TGYÁS jogosultság

Tisztelt Szakértők!

Szeretném segítségüket kérni.
Sok helyen olvastam mégsem egyértelmű számomra néhány dolog.
Az esetem a következő:
2008 májusa óta közalkalmazottként vagyok foglalkoztatva, tehát folyamatos munkaviszonyom van. Jelen munkaszerződésem 2015.június 30-án jár le, jelenleg is dolgozom.
A szülés várható időpontja: 2015. június 21.
A CSED és szülési szabadsággal kapcsolatosan azt olvastam, hogy: "Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet -eltérő megállapodás hiányában- úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülő nő CSED-re való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre való tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a CSED-re való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző 4 hét bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja."
Nem tudom hogy jól értelmeztem-e, az én esetemben a szülés várható időpontja június 21. és szeretném a szülési szabadságom kezdő napját május 24-től kivenni(visszamenőleg 4 hét), akkor kérhetem pl. azt, hogy a CSED folyósítását csak a szülés tényleges napjától kérném és a szülési szabadságot pedig már kivenném előtte??? Vagy a CSED folyósítása is megkezdődne május 24-ével? Tehát akkor május 24-ig megkapnám a fizetésem és utána pedig folyósítanák a CSED-et?
A CSED kiszámításánál pl.mit vesznek alapul az én esetemben? Május 24-től visszamenőleg 3 hónapot, azaz február 24-e, és attól visszamenőleg 180 naptári napi jövedelmemet veszik alapul? Azért kérdezem, mert nem tudom hogy járnék jobban....Segítségüket köszönöm!
Várom mielőbbi válaszukat.

„Csillagnyuszi

Arra lennék kíváncsi, hogy ha akár már most, vagy 3 hónaposan táppénzen leszek a szülésig, akkor miből és hogyan számolják a CSED-et?
”
CSED (leánykori nevén thgy) alap számítási sorrend

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Sziasztok.
Nekem 2007. óta folyamatos a munkaviszonyom, és ez idő alatt egyszer voltam itthon gyeden, ami után 2014. szeptember 1-vel tértem vissza (szeptemberben még a szabimat töltöttem). Most szerencsére, ismét terhes vagyok (kb. 5 hetes) és arra lennék kíváncsi, hogy ha akár már most, vagy 3 hónaposan táppénzen leszek a szülésig, akkor miből és hogyan számolják a CSED-et?

„Sziasztok!
Akkor mi a helyzet a CSED osszegenek a megallapitasanal, ha tobb jovedelem is rendelkezesre all?
Azaz
bejelentett normal 8 oras munkahely
katas egyeni vallalkozasbol eredo valtozo merteku havi bevetel (masodallas)
A b-t automatikusan figyelembe veszi az OEP, vagy kell mellekelni neki esetleg NA
os igazolast?
Erre egyertelmuen nem talaltam valaszt sehol...
Koszi!!!”

Megválaszolom saját kérdésemet (más is okuljon)

1. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.
2. A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyban (egyéb biztosítási jogviszonyban) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Ezekelapján b) kiesik. Kár...
Azért írtam egy emailt az OEP-nek, ha más a válasz, közzéadom...

Sziasztok!

Akkor mi a helyzet a CSED osszegenek a megallapitasanal, ha tobb jovedelem is rendelkezesre all?
Azaz

1. bejelentett normal 8 oras munkahely
2. katas egyeni vallalkozasbol eredo valtozo merteku havi bevetel (masodallas)

• os igazolast?

Koszi!!!

„szollone 2015.02.16. 16:21
Üdvözlet! Az új TGYÁS illetve most már CSED számításában kérnék segítséget, mert bár számtalan helyen olvastam róla a kérdésemre nem kaptam választ. 2015. márciusban fogok szülni elvileg 20-a. Február 20-tól veszem igénybe a TGYÁS-t illetve most már CSED-et. Szeretném tudni, hogyan számolhatom ki pontosan mennyi pénzt fogok kapni.
2007 februárja óta folyamatos munkaviszonyom van. 2013. januártól 2014. szeptember 30-ig volt egy másik biztosított jogviszonyom is a főállásom mellett, amiből szintén fizettem TB-t-.
Az érdekelne, hogy a CSED számításkor konkrétan milyen időszakot kell figyelembe vennem a bruttó bér esetében és, hogy a másik jogviszonyból származó jövedelmem beleszámítódik-e majd az összeg alapjába.
”

CSED
számítási sorend

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, a TB kifizetőhelyek részére szóló OEP Tájékoztató alapján.

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem lesz a CSED alapja. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.)

2013. januártól 2014. szeptember 30-ig fennálló, másik jogviszonyban elért jövedelem nem képezi a CSED alapját.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Üdvözlet! Az új TGYÁS illetve most már CSED számításában kérnék segítséget, mert bár számtalan helyen olvastam róla a kérdésemre nem kaptam választ. 2015. márciusban fogok szülni elvileg 20-a. Február 20-tól veszem igénybe a TGYÁS-t illetve most már CSED-et. SSzeretném tudni, hogyan számolhatom ki pontosan mennyi pénzt fogo kapni. 2007 februárja óta folyamatos munkaviszonyom van. 2013. januártól 2014. szeptember 30-ig volt egy másik biztosított jogviszonyom is a főállásom mellett, amiből szintén fizettem TB-t-. Az érdekelne, hogy a CSED számításkor konkrétan milyen időszakot kell figyelembe vennem a bruttó bér esetében és, hogy a másik jogviszonyból származó jövedelmem beleszámítódik-e majd az összeg alapjába.

Akkor jogosult thgy-ra (új neve CSED), ha a szülés napján biztosított (az álláskeresési járadékban részesülő annak minősül) ÉS a szülés napjától visszafelé számolt két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött nappal.

Üdvözlöm!Nekem olyan kérdésem lenne hogy jár-e majd a tgyás nekem?
2014 augusztus 10-én megszünt a munkaviszonyom, 5 évet dolgoztam ott.Azóta nincs munkahelyem de még a munkanélkülit se vettem fel.Most tudtam meg hogy terhes vagyok és október elejére várom a kicsit.Olyan kérdésem lenne hogyha a terhesség utolsó 3 hónapjában venném ki a munkanélkülit akkor így még járna nekem a tgyás?

„Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:
”

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

Tisztelt szakértő! Érdeklődnék, hogy esetemben milyen és mennyi juttatásra számíthatok?: 2011.05.26-an szültem 1. gyermekemet, akivel 3 éves koráig otthon voltam Tgyás-on, Gyeden, majd Gyesen. Szülés előtt hosszú, folyamatos munkaviszonyom volt br. 156.000 Ft keresettel. 2014.05.26-an letelt a Gyes, 06.27-töl megszűnt a munkaviszonyom. Július 4-töl október 4-ig álláskeresési járulékban részesültem. Jelenleg nem dolgozom, magam fizetek alap TB-t, de úgy néz ki, hogy január 1-töl alkalmazásba leszek, március 20-ra vagyok kiírva a 2. gyermekemmel szülésre. Addig szeretnék dolgozni, tehát ha lehet, akkor a Tgyás-t csak a szüléstől szeretném igénybe venni. A bérem kb. bruttó 150 ezer Ft lesz. Ha tényleg így alakulnak a dolgok, esetemben milyen juttatásokat kaphatok és mennyit? Köszönettel: Zsuzska

Tisztelt Szakértő,

2013 április 18-án született meg az első gyermekem Magyarországon, állandó munkaviszonyból mentem el szabály szerint TGYÁSra majd pedig jelen pillanatban pedig GYED-re. Közben külföldre költöztem családommal, az Europai Unión belül. Itt nem folytatok kereső tevékenységet, továbbra is Magyarországra vagyok bejelentve hivatalosan, mert oda adózok. A kérdésem, hogy jelenleg "tervezzük" a második gyermekünket, de amennyiben Ő külföldön születik meg, én továbbra is jogosult leszek a TGYÁSra, a GYED-re és a GYES-re ha itt nem folytatok továbbra sem semmi kereső tevékenységet hanem otthon maradok a gyermekemmel?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Lányom várhatóan idén decemberben fog szülni, van egy főállású munkahelye, ahol rendelkezik a tgys-hez szükséges 365 nappal, viszont idén februártól van mellette egy részmunkaidős állása is, ahol nem lesz meg a 365 nap, azaz onnan nem fog tgys-t meg gyedet se kapni, táppénzt se kap már abból a jogviszonyból két hónapja. A kérdésem, hogy ilyenkor erre a jogviszonyra tekintettel a szülést követően meg lehet-e igényelni a gyest, vagy csak a főállása után kaphatja a tgyst majd gyedet. válaszát előre is köszönöm

Tisztelt Kérdezők!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Éljenek ezzel a lehetőséggel és kérjék a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgoznak a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseikre a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseiket közvetlenül is feltehetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szerkesztőség!

2005- óta folyamatos munkaviszonyban vagyok. Jelenleg gyes-en vagyok itthon kislányommal aki 2012. november 8-án született. Januárban térnék vissza a munkahelyemre (Gyes mellett).Férjemmel tervezzük a második kisbabánkat és az lenne a kérdésem, hogy a TGYÁS, GYED összege hogyan alakulna, mennyi járna a második baba után amennyiben az 2015-ben (év vége fele) születne vagy 2016-ban (év elején). A szülés előtt bruttó 170.000 Ft volt a jövedelmem és valószínűleg ez nem változna a jövőben sem!

Segítségüket előre is köszönöm!

A kérdésem az lenne, hogy jogosult lennék-e a GYED-re, ha 2015 júniusban születne a 2. gyermekem?

1. gyermekem, 2010. júliusában született, akivel azóta is Gyesen vagyok (tartósan beteg)
2014. augusztus 1-je óta van 8 órás bejelentett közalkalmazotti állásom, Gyes mellett.

2014. augusztus - gyed alatt - megszűnt a jogviszonyom,
de szeptember hónaptól,új munkáltatónál dolgozom.
A kérdésem az lenne, hogy amennyiben újabb gyermeket szeretnék vállalni,úgy, hogy jövőre, 2015-ben szülessen meg, a Tgyás majd Gyed alapja az új munkahelyen elért bér átlaga lenne. A gyermek születéséig a jogviszony fennállása biztosított lenne számomra,valamint ez év szeptembertől a szülés várható napjáig meglenne a 365.nap.
Továbbá még azt szeretném kérdezni, hogy a munkaköröm miatt elképzelhető,hogy táppénzre kellene mennem. Fontos,hogy legyen 2014 szeptembertől 180.nap bérezett napom és csak utána menjek táppénzre.Egyáltalán a szülés végéig maradhatok táppénzen,vagy csak annyi napot amennyit ezen az új munkahelyen dolgoztam.
Köszönettel: Csilla

Ha a szülés napján is regisztrált álláskereső vagy, akkor fog, a 2014-es jövedelmed alapján.

Tisztelt Szerkesztőség!

2012. március 1. óta folyamatosan dolgozom, most 2014. december 31-ével megszűnik a szerződésem és nem is hosszabítanak tovább, így 2015 jan. 1-től munkanélkülin leszek. 2015. febr. 10-ére várom első gyermekemet, azt szeretném kérdezni, hogy nekem fog e járni tgyás? és gyes a 2014. évi keresetemhez mérten?
Előre is köszönöm:
Cs.betti

Tisztelt Szerkesztőség!
2013 évben 100 nap,2014 évben 112 nap, 2015 a szülésig kb. 190 nap jogviszonyom lesz. Kérdésem,ha 2015 végén születne a babám a 2014-2015 évet nézik vagy hozzászámolják a 2013 évet is.
Köszönettel: Vercsike

„kárszij 2014.10.07. 18:37
Tisztelt szerkesztőség!
2012.11.12-én született első fiam,ő után most is kapom a GYED-et(munkaügyröl mentem T-GYÁS-ra ill. GYED-re)!Nem régen született meg 2014.09.19-én a kisöccse és szeretném igényelni ő után a T-GYÁS-t de a munkaügyön azt mondták hogy csak egyik ellátást igényelhetem!OEP-nél meg azt mondták hogy kaphatom egyidőben GYED-et és T-GYÁS-t együtt!Most akkor mi vonatkozik rám?”

Az OEP tájékoztatása a helyes.

A Kormány döntése értelmében, 2014.01.01-től akinek több gyermeke van és egyszerre több tb. ellátásra jogosult az több, -az ön esetében két- ellátásra jogosult, azaz ha a jogosultsági feltételek fennállnak kaphatja a régi gyerekre a GYED-et és az újra a tgys-t.

Igényelnie nem kell mind a kettőt, hiszen az egyiket már kapja. Igényelni csak az újat kell. (Illetve ha lejár a régire a GYED, akkor a MÁK-tól a GYES-t is kérni kell majd.)

Tisztelt Szakértő!

Ha MÁSODállásban vagyok egyéni vállalkozó KATA-val, és a főállásomból elmegyek szülési szabira (előbb táppénzre, majd TGYÁSra), akkor ezen ellátások alatt szüneteltetnem kell a vállalkozói tevékenységemet?

Köszönettel:
Marietta

Tisztelt szerkesztőség!
2012.11.12-én született első fiam,ő után most is kapom a GYED-et(munkaügyröl mentem T-GYÁS-ra ill. GYED-re)!Nem régen született meg 2014.09.19-én a kisöccse és szeretném igényelni ő után a T-GYÁS-t de a munkaügyön azt mondták hogy csak egyik ellátást igényelhetem!OEP-nél meg azt mondták hogy kaphatom egyidőben GYED-et és T-GYÁS-t együtt!Most akkor mi vonatkozik rám?

Tisztelt szerkesztőség!
2012.11.12-én született első fiam,ő után most is kapom a GYED-et(munkaügyröl mentem T-GYÁS-ra ill. GYED-re)!Nem régen született meg 2014.09.19-én a kisöccse és szeretném igényelni ő után a T-GYÁS-t de a munkaügyön azt mondták hogy csak egyik ellátást igényelhetem!OEP-nél meg azt mondták hogy kaphatom egyidőben GYED-et és T-GYÁS-t együtt!Most akkor mi vonatkozik rám?

Tisztelt Szerkesztőség!

Jövő év elejétől megyek TGYÁS-ra, és azt szeretném megtudni, hogy az egész 2014 alatt kapott 12 havi átlagbérem alapján fogják a TGYS-t kiszámolni, vagy csak az utolsó hónap alapján (mintha hallottam volna egy ilyen módosításról)?
Másik kérdésem, hogy BT. beltagjaként, ha nem származik jövedelmem a cégből, működhetek-e a TGYÁS ideje alatt.
Harmadik kérdésem pedig, hogy a TGYÁS számtásánál minden jövedelmet, amit a munkáltatóm utal figyelembe vesznek? Az eseti megbízási díjat, illetve a kifizetett szabadságokat is?

Válaszukat előre is köszönöm!
Üvözlettel:

Bacsó Renáta