Dr.Attika
2016.09.09. 17:33
Mit tetszett kérdezni és mikor? Biztos, hogy ebben a topicban?
Jogi tanács kérése
Maci60
#
2016.09.10. 06:16
Ezen az oldalon van a helyzetem leírása és a kérdés is.Macika 60 vagyok.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.10. 08:37
Azt se tudod, mit csinálsz, és mi folyik körülötted, a tényállást nem vagy képes összefoglalni.
Általánosságban azt lehet mondani, hogy egy jogerős fizetési meghagyással, pláne a végrehajtási szakban már nem tudsz mit kezdeni. De ezt ObudaFan már két napja megmondta neked.
Maci60
#
2016.09.10. 09:19
Kösz a megjegyzést.Tudom hogy ezzel már nem tudok mit kezdeni nem is ezt kérdeztem.Ha tudnám mit lehet csinálni nyilván nem keresném tőlem okosabb emberek tanácsát.A kérdésem továbbra is a következő:Egy jogtalan fizetési meghagyás lezárta után hogyan lehet a kicsalt pénzt vissza perelni.Van e erre jogi megoldás?
anax84
#
2016.09.11. 10:20
Sziasztok! Tudom, h nem jó helyre írok, de nem találom a megfelelő oldalt. Információt szeretnék kérni, apasági perrel kapcsolatban. ezt hol tudom meg tenni? Van itt egy olyan kedves ügyvéd, aki e1-2 kérdésemre tudna válaszolni? Előre köszönöm.
Burn Out
#
2016.09.11. 12:44
3.
Burn Out
#
2016.09.11. 12:52
büntető- vagy polgári peres eljárásra gondolsz? mondjuk a 2-est is láttam már.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.11. 15:38
Polgári perben főszabályként a képviselőt idézik. De személyes megjelenés kötelezettségével idézhetik a felet is.
ObudaFan
#
2016.09.11. 16:43
Ha egyszer megjelent a tárgyaláson a jogi képviselő, akkor nagy jelentősége nincs annak, hogy az idézése szabályszerű volt-e. Biztos, hogy ennyi volt az indok?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.11. 18:07
Megint annak a félnek az egyoldalú interpretációját olvastuk, aki számára a döntés hátrányos. Miért nem lehet a poénkodás helyett konkrétan idézni? Azt remélni sem merem, hogy megtudhatjuk a törvényszék által hivatkozott jogszabályhelyeket is.
A tippem egyébként az, hogy a törvényszék helyt adott a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelemnek - helyesen -, és egyúttal a fellebbezésnek is: az ítéletet hatályon kívül helyezte, az első fokot új eljárásra kötelezte. Hogy milyen indokkal, azt nem tudtuk meg ebből a humorosnak szánt leírásból.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.11. 18:09
Miért nem volt szabályszerű az idézés? És miért hatott ez ki az ítéletre?
ObudaFan
#
2016.09.11. 20:50
Attól, hogy nem te hibáztál, még a másodfokú bíróság éppen lehet köteles hatályon kívül helyezni az ítéletet és akkor az elsőfokú bíróságra haragudhatsz. Hogy jelen esetben ez-e a helyzet, azt nem tudjuk, mert az indokolásból valóban csak egy kis részletet idéztél, és a kérdésemre nem válaszoltál.
ObudaFan
#
2016.09.12. 04:46
Ha eljött az új jogi képviselő és nem kifogásolta a tárgyaláson a kézbesítés szabályszerűtlenségét, akkor nem kellett volna hatályon kívül helyezni szerintem. Ha kifogásolta, akkor kellett.
A fellebbezés kézbesítésétől 8 napon belül kérhettél tárgyalást. Ha határidőben voltál, akkor kellett volna tartani.
Dr.Attika
#
2016.09.12. 08:20
Igaza volt a Törvényszéknek. Ha jogi képviselő idézése/értesítése nem szabályos, akkor tárgyalás nem tartható meg.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.12. 09:12
Rossz a kérdés.
heidi1115
#
2016.09.12. 09:27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi problémámra.
2007 júniusában Letiltás érkezett a munkáltatómhoz egy bírósági végzés alapján. A munkáltatóm egészen 2008 augusztusáig vonta a fizetésem 33 %-át, majd mivel akkor megszűnt és végkielégítést kaptam, 2008 augusztusában ebből a teljes fennmaradt összeg kifizetésre került (nem a végkielégítés 33 % -át vonták le bírósági letiltás címén, hanem más összeget ebből gondolom, hogy a fennmaradt tartozás került átutalásra). Valamint kiállította részemre a Munkaviszony igazolást, melyben a " A munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozás" nem tartalmaz összeget. Ebből gondoltam, hogy a tartozás teljes egészében kiegyenlítésre került. Azonban 2016.09.09-én (8 év!!) újabb Letiltás érkezett, ugyanarra a határozatszámra hivatkozva, mint az első, valamint folyamatban lévő végrehajtási ügyre utalva, hogy még 140.937,- Ft főkövetelést és 294.650,- Ft kamatot (09.01-ig számítva, onnantól a végső törlesztésig tovább kamatozik 29,96 % -on) követelnek rajtam. Segítségét szeretném kérni, hogy ismervén azt, hogy nullás tartozásról kaptam igazolást, ismervén azt, hogy miért kellett várni 8 évet és hagyni kamatozni, ha valóban maradt fent tartozás, hiszen alig három hónappal később újra munkába áltam, és 2010.01.01-jétől dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, milyen lépéseket tehetek az ügy tisztázása érdekében. A munkahelyem már visszaigazolta a végrehajtónak, hogy 2016.09.30-ától vonni fogja a fizetésem 33 %-át, de én mindenképpen szeretném előtte tisztázni az ügyet. Kérhetek-e elszámolást az eddigi befizetésekről, kérhetek-e felfüggesztést a letiltásra illetve mennyire az én felelősségem, ha valóban a volt munkahelyem tévedett és maradt fent tartozás? A válaszát előre is köszönöm.
Egyjogász
#
2016.09.12. 09:36
A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel elévül, így ha 2008 óta a végrehajtó valóban nem csinált semmit, akkor (feltéve, hogy 5 év alatt elévülő követelésről van szó), már a végrehajtási jog is elévült.
Nyújts be egy végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő bíróságnak, amelyben írd le egyrészt, hogy mi történt, és hivatkozz arra is, hogy a végrehajtási jog elévült, azért a bíróság szüntesse meg a végrehajtást. (Másolatban megküldheted a végrehajtónak is.)
heidi1115
#
2016.09.12. 09:42
Nagyon szépen köszönöm a választ. Megpróbálom.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.12. 09:43
A kifogás az semmiképpen nem lesz jó! Veszít rajta 15K-t meg néhány hetet.
Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatását kérni a végrehajtótól, s ha az eredménytelen, akkor végrehajtás megszüntetése iránti per. Ha a végrehajtást kérőtől nem várható, hogy elismeri az elévülést, akkor lehet perelni a Vht. 41. § kihagyásával is. (Bár akkor esetleg az ok nélküli perlekedés következményei befigyelnek.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.09.12. 09:44
(A végrehajtás megszüntetése iránti kérelem sem lesz jó.)
kcs1
#
2016.09.12. 11:30
Üdv!
Tavaly szeptemberben első fokú ítélet született egy vagyonmegosztási peremben. A bíró(nő) jól láthatóan részrehajló volt, nem vett figyelembe bizonyított tényeket és nevetséges összeget ítélt meg. Ezen felül a felperes beadványát sem úgy teljesítette ahogy beadta, nevezetesen nem kötelezte az ingatlanra felvett kölcsön törlesztésére, pedig átvállalta volna. Felebeztem, megfizettem a felebezési díjat és a perköltséget. Új, másodfokú tárgyalást írtak ki. Ma kaptam egy levelet, hogy beadott egy kérelmet hogy hagyják helyben az elsőfokú ítéletet, mert szerinte abban minden helyesen van megállapítva. Mire számíthatok, lesz akkor másodfokú tárgyalás?
lajcsó
#
2016.09.12. 11:46
"Mire számíthatok, lesz akkor másodfokú tárgyalás?"
Persze, hogy lesz. Amiről írtál az ellenfeled fellebbezési ellenkérelme.
kcs1
#
2016.09.12. 11:47
Köszönöm! Csak tudnám ennek mi értelme...
Eperke72
#
2016.09.12. 12:57
Olyan kérdésem lenne, hogy a magyar közigazgatás alkalmazottja által okozott kárért szeretnék kártérítési pert indítani. Konkrétan egy csak pozitív vagyonnal rendelkező pár vagyonmegosztása 3,5 éve húzódik, most tartunk a 16. tárgyalásnál, a 3. bírónál. A felperes ezen idő alatt nem tudott hozzájutni az őt megillető vagyonrészhez, a bíróság még a közös lakás használatáról sem rendelkezett, holott ezt évek óta kérjük. Alperes mindenféle térítés nélkül az új párjával lakja a közös ingatlant és a felperest még fel is jelentette a meghatalmazott képviselőjével együtt, amikor a vagyonleltár elkészítésének céljából bementek az ő jelenlétében az ingatlanba. Ebből folyik a büntetőügy és a felperes az új családjával eladósodott az évek során, mivel pici babájuk született és a folyamatba lévő büntető ügy miatt a felperes nem tud elhelyezkedni. Szeretnénk pert indítani, ahol a késedelem miatt kifizetett késedelmi pótlékokat, kamatokat és a zálogba adott arany tárgyakra kifizetett kamatokat szeretnénk visszakapni és kártérítést is kapni a döntésképtelen bírók miatti eladósodás és a rengeteg tárgyalás többletköltségei miatt. Azt tudom, hogy a nemzetgazdasági miniszternek kell címezni a beadványt, de azt nem hogy melyik bírósra kell beadni és kell-e előre illetéket fizetni a keresetben kért összeg után? Nagyon köszönöm a válaszokat és segítséget!
gerbera317
#
2016.09.12. 13:43
Három és fél év alatt 16 tárgyalás, az két és fél havonta egy tárgyalás. Nincs az a felső hatalom, amelyik kimondaná, hogy a bíróság itt nem dolgozik rendesen. Szerintem a vagyonmegosztási perben érvényesítsd a károdat és költségedet.
