Jogi tanács kérése


Cabron_ # 2019.02.25. 08:54

Inkább úgy fogalmaznék, hogy előrébb lenne az eladással, hisz megkapná a részét, amúgy meg lakna egy idegen a házban, aki ellen nemigen tudna fellépni. De, ha nem járható, akkor nem járható. Feltételezem, haszonélvezetet tenni egy ingatlanra, csak az összes tulajdonos beleegyezésével lehetséges.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.25. 10:34

Tévesen feltételezed.

drbjozsef # 2019.02.25. 10:48

Tévesen, de a kérdés szempontjából mégis.

Feltételezem, haszonélvezetet tenni egy ingatlanra, csak az összes tulajdonos beleegyezésével lehetséges.

Az egyes tulajdonrészekre külön is tehető haszonélvezet, ahhoz nyilván nem kell másik tulajdonostárs engedélye.
Az egész ingatlanra persze kell mindegyiké.
Természetesen a törvény erejénél vagy bírósági ítélettel keletkező haszonélvezeteket kivéve.
De szerződéssel alapítani csak úgy lehet.

Cabron_ # 2019.02.25. 11:17

@drbjozsef:

Igen, erre utaltam volna, hogy több tulajdonos esetén a teljes haszonélvezetre csak a tulajdonostársak beleegyezésével lehet szert tenni.

Nem értem az ódzkodó gyereket. Ha az édesapa elköltözik az egyik gyerekéhez, ahogy szeretné, nem nagyon fog tudni mit tenni az 1/3 tulajdonjogával haszonélvezet nélkül.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.25. 11:30

Miért ne tudna? Ha a haszonélvező nem gyakorolja a haszonélvezetet, a tulajdonos jogosult az ingatlant használni, birtokolni, sőt, hasznosítani.

drbjozsef # 2019.02.25. 11:38

KBS,

Ha a haszonélvező szerint ilyen kerékkötő az egyik tulaj, akkor gondolod, nem talál bárkit, akinek átengedje a használatot? Én tuti azt tenném.

Cabron_ # 2019.02.25. 11:59

@drbjozsef:

Igen, én is ezt próbálom itt fejtegetni a magam laikus módján.
Átengedi valakinek a használatot, amihez, mint teljes haszonélvezőnek szerintem joga van, a makacskodó gyerek meg mehet a sóhivatalba az 1/3 tulajdonjogával.
Valami ilyesmi belengetésével kellene meggyőzni.

Oxi2019 # 2019.02.28. 13:24

Tc.!
Keresetlevelet kellene beadnom az 5 éves elévülési idő miatt nagyon rövid határidőn belül.
Ügyvédi megbízást meg nem tudtam nyélbe ütni, mert a rövid határidő miatt eddig senki nem vállalta.
A pertárgy értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot.
Milyen lehetőségeim vannak, hogy a keresetlevelet addig is beadhassam, amíg nem lesz ügyvédem?
Beadhatom-e a Járásbíróságra vagy el kell utaznom valamelyik Törvényszékre?
Üdv. és köszönettel!

rigoz # 2019.02.28. 14:11

Tisztelt Oxi2019!

Beadhatja bármely (járás)bíróságra, de onnan át fogják tenni az illetékes törvényszékre, amely fel fogja hívni 30 napos határidővel a jogi képviseletről való gondoskodásra - ami határidő-hosszabbítással együtt legfeljebb 45 napos lehet -, annak eredménytelen eltelte esetén, azt követően a pert hivatalból megszüntetik.

A személyes bemenetelt azért nem javaslom, mert ez esetben könnyen eltanácsolhatják...

Ezzel csak annyi előnyt tud elérni, hogy jogi segítségnyújtási hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal kirendel Önnek kérelmére egy ügyvédet.

Ez utóbbi esetben a per nem szüntethető meg, csak a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet elbíráló határozat meghozatalát követő 15. nap oly módon való elteltével, hogy a jogi képviselete a félnek nem biztosított.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.28. 16:37

a rövid határidő miatt eddig senki nem vállalta.
A pertárgy értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot.

Annak a szokásos munkadíja kb. egymillió forint. Nem nagyon hiszem, hogy ha azt megfizeted, ne találj u:gyvédet akár egy nappal a határidő előtt is. Su:rgősségi felárat talán fel se számít.

Elianna # 2019.02.28. 21:40

Tisztelt jogaszok, szakemberek!
Ne kövezzetek meg , sajnos nem tudom a megfelelő alcím alá irok -e. Szükségem lenne némi segítségre , hogy annak tudatában helyesen tudjak eljárni . A problémám a következő : kerheti-e a munkáltató a kórházi zárójelentést, ha amúgy a munkavállaló kórházi igazolással is rendelkezik a távollétről?
A kórházi zárójelentés rengeteg személyes adatot tartalmaz, de a táppénz ügyintézéshez a visszatéréskor elegendő volt a házi orvos által kiadott táppénzes papir . Tehát ha a háziorvosi táppénzes papírt leadtam es a üzemi orvosi vizsgálatokon részvétem miután visszatértem , megteheti-e ezt ( kéri az üzemi orvos a teljes kórházi zarojelentesem is ),vagy joga van a munkavállalónak ezt megtagadni?

Válaszukat előre is koszonom!


“Historia est magistra vitae.”

Oxi2019 # 2019.02.28. 22:58

Tc.!
Tehát:
Keresetlevelet kellene beadnom az 5 éves elévülési idő miatt nagyon rövid határidőn belül.
Ügyvédi megbízást meg nem tudtam nyélbe ütni, mert a rövid határidő miatt eddig senki nem vállalta,több, mint húsz, köztük számos neves ügyvédi irodát kérdeztem.
A pertárgy értéke meghaladja a 30 millió Ft-ot,ezért az ügy a Törvényszéken kezdi majd.
A keresetlevél nyomtatvány töltögetem éppen, hogy előkészítsek valamit.
A teljes ügyleírást már összeállítottam, időrendbe, a 80 melléklet csatasorba állítva.

A pertárgyérték 236 800 000 Ft-ra jött ki.

Szabad a gazda!

Nekem kell valaki, aki beadja nekem, legkésőbb 2019.03.04-én.
Üdv.!

Cabron_ # 2019.03.01. 06:45

Elianna:

A munkáltató nem kérheti a kórházi zárójelentésed, semmi köze hozzá. Ha az üzemi orvosi vizsgálaton részt vettél a betegséged után, és ő megadta az alkalmasságit, valamint viszed a munkáltatónak a kórházi igazolást és táppénzes papírt, akkor a dolog rendben van.
Megtagadhatod a kórházi zárójelentésed kiadását a munkáltatónak.

rijana # 2019.03.06. 13:20

Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!

Lakásfelújítással kapcsolatos ügyben kérnék tanácsot. szóbeli megállapodással "köttetett szerződés", írásos forma nincs, műszaki leírás nincs. A szerződés tárgya egy 18 m2-es helyiség glettelése, parkettázása és villanyszerelése. A vállalkozó a munkálatok egy részének elvégzése után egy Excelben felsorolta az elvégzett feladatokat anyag és munkadíj, amit én ki is fizettem, de megbeszéltük, hogy a hiányosságokat és a hibákat ki fogják javítani, a kifizetett összegről számlát nem kaptam. Az építkezés befejeztével a megállapodás szerinti dolgok nem úgy, vagy nem olyan minőségben, illetve el sem készültek, a hibákat sem javították ki. Ennek ellenére benyújtotta a végszámlát, ami jócskán több volt, mint amiben megegyeztünk kb 40 %-kal.
Mivel többszöri megbeszélés után sem tudtunk dűlőre jutni - ő azt állította, hogy minden elkészült amit kértem és nem szorul javításra - közöltem vele, hogy nem vagyok hajlandó fizetni. Ügyvéd általi fizetési felszólítást küldött, amiben fizetési határidőre hivatkozik, illetve az összeg jegybanki alapkamattal történő terhelésére.
A fentiek értelmében hibás munkavégzésre köteles vagyok e fizetni? Mit tehetek az ügyben? Hová fajulhat, rám nézve ez mit jelent?
köszönettel

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.06. 13:25

az összeg jegybanki alapkamattal történő terhelésére.
Hú, de megijesztett! Az majdnem 1% évente!

A szerződésben kialkudott díjat vagy köteles megfizetni. A hibás teljesítés miatt kijavítást követelhetsz. Ha a kijavítást a vállalkozó megtagadja vagy nem végzi el határidőben, akkor vagy mással elvégezteted a vállalkozó költségére, vagy díjleszállítással élhetsz. Nem lehet egyből a díjleszállítást alkalmazni, de ha jól értem, itt erről nincs is szó, hiszen azt a díjat, ami - szerinted - a hibátlan teljesítésért járt, kifizetted.

hamiki (törölt felhasználó) # 2019.03.10. 08:40

Üdvözletem
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Segítséget illetve értelmezést kérnék.

Ptk 6:88 (3) bekezdése szerint a szerződés a megkötéstől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézet jognyilatkozattal vagy bíróság előtt megtámadható.

Amit szeretnék megkérdezni:

  1. 2015.01.30-án köttetett a szerződés. 2016.01.30-ig a másik fél semmilyen lépést nem tett a megtámadás érdekében, sem szóban, sem írásban, sem más módon. Most (2018-ban) hivatkozna mindenféle zavaros kifogással. Lehet ez eredményes?
  2. Hogyan értelmezendő a 6:88 (4) bekezdése: "kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt"

Köszönöm a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.10. 09:16

Konkrétan milyen szerződésről van szó; milyen indokkal támadja a fél, ; és mit kér, mit szeretne?

OFF
Megtisztel, de nem célszerű a Fórumon név szerint kérdezni, mert akkor esetleg mások, akik akár jártasabbak a kérdésben, mint a megszólított, nem válaszolnak.
ON

hamiki (törölt felhasználó) # 2019.03.10. 12:56

Ez egy megállapodás arról, hogy a korábban, 2014.06.25-én megkötött adásvételi szerződés kapcsán mindennel elszámoltunk, megkapott minden neki járó pénzt, kiegyenlítette korábbi tartozásait, és ezek után (2015.01.30-a után) az öröksége kapcsán semmilyen követelése nincs.
A megállapodást tanúk előtt írta alá.
2016.01.30-ig biztos, hogy semmilyen módon nem jelzett semmit.

Amit ismerünk, hogy 2016. júniusában indított egy pert, de ekkor sem a megállapodás miatt, hanem főleg kártérítésért, és mert szerinte nem kapott meg minden pénzt. Ezeket nem tudta bizonyítékokkal igazolni.

A bíróság bizonyitékok hiányában és mert nem konkrét a keresete, azt elutasította. Tárgyalásra sem került sor.
2018-ban megismételte ezt a keresetet, most már konkrét összegre, fizetési meghagyással, így per lett belőle, bár itt sem csatolt semmilyen bizonyítékot semmire.

Itt került először szóba a megállapodás.
Az elsö indok, hogy ő soha nem látott ilyen megállapodást, majd azt mondta az tartalmában és az aláírások tekintetében is hamisítvány, később az első perfelvételin elismerte, hogy van ilyen megállapodás, ő irta alá, nem hamisítvány, tartalmát ismerte, elismerte.
És itt jönek a fordulatok, később mindenféle indokkal újra letagadta az egészet, nics ilyen megállapodás, ha van az hamisítvány, majd később, újra megnézve az eredet megállapodást, kijelentette ezt tényleg ő írta alá, stb., stb.
Pénzt szeretne, konkrétan a 2014-es lakáseladás előszerződésénél kapott foglalót, mert szerinte ezt nem kapta meg.
De ezt megkapta, számszakilag is igazolható, de átadás-átvétel okirattal is igazolta, hogy átvette, megkapta.

Valamint volt egy tartozása, amit 2014-ben átutalással kifizetett.
Ezt pedig a megállapodás tartalmazza, hogy megadta az összes tartozását, és az öröksége kapcsán semmilyen további követelése nincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.10. 15:29

Szerintem ilyen tényállás mellett a kérdésed nem releváns.

tatabanyai # 2019.03.11. 07:00

Sziasztok! A történet: ismerős ez év január 5 magasságában elvállalt egy generál teraszbeépítést, illetve konyha ujraburkolast stb.Szóban történt a szerződéskötés. Felmérte, kalkulalt, jan.10.-én a számlájára rátettem 400000 ft-ot, majd tovabbi 307000 ft-ot jan.18.-án, mivel a szükséges nyílászárók legyártatását is elvállalta, amire két hét időtartamot mondott. Közben beszereztem saját költségen fuga, járólap, ragasztó, csempe, festék anyagokat, illetve csökkentve a költségeket szétvertem a konyhát.
A személy a kezdési időpontokat hétről hétre tolta kifelé. Szerintem a nyílászárókat sem gyártatta le, hanem a pénzemet ingyen ,bérmentve használta. A konyhát a hétvégén mással megcsináltattam. Saját magam kifestettem. Az összeget, ha nem is határidőre, egy kis nyomásra visszafizette.
Kérdésem: a bíróság megállapíthat-e kártérítést részemre, egyrészt a fentiek miatt, másrészt mivel a beépített terasz szoba lett volna, amely nyáron két fő esetén napi 5000 ft kiesést jelent, nyaraltatás miatt, most pedig az építőiparban már nem találnék kivitelezőt, mivel a nagy munkákra mennek rá, nyílászárók egyedi mérete miatt is ismét hetek kellenének a legyártáshoz. A kivitelezést tehát őszre kell halasztani, és addíg a megvásárolt anyagok csak állnak. A konyhánál megkezdett anyagok, festék, glett stb. csomósodnak, használhatatlanná válnak. Megítélhető-e kártérítés?

hamiki (törölt felhasználó) # 2019.03.11. 07:03

Nincs jogi ismeretem, csak megkerestem a Ptk paragrafusát.
Kicsit részletesebben, néhány mondatban kifejtenéd a válaszod.
A Ptk 6:88 (3) és (4) bekezdése hogy viszonyul egymáshoz?

Köszönöm

hamiki (törölt felhasználó) # 2019.03.11. 07:57

Kiegészítő kérdés a 2019.03.11 8.03 bejegyzéshez.

Ilyen körülmények között 2018-ban, 2019-ben lehet-e hivatkozni a 2015-ös negállapodás érvénytelenségére?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.11. 10:08

Valójában nem is arra hivatkozik. Te mondtad, hogy a szerződés szerinti foglalót követeli, mert azt állítja, hogy nem kapta meg. Neked kell bizonyítanod, hogy megkapta. De ha a szerződésben aláírta, hogy átvette, akkor ez épp elég bizonyíték.
A többi szófia beszéd.

hamiki (törölt felhasználó) # 2019.03.11. 15:04

Megköszönném, ha más jogban jártas is válaszolna a

2019.03.10 9.40, a 2019.03.10. 13.56
2019.03.11 8:03, a 2019.03.11. 8:57
időpontokban feltett kérdéseimre.

OFF Bocs KBS de élek az ajánlatoddal ON

De hátha valaki bővebben is rávilágitana részletekre is

drbjozsef # 2019.03.11. 16:00

hamiki,

Ha érvénytelenségre hivatkozna, akkor hogyan követelhetne eközben ugyanezen szerződés alapján bármit is?
Miért erőlteted ezt a Ptk értelmezést?