GYED,GYES, táppénz


monoszkop # 2018.05.16. 09:22

roberta17 2018.05.14. 15:20

Tisztelt szakértők!
A következő lenne a kérdésem ,hogy én 2018.02.13 án szültem és 2018.01.23. án igényeltem meg a csedet a munkaügyin keresztül ott kiszámolták nekem és azt mondták hogy jogosult vagyok a csedre mert meg van a 2 éven belül a 365 nap jogviszonyom de az oep viszont elutasította a kérelmemem és az volt az indok hogy nincs csak 356 napom be dolgozva . sorolom a munka helyeimet : CK MAX kft : 2015.11.05-2016.02.02 (61 nap ), CK MAX kft: 2016.06.13-2017.01.02(204 nap) ,Miskolci semmelweis korház: 2017.02.01-2017.03.05(33 nap), Takata savety system kft 2017.05.11-2017.08.09(82 nap), munkanélküli:2017.12.18-2018.01.23 ( 37 nap) ig igy dolgoztam es az első munkahelyemet a CK MAX kft 2015.11.05-2016.02.02 (61 nap ) nem fogadták el mert azt irták hogy nincs benne a gyermek születési előtti 2 évben pedig a 2016.02.02 ( 61 nap) még én szerintem benne van az a 2 hónap mivel a 2016 os évben volt .írtam nekik fellebezést de azt is ugyan igy elutasították és ugyan azt irták hogy az a 2 hónap az nem tartozik a 2 éven belüli jogviszonyhoz. DE miért utasítják el , miért nem fogadják el azt a 2 hónapot ?

T. Kérdező!

  • Az nagy baj, ha egy első és egy másodfokú határozat után sem érti, hogy "miért utasítják el , miért nem fogadják el azt a 2 hónapot?"

A jogszabály a jogosultságot két, konjuktív, azaz együttesen fennálló feltételhez köti.

Az egyik, hogy a szülés napján legyen biztosított.

A másik, hogy a szülést megelőző 2 éven belül legyen 365 biztosítában töltött napja.

Tehát nem az igényléstől kell 2 évet visszamenni, hanem a szüléstől.

Ha 2018.02.13 án szült, akkor a 2016.02.13-2018.02.12. időszakban kell 365 biztosításban töltött nappal rendelkeznie.

Ebből egyenesen következik, hogy a CK MAX kft-nél 2015.11.05-2016.02.02 között fennálló, 61 napot -mivel az a vizsgálandó időszakon kívül esik figyelembe venni nem lehet.

Ettől érthetőbben nem tudom elmagyarázni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

tímea78 # 2018.05.17. 11:03

Tisztelt Szakértők!
Gyed után szeretnék ismét munkába állni a korábbi munkáltatómnál,de kérdésem lenne szeretném ha ebben segítenének.
a munkaviszonyom kezdete:2012,05,02 azóta is folyamatos a jogviszonyom,
2017,02,06-tól tgyás vagyis csed-ben részesültem majd ezután 2017,08,07-től gyedben jelenleg is.
2019,01,01-től szeretnék visszamenni aktívan dolgozni,a kérdésem hány nap szabadságot kell kiadnia a munkáltatómnak?
az egyes kalkulátorok és saját számításaim szerint kb 50 nap ez valóban így lehet?
Válaszokat előre is köszönöm!

eniko30 # 2018.05.20. 14:46

Tisztelt Szakértők,

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni.
Közel 4 éve vagyok közfoglalkoztatott munkaviszonyban határozott idejű szerződéssel ami június végéig szól. A harmadik hónaptól veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzen a babát október végére várjuk. Álláskeresési támogatásra elméletileg jogosult vagyok ami így szeptember végéig szólna.
Én úgy olvastam, hogy a folyósítás megszűnését követő 42 napon belül is jogosult lennék a CSED/GYED-re.
A kérdésem az lenne, hogy ez valójában is így lenne és ha igen akkor a CSED/GYED-et az álláskeresési járadék alapján számítanák?
Előre is köszönöm a válaszukat!
Enikő.

Mapu # 2018.05.20. 21:56

Tisztelt Szakértők!
Irodavezetői állásból, 12 év itthon töltött idő (gyermekek utáni ellátások) szabadságait szeretném megtudni. 2006ban született az első gyermekem az ötből. Utána 2008,2010,2012,2015.április 28. tehát most járt le az utolsó GYES-em. Igaz-e, hogy csak az utolsó gyermek után járó évre fizet a munkáltató szabadságot?
Válaszukat előre is köszönöm.

Momo88 # 2018.05.22. 10:00

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket.
Jelenlegi munkahelyemen fizikai munkát végzek napi 8 órában súlyok emelése, olajokkal illetve féktisztító szerek és hasonlókkal való érintkezés mindennapos. Babatervezés előtt állunk, ezért nem szeretném folytatni ezt a munkát. ilyenkor mi lehet a megoldás, táppénzre azonnal el tudok-e menni ha összejön a baba, valamint ha a munkáltatóm könnyített munkát ajánl fel köteles vagyok-e elfogadni. Mi lenne a legjobb ebben a helyzetben?

Köszönöm szépen előre is a válaszukat!

Szilvi1979 # 2018.05.23. 09:58

Tisztelt Szakértő!

Ez év áprilisában lejárt a GYED-em.2013 április óta vagyok állományban a munkahelyemen,de nagy valószínűséggel nem szeretnének tovább foglalkoztatni.Telefonon beszéltünk csak.Ezt követően mi a teendőm,szabadságom van e vagy kifizetik.Nem vagyok ebben jártas.
Köszönöm a segítséget!

Zsuzskamano # 2018.05.25. 17:05

Tisztelt Szakértő!

Rengeteg helyen találok GYED kalkulátort több munkaviszony esetén, de ezek mindig egyszerre vannak, viszont az én esetem egymás után van. Dolgoztam, felmondtam, dolgozom. Két kérdésem lenne, az első:

  • Hogyan tudom kiszámolni mennyi lesz a TGYÁS ill. a GYED összege nekem, ha tavaly 165.000 bruttóval dolgoztam (plusz műszakpótlék, prémium, stb. Ezek is beleszámítanak az összegbe?), de idén új helyen csak 138.000 a bruttóm? Mi alapján számolják ki így az összeget, mitől függ?
  • A két munkahely között egy ideig nem fizettem tb-t, mert az állam fizetett 45 napot, ez a 45 nap beleszámít a kötelező 365 biztosított időbe, vagy csak amit tényszerűen dolgoztam?

Válaszát előre is köszönöm!

sortie # 2018.05.28. 13:45

Zsuzskamano 2018.05.25. 19:05
Tisztelt Szakértő!
Rengeteg helyen találok GYED kalkulátort több munkaviszony esetén, de ezek mindig egyszerre vannak, viszont az én esetem egymás után van. Dolgoztam, felmondtam, dolgozom. Két kérdésem lenne, az első:
• Hogyan tudom kiszámolni mennyi lesz a TGYÁS ill. a GYED összege nekem, ha tavaly 165.000 bruttóval dolgoztam (plusz műszakpótlék, prémium, stb. Ezek is beleszámítanak az összegbe?), de idén új helyen csak 138.000 a bruttóm? Mi alapján számolják ki így az összeget, mitől függ?
• A két munkahely között egy ideig nem fizettem tb-t, mert az állam fizetett 45 napot, ez a 45 nap beleszámít a kötelező 365 biztosított időbe, vagy csak amit tényszerűen dolgoztam?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

  • Akárhány jogviszonya is volt, az ellátását a jelen jogviszonyában elért keresetéből kell kiszámolni.

Részletesebben lásd ezen összefoglalót:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Nagyon leegyszerűsítve az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2018.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 207.11.30-2017.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2018.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

sortie # 2018.05.28. 13:49

Szilvi1979 2018.05.23. 11:58

Tisztelt Szakértő!

Ez év áprilisában lejárt a GYED-em.2013 április óta vagyok állományban a munkahelyemen,de nagy valószínűséggel nem szeretnének tovább foglalkoztatni.Telefonon beszéltünk csak.Ezt követően mi a teendőm,szabadságom van e vagy kifizetik.Nem vagyok ebben jártas.
Köszönöm a segítséget!

T. Kérdező!

És Ön mit szeretne? Ez nem derül ki a hozzászólásából.

  1. Igénybe veheti pl. a GYES-t.
  2. A jogviszonyát a gyermek 3 éves koráig -ha nem megy vissza dolgozni- nem szüntethetik meg "rendes" felmondással.
  3. Közös megegyezéssel persze bármiben megegyezhetnek...

Összegezve: Érdemi válaszhoz több információ szükséges.

intentio # 2018.05.29. 06:46

eniko30 2018.05.20. 16:46
Tisztelt Szakértők,
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni.
Közel 4 éve vagyok közfoglalkoztatott munkaviszonyban határozott idejű szerződéssel ami június végéig szól.
A harmadik hónaptól veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzen a babát október végére várjuk.
Álláskeresési támogatásra elméletileg jogosult vagyok ami így szeptember végéig szólna.

Én úgy olvastam, hogy a folyósítás megszűnését követő 42 napon belül is jogosult lennék a CSED/GYED-re.

A kérdésem az lenne, hogy ez valójában is így lenne és ha igen akkor a CSED/GYED-et az álláskeresési járadék alapján számítanák?
Előre is köszönöm a válaszukat!
Enikő.

Kedves Enikő!

Rosszul olvasta.

Így csak CSED-re lesz jogosult, GYED-re nem, mivel „passzív” jogon csak az kaphat GYED-et, akinek a jogviszonya a CSED folyósítása alatt szűnik meg.

Ne csak a csed, hanem a gyed jogosultságának a feltételeit is olvassa el. Munkaviszony megszűnése esetén a két ellátás jogosultsági feltételei eltérnek!!!!

Igen, ekkor a csed-et a minimálbér figyelembevételével, az álláskeresési járadék alapulvételével számolják ki.

Javaslat.

Ne igényeljen azonnal álláskeresési járadékot.

Annak a kezdő napját úgy időzítse, hogy a járadék tartama alatt szüljön.

Ha az álláskeresési járadék folyósítása alatt szül, akkor a Tbj. 5. § értelmében biztosítottnak minősül és így nem csak CSED-re, hanem GYED-re is jogosulttá válik.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Mapu # 2018.05.29. 22:24

Tisztelt Szakértők!
Irodavezetői állásból, 12 év itthon töltött idő (gyermekek utáni ellátások) szabadságait szeretném megtudni. 2006ban született az első gyermekem az ötből. Utána 2008,2010,2012,2015.április 28. tehát most járt le az utolsó GYES-em. Igaz-e, hogy csak az utolsó gyermek után járó évre fizet a munkáltató szabadságot?
Válaszukat előre is köszönöm.

cincinnatus # 2018.05.30. 13:44

Mapu 2018.05.30. 00:24

Tisztelt Szakértők!
Irodavezetői állásból, 12 év itthon töltött idő (gyermekek utáni ellátások) szabadságait szeretném megtudni. 2006ban született az első gyermekem az ötből. Utána 2008,2010,2012,2015.április 28. tehát most járt le az utolsó GYES-em. Igaz-e, hogy csak az utolsó gyermek után járó évre fizet a munkáltató szabadságot?
Válaszukat előre is köszönöm.

T. Kérdező!

Nem, nem igaz.

Mt. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

  1. a szülési szabadság,
  2. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjána az időtartama.

Ha a sorozatos szülések miatt időközben nem állt munkába, illetve nem vette ki a felhalmozódott szabadságait, úgy azt a munkába állásakor kell kiadni ekként:

125. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Ha Ön többször volt szülési szabadságon, illetve fizetésnélküli szabadságon, úgy a szabadság minden ilyen időtartam után megilleti. (A ki nem vett szabadság tehát halmozódik.)

Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ez a 2012. évi I. törvény rendelkezése. 2013-ig, azaz az új Mt. hatálybalépéséig a régi Mt. ettől kedvezőbb szabályokat tartalmazott, azaz a 2006-2012. időszakra a "régi" Mt. rendelkezései szerint kell az Ön részére a szabadságot kiszámolni/megállapítani.

Melinka # 2018.05.31. 06:56

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg gyeden vagyok, ami 2018.08.02-án lejár. Viszont 7 hetes várandós vagyok. A kérdésem, hogy mivel nem megyek vissza dolgozni, így a gyes mellett jogosult vagyok a második gyermekemmel táppénzre? Valamint a csedemnek mi lesz az alapja?

Válaszukat előre is köszönöm!

Jereván # 2018.06.01. 08:48

Melinka 2018.05.31. 08:56

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg gyeden vagyok, ami 2018.08.02-án lejár. Viszont 7 hetes várandós vagyok. A kérdésem, hogy mivel nem megyek vissza dolgozni, így a gyes mellett jogosult vagyok a második gyermekemmel táppénzre? Valamint a csedemnek mi lesz az alapja?

Válaszukat előre is köszönöm!

T. Érdeklődő!

Nem, így nem lesz jogosult táppénzre, a szülést megelőző napig az 1. gyermekére GYES-t kaphat.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.
A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik. Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Nagyon leegyszerűsítve az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2018.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 207.11.30-2017.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2018.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Alginis # 2018.06.06. 09:05

Tisztelt Cím!

A csed igênylêshez a papírjaimat leadtam a könyvelőmnek ( 30 nappal szülés előtt, h legyen ideje elküldeni) ... Még nem kaptam meg a pénzt. Mennyi az elbíràlàs ideje?? Utàna tudok nézni vhol, hogy beküldte - e??
Köszönöm

monoszkop # 2018.06.06. 13:31

Alginis 2018.06.06. 11:05
Tisztelt Cím!
A csed igênylêshez a papírjaimat leadtam a könyvelőmnek ( 30 nappal szülés előtt, h legyen ideje elküldeni) ... Még nem kaptam meg a pénzt. Mennyi az elbíràlàs ideje?? Utàna tudok nézni vhol, hogy beküldte - e??
Köszönöm

T. Kérdező!

  • Hiánytalan igénybenyújtás esetén 8 nap.
  • Igen, a könyvelőjénél, akinek mellesleg komoly pénzt fizet, amiért illene intéznie az ügyeit.
LMária # 2018.06.09. 07:39

Tisztelt Szakértők!

Segítségüket szeretném kérni CSED GYED-el kapcsolatban amennyiben a második baba a GYED-be születik.
Több mint 2 évig tartó megbízási szerződéses jogviszonyban álltam egy céggel, az első babám születésének napjáig 2017.07.20-ig, ezt követően azzal a céggel nem kötöttünk újabb megbízási szerződést, a szülés napjától csedet jelenleg gyedet kapok.
Jelenleg 6 hetes várandós vagyok február elejére várjuk második babánkat.
A kérdésem az lenne, hogy a férjem cégében lenne munkám, melyet megbízási szerződéssel látnék el, június 1-től van megbízási szerződésem- abban az esetben ha csak 1 vagy 2 hónapot tudok dolgozni, mi alapján és hogyan fogják számolni a CSED/GYEd-et? Egyáltalán egy hónap megbízási szerződéssel jogosult leszek -e rá? Ha nem ilyen esetben semmilyen juttatásra nem vagyok jogosult? A másik céggel sajnos nem tudok megbízási szerződést kötni, mert profilt váltottak és teljesen más területen tevékenykednek.
Válaszukat köszönöm
Mária

Nardo # 2018.06.10. 12:52

Tisztelt Szakértők!

Próbaidő alatt ha táppénzre kerülök, tudtommal minden további nélkül elbocsáthatnak. De mi van abban az esetben ha tegyük fel; 10.-én táppénzes állományba kerülök (betegszabadság már kimerítve erre az évre),11.-én (vagy akár még aznap,10.-én) megszüntetik a a munkaviszonyomat de én még a felmondás napján bejelentkezek álláskeresési járadékra a munkaügyi hivatalnál. Ugyanis ekkor, ha jól értelmezem, 1.folyamatosan fennáll a biztosítotti jogviszonyom(ha jól tudom az álláskeresési járadék folyósítása alatt is lehet táppénzen az ember, csak ez esetben nem a járadékot kapja, hanem a táppénzt), 2. keresőképtelen személy leszek, viszont pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (a bejelentés napján munkaviszony miatt, majd álláskeresőként) 3. az orvos felvesz táppénzre.
Jól gondolom, hogy ez így van?
Illetve kérdezném még, hogy ha így is van, a táppénz összegét az első napon érvényben lévő munkaviszonyom alapján számolják k? A kiszámolt összeg változhat "menet közben" , tehát csökkenhet amiatt, hogy munkanélküli lettem, vagy az eredetileg megállapított összeget kapnám, amíg keresőképtelen vagyok?

Előre is köszönöm a választ!

cincinnatus # 2018.06.11. 09:40

Nardo 2018.06.10. 14:52
Tisztelt Szakértők!
Próbaidő alatt ha táppénzre kerülök, tudtommal minden további nélkül elbocsáthatnak. De mi van abban az esetben ha tegyük fel; 10.-én táppénzes állományba kerülök (betegszabadság már kimerítve erre az évre),11.-én (vagy akár még aznap,10.-én) megszüntetik a a munkaviszonyomat de én még a felmondás napján bejelentkezek álláskeresési járadékra a munkaügyi hivatalnál. Ugyanis ekkor, ha jól értelmezem, 1.folyamatosan fennáll a biztosítotti jogviszonyom(ha jól tudom az álláskeresési járadék folyósítása alatt is lehet táppénzen az ember, csak ez esetben nem a járadékot kapja, hanem a táppénzt), 2. keresőképtelen személy leszek, viszont pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (a bejelentés napján munkaviszony miatt, majd álláskeresőként) 3. az orvos felvesz táppénzre.
Jól gondolom, hogy ez így van?
Illetve kérdezném még, hogy ha így is van, a táppénz összegét az első napon érvényben lévő munkaviszonyom alapján számolják k? A kiszámolt összeg változhat "menet közben" , tehát csökkenhet amiatt, hogy munkanélküli lettem, vagy az eredetileg megállapított összeget kapnám, amíg keresőképtelen vagyok?
Előre is köszönöm a választ!

T. Kérdező!

Ezt írta: „ha jól tudom az álláskeresési járadék folyósítása alatt is lehet táppénzen az ember, csak ez esetben nem a járadékot kapja, hanem a táppénzt”.

Erre a válasz: Ezt rosszul tudja. Az Ebtv. 43. § (1) értelmében táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az igaz, hogy a Tbj. 5. § értelmében az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított, viszont nem kötelezett 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.

Tekintettel arra, hogy a jogosultsághoz szükséges konjuktív feltételek közül eggyel nem rendelkezik, így táppénzre nem jogosult.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

cincinnatus # 2018.06.11. 10:00

LMária 2018.06.09. 09:39
Tisztelt Szakértők!
Segítségüket szeretném kérni CSED GYED-el kapcsolatban amennyiben a második baba a GYED-be születik.

Több mint 2 évig tartó megbízási szerződéses jogviszonyban álltam egy céggel, az első babám születésének napjáig 2017.07.20-ig, ezt követően azzal a céggel nem kötöttünk újabb megbízási szerződést, a szülés napjától csedet jelenleg gyedet kapok.

Jelenleg 6 hetes várandós vagyok február elejére várjuk második babánkat.

A kérdésem az lenne, hogy a férjem cégében lenne munkám, melyet megbízási szerződéssel látnék el, június 1-től van megbízási szerződésem- abban az esetben ha csak 1 vagy 2 hónapot tudok dolgozni, mi alapján és hogyan fogják számolni a CSED/GYEd-et? Egyáltalán egy hónap megbízási szerződéssel jogosult leszek -e rá? Ha nem ilyen esetben semmilyen juttatásra nem vagyok jogosult? A másik céggel sajnos nem tudok megbízási szerződést kötni, mert profilt váltottak és teljesen más területen tevékenykednek.
Válaszukat köszönöm
Mária

Kedves Mária!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Ha és amennyiben a szülés napján biztosítottnak minősül ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal akkor jogosult lehet csed-re.

A megbízott főszabály szerint akkor biztosított, ha a 10% költséghányaddal csökkentett megbízási díja meghaladja a minimálbér 30%-át.

Vigyázzon, mert míg a csed-nél a 365 nap biztosítási időbe beszámítható a korábbi passzív csed, gyed időtartama, a gyed-nél ez a passzív csed, gyed időtartama a 365 nap biztosítási időbe nem számít be.

Lásd az Ebtv. 40. § (2) és a 42/A § (4) rendelkezéseit.

Az ellátást mindig a jelen jogviszony keresetéből számítják, az előző jogviszony jövedelmét figyelembe venni nem lehet, sőt, ha jogviszonyt vált az un. előny/kedvezményszabály sem alkalmazható.

A „Ha nem ilyen esetben semmilyen juttatásra nem vagyok jogosult?” kérdésére a válasz: GYES-re minden magyar állampolgár jogosult.

Az „abban az esetben ha csak 1 vagy 2 hónapot tudok dolgozni” megjegyzésével kapcsolatban több lényeges kérdés is felmerül(het). Pontosan milyen megbízási szerződést köt, milyen munkára, mennyi időre, az nem minősül-e leplezett/színlelt szerződésnek, nem irányul-e a tb. jog kijátszására, illetve hogy ez idő alatt, ezen munka mellett, orvos szakmai szempontból indokolt-e a keresőképtelen állományba helyezése.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Hajnalfény1982 # 2018.06.15. 12:25

Tisztelt Szakértők!

Egy elég ritka esettel kapcsolatban kérném a segítségüket.
Jelenleg GYES-en vagyok 2 éves kislányommal, következő gyermekemet augusztus 12-re várom.

1.
A cégem végelszámolás alatt van, befejezését július 15-re tűzték ki; most a NAV vizsgálat folyik. Azt a tájékoztatást kaptam a végelszámolótól, hogy mivel a megszűnés után 42 nappal születik meg kisbabám, így jogosult leszek CSED-re és GYED-re is. Megtaláltam az 1997. évi LXXXIII. törvény
40-42 §-át, amelyből számomra kiderült, hogy csak CSED-re leszek jogosult.
Itt a törvény említi, hogy ha biztosítási jogviszonyom a csecsemőgondozási díjra való jogosultságomnak időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a CSED-re való jogosultságom a biztosítási jogviszonyom fennállása alatt keletkezett akkor jár a GYED is. Ezek szerint ha augusztus 12 előtt 28 nappal megigénylem a CSED-et, és akkor még van munkaviszonyom, jár a GYED is?

2.
Voltam az OEP-nél az Árpád-hídnál, ott ketten is azt állították, hogy a szülés napján kell munkaviszonynak lennie, de a törvény erre nem tért ki így. Van erre valami jogszabály, amire hivatkozhatok a végelszámolónál?

3.
Felhívtam egy jogsegély szolgálatot, ott nem tudtak segíteni, szerintük a szülés előtt is megszűnhet a munkaviszony, ha a csed-et már meg tudom igényelni, de mivel OEP bírálja el, és ők azt mondják, hogy szülés napján kell a munkaviszony, így nem sok remény van, esetleg kérjek egy esetvéleményt a fellebviteli szervüktől, és azzal adjam be a gyed kérelmem. Létezik ilyen?

4.
Ha tényleg sehogy nem jár semmi, van egy cég, aki tudna alkalmazni szülésig, mivel elment egy kolléga, és kéne a munkaerő, én meg tudnám nagyszülőkre hagyni a gyerkőcöket.
Ilyen esetben ez hogy működhet? Egy esetleges határozott 1 hónapos munkaidővel? Ebben az esetben hogy számítanák ki a csed-et/gyed-et? Csak az új munkaviszonyból, vagy beleszámít a régi is (a régebbi jobb fizetés volt).

Kérem segítsenek, hogy ne maradjak ellátás nélkül egy hónap miatt.
Válaszukat előre is köszönöm!

Ancsa088 # 2018.06.15. 14:03

Tisztelt Szakértő.
Tanácsot szeretnék kérni.Még gyeden vagyok a kisfiammal,aki decemberben lesz 2 éves.Nemrég kiderült hogy úton van a második baba. Valószínűleg januárban fog megszületni.
A problémám azzal van, hogy nem tudom milyen módon jelentsem a cégem felé az újbóli terhességet.
Egy a cégnél dolgozó hölgy azt ajánlotta hogy nyíltan mondjam meg hogy terhes vagyok és kérjem magam vissza aktív állományba,majd egyből kérjem ki a szabijaimat,és ha az lejárt,írassam ki magam terhes táppénzre(veszélyeztetett terhes vagyok).
Viszont tartok tőle hogy ez így nem lehetséges,mert elküldhetnek a szabadság alatt,főleg ha tudják hogy terhes vagyok.

A másik kérdésem hogy említettek valami gyed extrát.Ez mit takar?Ki veheti igénybe?

Vivien7 # 2018.06.16. 08:31

Tisztelt Szakèrtő!

A CSED-et 2018.06.06-tòl veszem igènybe 2018.11.20-ig. A CSED határozatát megkaptam. 2018.03.31-től a fizetèsem jelentősen megemelkedett aminek a CSED számìtásában jelentősège nincs. Az lenne a kèrdèsem, hogy a GYED naptári napi alap kiszámìtásánál melyik időszakot veszik figyelembe? A 2018.11.20-tòl számìtott 3.hònap utolsò napjátòl számìtott 180 napi jövedelmet vagy a szülèstől számìtott időszakot?

Válaszát előre is köszönöm.

Jusztasz # 2018.06.18. 08:22

Vivien7 2018.06.16. 10:31
Tisztelt Szakèrtő!
A CSED-et 2018.06.06-tòl veszem igènybe 2018.11.20-ig. A CSED határozatát megkaptam. 2018.03.31-től a fizetèsem jelentősen megemelkedett aminek a CSED számìtásában jelentősège nincs. Az lenne a kèrdèsem, hogy a GYED naptári napi alap kiszámìtásánál melyik időszakot veszik figyelembe? A 2018.11.20-tòl számìtott 3.hònap utolsò napjátòl számìtott 180 napi jövedelmet vagy a szülèstől számìtott időszakot?
Válaszát előre is köszönöm.
A CSED alapját a csed igénybevételének 1. napjához igazítva számolják majd ki.

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Jusztasz # 2018.06.18. 08:23

Vivien7 2018.06.16. 10:31
Tisztelt Szakèrtő!
A CSED-et 2018.06.06-tòl veszem igènybe 2018.11.20-ig. A CSED határozatát megkaptam. 2018.03.31-től a fizetèsem jelentősen megemelkedett aminek a CSED számìtásában jelentősège nincs. Az lenne a kèrdèsem, hogy a GYED naptári napi alap kiszámìtásánál melyik időszakot veszik figyelembe? A 2018.11.20-tòl számìtott 3.hònap utolsò napjátòl számìtott 180 napi jövedelmet vagy a szülèstől számìtott időszakot?
Válaszát előre is köszönöm.

T. Kérdező!

A CSED alapját a csed igénybevételének 1. napjához igazítva számolják majd ki.

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)