, hogy – tekintettel az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat hiányára, a munkavégzés rövid időtartamára, az igénylő és a foglalkoztató közötti hozzátartozói viszonyra, illetve arra, hogy panaszos munkaköre korábban és szülése után is betöltetlen maradt – a felek között létrejött munkaszerződés színlelt megállapodás, melynek mögöttes tartalma, célja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, a terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzése volt, aránytalanul rövid járulékfizetési idővel. A határozat indokolása arra is kitért, hogy a felek magatartása a régi Mt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jóhiszemű joggyakorlás alapelvébe ütközik.

A régi Mt. 8. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik, így a bejelentett jogviszony, illetve az ezt létrehozó szerződés is semmis.

Mindezek következtében az előzetes jogviszony ellenőrzés során az OEP megállapította, hogy panaszos nem rendelkezik 365 napos munkaviszonnyal a kérelmet megelőző két évre vonatkozóan, és a foglalkoztatóhoz bejelentett biztosítási jogviszonyát törölték.

Panaszos az elutasító OEP határozattal szemben fellebbezést nyújtott be. A másodfokon eljáró közigazgatási szerv az elsőfokon eljáró szerv határozatát helyben hagyta; a másodfokú határozat ellen panaszos közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz.

A bíróság panaszos keresetének helyt adott és a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, aminek alapján az illetékes szakigazgatási szerv a TGYÁS-t panaszosnak utólag folyósította.

2. Az AJB-1569/2012 számú ügyben a panaszos szintén a korábban már folyósított ellátásának (TGYÁS, GYED) visszakövetelését sérelmezte.

A panaszos a szülését megelőző években külföldön dolgozott, ott volt biztosított, majd hazatelepült és itthon létesített munkaviszonyt.

Időközben veszélyeztetett terhes lett, így fennálló munkaviszonyát felmondta, és egy Bt-nél helyezkedett el, titkárnői munkakörben. Gyermeke születését követően TGYÁS ellátást igényelt, amely kérelmét az egészségpénztár elutasította azzal az indokolással, hogy nem rendelkezik az annak megállapításához szükséges 180 nap biztosítási jogviszonnyal.

Három hónap múlva mégis sor került az ellátás folyósítására, azonban azzal egyidejűleg a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, hogy a panaszos valóban rendelkezett-e az ellátásra jogosító 180 nap biztosítási idővel.

Vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a terhessége ideje alatt létesített újabb munkaviszonya során, ahol mindössze 44 napot dolgozott, a panaszos ténylegesen nem végzett munkát, így a munkaviszony nem jött létre.

A munkaszerződés megkötésére nem a személyes munkavégzés miatt, hanem a társadalombiztosítási ellátások megszerzése, azaz a TGYÁS és a GYED-re való jogosultság biztosításának érdekében került sor, ezért a panaszos biztosítási jogviszonyát törölte és a TGYÁS folyósítására irányuló döntését visszavonta. A döntés ellen a panaszos fellebbezéssel élt, azonban a másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helyben hagyta.

Ezt követően a panaszos társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon. A bíróság azonban a keresetét elutasította. Vizsgálatom során a biztosítási jogviszonyok utólagos ellenőrzésével összefüggésben – illetőleg ez utóbbi konkrét ügy kapcsán – tájékoztatást kértem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójától.

A megkeresett szerv válasza
A főigazgató megkeresésemre adott válaszában elsőként arról tájékoztatott, hogy a megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerveknél működő ellenőrzési szakegységek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 81. §-ában foglaltak alapján vizsgálják a biztosítási jogviszonyt – létrejöttét, fennállását, megszűnését, szünetelését – és annak megalapozottságát. A biztosítási jogviszonyok vizsgálatánál – a hatályos jogszabályokon kívül – jelentőséggel bír az OEP főigazgatójának 12/2009. sz. utasítása az Ellenőrzési Szabályzat, valamint az Ellenőrzési módszertani útmutató (10065/2009.sz.), melyet kifejezetten a biztosítási kötelezettség elbírálásával kapcsolatos hatósági ellenőrzések lefolytatásához bocsátott ki az OEP szakfőosztálya.
Az ellenőrzések kiterjednek az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra való jogosultságra, amelyet – mint minden társadalombiztosítási jogosultságot – kizárólagosan a biztosítási jogviszony alapoz meg.
A biztosítási jogviszony létrejöttének és fennállásának az ellenőrzése a szak- és pénzügyi ellenőrzés hatáskörébe tartozik, kiegészülve az ellátások megállapításához közölt adatok megalapozottságának vizsgálatával. A biztosítási kötelezettség létrejöttére irányuló vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása, hogy a két szerződő fél akaratát rögzítő, biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony létesítésére irányuló szerződés/megállapodás valóban a jogszabályokban szabályozott kereteken és kritériumokon belül jött-e létre és nem csupán az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeni ellátásaira való jogosultság megszerzése céljából.
A vizsgálatok a szakigazgatási szerveknél hivatalból indulnak, a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, továbbá a baleseti táppénzt igénylő biztosított biztosítási jogviszonyának vizsgálatára, továbbá a foglalkoztató által közölt adatok, illetőleg az ellátás összegét meghatározó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemadatok helyességére irányulnak.
Összefoglalva, minden egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságot biztosítási jogviszony alapoz meg, így a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat. Továbbá a baleseti táppénzt igénylő biztosítottak biztosítási jogviszonyának vizsgálatára minden ellátás iránti igény esetében sor kerül. Az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya kiemelt figyelmet fordít a biztosítási kötelezettség elbírálásával kapcsolatos hatósági ellenőrzések gyakorlatának vizsgálatára az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerveknél, Figyelembe véve az ilyen ügyek szenzitív jellegét.
Ezen általános tájékoztatást követően a főigazgató a megkeresésemben feltett konkrét kérdésekre – a kérdések sorrendjében – válaszolt.

1. Milyen szempontok alapján kerül kiválasztásra, hogy az ellátás igénybe vétele előtti munkaviszonyok közül melyek kerülnek ellenőrzésre?
A hatályos Ellenőrzési Szabályzat II. kötet IV. fejezetének 2.2.3.1. pontja rendelkezik a biztosítási kötelezettség elbírálásának, nyilvántartásba vételének és bejelentésének vizsgálatáról.1 Az Ellenőrzési módszertani útmutató tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeknek fennállása esetén a szakterület vezetője kezdeményezheti az ellenőrzést.
2. Melyek az ellenőrzés szempontjai, és milyen tények alapján következtetnek arra, hogy a munkaviszony tulajdonképpen kizárólag az ellátás igénybe vételének lehetőségét szolgálja? Mi indokolta ennek a gyakorlatnak a kialakítását?
Az előzőekben említett Ellenőrzési Szabályzat, valamint az Ellenőrzési módszertani útmutató részletesen rendelkezik a hatósági ellenőrzések lefolytatásáról. Az ilyen ellenőrzések fő motivációja az Egészségbiztosítási Alap védelme. Szükséges azok kiszűrése a rendszerből, akik a többséghez képest aránytalanul rövid biztosításban töltött idejük alatt befizetett járulékukra hivatkozva kívánják igénybe venni a kötelező egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásait.
3. A munkaviszony munkaszerződéssel történő igazolása és a járulék megfizetése miért nem alapozza meg az ellátás igénybe vételének lehetőségét?
A Tbj. 7.§ (1) - (2) bekezdésben foglaltak szerint a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. A fentiekben foglaltak alapján a „munkaszerződéssel történő igazolás és a járulék megfizetése” nem jelenti a biztosítási jogviszony létrejöttét, a biztosítás kezdetéhez a ténylegesen munkába kell lépni.
4. Az elmúlt két évben országosan hány esetben került sor ilyen jellegű ellenőrzésre és azok közül mennyi zárult a biztosítási jogviszony törlésével és az ellátás visszakövetelésével?
A 201l-es évben Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél (1. sz. táblázat), Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél (2. sz. táblázat) tartott célellenőrzések keretében kaptunk adatokat az ún. „színlelt” szerződések számának alakulásáról.
A Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervétől kapott adatok:
Időszak (év/eset) 2009. 2010. 2011. (09.01-ig)
Biztosítási jogviszony vizsgálata 49 30 6
Biztosítási jogviszony törlése 37 10 1
Ebből: saját hatáskörben visszavonva 0 1 0

1. fokú határozat jogerős 30 4 0
2. fokra felterjesztve 7 5 1
3. fokú határozat megsemmisítve 4 1 1
4. fokú határozat helybenhagyva 3 4 0

Ebből: jogerős, keresetet nem nyújtott be 1 3 0
Bíróság a határozatot hatályában fenntartotta 2 0 0
Bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte 0 1 0

A Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervétől kapott adatok:
Időszak (év/eset) 2010. 2011. (09.01-ig)
Biztosítási jogviszony vizsgálata 20 1
Biztosítási jogviszony törlése 7 0
Ebből: saját hatáskörben visszavonva 0 0

1. fokú határozat jogerős 3 0
2. fokra felterjesztve 4 0
3. fokú határozat megsemmisítve 1 0
4. fokú határozat helybenhagyva 3 0

Ebből: jogerős, keresetet nem nyújtott be 1 0
Bíróság a határozatot hatályában fenntartotta 0 0
Bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte 2 0
Mindkét szakigazgatási szerv esetében a jelentős csökkenés volt a vizsgálatok számának alakulásában, amelynek elsődleges oka az volt, hogy az Ebtv. 2010. május 1-én hatályba lépett változásával a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételei szigorodtak. (A jogosultsághoz szükséges 180 napos előzetes biztosításban töltött időt 365 napra emelték.) A főigazgató arról is tájékoztatott, hogy országosan nem tudnak további adatokkal szolgálni, tekintettel arra, hogy a szakigazgatási szerveknek az ilyen jellegű ellenőrzésekről nincs adatszolgáltatási kötelezettségük.
5. Mennyi időre visszamenőlegesen történhet az utólagos ellenőrzés?
Az Ebtv. 70. § (2) bekezdés szerint a 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
6. Mi a jogszabályi alapja az ellenőrzésnek, a minősítésnek, az utólagos ellenőrzés határidejének?
Az ellenőrzések jogszabályi alapjait a Tbj. 54. §-a és az Ebtv. 81. §-a biztosítja. Az egészségbiztosítási pénztárak az ellenőrzési tevékenységük során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásai alapján járnak el. Az ellenőrzés során tett megállapításokról, a tanúmeghallgatásokról jegyzőkönyv, a biztosítás törléséről határozat készül, amely ellen az ügyben érintett észrevételt tehet, illetőleg fellebbezési jogával élhet, valamint élhet jogorvoslat lehetőségével a bíróságon.
7. Van-e lehetősége az ellátás igénybe vevőjének arra, hogy méltányosságból kérje, hogy mentesítsék az ellátás visszafizetésének kötelezettsége alól?
Az Ebtv. 72. §-a alapján a magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.
8. Be lehet-e számítani a TGYÁS-ra, illetve a GYED-re való jogosultság időtartamába a külföldön szerzett biztosítási időt?
Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj ellátások esetében az EGT tagállamokban szerzett biztosítási időt figyelembe kell venni. A külföldi biztosítótól szükséges a biztosítási idő igazolását kérni. Az ellátások összegének számításánál azonban kizárólag az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem figyelembevételével történhet az általános szabályok szerint.
A konkrét panaszos ügyével összefüggésben a főigazgató arról tájékoztatott, hogy a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete alapján az egészségbiztosítási pénztár a panaszos biztosítási jogviszonyát törölte, a biztosítási jogviszony fennállására tekintettel korábban megállapított TGYÁS, GYED megállapítására vonatkozó döntéseit pedig saját hatáskörben visszavonta. A panaszos a határozatokkal szemben a törvényben biztosított határidőn belül fellebbezésekkel élt. A másodfokon eljáró OEP azonban helyben hagyta az elsőfokú hatóság döntéseit.
A Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj jogalap nélkül történt kifizetésében a munkáltató és a panaszos közrehatása arányát 70-30 százalékban állapította meg, így a panaszost, a jogalap nélkül kifizetett terhességi-gyermekágyi segély 30 százalékának és kamatának (összesen 156.797 Ft), valamint jogalap nélkül kifizetett gyermekgondozási díj 30 százalékának és kamatának (összesen 470.377 Ft) visszafizetésére kötelezte.
A panaszos pénzügyi helyzetére tekintettel kérte a Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervét, hogy fizetési kötelezettségére fizetési halasztást, valamint havi 5000 forint összegű részletfizetést engedélyezzen. A kérelmében foglaltak szerint a tartozás egyösszegű megfizetése súlyosan veszélyeztetné saját és családja megélhetését. A kérelemben foglaltakra tekintettel a Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve méltányossági jogkörében eljárva engedélyezte, hogy nevezett a tartozását 133 havi (11 év) részletben fizesse meg.

A vizsgálat megállapításai

1. A hatáskör tekintetében
Az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét, valamint az ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az Ajbt. határozza meg. Az Ajbt. 18. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Elsőként azt vizsgáltam, hogy az ügyben érintett szervekre kiterjed-e a hatásköröm. Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-a szerint az egészségbiztosítási szervek: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervei, amelyek az Ajbt. 18. § (1) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási feladatot ellátó szervnek tekintendőek, így tevékenységük vizsgálata az Ajbt. 18. §-a alapján ombudsmani hatáskörbe tartozik.
A vizsgálat lefolytatásának lehetőségét az Ajbt. a 20. § (1) bekezdése biztosítja számomra. Az Ajbt. 28. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket és az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.

2. Az alapvető jogok tekintetében

I. A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. Az Alkotmánybíróság szerint a jogbiztonság az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság követelménye azonban nem korlátozódik kizárólag a jogalkotás szférájára, nem csupán a normák egyértelműségét követeli meg, hanem azt is, hogy az egyes jogintézmények működése, vagyis a jogalkalmazói magatartás előre kiszámítható legyen2.
Az Alkotmánybíróság döntéseiben felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállamiságnak számos összetevője van. Továbbra is irányadó alkotmánybírósági tézis, hogy a jogállamiság elvéből folyó egyik legfontosabb alapkövetelmény a közhatalom, a közigazgatás törvény alá rendeltsége: a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket. A közigazgatás törvényessége akkor valósul meg, ha jogilag szabályozott eljárási keretek között működik, a jogkorlátozásra adott felhatalmazást pedig törvényi szinten pontosan kell meghatározni. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá, hogy a kiszámíthatóság – beleértve az egységes jogalkalmazást – és az eljárási garanciák biztosítása szorosan összekapcsolódik az egyes alanyi alapjogok, szabadságjogok védelmével, mintegy kölcsönösen feltételezik egymást.3
Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. „A tisztességes eljárás olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni.”4
Az ombudsmani gyakorlat szerint e követelmények minden olyan eljárásra vonatkoznak, amelyben valamely természetes vagy jogi személy az állam jogalkalmazói, közhatalom-gyakorlási tevékenysége által érintett, illetve azoknak akkor is érvényesülniük kell, ha a vizsgált szerv egy kérelmet nem az Alaptörvénynek megfelelő értelmezéssel bírál el.

II. A szociális biztonsághoz való jog
Alaptörvény XIX. cikk (1) és (2) bekezdése alapján Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
Az Alaptörvény ezen rendelkezése rögzíti az állam azon szándékát, hogy minden magyar állampolgárnak megteremtse a szociális biztonságot. Ennek érdekében azon élethelyzetekben, amikor – gyermekének születése, egészségi állapotának időleges vagy végleges romlása, hozzátartozójának vagy munkalehetőségének elvesztése miatt – a megélhetéséhez szükséges javak előteremtésére nem képes, valamennyi állampolgár jogosult törvény szerinti állami segítséget igénybe venni.
Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy a szociális biztonsághoz való jog nem alapjog, hanem olyan állami kötelezettségvállalás, amelynek az állam eleget tesz, ha a szociális ellátás biztosítására megszervezi és működteti a társadalombiztosítás és a szociális támogatás egyéb rendszereit. Megjegyzendő, hogy Magyarország vonatkozásában az Európai Szociális Karta 12. cikk (1) bekezdése kötelezendően alkalmazandó, azaz a társadalombiztosításhoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítására az egyes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy létrehozzák vagy fenntartják a társadalombiztosítás rendszerét.
Az Alkotmánybíróság a szociális biztonsághoz való joggal összefüggésben mondta ki, hogy a szociális jogok megvalósítása a megfelelő intézmények létrehozása mellett az igénybevételükkel kapcsolatos alanyi jogok révén történik, amelyeket a törvényhozásnak kell meghatároznia.5 A 32/1998. (VI. 25.) AB határozatában az Alkotmánybíróság azt állapította meg követelményként, hogy a szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó olyan megélhetési minimum állami biztosítását tartalmazza, amely elengedhetetlen az emberi méltósághoz való jog megvalósulásához. 2000-ben pedig elvi éllel mondta ki, hogy az Alkotmány a szociális biztonsághoz való jog kimondásával a szociális ellátások összessége által nyújtott megélhetési minimumnak az állami biztosítását állapítja meg. A megélhetési minimumot biztosító szociális ellátások rendszerének kialakításakor alapvető követelmény az emberi méltóság védelme: az állam köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni. A megélhetési minimum garantálásából azonban konkrét részjogok, mint alkotmányos alapjogok nem vezethetők le. A határozat indokolásban kiemelte az AB, hogy a szociális biztonság alapjogánál az alkotmányossági mérce az ellátás minimális mértékének meghatározásával konkréttá vált: „a szociális intézményrendszer keretében nyújtandó ellátásnak olyan minimumot kell nyújtania, hogy az biztosítsa az emberi méltósághoz való jog megvalósulását.

3. Az ügy érdeme tekintetében
Az Ebtv. 40. §-a állapítja meg a TGYÁS-ra való jogosultság feltételeit.6 Ezen szakasz alapján TGYÁS annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon – korábban 180 napon – át biztosított volt. Biztosítottnak pedig – a Tbj. 5 §-a alapján7 – azt kell tekinteni, aki munkaviszonyban vagy egyéb foglakoztatási jogviszonyban áll, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. A vonatkozó jogszabályok tehát kizárólag ahhoz az objektív feltételhez kötik a TGYÁS folyósítását, hogy az igénylő biztosított volt-e, azaz a jogszabályban meghatározott ideig valamilyen foglalkoztatási jogviszonyban állt-e vagy sem. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, hogy az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogszerűen járt-e el, amikor az ellátásra való jogosultság megállapításához a felek által érvényes munkaszerződés alapján létrehozott munkaviszony fennállását vizsgálta, majd azt utólag átminősítette és – a felek akarata és a járulékfizetés ellenére – nem fogadta el tényleges munkaviszonyként, azaz ellátásra jogosító időtartamként.
Az OEP főigazgatója arról tájékoztatott, hogy az ellátást megalapozó biztosítási jogviszonyok ezen utólagos ellenőrzését az indokolja, hogy „szükséges azok kiszűrése a rendszerből, akik a többséghez képest aránytalanul rövid biztosításban töltött idejük alatt befizetett járulékukra hivatkozva kívánják igénybe venni a kötelező egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásait”.Álláspontom szerint azonban sem a vonatkozó jogszabályok, sem a hatályos Ellenőrzési Szabályzat nem hatalmazza fel az OEP-et arra, hogy utólagosan semmissé nyilvánítsa a felek közös akaratából létrejött munkaviszonyt.
Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek ellenőrzési jogköréről a Tbj. 54.§-a rendelkezik.8 Ez alapján az ellenőrzés csak arra terjedhet ki, hogy a foglalkoztató a biztosított törvényben előírt adatait (neve, személyes adatai, TAJ száma, szolgálati ideje, a foglalkoztató adatai), illetve a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét nyilvántartja-e. Az ellenőrzés – a fenti jogszabály alapján – nem terjedhet ki a munkavégzés „körülményeinek” a vizsgálatára, így például arra, hogy utólagosan megállapítsa, hogy az adott munkáltatónál ténylegesen szükség volt-e az adott munkakörre, vagy milyen „mértékű” volt a munkavégzés a munkavállaló részéről.
A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében ahhoz, hogy valaki biztosítottnak „minősüljön”, kizárólag a munkaviszony fennállása szükséges. A 7. § (1) bekezdés értelmében pedig a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
A Tbj. tehát generális szabályként úgy rendelkezik, hogy a biztosítás az alapját képező jogviszony kezdetétől – a vizsgált esetekben a munkaviszony kezdetétől – annak megszűnéséig áll fenn. Ettől való eltérést a jogalkotó csak abban az esetben tesz lehetővé, ha arról maga a Tbj. rendelkezik.
Az általam vizsgált esetekben a panaszosoknak fennállt a munkaviszonyuk, rendelkeztek érvényes munkaszerződéssel, munkáltatójuk a szükséges járulékokat is befizette. Az OEP mindezek ellenére azért nem folyósította, illetve vonta vissza a TGYÁS folyósítását engedélyező határozatát, illetve töröltette a panaszosokat a biztosítottak nyilvántartásából, mivel – álláspontja szerint – a munkaszerződés nem valós munkajogviszony létesítésére irányult, hanem az a várható szüléshez kapcsolódó ellátások igénybe vételét célozta.
Álláspontom szerint az OEP ezzel az intézkedésével túllépte a hatáskörét. A foglalkoztatási jogviszonyok tartalmi elemeinek vizsgálata a munkaügyi hatóság, illetve a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A munkaügyi ellenőrzés keretein belül, a munkaügyi hatóságnak van lehetősége arra, hogy átminősítse a felek között létrejött foglalkoztatási jogviszonyt, erre azonban a munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály kifejezett felhatalmazása alapján,9 illetve jellemzően a munkavállaló érdekében kerül sor (többnyire a megbízási szerződést minősítik át munkaviszonnyá). Álláspontom szerint az egészségbiztosítási szerveknek nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a szerződő felek által megkötött munkaszerződés tartalmát – a személyes munkavégzési kötelezettség teljesülését, a munkába lépést, stb. – utólag vizsgálja, és azt semmissé nyilvánítsa. Különösen nincs erre lehetőségük abból a kizárólagos célból, hogy ezáltal a kérelmezőt – az anyát és a gyermekét – kizárja az ellátásból. A Tbj. hivatkozott szakaszai erre nem hatalmazza fel őket.
A TGYÁS és a GYED folyósításának feltételéül meghatározott, biztosítási jogviszonyban töltött idő – 365 nap, illetve korábban 180 nap – ugyanis olyan hosszú időtartamot jelent, amely ténylegesen megalapozza ezen egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybe vételének jogszerűségét. Vizsgálata eredményeként az OEP a hozzám forduló első panaszos esetében 17, a második esetben 44 napnyi biztosítási időt törölt a panaszosok biztosítási jogviszonyából, amelynek következtében elvesztették az ellátásra való jogosultságukat. Mindezen döntésével az OEP nemcsak a jogszerző anya, hanem az újszülött gyermek megélhetését is veszélybe sodorta.
Kérdésemre az OEP főigazgatója arról tájékoztatott, hogy országos adat nem áll rendelkezésére, kizárólag a Békés és Zala megyében indított eljárásokról rendelkezik információval, amely szerint 2009-ben Békés megyében 49 esetben indult biztosítási jogviszony fennállásával kapcsolatos vizsgálat, amelyből 37 esetben került sor a jogviszony törlésére. 2010-ben Békés és Zala megyében összesen 50 vizsgálat indult, és 17 esetben került sor a jogviszony törlésére. 2011-ben pedig 7 vizsgálat indult, és 1 esetben került sor a biztosítási jogviszony törlésére. Ezen vizsgálatok célja az Egészségbiztosítási Alap védelme.
Az ilyen célvizsgálatok tehát rendszeresek és viszonylag gyakoriak az OEP ellenőrzési gyakorlatában. Fentiek alapján feltételezhető, hogy a hozzám forduló mindkét panaszos esetében is kizárólag azért került sor a munkaviszony utólagos ellenőrzésére, mivel a vizsgált munkaszerződéseket a terhesség időtartama alatt kötötték meg, így – az OEP álláspontja szerint – azok valójában színlelt szerződések.
Álláspontom szerint kizárólag annak okán, hogy az érintett a terhessége időtartama alatt létesített új munkaviszonyt az OEP nem vizsgálhatja és nem is minősítheti a felek közös akaratából megkötött munkaszerződést. A munkaviszony fennállása, önmagában olyan objektív feltétel, amelyből következően áll fenn a biztosítási jogviszony is. Ezen objektív feltétel mellett a közigazgatási szerv még mérlegelési jogkörében eljárva sem hozhat olyan határozatot, amelyben az ellátásra való jogosultság feltételeinek utólagos vizsgálatakor szubjektív módon, a törvényben meghatározott feltételeken felül, további többlet feltételeket támaszt.
Itt kívánom megjegyezni, hogy az OEP törlésről rendelkező döntése következtében beálló jogkövetkezmény – az ellátás elveszítése, az anya és gyermeke megélhetésének elbizonytalanítása – egyébként sem áll arányban a feltételezett cselekmény súlyával
Mindezek alapján megállapítom, hogy az egészségbiztosítási pénztár azon gyakorlata, miszerint a TGYÁS-t, valamint GYED-et igénylők munkaviszonyát utólagosan semmissé nyilvánította és ezáltal kizárta őket az ellátásból, a jogállamiságból fakadó jogbiztonsághoz való joggal összefüggő visszásságot okozott, valamint az anya és újszülött gyermek vonatkozásában a szociális biztonsághoz való jog sérelmének közvetlen veszélyét idézte elő.

Intézkedéseim
A jelentésemben feltárt alkotmányos joggal összefüggő visszásság jövőbeni megelőzése érdekében az Ajbt. 32. § (1) bekezdése alapján felkérem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, hogy tekintse át, és vizsgálja felül az irányítása alá tartozó, az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerveknél működő ellenőrzési szakegységeknek, a biztosítási jogviszony fennállása utólagos ellenőrzésével kapcsolatos gyakorlatát.
A konkrét ügyekkel kapcsolatban – tekintettel arra, hogy a panaszban foglalt sérelmeket időközben orvosolták – további intézkedést nem kezdeményezek.

Budapest, 2013. február 15.

Prof. Dr. Szabó Máté sk.

Melléklet: Lábjegyzet
1 Az Ellenőrzési Szabályzat vonatkozó pontjait az 1. számú Melléklet tartalmazza
2 Vö. 9/1992. (I. 30.) AB határozat
3 Vö. 72/1995. (XII. 15.) AB határozat.
4 Lásd: 6/1998. (III.11.) AB határozat, 14/2004. (V.7.) AB határozat
5 28/1994. (V. 20.) AB határozat
6 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
7 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 5. § (1) E törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
8 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 54. § (1) Az igazgatási szervek - jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv, b) a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
9 A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (5) A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a (4) bekezdés szerinti jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt.

Monoszkop: szerinted ki olvassa ezt végig? :)

Remélem, hogy Pycúr elolvassa. Ő kérdezte, hogy:

„Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
• Ez így mennyire járható út?
”

A döntést neki(k) kell meghozni, amihez nem árt ismerni a kapcsolódó gyakorlatot.

:)

Tisztelt Szakértők!
2011.04.óta vagyok munkaviszonyban egy kórházban.
2013.03.07-én szültem kisfiamat, azóta itthon vagyok vele, jelenleg gyesen. Tervezzük a második babót, de mire ő megszületik, a kisfiam már óvodás lesz és a gyes is lejár ugye 2016. márciusában, viszont a pici még nem születik meg.
Kérdésem, hogy:

1. Felgyülemlett szabadságaim kivételével és utána táppénzel kezdjek, vagy egyből táppénz?
Fizetésem Bruttó 128.000 Ft
2. Ha táppénzel kezdek, megszűnik e a gyes, vagy alanyi jogon jár 3 éves koráig?
3. Ha a megmaradt szabik kivételével kezdek és azt is közlöm, hogy terhes vagyok, kirúghatnak?
Előre is köszönöm.

„Katka5 2015.09.18. 14:54
Tisztelt Szakértők!
2011.04.óta vagyok munkaviszonyban egy kórházban.
2013.03.07-én szültem kisfiamat, azóta itthon vagyok vele, jelenleg gyesen.
Tervezzük a második babót, de mire ő megszületik, a kisfiam már óvodás lesz és a gyes is lejár ugye 2016. márciusában, viszont a pici még nem születik meg.
Kérdésem, hogy:

1. Felgyülemlett szabadságaim kivételével és utána táppénzzel kezdjek, vagy egyből táppénz?
Fizetésem Bruttó 128.000 Ft
2. Ha táppénzzel kezdek, megszűnik e a gyes, vagy alanyi jogon jár 3 éves koráig?
3. Ha a megmaradt szabik kivételével kezdek és azt is közlöm, hogy terhes vagyok, kirúghatnak?
Előre is köszönöm.
”

Kedves Katka!

Ahogy gondolja. A döntésnél érdemes figyelembe venni az alábbiakat:

A táppénz mértéke az Ön esetében 60%, szabadságra pedig (100%)-os távolléti díjat kap.

A GYES alanyi jogon jár a gyermek 3 éves koráig.

Az, aki a GYES mellett dolgozik és megbetegszik jogosult a GYES mellett táppénzre.

Az viszont aki GYES-en van és nem áll vissza dolgozni ha megbetegszik és GYES-re, valamint táppénzre is jogosult választhat, hogy a GYES-t, vagy a táppénzt kéri, de a kettőt egyszerre nem kaphatja.

Rendes felmondással nem szüntethetik meg a jogviszonyát annak, aki várandós.

(Mt.65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,

tartama alatt.)

Tekintettel arra, hogy kórházban dolgozik kérdéseivel -különös tekintettel a hogyan járnék jobban kérdésre- javasolt a a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint a közszféra központi tb. kifizetőhelyét fel, illetve megkeresni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Szeretnék segítséget kérni.
Kolléganőm terhes. 2015.12.17-re van kiírva. Már 2011.07.07-től dolgozik 8 órában. 09.02-tól visszament 4 órába, mert már nem bírta a sok időt. 09.17-től táppénzen van 9-es kóddal. Kérdésünk az lenne, hogy ha a csedet szülés napja előtt 28 nappal kéri, akkor mi az időszak, ami alapján számolják neki a csedet és a gyedet.
A csednél szerintünk ha megigényeljük 2015.11.20-tól, akkor 2015.03.01-2015.08.31.
A gyednél nem tudjuk mi az időszak.
Kérdésünk, hogy a csedet jól gondoljuk és, hogy a gyednél mi a számítási időszak.

Várom a választ.Köszönöm

Szeretnék segítséget kérni.
Kolléganőm terhes. 2015.12.17-re van kiírva. Már 2011.07.07-től dolgozik 8 órában. 09.02-tól visszament 4 órába, mert már nem bírta a sok időt. 09.17-től táppénzen van 9-es kóddal. Kérdésünk az lenne, hogy ha a csedet szülés napja előtt 28 nappal kéri, akkor mi az időszak, ami alapján számolják neki a csedet és a gyedet.
A csednél szerintünk ha megigényeljük 2015.11.20-tól, akkor 2015.03.01-2015.08.31.
A gyednél nem tudjuk mi az időszak.
Kérdésünk, hogy a csedet jól gondoljuk és, hogy a gyednél mi a számítási időszak.

Várom a választ.Köszönöm