TGYÁS jogosultság

Tisztelt Szakértők!

Egy TGYÁS-sal kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, amire eddig sehol nem találtam meg a választ.
2010.05.31-ig dolgoztam (munkaviszonyom folyamatosan volt 2002.05.09. óta), ezután betegszabadságon voltam 2010.06.21-ig, majd pár nap táppénz után 2010.06.25-től (ekkor született meg a kislányom) TGYÁS-t kaptam 2010.12.09-ig. 2010.12.10-től pedig GYED-en vagyok jelenleg is. Második babánkat 2011.11.28-ra várjuk.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan számítódik esetemben a 180 nap (ami ahhoz szükséges, hogy a munkabérem alapján számolják a TGYÁS-t, ami jóval több, mint a minimálbér kétszerese)? A tavalyi évben, vagyis a szülést megelőző évben ugye nem volt meg a 180 napom, csak 172 összesen a betegszabadsággal együtt, ha jól számoltam, ezen nem tudok és nem is tudtam volna változtatni. Viszont az változtatna-e a helyzeten, ha visszamennék pár napra dolgozni (kivennék szabadságot), hogy így a két év alatt meglegyen a 180 napom? Vagy ez már nem oszt nem szoroz? A decemberben indulo GYED beleszámít-e ebbe a 180 napba? Szóval a kérdés az, hogy most a minimálbér kétszerese után fogom-e kapni a TGYÁS-t, vagy a munkabérem után? Tudok-e még valamit változtatni most?
Nagyon szépen köszönöm a segítségüket előre is és várom mielőbbi válaszukat!

Tisztelt Szakértő!

Szeretném a segítségét kérni, hogy tisztán lássam a helyzetemet. 1999 óta folyamatos munkaviszonyomat töltöm és 2011. december közepére várom a kisbabám megszületését, még november végéig szeretnék aktívan dolgozni aztán a szabadságaimat kivenni és úgy elmenni szülni. Számomra az nem teljesen egyértelmű, hogy a TGYAS alapja a 2011-es bruttó 200.000 Ft-os fizetésem lesz vagy a 2010-es évi bruttó 180.000 Ft? Ennek alapján milyen összegű TGYAS-ra, GYES-re és GYED-re számíthatok.Mit mikor igényeljek és honnan?
A TGYAS igénylést a munkáltatóm automatikusan intézi vagy ezzel kapcsolatban kell valamilyen nyomtatványt kitöltenem és beadnom? A szülést követően már januártól számíthatok a TGYAS kifizetésére vagy van egy átmeneti időszak amikor nem kapok semmiféle járandóságot? Helyi Önkormányzaton belül esetleg lehet intézni egyéb támogatási formát erre az időszakra? Várom mielőbbi válaszát és segítségét előre is köszönöm.

Nem, nem mehet a második gyerekkel közvetlenül a szülés után GYED-re, mivel az apa csak a szülési szabadság idejére folyósított THGY ellátás lejárta után veheti csak igénybe ezen ellátást.

(Amennyiben a 2. baba születésekor az anya az első gyermekkel még GYED ellátásban részesül, úgy természetesen van lehetősége arra, hogy a GYED ellátást ettől a naptól a gyermek 2. éves koráig az anya helyett Ön (apa) igényelje.)

A GYED feltétele apa esetében az, hogy az igényléskor legyen biztosított és ezt megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 365 nap biztosításban töltött idővel.

Azt, hogy ki a biztosított a Tbj. 5. § határozza meg taxatív felsorolással. Ezek alapján biztosított az álláskeresési járadékban részesülő személy is.

MINDEN, AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAIVAL ( táppénzt, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) KAPCSOLATOS KÉRDEZŐ FIGYELMÉBE AJÁNLOM AZ ALÁBBIAKAT:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását. (TB Kifizetőhely működtetése annál a foglalkoztatónál kötelező, ahol a biztosítottak száma eléri, vagy meghaladja 100 főt Lásd: 1998. évi XXXIX. törvény 9. § )

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy éljen a jogszabály adta lehetőséggel és keresse fel a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyen magával minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérje meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon Önre negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeit.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert Ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseire, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbálja lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretne bizalommal forduljon a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is. További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 30 naptári napot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)
Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét. Ezen túlmenően az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelmes igényelbírálás esetén az Ebtv. 69. § értelmében az Art.-ban meghatározott mértékű kamatot is köteles fizetni az igénylőnek, ha a kamat összege meghaladja az 1.000 Ft.-ot.

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS,TGYÁS vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.

Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve, külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.

Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. „új”, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:

„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének vezetőjétől kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.

A táppénzről, a THGY-ról, a GYED-ről, a gyermekápolási és a baleseti táppénzről a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet rendelkezik.
Tájékozódhat továbbá az OEP honlapján, www.oep.hu valamint hasznos információkhoz juthat, ha az alábbi linkre kattintva elolvassa az OEP Kifizetőhelyi tájékoztató táppénzzel, THGY-val és GYED ellátással kapcsolatos fejezeteit.

http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF

További ismereteket szerezhet a
http://www.tbinfo.eoldal.hu/

szakmai honlapon.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)

Tisztelt Szakértő/Válaszadó!

GYED igénylésével kapcsolatos kérdéssel fordulok Önhöz. Feleségem jelenleg az első gyerekünkkel Gyed-en van, 2012 májusra várjuk a második gyereket. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy ő lemondja a Gyes-t az első gyerekünkkel (mivel úgy olvastam hogy a kettő együtt ilyen formában nem folyósítható, és én mint apa szeretnék Gyed-re menni a második gyerek születése után, ezzel kapcsolatban szeretnék információkat szerezni a lehetőségeimről. Mik a pontos feltételei ennek? Mehetek-e Gyed-re a szülést követően azonnal? Úgy olvastam, hogy ez a Tgyás 6 hónapja után lehetséges, ha megigényli az anya ha nem. Nem lehet valahogy lemondani a Tgyást, vagy rövidíteni azért hogy én minél előbb Gyed-re mehessek? Ha ez nem lehetséges, és tegyük fel hogy nekem előbb megszűnik a munkaviszonyom mint a 6 hónap a születés után, akkor az álláskeresési támogatással "ki tudom-e húzni" a Gyed igénylésig, vagyis az is biztosított jogviszonynak számít-e ebben az esetben?
Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelettel:
Kis Tamás Tibor

„Tisztelt Fórumozók!

Egy éves munkaviszony után pár hónap munkanélküli segély jár,de ha segély alatt teherbe esek akkor a munkanélküli lejárta után kapok-e valamilyen ellátást pl TGyás-t, gyedet.Előre is köszönöm!”

Csak akkor, ha a szülés időpontjában még folyósítják az álláskeresési járadékot.

Amennyiben azonban a szülést megelőzően ezen ellátásra való jogosultságát (álláskeresési járadék) kimerítette csak GYES, családi pótlék és anyasági támogatás illeti meg, THGY és GYED ellátásokra nem jogosult. Főszabály szerint ugyanis THGY-ra csak biztosított jogosult. (További feltétel, hogy a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 nap biztosításban töltött idővel rendelkezzen.) Biztosított a Tbj. 5. § értelmében -többek között- az álláskeresési járadékban részesülő személy is.

Tisztelt Fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni a következőről:
Szeptemberben fog megszületni a kisbabám, és érdeklődnék esetleg tud-e valaki olyanról, hogy ebben az esetben jár-e valamilyen támogatás a helyi önkormányzattól vagy polgármesteri hivataltól?
Nem vagyok ide bejelentve lakhelyileg, de megoldható.
Válaszotokat előre is köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!

Egy éves munkaviszony után pár hónap munkanélküli segély jár,de ha segély alatt teherbe esek akkor a munkanélküli lejárta után kapok-e valamilyen ellátást pl TGyás-t, gyedet.Előre is köszönöm!

Bocsánat, itt van pár hsz-el lejjebb az ominózus mondat: "6. # Figyelemmel arra a jogszabályi helyre, amely szerint THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül az aki az álláskeresési járadékot a szülés napjától szünetelteti „passzív jogon” jogosult THGY-ra."

Gondolom akkor itt egy "továbbá, vagy és" kimaradt, tehát a belső utasítás szerint az álláskeresési esetében csak a szülés napjától igényelhető a tgyás.

Mégegyszer elnézést az értetlenkedésért!
Üdv,
Vera

Kedves Fórumozók!

Köszönöm én is az önzetlen segítséget!

Az álláskeresésiről igényelt tgyás, ill. gyed problematikával kapcsolatban kérdeznék én is: ahogy olvasom, a tgyást nem érdemes a szülés előtt igényelni, mert gyed-re akkor nem lesz az ember jogosult. Nem az a lényeg, hogy a biztosítása a tgyás folyósítása alatt szűnjön meg, azaz pl. szept 25-től tgyást igényel, és szept 25-től szünetelteti az álláskeresésit, és pl okt 8-án szül? Bocsánat az értetlenkedésért, csak az oep honlapján az van, hogy jogosult, akinek a biztosítása a tgyás alatt szűnt meg. "a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességigyermekágyi
segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességigyermekágyi
segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a
szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,"
A gyed igénylés ez után, hogy vissza pár nap álláskeresésire, aztán gyed igénylés - ahogy már többször is írtátok.
Bocsánat az értetlenkedésért, rém bonyolult, bár jó hogy van egyáltalán ilyen lehetőség... Köszönöm szépen a választ!

Jól tudod.
Ha másként nem megy, vidd be az újabb papírokat, és kérd, hogy amíg meg nem állapítják a TGYÁS összegét, folyósítsanak előleget.

Köszönöm a választ. A lényeg, hogy február 8.-án ezeket a papírokat amit leírtál mind beadtam,orvosom igazolásával együtt amin rajta van a szülés várható időpontja, de a tgyás nyilatkozatra akkor még nem tudtam ráírni a gyermek adatait, mivel még nem született meg. Március elején kaptam az OEP-től levelet, hogy nem csatoltam a gyermek adatait és 10 napom van pótolni hiányosságomat. Kérdem én, hogy írjam rá előre az adatokat,hogy mikor fog születni a babám, nem vagyok én jós?! Államkincstárban lemondtam nagyobbik lányom után a gyest febr.6.-ával, hogy tudjam igényelni a tgyást(ezt a papírt is leadtam az oep-nek)
Ezek után az ügyintézőt megkérdeztem utalnak-e majd pénzt, és azt mondta igen úgy kb márc 8.-a fele.
Azóta sem kaptam pénzt. Én úgy tudom arra az időszakra is kell hogy folyósítsanak pénzbeli ellátást(szülési szabadságra) és csak akkor szüntethetik meg, ha a gyermek születése után nem pótolom a hiányzó adatokat,dokumentumokat.
Jól tudom?

milsza

Szülés előtti tgyás igényléséhez a következő nyomtatványok kellenek:
foglalkoztatói igazolás,
pótlap tgyás megállapításához,
nyilatkozat tgyás megállapításához,
terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolás, vagy terhesgondozási könyv.
Anyakönyvi kivonat és kórházi igazolás akkor kell, ha a szülés napjától igényled.
Nálad érdekes lehet az is, hogy mikor nyújtottad be az Államkincstárhoz a gyes lemondó nyilatkozatot.
Ha pedig valamilyen adat pótlásra vár, az azt jelenti, hogy a tgyásodat addig nem fogják utalni, amíg minden adatot meg nem kap az egészségbiztosító vagy a tb kifizetőhely (ha működik a munkáltatónál). Mindezt csak náluk tudhatod meg.
A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag kell folyósítani, a kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.

Sziasztok!
Tudna nekem valaki segíteni, hogy szülési szabadság alatt folyósít-e az oep gyermekágyi segélyt? Február 8.-án beadtam igényemet orvosi igazolással + minden dokumentummal (természetesen a tgyás nyilatkozatot hiányosan a gyermekem adatai nélkül adtam le, mivel a szülésem várható időpontja március 7.-e volt)Sőt még az első gyermekem után a GYES-t is lemondtam az államkincstárnál február 6.-ával, hogy igényelhessem a TGYÁS-t. Most úgy jártam, hogy sehonnan nem kaptam múlt hónapban pénzt.
Tudom, hogy majd pótolnom kell még az anyakönyvi kivonatot + kórházi igazolást, de egyenlőre még csak az utóbbi van meg, mivel március 7.-én szültem, és még az illetékes szerv nem adta ki a papírokat.
Jogosan tartja vissza az OEP a kifizetést?

Választ előre is köszönöm.

TB Kifizetőhelyi ügyintézők, illetve pénzbeli ellátásokkal foglalkozó könyvelők, ügyintézők figyelmébe ajánlom:

Megjelent a Kifizetőhelyi Tájékoztató aktualizált változata. Hatályos 2010.02.15-től.

Kapható a REP házipénztáraiban.

Ára a kiegészítéssel együtt 2.640 Ft.-

A Tájékoztatóban foglaltakat minden társadalombiztosítási kifizetőhely köteles alkalmazni!

Az OEP Főigazgatója élve a 217/1997 (XII. 1) Kormányrendelet 40. §-ban kapott felhatalmazással 2006-ban a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek az állami irányítás egyéb jogi eszközeiről szóló részében szereplő módon Tájékoztatót bocsátott ki.

A tájékoztató a hivatkozott tv. 55. §-nak megfelelően olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell.

Kivonat a tájékoztató "preambulumából":

Az OEP célja, hogy elősegítse az egységes kifizetőhelyi feladatellátást, az Egészségbiztosítási Alap védelmében a pénzbeli ellátások jogszerűen kerüljenek megállapításra, továbbá, hogy a biztosítottak a jogosan járó egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti táppénz ellátásokhoz hozzájussanak. Elengedhetetlen, hogy a kifizetőhelyek naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a foglalkoztatók és a biztosítottak társadalombiztosítással kapcsolatos jogai és kötelezettségei vonatkozásában és az igény érvényesítési eljárások során a jogszabályokban előírtakat alkalmazzák.

A fentiekben meghatározott célok elérése érdekében a szakanyag a biztosítási kötelezettség, a járulékfizetési kötelezettség, valamint a vonatkozó uniós szabályok ismertetésétől kezdve, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályokig bezárólag –a gyakorlati alkalmazást magyarázatokkal és példákkal segítve- mindazon alapvető ismereteket tartalmazza, amelyek a kifizetőhelyi munkát támogatják.

A tájékoztató 2006.05.01-től lépett hatályba, amely aktualizálásra került. Ezen javított változatban leírtak 2009. 10.01-től, illetve az időközben bekövetkezett további módosítások 2010.02.15-től minden társadalombiztosítási kifizetőhely számára kötelező érvényű azzal, hogy jogszabályváltozás esetén a jogszabályban előírtakat kell alkalmazni.

További kérdésekkel, javaslatokkal a REP PEEO Osztályvezetőjéhez, vagy dr. Rendek Vilma megbízott Főigazgatóhoz, illetve az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztályvezetőjéhez, a kiadványt lektoráló dr. Bukodi Zsolthoz, valamint a pénzbeli ellátási terület részéről a kiadványt lektoráló Tóth Libóriusznéhoz lehet fordulni.

Üdv. :)

Komolyan mondom igazi öröm az ilyen és hasonló korrekt és alapos segítséget, jogi tanácsot, és emberi + olvasni.
dinnye7 2010.03.11. 16:17

„A kisdobos ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget. ” :)

Komolyan mondom igazi öröm az ilyen és hasonló korrekt és alapos segítséget, jogi tanácsot, és emberi + olvasni.

Még milyen feltételnek kellene megfelelnem?
nika75

A 2010.04.30. után született gyermekek után a következő ellátások vehetők igénybe: THGY, GYED, vagy GYES, továbbá családi pótlék és egyszeri anyasági támogatás. (Ez utóbbi kettőt a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre. GYES minden Magyarországon élő magyar állampolgárnak alanyi jogon jár, a THGY és a GYED viszont biztosításhoz kötött ellátás. A GYES-t szintén a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre.

(Jó tudni, hogy a társadalombiztosítás -ahogy a nevében is benne van- biztosítás, azaz a jogszabályban meghatározott járulékfizetésért (befizetésért) cserébe kapott ellátás, míg a családi pótlékot, a GYES-t és az anyasági támogatást nem a munkaviszonyban állók járulékbefizetéseiből, hanem az adókból finanszírozzák.)
Nézzük előbb az „állampolgári”, vagy más szóhasználattal „alanyi jogon” járó ellátásokat röviden:

Milyen ellátásokra számíthatnak a gyermeket nevelők/vállalók, illetve ezek hogyan egyeztethetők össze a munkavégzéss?

A gyermeket vállalók több ellátási formára is jogosultak lehetnek. Az úgy nevezett családtámogatási ellátások (családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény) alanyi jogon járnak a jogosultaknak.

Ezek közül a legismertebb, s a legtöbbek által igénybe vett ellátás a családi pótlék. Összege függ a saját háztartásban nevelt gyermekek számától, esetleges betegségétől/fogyatékosságától, valamint attól, hogy családban vagy egyedülállóként neveli–e valaki gyermekét, gyermekeit. Eszerint mértéke2010-ben 12.200-25.900,- Ft közötti összegig terjedhet, előbbit az egygyermekes családok, utóbbit a tartósan beteg gyermeket nevelő egyedülálló kapja.

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, melyet elsősorban az a nő vehet igénybe, aki a terhesség alatt legalább négy (koraszülés esetén kevesebb) alkalommal részt vett terhesgondozáson. Összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2010-ben 28.500,- Ft) 225%-ával (64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (85.500,-Ft). Mivel az anyasági támogatás kifejezetten a kezdetek anyagi nehézségeinek leküzdésére, az esetleges többletkiadásokra szolgál, ezért azt csak a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet igénybe venni.

A családtámogatási ellátási formák közé tartozik a fentieken kívül még a gyermekgondozási támogatás, ami valójában gyűjtőfogalom, mert kétféle juttatást foglal magába. Egyik fajtája a gyermekgondozási segély (továbbiakban GYES), a másik pedig a gyermeknevelési támogatás (továbbiakban GYET).

A GYET a nagy családosok támogatási formája, hiszen három vagy több kiskorú saját háztartásban történő nevelése esetén kapja a szülő a harmadik gyermek három (2010. május 1-jétől kettő) éves korától a nyolcadik életéve betöltéséig, azaz a GYES-t követő juttatásról van szó. A GYET mellett megengedett a munkavégzés, maximum napi négy óra időtartamban, kivéve az otthonról végzett munka, amely időkorlátozás nélkül végezhető.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé tesz olyan munkarendet, amikor szombaton és vasárnap rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, egyes nagy áruházak a folyamatos, vagy legalábbis rendkívül hosszú nyitva tartás érdekében is ezt a struktúrát alkalmazzák.

Amennyiben a három-vagy többgyermekes szülő ebben a rendszerben kizárólag hétvégén dolgozik úgy, hogy rendes és rendkívüli (ez utóbbi a túlóra) munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg, akkor jogosult marad a GYET-re. A heti 20 órás korlát megfelel annak az időtartamnak, amit a szokásos munkarendben, de napi négy órában foglalkoztatott tölt ki, azaz az a munkavállaló, aki hétfőtől péntekig napi 4 órában dolgozik.

A 2010. május elsejei módosítások egyik lényeges eleme, hogy az eddig a gyermek három éves koráig járó GYES 2010.04.30. után születettek gyermekek esetében már csak a második életév betöltéséig jár.
Nincs változás az ikergyermekek után járó GYES vonatkozásában, az továbbra is a gyermekek tanköteles koráig igényelhető, míg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig jogosult rá az igénylő. A GYES-ben részesülő személy a gyermek egy éves koráig egyáltalán nem folytathat keresőtevékenységet, egyéves kora után viszont korlátozás nélkül dolgozhat.

A gyermek első életévének betöltését követően a nagyszülő is GYES-re mehet, így a szülők ekkor teljes munkaidőben visszatérhetnek dolgozni. A GYES-en lévő nagyszülőre azonban szigorúbb szabályok vonatkoznak, amennyiben unokája ellátása mellett dolgozni is szeretne, mivel a fent ismertetett, GYET melletti munkavégzésre vonatkozó korlátozások rá is vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytathat csak keresőtevékenységet GYES mellett. Ez értelemszerűen azokra vonatkozhat csak, akiknek eleve hosszabb ideig jár az ellátás.

Elsősorban a szülők, bizonyos feltételek mellett a nagyszülők, illetve a gyermeket gondozó gyám a jogosultja a GYES ellátásnak, azonban előfordulhatnak olyan súlyos élethelyzetek, amikor más személy nevelésébe kerül a gyermek.
Két ilyen nevesített esetben ad lehetőséget a törvény a GYES méltányossági alapú kérelmezésére is. Az egyik eset, amikor a szülők három hónapon túl tartósan akadályozottak a gyermek nevelésében, a másik pedig amennyiben a gyermek betegsége miatt napközi ellátást biztosító intézményben (pl. iskolában) nem gondozható. Ez utóbbi esetben a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, de legfeljebb 8. életéve betöltéséig jár az ellátás.

A GYET és a GYES havi összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, jelenleg ez 28.500,-Ft.
Ikergyermekek esetén kétszeresre emelkedik az összeg. Az öregségi nyugdíjminimum egyébként nem emelkedett tavaly (2009) óta. A GYES és a GYET összegéből nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vonnak le. Késedelmes igénylés esetén legfeljebb két hónapra visszamenően igényelhetők a szóban forgó támogatások.
Érdemes még két speciális esetet kiemelni elsősorban adózási szempontból.

A mezőgazdasági őstermelőt nem terheli járulékfizetési kötelezettség a táppénz, GYED, GYES, GYET, ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha őstermelői tevékenységét személyesen folytatja.
A gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED, GYES, vagy GYET ellátásokban , illetve ápolási díjban részesül - kivéve, ha a folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.
A fent ismertetett úgy nevezett családtámogatási ellátások a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartoznak, ezért annak területi szerveinél kell az ügyeket intézni, a kérelmezéshez szükséges nyomtatványok a honlapról letölthetők.

A hatásköri szabályokat igen szigorúan veszik, így ne lepődjön meg a GYED-et váltó GYES ellátásról érdeklődő kedves ügyfél, ha az államkincstár ügyintézője kizárólag a GYES-re, míg az egészségpénztár ügyintézője kizárólag a GYED-re vonatkozó információkat hajlandó átadni, kissé megnehezítve ezzel a kettő közti átmenetre kíváncsi érdeklődő helyzetét.

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/22575

Mostpedig nézzük a biztosításhoz (munkaviszonyhoz, közalkalmazotti, köztisztviselői, vállalkozói jogviszonyhoz, bizonyos jövedelemhatár felett a megbízási jogviszonyhoz stb.) kötött egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat:

THGY-ra és GYED-re nagyon leegyszerűsítve és főszabály szerint az jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya (a biztosítási jogviszony egy tág fogalom, amibe beletartozik a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői, főállású egyéni, vagy társas vállalkozói jogviszony, de az álláskeresési járadék folyósításának az ideje is annak számít stb.) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 nap biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző két éven belül 365 napon át dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb.

(A főszabály azt jelenti, hogy vannak kivételek, amire most nem térek ki.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek (konjuktív módon) azaz együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Önmagában csak az egyik feltétel teljesülése, de a másik hiánya esetén ezen ellátások nem folyósíthatóak.

(Hiába volt tehát valakinek 2 éven belül 365 nap biztosítása (munkaviszonya), ha az igényléskor nem rendelkezik biztosítással és hiába van az igényléskor munkaviszonya, ha két éven belül nincs 365 biztosításban töltött napja.)

A szülés napjától a Munka Törvénykönyvében meghatározott ideig, 168 napig (ez. Kb. fél év.) a szülő nő Terhességi Gyermekágyi Segélyt igényelhet.
(Ezt az ellátást még a szakemberek is különbözőképpen rövidítik, úgymint THGY, GYÁS, TGYS.)

THGY-t csak a szülő nő kaphat, az apa nem. Ennek az az oka, hogy kb. fél évig a gyermeknek az anyára van szüksége. Az apa csak akkor kaphat a THGY idejére GYED-et, ha az anya meghal, valamint ha rendelkezik az igényléskor a fenti két feltétellel.

A 169. naptól igényelhető a Gyermekgondozási díj, azaz a GYED. Ekkor a jogosultsági feltételeket újra vizsgálják. Főszabály ugyanis, hogy minden egyes új ellátásnál a jogosultsági feltételeket újra vizsgálni kell, sőt az új ellátás összegét is újra megkell határozni.

A GYED-et az apa is igényelheti. Ha az apa igényli a GYED-et, akkor a feltétel, hogy az apának legyen az igényléskor biztosítása ÉS az igénylés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 365 biztosításban (pl. munkaviszonyban) töltött idővel.
*
Sokan kérdezik, hogy „az álláskeresési segély időtartama beleszámít-e az 1 évbe, ami a későbbi juttatásokhoz szükséges, ha igen erről melyik jogszabály rendelkezik”?

Válasz:

Igen, az álláskeresési járadék folyósításának az ideje biztosítási idő. Lásd Tbj. 5.§.
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZ¬TOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak
5. § (1) E törvény alapján biztosított
d. az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
*

Fentiekről bővebben az alábbi jogszabályban, a www.oep.hu, és a www.allamkincstar.gov.hu, továbbá a www.tbinfo.hu weblapokon lehet olvasni.
*

1997. évi LXXXIII. Törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Terhességi-gyermekágyi segély
40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
2. ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

*
Gyermekgondozási díj
42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

1. a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
2. azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
3. a gyámot.

(3)
(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

1. a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
2. a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
3. a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
4. a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
5. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
6. a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)
(4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.
(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

*

Végül szeretném egy nagyon fontos dologra felhívni a figyelmet.

Láttuk, hogy a GYED jogosultságának ugyan továbbra is két feltétele van, azonban bejön egy új szabály, miszerint a THGY lejárta után GYED csak annyi napig folyósítható, ahány biztosításban töltött idővel az igénylő rendelkezik.
42/B. § (1) A gyermekgondozási díj …a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Az új főszabály szerint akinek tehát csak 365 nap biztosítása lesz az jogosult lehet THGY-ra és GYED-re, de GYED-et csak 365 napig kaphat, magyarul csak a gyerek másfél éves koráig fog GYED-et kapni.
(168 napig kb fél év THGY+365 nap (1 év) GYED=1,5 év.)
Ahhoz, hogy valaki a gyerek 2 éves koráig kaphasson GYED-et a 365 nap nem lesz elegendő, a szülést megelőző két évben belül 562 nap (1 év+197 nap, szökőévvel érintett év esetén 1 év+198 nap) biztosítási idő szükséges.

*

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Kiemelném, hogy a GYED folyósításának a meghatározásához való előzetes biztosítás időtartamát a SZÜLÉS napjához, nem padig a GYED 1. napjához kell igazítani!!!
Az alábbi szakaszt tehát így kell helyesen olvasni:
42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ....lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Az "egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra" szövegrészt az apa GYED igénylésekor kell alkalmazni, az Ő esetében (mint egyéb eset) ugyanis nem a szülés napja, hanem a GYED igénylésének a napja lesz a meghatározó!

Mint láthatja ezen új szabályozás sem tartozik a legegyszerűbbek közé, azt még az egészségbiztosítási szakemberek is most tanulják (próbálják a jogi norma szövegét értelmezni, a gyakorlatba átültetni) ezért javasolom, hogy kérdésével keresse meg a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki a bemutatott okmányok, pontos dátumok ismeretében a fentieknél pontosabb, érdemi tájékoztatást tud nyújtani.

Mindezek figyelembevételével remélem, hogy én sem tévesztettem el semmit.

Még milyen feltételnek kellene megfelelnem?

Jogosultsági feltételek:

1. Főszabály szerint az igényléskor fenálló biztosítás.
2. A szülést megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítási idő.
3. 2010.05.01. utáni szülés esetén ahhoz azonban, hogy a gyermek 2 éves koráig kaphasd a GYED-et nem 365 nap, hanem 562 nap szükséges.

• Most van 204 napom és lesz álláskeresési járadékom.Reményeim szerint el is fogok tudni helyezkedni,de ha mégsem jön össze akkor babavárásnál az egyik ismerősöm bejelent,ahol fogok is dolgozni,de a járulékokat nekem kell fizetni…

• Üdv.:Nika

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)

Na jó, de miért, illetve hol van ez leírva? -kérdezik többen rögtön.

Erről néhány gondolat egy korábbi hozzászólásomból:

Sokan kérdezik, hogy „az álláskeresési segély időtartama beleszámít-e az 1 évbe, ami a későbbi juttatásokhoz szükséges, ha igen erről melyik jogszabály rendelkezik”?

Válasz:

Igen, az álláskeresési járadék folyósításának az ideje biztosítási idő. Lásd Tbj. 5.§.
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZ¬TOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak

5. § (1) E törvény alapján biztosított
d.az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

Látható tehát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának az ideje biztosítás.

Nézzük tovább:

1997. évi LXXXIII. Törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Terhességi-gyermekágyi segély

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt és .....

Mivel tehát az álláskeresési járadék folyósításának az ideje biztosítás, igy a szükséges 365 napba beszámít, feltéve persze, hogy annak időtartama a szülést megelőző 2 éven belüli iőpontra esik (és a többi jogosultsgi feltételnek is megfelelsz.)

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)

Mónika-24!

További válaszok a feltett kérdésekre:

És íme a jelenlegi szabályozás a GYED ellátással kapcsolatban az álláskeresési járadékban részesülőkre vonatkozólag:

Aki tehát álláskeresési járadékban részesül az azokon a napokon amelyekre járadékot kapott biztosított.

Az országban az álláskeresési járadékról THGY-ra illetve GYED-re való jogosultság egységes elbírálását, azaz az jogalkalmazást elősegítendő az OEP Főigazgató helyettese körlevelet adott ki a 10064/2008. számon, valamint az ez alapján az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya és az OEP Pénzbeli Ellátási Főosztálya készített egy példákat is tartalmazó tájékoztatót, amit minden REP megkapott.

A REP-ek feladata volt ennek a szakmai anyagnak a továbbítása a TB kifizetőhelyek felé. (Ezen tájékoztató –a jogforrási hierarchiának, illetve a jogalkotási törvénynek megfelelően nem jogszabály, csak jogértelmezés az a bíróságot nem köti, viszont az országban történő egységes jogalkalmazás érdekében a REP dolgozóknak kötelezően végrehajtandó utasítás.)

Ezen tájékoztató tehát a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárban, illetve a kifizetőhelyeken megtalálható, akinek fentiekkel kapcsolatos, jogosultságot érintő kérdése, kételye van annak azt célszerű a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályvezetőtől elkérni, abba beletekinteni.

A tájékoztató leszögezi:

1. Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított.
2. Álláskeresési járadékot és THGY-t, vagy álláskeresési járadékot és GYED-et egyszerre nem kaphat senki.
3. A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint szüneteltetni kell a járadék folyósítását, arra az időre, amelyre az álláskereső THGY-ban, GYED-ben, vagy GYES-ben részesül.
4. Ha ez az ok megszűnik a járadékot tovább kell folyósítani.
5. Az álláskeresési járadékban részesülőnek megszűnik a biztosítása attól a naptól, amelyiktől az álláskeresési támogatást THGY, GYED, vagy GYES miatt szünetelteti.
6. Figyelemmel arra a jogszabályi helyre, amely szerint THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül az aki az álláskeresési járadékot a szülés napjától szünetelteti „passzív jogon” jogosult THGY-ra.

Erre a tájékoztató az álláskeresési járadék-THGY igényjoggal kapcsolatban a következő példát hozza:

• A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.03. THGY-t 2008.03.03-tól 167 napon át kaphat.

A másik példa:

• A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.02. Mivel a biztosítása 2008.03.01-én megszűnt és mivel a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszült THGY-t 2008.03.02-tól 168 napon át kaphat.

7. GYED-re fő szabály szerint az jogosul aki biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül 180 biztosításban töltött nappal rendelkezik. Jogosult továbbá az is akinek a biztosítása a THGY igénybevételének tartama alatt szűnik meg.

8. GYED-re vonatkozóan az állásfoglalás 3 példát említ. Ebből kettő azt mutatja be, hogy mikor nem jogosult GYED-re az igénylő, 1 pedig azt, hogy mely esetben állapítható meg ezen ellátás az álláskeresési járadékban részesülő személynek.

Az 1. példa:

• A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.

2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, így a THGY-t 2008.04.03-tól igényli.
A THGY ellátás folyósítása ettől a naptól, 2008.04.03-tól kezdődik.

A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:
A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik. (2008.04.02-ra járadékot, ellátást kapott)
A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:

A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik.
THGY ellátást kap 167 napig.
A THGY lejártát követően ismét álláskeresési járadékban részesül 2008.11.30-ig Ezt követően (miután a járadékot 2009.12.05-én kifizették a részére) 2008.11.25-től GYED-et igényel.

A GYED jogosultság 2008.11.25-től fennáll. Mivel azonban 2008. 11.25-től 2008.11.-30-ig álláskeresési járadékot (ellátást) kapott a GYED-et csak 2008.12.01-től fogják a részére folyósítani, de ezzel a GYED jogosultságot megszerezte.

Összegezve:

• Aki álláskeresési járadékban részesül és az egyéb feltételeknek megfelel –azaz a szülést megelőző 2 éven belül van 180 biztosításban töltött napja- az THGY ellátásra jogosult. A szülés napjától kérni kell a járadék szüneteltetését, illetve a THGY folyósítását.
• Aki így jár el az -fő szabály szerint a fent részletesen ismertetett okok miatt- már GYED-re nem lesz jogosult, de ha a THGY után nem GYED-et, hanem álláskeresési járadékot igényel ismét hónap végéig, majd az utolsó példának megfelelően miután erre az időre a járadékot részére kifizették pár napra visszamenőleges időponttól igényli a GYED-et, úgy jogosulttá válik erre az ellátásra is.

Jelen összefoglaló a fent hivatkozott szakmai anyag alapján készült.

Tekintettel arra, hogy a fentiek jogi szabályozása nem egyértelmű (ezért is született a fent hivatkozott tájékoztató) a félreértések elkerülése érdekében javasolom mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –mielőtt bármilyen ellátást igényelne forduljon bizalommal a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. szellemében, amely jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ”, a bemutatott okmányok alapján készséggel segít, ha kell dolgokra visszakérdez….

Rövidítések:
THGY: Terhességi-gyermekágyi segély
GYED: Gyermekgondozási díj
GYES: Gyermekgondozási segély

Üdv. :)

Tisztelt szakértők!

Én most 34 hetes kismama vagyok és munkanélküli. 2003 ápr.-tól 2009 aug.31.-ig tartott a munkaviszonyom. 2009.07.14–2009.08.31.-ig aktív táppénzen, majd 2009.09.01–2009.10.15-ig passzív táppénzen voltam. Azóta pedig álláskereső lettem. Az lenne a kérdésem, hogy jogosult vagyok-e TGYÁS-ra, ill. GYED-re, GYES-re így. Ha igen, akkor kinek a segítségét tudnám kérni a papírok kitöltéséhez? Mert a munkanélküli Központban azt mondták, hogy ez nem az ő hatáskörük.

Pedig míg nem szülök, addig álláskeresői járadékon leszek. Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelettel

(A Te dolgod az, hogy a szülés tényét bejelentsd és a szülést anyakönyvi kivonattal és kórházi igazolvánnyal igazold.)

A véleményemet alátámasztó jogszabályi helyek:

I.

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

4. § E törvény alkalmazásában:

1. Foglalkoztató:

... az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv.

II.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

Az igény érvényesítése

(Az Ebtv. 61-65. §-ához)

37. § (1) Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal - gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén ezzel a kérelemmel - együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes REP-nek megküldi. A foglalkoztató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Terhességi-gyermekágyi segély

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

és

1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
2. ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy a járulék törvény értelmében biztosított.)

És van egy mások feltétel: Hogy a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosítottnak kellett lenni.

E kettő együttes (konjuktív) feltétel fennállása esetén folyósítható THGY.

A megadott adatok alapján tehát jogosult lehetsz THGY-ra.

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)

Tisztelt szakértők!

Én most 34 hetes kismama vagyok és munkanélküli. 2003 ápr.-tól 2009 aug.31.-ig tartott a munkaviszonyom. 2009.07.14-2009.08.31.-ig aktív táppénzen, majd 2009.09.01-2009.10.15-ig passzív táppénzen voltam. Azóta pedig álláskereső lettem. Az lenne a kérdésem, hogy jogosult vagyok-e TGYÁS-ra, ill. GYED-re, GYES-re így. Ha igen, akkor kinek a segítségét tudnám kérni a papírok kitöltéséhez? Mert a munkanélküli Központban azt mondták, hogy ez nem az ő hatáskörük. Pedig míg nem szülök, addig álláskeresői járadékon leszek. Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelettel
Mónika

Lynx:

Az eü. szolg. járulék (havi 4.350,-Ft) csak a természetbeni eü. ellátásra jogosít, pénzbenire nem.

Tehát mehetsz orvoshoz, kórházba, igénybe veheted a kezeléseket, de táppénzt, TGYÁS-t, GYED-et nem fogsz kapni ez alapján.

Egyetlen lehetőség lenne: ha van még legalább fél év a szülésig, akkor gyorsan állást kell keresni.

Nem leszel jogosult. Aktuális biztosítási jogviszony kell hozzá.

A következő dologgal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni… 4 éve éltem külföldön (ott sem és itthon sem fizettem biztosítást) Most kismama vagyok, hazajöttem és épp ma próbáltam intézni a biztosításom… Ott közölték, hogy 2007.04.01-ig visszamenőleg ki kell fizetnem magam után, ha rendezni akarom… :s A kérdésem a következő… A GYÁS (ha jól tudom) annak jár, aki a szülést megelőzően 2 éven belül min. 180 napig biztosított volt..
Ha most visszamenőleg kifizetem magam után ezt a fentebb említett másfél évet akkor jogosult leszek a GYÁS-ra? Ha igen, akkor ennek mi alapján számítják az összegét.. (elvileg a 180 napi jövedelem szerinti napi 70%, de én pont azért fizetem magam után mert semmilyen jövedelmem nem volt..) Remélem valaki tud ebben segíteni… Előre is köszönöm