GYED,GYES, táppénz

Üdvözlöm.

Több mint egy éve dolgozom munkahelyemen egy benzinkúton állandó éjszakai műszakban határozatlan idejű szerződéssel.
Most derült ki hogy állapotos vagyok (igaz még csak otthoni teszttel orvoshoz jövő héten megyek) Szabadságot nem kapok a kollegínákkal együtt ezt közölte a főnök.
A munkaköröm a takarítás (is) a kutakat takaritom benzingőzt szivok be naponta és nagyon kimerítő az éjszakai műszak napközben sem tudom rendesen magam kipihenni. Emélygek és kimerült vagyok.
Ha bebizonyosodik a terhesség a nőgyógyásznál elmehetek e betegállományba a szülésig?
Hogyan és miként közöljem (szóban ha mondom azt letagadhatja...vegyem fel a beszélgetést vagy emailt vagy hogyan?)a munkahelyemen hogy állapotos vagyok hogy ne bocsájtsanak el?

Köszönöm válaszát.
Ági

„boszy2 2015.11.05. 12:02
Üdvözlöm.
Több mint egy éve dolgozom munkahelyemen egy benzinkúton állandó éjszakai műszakban határozatlan idejű szerződéssel.
Most derült ki hogy állapotos vagyok (igaz még csak otthoni teszttel orvoshoz jövő héten megyek) Szabadságot nem kapok a kolleginákkal együtt ezt közölte a főnök.
A munkaköröm a takarítás (is) a kutakat takarítom benzingőzt szívok be naponta és nagyon kimerítő az éjszakai műszak napközben sem tudom rendesen magam kipihenni. Émelygek és kimerült vagyok.
Ha bebizonyosodik a terhesség a nőgyógyásznál elmehetek e betegállományba a szülésig?
Hogyan és miként közöljem (szóban ha mondom azt letagadhatja...vegyem fel a beszélgetést vagy emailt vagy hogyan?)a munkahelyemen hogy állapotos vagyok hogy ne bocsájtsanak el?
Köszönöm válaszát.
Ági
”

Tisztelt Kérdező!

Álláspontom szerint igen elmehet, bár ez nem jogi, hanem orvosszakmai kérdés.

Amennyiben az orvos veszélyeztetett terhesség miatt veszi keresőképtelen állományba, úgy a nagyalakú, majd a többi folyamatos orvosi igazoláson betegségi kódként 9-es kódot tüntet fel. (Ez eleve jelzés a mtató felé, hogy Ön terhes.)

A táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

A hatályos jogszabály( 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet 38. §) értelmében a foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni.

Javaslom egy üres papírra pár sorban írja le, hogy terhes, az orvos …..-től keresőképtelen állományba vette, melyet az orvosi igazolásokkal együtt fénymásolja le, az eredetit adja át a munkáltatójának a fénymásolatra pedig írja rá, hogy az eredeti példányt átvettem és kérje, hogy a munkáltató írja alá, dátumozza, ill. bélyegezze le.

Köszönöm a gyors válaszát.
A terhessegem kb 3. hetében járok orvoshoz kb 2 hét múlva gondoltam menni. Mikor nyujtsam át az ön által javasolt írásban a munkáltatómnak hogy terhes vagyok?
Köszönöm

„boszy2 # e-mail 2015.11.06. 01:50

Köszönöm a gyors válaszát.
A terhessegem kb 3. hetében járok orvoshoz kb 2 hét múlva gondoltam menni. Mikor nyujtsam át az ön által javasolt írásban a munkáltatómnak hogy terhes vagyok?
Köszönöm
”

Azt követően, hogy ezt orvos is megállapította és hitelt érdemlően igazolta.

Első gyemek születése: 2014. márc Második gyermek várható születése: 2016. június Hogy számolják a CSED és GYED összegét?

„kondaskati00@indamail.hu 2015.11.06. 11:55

Első gyemek születése: 2014. márc Második gyermek várható születése: 2016. június Hogy számolják a CSED és GYED összegét?
”
Így:

CSED, GYED
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.
Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Üdvözlöm.

Az lenne a kérdésem ha betegállományba kiir az orvosom mert veszélyeztetett terhes vagyok (most 4 hetes terhes vagyok kb 2 hét múlva megyek orvoshoz) de megszűnik a munkaviszonyom a 9-es kódú betegpapirral a munkanélküli hivatalban a szülésig fogok kapni járulékot? (munkanélküli segélyt) Tehát ha több mint 3 hónapom van a szülésig (mert ha jól tudom 3 hónap a munkanélküli segély)
Köszönöm válaszát.
Ági

Üdvözlöm.

A munkáltatóm meg tudta hogy terhes vagyok.
Felajánlotta hogy ha felmondok 3 hónap munkanélküli segély után vissza vesz a másik cégéhez mint alkalmazottat hogy majd kapjam a GYED-et. Vagy pedig rendkívüli felmondással fel mond nekem mert nem tudja fizetni utánam a betétállományt (azaz vmi 47 ezer forint hozzájárulást havonta).
Aláiratta velem a felmondasit de még nem mondott fel nekem. Azt mondta szóljak 2 nappal azelőtt ha dokihoz megyek és akkor mond fel.
Mit tehetek? Mi van ha nem vesz vissza? Irassak vele egy papírt amin garantálja mindezt?

(ezért kérdeztem előbb hogy a munkanélküli segélyt kaphatók e e hónapnál tovább ha veszélyeztetett betegállományba kerülök de nincs állásom)
Köszönöm

Gondolom hülyeség volt aláirnom. Ha nem szólok a főnöknek 2 nappal előtte csak aznap beviszem a tapppenzes papírt visszamenőleg vagy aznapi dátummal gondolom nem tudok papíron felmondani. Ez sehogysem lenne logikus.
Elnézést hogy ennyit írok de próbálom menteni a menthetőt.

boszy2 # e-mail 2015.11.08. 07:23
„
Üdvözlöm.

Az lenne a kérdésem ha betegállományba kiir az orvosom mert veszélyeztetett terhes vagyok (most 4 hetes terhes vagyok kb 2 hét múlva megyek orvoshoz) de megszűnik a munkaviszonyom a 9-es kódú betegpapirral a munkanélküli hivatalban a szülésig fogok kapni járulékot? (munkanélküli segélyt) Tehát ha több mint 3 hónapom van a szülésig (mert ha jól tudom 3 hónap a munkanélküli segély)
Köszönöm válaszát.
Ági
”

Akinek megszűnik a jogviszonya az -úgynevezett passzív jogon- táppénzt nem kaphat.

Aki álláskeresési járadékban részesül táppénzre nem jogosult.

Az aki az álláskeresési járadék folyósítása alatt, vagy annak megszűnése után válik keresőképtelenné ezen jogviszony alapján táppénzre nem jogosult.

Teház ha több, mint 3 hónapja van hátra a szülésig és megszűnik a jogviszonya nem kap ellátást a szülésig. (Táppénzre nem jogosult, áűlláskeresési járadékot pedig legfeljebb 90 napig kaphat, ha a törvényi feltételeknek megfelel.)

Az álláskeresési járadékra nem a 9-es betegségi kódú orvosi igazolás, hanem az eddigi munkaviszonyai alapján válik jogosulttá.

Tisztelt Szakértő!
Második babánkat tervezzük, kisfiunk még csak egy éves. A CSED összegére több eltérő információ találtam. Az érdekelne, hogy a jelenlegi szabályok szerint számít-e a Csed, gyed összegét tekintve, hogy a második baba az első megszületését követő két éven belül megszületik?
Munkahelyem nem változott, itthon vagyok kisfiammal.
Köszönöm!

boszy2 2015.11.08. 16:16

Üdvözlöm.

„A munkáltatóm meg tudta hogy terhes vagyok.
Felajánlotta hogy ha felmondok 3 hónap munkanélküli segély után vissza vesz a másik cégéhez mint alkalmazottat hogy majd kapjam a GYED-et. Vagy pedig rendkívüli felmondással fel mond nekem mert nem tudja fizetni utánam a betétállományt (azaz vmi 47 ezer forint hozzájárulást havonta).
Aláiratta velem a felmondasit de még nem mondott fel nekem. Azt mondta szóljak 2 nappal azelőtt ha dokihoz megyek és akkor mond fel.
Mit tehetek? Mi van ha nem vesz vissza? Irassak vele egy papírt amin garantálja mindezt?

(ezért kérdeztem előbb hogy a munkanélküli segélyt kaphatók e e hónapnál tovább ha veszélyeztetett betegállományba kerülök de nincs állásom)
Köszönöm
”
Mi van ha nem vesz vissza?

• Akkor így járt....

Vagy pedig rendkívüli felmondással fel mond nekem mert nem tudja fizetni utánam a betétállományt

A rendkívüli felmondáshoz rendkívüli okok szükségesek, azzal az okkal, hogy nem tudja (nem hajlandó) fizetni a táppénz egyharmadát felmondani jogszerűen nem lehet.

Lásd pl.:Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„boszy2 2015.11.08. 17:32

Gondolom hülyeség volt aláirnom. Ha nem szólok a főnöknek 2 nappal előtte csak aznap beviszem a tapppenzes papírt visszamenőleg vagy aznapi dátummal gondolom nem tudok papíron felmondani. Ez sehogysem lenne logikus.
Elnézést hogy ennyit írok de próbálom menteni a menthetőt.
”

Saját kárán (is) tanul az ember.

A jövőben javasolt előbb tájékozódni, a lehetőségeket mérlegelni és csak azután aláírni....

Közben felhívott a munkáltatóm és közölte tegnapi nappal megszűnt a munkaviszonyom és ha este megyek dolgozni a céges névvel lépjek a rendszerbe ne a saját kódommal. Gondolom pont azért hogy ne legyek jelent hivatalosan .Este még bejön beszélni.
Mit tehetek most? Ez nem legális....

Bonyolult kérdéssel fordulok hozzátok saját ügyemben. Megtudtam, hogy terhes vagyok szülés várható időpontja 2016. július 17. Van egy 8 órás minimálbéres munkaviszonyom, ahonnan fogom is kapni az ellátásokat. Viszont előző babámmal volt párhuzamos jogviszonyom 2012, július 1-től 2014. február 26-ig, azóta 2015. november 13-ig passzív gyeden vagyok-leszek. Nézegettem a tb kisokosokat, hogy minél jobban jöjjek ki anyagilag a szülésből, és azt gondoltam, hogy ha november 13 után kiváltom heti 36 óra mellettire az egyéni vállalkozást, és veszek ki jövedelmet, akkor kaphatok majd csedet, mert ott beszámít a 365 napba a passzív gyed, gyedet is, mert 2016. december végén meglesz az egyéni vállalkozásban a 365 napom (táppénz, csed beleszámít). Igazából csak azt nem tudom, hogy a táppénz esetén beleszámít-e a passzív gyed a biztosítási időbe, azaz a 180 nap folyamatos biztosítási időbe. Azaz mondjuk kiváltom a vállalkozóit, két hét után elmegyek táppénzre, és táppénz, csed, gyed alapja is elméletileg vállalkozók esetén minimálbér másfélszerese, ha nincs se 180 se 120 se 30 nap bér. Vagy ez túl szép, hogy igaz legyen? Köszi, ha valaki tud segíteni.

T.toti0401!

Amennyiben valaki mástól érdemi választ nem kap, úgy javaslom, hogy a valóban bonyolult kérdését a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címre küldje meg, ahol- az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Bővebben:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Tisztelt Szakértő!
Második babánkat tervezzük, kisfiunk még csak egy éves. A CSED összegére több eltérő információ találtam. Az érdekelne, hogy a jelenlegi szabályok szerint számít-e a Csed, gyed összegét tekintve, hogy a második baba az első megszületését követő két éven belül megszületik?
Munkahelyem nem változott, itthon vagyok kisfiammal.
Köszönöm

„hajni15 2015.11.11. 10:13
Tisztelt Szakértő!
Második babánkat tervezzük, kisfiunk még csak egy éves. A CSED összegére több eltérő információ találtam. Az érdekelne, hogy a jelenlegi szabályok szerint számít-e a Csed, gyed összegét tekintve, hogy a második baba az első megszületését követő két éven belül megszületik?
Munkahelyem nem változott, itthon vagyok kisfiammal.
Köszönöm
”

Kedves Hajni!

A CSED kiszámításának módját a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza, melyet az utóbbi időben immár rendszeresen évente kétszer módosítanak, amely álláspontom szerint ellentétes a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményével. A módosítások érintették az ellátások kiszámítására és a kiszámítás során alkalmazandó szabályok sorrendjére vonatkozó rendelkezéseket is.

Valószínű, hogy ez okozza azt, hogy több eltérő információt talált a különböző weblapokon.

A CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrendje 2015.07.01-től az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf
így alakul:

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértő!
Menyem ugyanannál a munkáltatónál többes jogviszonyban dolgozott (határozott idejű munkaszerződés, megbízási szerződés).Jelenleg CSED-en van unokámmal.A CSED megállapításánál a Kormányhivatal Egészségügyi Főosztálya a megbízási díjból származó jövedelmét elutasította, azzal az indoklással, hogy az nem éri el a minimálbér 30 százalékát.A munkáltató a Tbj 9. §. (2) alapján a két jogviszonyból származó jövedelmeket összevontan kezelte, és minden esetben levonta és befizette a járulékokat. Menyem kolléganője egy hónappal előbb szült, jövedelme ugyancsak két jogviszonyból eredt, és nála semmi probléma nem merült fel. Az OEP az összevont jövedelme után állapította meg a CSED időszakára a járandóságát. Szeretném megkérdezni, hogy jól értelmezte a munkáltató a törvény 9. §. (2) bekezdését, amikor összevonta a jövedelmeket és levonta a járulékokat, vagy sem. Amennyiben tévesen került levonásra a megbízási díjból a járulék, kinek van lehetősége azt visszaigényelni az OEP-tól a munkáltatónak, vagy a munkavállalónak? Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Segítő Szakértő!

30 hetes kismamaként múlt héten pénteken dolgoztam utoljára (nov.13.). Hétfőtől hivatalosan táppénzen vagyok.
Azonban többen azt mondták nekem, hogy nem terhességi táppénzre kellett volna menne, hanem a CSED-et kellett volna igényelnem.

Kérem, válaszolja meg azt a kérdésemet, hogy melyik lenne számomra jobb megoldás!

Köszönettel
JAnna

„Julianna58 2015.11.15. 13:27
Tisztelt Szakértő!
Menyem ugyanannál a munkáltatónál többes jogviszonyban dolgozott (határozott idejű munkaszerződés, megbízási szerződés).Jelenleg CSED-en van unokámmal.A CSED megállapításánál a Kormányhivatal Egészségügyi Főosztálya a megbízási díjból származó jövedelmét elutasította, azzal az indoklással, hogy az nem éri el a minimálbér 30 százalékát.A munkáltató a Tbj 9. §. (2) alapján a két jogviszonyból származó jövedelmeket összevontan kezelte, és minden esetben levonta és befizette a járulékokat.

Menyem kolléganője egy hónappal előbb szült, jövedelme ugyancsak két jogviszonyból eredt, és nála semmi probléma nem merült fel. Az OEP az összevont jövedelme után állapította meg a CSED időszakára a járandóságát. Szeretném megkérdezni, hogy jól értelmezte a munkáltató a törvény 9. §. (2) bekezdését, amikor összevonta a jövedelmeket és levonta a járulékokat, vagy sem. Amennyiben tévesen került levonásra a megbízási díjból a járulék, kinek van lehetősége azt visszaigényelni az OEP-tól a munkáltatónak, vagy a munkavállalónak? Válaszát előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

A Tbj. 9. § (1) értelmében az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

Láthatja, hogy ezen összeszámítási szabály kizárólag az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítására vonatkozik, azaz leegyszerűsítve pl. két megbízási jogviszonyt össze kell számítani, viszont ezt a szabályt az ugyanannál a munkáltatónál fennálló munkaviszonyra és megbízási jogviszonyra alkalmazni nem lehet!!!

Akkor, amikor a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának Egészségügyi Osztálya a megbízási jogviszonyt nem minősítette a Tbj. 5. § szerinti biztosításnak azért, mert a jövedelme nem érte el a minimálbér 30 százalékát jogszerűen járt el. (Feltéve, hogy valóban nem érte el.)

Ha és amennyiben a munkáltató a megbízási és munkajogviszonyt összevonta és a járulékokat így fizette meg helytelenül (jogszerűtlenül) járt el.

Tárgyban a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának határozata alapján javasolt a NAV-nál hatósági eljárást kezdeményezni a munkáltatónál egyben kérni, hogy a jogalap nélkül levont járulék visszafizetésére a munkáltatót határozatban kötelezzék.

Vigyázzon, mert a nem biztosított személy megbízási díjából ugyan járulékot nem kell vonni, viszont azon összeget azért EHO fizetési kötelezettség terheli!!!

Mielőtt a menye kolléganőjének a helyzetét összevetné a menye helyzetével vizsgálja meg ezen személy jogviszonyainak típusát, annak összegét, illetve lényeges az is, hogy a szüléskor a két jogviszony egyidejűleg fennállt-e, vagy sem, mivel mindegyiknek más-más lesz/lehet a következménye.

Tisztelt Jereván!
Köszönöm a segítségét!

Tisztelt Szakértő!
Az alábbi kérdésben kérem segítségét; 2013. május 21.-től táppénzen voltam 2013. szeptember 6-ig napjáig.
A táppénz kezdetéig 26 nap szabadságot vettem igénybe, melyből 9 nap 2012 évről áthozott volt. Az éves szabadságom 40 nap.(Eü.ben dolgozom ahol pótszabadság van)2013. szeptember 7. napjától szülési szabadságon voltam 2014. február 21.-ig. Gyermekem 2013.szeptember 30.-án született.2014. február 22.-től 2015. szeptember 30-ig GYED-et vettem igénybe.A szabadságom; alap: 21 nap, pót:7nap, eü pót:10 nap, gyermek után:2 nap.A GYED lejárta után kértem a szabadságom kiadását, mely lejárta után munkába kívánok állni a GYES igénybevétele mellett.
A GYES-en 2015.október 1-től vagyok.Kérdésem mennyi szabadság jár 2013, 2014, és 2015 évekre, tehát mely napon kell munkába állnom ténylegesen?Közalkalmazott vagyok.Köszönöm válaszát

Tisztelt Szakértő!

Szeretném a segítségét kérni.Most január 9.-én jár le a gyesem.A volt munkáltatóm viszont egy hónapja felszámolás alatt van, velük nem is tudtam felvenni a kapcsolatot, de megtaláltam a céget aki intézi a felszámolást.Ott azt mondták h majd továbbítják az elérhetőségemet, és majd felhív egy hölgy, hogy megbeszéljük a részleteket, de ezidáig ez nem történt meg.Közben pedig kiderült hogy újabb babát várok,jelenleg 11 hetes vagyok, jun.10.-e körül fog megszületni.
A kérdésem hogy mit javasol a jan.-jun. közötti időszakra?Biztosan nem vesznek vissza ilyen körülmények között az előző cégemhez , és sajnos 4-5 hónapra szinte biztos hogy máshova sem.Jól tudom hogy amíg felszámolás alatt van a cég, védett vagyok?Azt mondták hogy az eljárás még min. fél év.
Hogy járnék jobban a következő 2,5 évben, ha jan9.-től veszélyeztetett terhesként táppénzre mennék szülésig?Vagy esetleg kiadják a szabadságaimat is és utána munkanélkülire?Csak akkor ha igénylem a szabadságomat nem lehet hogy közben elbocsátanak?És ha jól tudom csak 3 hónapig jár a munkanélküli, az meg így nem elég júniusig.Gyes alatt tudom hogy nem lehet kirúgni senkit, ezért talán kevésbé kockázatos ha a szabadságaimmal nem is számolok és rögtön a táppénzet választom?A bejelentett bérem bruttó 150 000 Ft volt, igazából szabadságot nem is fizettek,de gondolom most gyes után azért papíron muszáj lenne kiadniuk.
Előre is nagyon köszönöm a válaszát.

Üdvözlettel,
Andrea

Tisztelt Szakértő!

A következőben kérem a segítségét. 2016.02.10. a szülés várható időpontja. Van 180 nap folyamatos munkaviszonyom,az elmúlt 3 évben pedig több mint 400 nap.Lenne lehetőségem munkahelyet váltani, kedvezőbb fizetéssel, a héten válaszolnom kell.
Hogyan érinti az új munkahely a csed- gyes számítását?
Segítségét köszönöm.