Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

Ycal # 2018.07.18. 11:58

Tudod wers nem az a probléma, hogy te mivel voltál tiszában, hanem az , hogy a bankok tajekoztattak-e arról a fogyasztókat, amivel Önmaguk tisztában voltak...

Valszeg volt a bankban legalább néhány ember, aki ismerte a 2004-es BÉT elemzést és a benne lévő táblázatot, tehát tudomásuk kellett, hogy legyen arról, hogy milyen irányú árfolyamváltozás várható abban az esetben ha, 2004 és 2014 között állandónak vesszük a piaci folyamatokat és nem számolunk esetleges negatív hatásokkal sem.

Erről a táblázatról beszélek:

http://www.hitelesmagyar.com/…_becsles.jpg

Ezt ugyan honnan szedte a BÉT elemző, a z elemzés meg is magyarázza:

„Az elemzés készítői elméleti számításokat végeztek 2004-ben, a táblázatban szereplő árfolyamokat az ÁKK zéró-kupon hozamgörbéje és enyhén emelkedő svájci hozamgörbe alapján számították ki.”

Vagyis a kérdés továbbra is az, hogy bankok mit tudtak/tudhattak a várható árfolyamokról és a legjobb tudásuknak megfelelő tájékoztatást adtak-e....vagy pedig köszönő viszonyban sem volt a kettő egymással....

Ebbe belekeverni azt, hogy felvetted-e volna a hitelt vagy sem, háááát, hogy is mondjam....

Egyébként, ha bank azt mondta volna, hogy a 2006-os kölcsönöd tőkerésze és töréesztőrészlete várhatóan 2009-re megduplázódik a jelenlegi piaci várakozások szerint, ami jóval nagyobb terhet jelent, mintha forinthitelt vennél fel, akkor is a devizát választottad volna?

wers # 2018.07.18. 12:34

Ismétlem: a ft és a chf között nem választhattam. Csak azt, hogy kell, vagy nem. Vagy esetleg másik bankot, de helyesen nem kerestem másik bankot. Nekem nem duplázódott meg. Kb. 60%-ot nőtt. A ft hitelnek meg vastag arany kamatai voltak, így a chf hitel kezdetén a dupla tőke után közel sem dupla lett a havi törlesztő.
Megismétlem, amit évekkel ezelőtt. Szerződmek a felek, aláírják, az egyik teljesít, folyósítja a hitelt, utána meg a másik fél ezt megtámadja. Ha szerződtünk, akkor szerződtünk. Ennyi.

ius latratus # 2018.07.18. 13:41

wers

Nem ilyen egyszerű ez, hogy szerződtünk, akkor szerződtünk. Az erre "iparágasult" ügyvédi irodák, s egyéni ügyvédeken kívül tudja ezt sok ügyvéd, s kapaszkodj!, közjegyző is.
Ne süllyedjünk léhmanni szintre, de ne tegyük már magunkévá az imént említett Darák-féle iszonyatot sem.
A kettő között lesz az igazság.
:)

Ycal # 2018.07.18. 13:50

wers:

Azt, hogy te nem tartod problémásnak, hogy az árfolyam megduplázódott, az a szíved joga....

Itt az a kérdés, hogy bank korrekt tájékoztatást adott vagy nem?

Továbbá,hogy ezen tájékoztatás alapján a fogyasztó tisztában volt-e azzal, hogy az árfolyam duplázódása , nem csak egy pénzügyi apokalipszis esetén bekövetkező elméleti lehetőség, hanem ahogy a BÉT elemzés is mutatja, nagyon is valós és közgazdaságilag alátámasztható várható forgatókönyv.

Ha a banki tájékoztatás alapján a fogyasztónak valóban számolnia kellett az árfolyam duplázódásával, akkor igazad van, nincs miről beszélni, de ha a bank mondjuk olyan tájékoztatást adott, hogy az arfolyam stabil és nem kell nagy kilengésekkel számolni, annak ellenére, hogy tudatában volt, hogy közgazdaságilag nem alátámasztható az amit mond, na akkor ott megtévesztésről és nem megfelelő tájékoztatásról kell beszélnünk.

„Ha szerződtünk, akkor szerződtünk.”

wers én eddig azt hittem, hogy te valami jogot végzett valaki lehetsz.... de valszeg tévedtem, mert ilyen mentalitással nem igazán mentél volna át kötelmi jogból :-)

Ha én berugatlak és aláíratom veled, hogy nekem adod az egyik veséd, akkor mivel szerződtünk, én VH.-t kérhetek a vesédre,ha magad nem adod ugye?

Mert ugyebár szerződtünk, egyéb körülmények nem számítanak :-)

Ycal # 2018.07.18. 14:01

drb, wers:

Ha a bank arról tájékoztat, hogy nem várható számottevő árfolyamváltozás, de a közgazdasági tények másról tanuskodnak és valami miatt a piaci várakozások válnak valóra a banki tájékoztatás helyett, akkor ti hogyan jellemeznétek a banki tájékoztatást?

Megfelelő vagy nem megfelelő?

wers # 2018.07.18. 15:03

„Ha a bank arról tájékoztat, hogy nem várható számottevő árfolyamváltozás”

Na megint a ferdítés, nem hiszem, hogy a bank bárkinek is ilyen tájékoztatást adott volna. De látom, te ebből indulsz ki, meg szajkózod a BÉT jelentést (köszi linket, de már régebben is láttam, meg vagyok hatódva), Ezen kívül 2004 még jópár elemzés is készült. Össze kéne őket hasonlítani. De nekem nincs kedvem hozzá. Neked főleg nincs, mert te csak azt nézed, amit látni akarsz.
Egyébként pedig szerintem tiszta hazugság hitelfelvevők részéről, ha most úgy emlékeznek, hogy nem írták volna alá a szerződést, ha alaposabb, mélyrehatóbb tájékoztatást kapnak. Blablablab
Örültek, ha pozitív lett a hitelelbírálás, főleg azoknál, ahol elsőre negatív lett, kell még kezes, kell még ingatlanfedezet stb.

Vadsuhanc # 2018.07.18. 16:58

Kedves wers!

Olyan ember nyert pert, aki megtámadta, hogy nem volt felolvasva neki a szerződés. A Kúria elfogadta mert az általa becsatolt szakértői vélemény kimondta a közjegyző által elmondottak nem igazak mert másfél óra alatt nem lehet és nem lehetett felolvasni a szerződést( nem megmagyarázni felolvasni a szerződést )

Na ezért tisztességtelen mert a közjegyzők még fel sem olvastán nem hogy nem magyarázták meg.

ius latratus # 2018.07.18. 17:26

Felolvasni?
Tőlem annyit kérdeztek, hogy hová is kell majd menni ebédelni.
(tény: ígértem egy ebédet, ha gyors lesz az ügymenet. A közjegyző családtag, a két kriptaszökevény banki nyanya meg semmit nem értett az egészből. Öt perc alatt végeztünk.)
Másfél óra? Szerintem az hülyeség.

JZsuzsanna # 2018.07.18. 17:41

VÉGRE KIMONDTÁK AZ IGAZSÁGOT! RÉSZLETEK A HORVÁT “DEVIZÁS” ÍTÉLET INDOKLÁSÁBÓL.:
https://civilkontroll.com/…ndoklasabol/

Vadsuhanc # 2018.07.18. 17:57

Kedves ius latratus!

Nem hülyeség. Az adós bebizonyította nyelvészszakértővel, hogy fizikai lehetetlenség csak felolvasni nem hogy megmagyarázni a kölcsönszerződést.

Kúriai döntés és videó felvétel van róla.

Vadsuhanc # 2018.07.18. 18:32

Bocsánat ius! Azt hiszem félreértelmeztem a hozzászólásod. Elnézést kérek.

ius latratus # 2018.07.18. 19:26

Semmi baj.
;)

Az én okiratom mondjuk másfél óra alatt felolvasható, de onnan kezdve, hogy a megjelentek között az "általa személyesen ismert".... itt az én nevem szerepel... bla-bla, nos, onnan kezdve a végére ugrottunk, s irány a jól megérdemelt ebéd. Én nem hiszem, hogy bárkinek - nem nekem, én előző este megkaptam, hogy mit kell majd aláírnom - eljutott egyáltalán az agyáig, hogy mit ír alá.
Előre megírt sablon. Na, egy ilyenért kapott egy közjegyző akár több százezer pengőt. Na, ez az, ami mögött semmi munka nem volt. Nem irigylem, ő mélyen megvet engem, én meg őt. Igazi családi kötelék.
Hogy igazságos legyek, meg kell jegyezni, hogy tőlem nem kért pénzt.

Ycal # 2018.07.18. 21:27

„Na megint a ferdítés, nem hiszem, hogy a bank bárkinek is ilyen tájékoztatást adott volna.”

wers:

A saját szemednek azért hiszel, ha leírva látod vagy annak se?

Mert, akkor ez a Dr. Gelencsér Zoltán nevű pécsi bíró biztosan hazudik!!!!

„A Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös szervezésében 2016. április 8-án megtartott devizakonferencia

Dr. Baranyabán Judit: mérlegelés kérdése lesz, hogy mennyire volt az adós, mint átlagos fogyasztó számára a szerződés ezen tartalma érthető és világos
.
.
.
Nem tudom, hogy ez mennyire lesz gyakorlati, de sok anyag foglalkozik vele, előfordulhat olyan eset is, hogy az adós tudhatta, hogy van árfolyamkockázat, azt ő viseli is, de arról győzték meg, hogy ez a kockázat korlátos. Ha az volna megállapítható, hogy igen, az adósnak mondta az ügyintéző, hogy nyugodtan tessék csak felvenni devizaalapon a kölcsönt, mert mondjuk 10 % az a sáv, amelyben az árfolyam mozoghat, akkor áll elő, hogy a szerződése érvénytelen, mert nem világos és nem érthető, ekként tisztességtelen a kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó szerződési feltétele,

Dr. Gelencsér Zoltán: első fokon a gyakorlatban találkozunk ilyen esetekkel. Több ízben jöttek el a kereskedőktől azok az alkalmazottak, akik vagy emlékeztek vagy nem 5-6-8 év távlatából, de általában 2 és 10 % közötti számokat mondanak, hogy erről tájékoztatták az adóst, vagy azt vallják, az adósra épp nem emlékeznek, de mindenkinek ezt mondták. A felperes erre rendszerint bólogat, hogy igen, neki is ezt mondták.”


Na, akkor most ki is ferdít wers?

Ycal # 2018.07.18. 21:41

„Felolvasni?
Tőlem annyit kérdeztek, hogy hová is kell majd menni ebédelni.
(tény: ígértem egy ebédet, ha gyors lesz az ügymenet. A közjegyző családtag, a két kriptaszökevény banki nyanya meg semmit nem értett az egészből. Öt perc alatt végeztünk.)
Másfél óra? Szerintem az hülyeség.”

Ius:

Nem hülyeség, legalábbis a Kj. tv. szerint nem....

A "felolvasásos" történet lényege, hogy az adós, akit történetesen én személyesen ismerek évek óta, a VH. megszüntető perben meg kívánta megdönteni a kj. által készített okirat közokirati jellegét, ezáltal a közvetlen Vh. lehetőségét akarta elkerülni.

A jogi környezet elég egyértelmű....igaz ennek is csak a másodfokon sikerült érvényt szerezni....

Kj. Tv.:

120. § (1) * A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy

  1. * felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzítse;

131. § (1) * Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

Vagyis akkor amit te elmondtál, aszerint jó, hogy nem fizettél a "családtagnak" , mert nem kaptál volna semmit a pénzedért, mivel az okiratod bizony nem tekinthető közokiratnak az általad előadottak alapján :-)

ius latratus # 2018.07.19. 06:25

De nem ám!
(de, mégis)
Ugyanis az öt fős ebéd beleszámított az időbe, nyugi, addig azért telt az idő...
:)

Off

Magasról tesznek ők erre a szakaszra. Amikor az említett rokon nincs, akkor egy másik közjegyzőhöz irányít, hát az sem sokat olvasgat nekem. De ha látnád...Atombomba a nő. (...)
:)))

On

Ycal # 2018.07.19. 09:45

Az a baj Ius, hogy nem csak erre tesznek, hanem minden másra is :)

Pl: a fogyved rendelkezésekre.

Mert úgye tisztességtelen az a feltétel aminek hatása, hogy megfordul a bizonyítási teher....

Vagyis a közjegyző közreműködését olyan dologhoz kérték amiben meg kellett volna tagadnia a közreműködést a kj.tv. alapján.

Off:

Drága bomba....mégha nő is :)))

Ön.

Ycal # 2018.07.20. 09:35

Látom wers lefagytal.....

Most már , hogy egy bíró állítja, elhiszed, hogy olyan és ahhoz hasonló tájékoztatást kaptak az adósok, amit állítottam?

Vagy a bíró is "hazudik" az adósok erdekeben? :)))

Ycal # 2018.07.20. 09:41

De Sherlock is eltűnt... pedig nagyon érdekelne az állásfoglalása :)

Addig is itt egy kis cikk a magyar hozzáállásrol, mintha wers, drb, Sherlock és KBS hozzaallasa köszönné vissza:

„Völner Pál válaszából kitűnik, Orbán Viktor megelégelte a horvát-párhuzamot: az államtitkár ugyanis kijelentette:

"a horvát kormány nem tett semmit".

Hiszen csak egy bírósági ítélet született egy egyedi esetben.

Üzent a magyar devizahitel-károsultaknak is, mint mondta,

csak bajosan tudnák bebizonyítani, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően a hitelfelvétel előtt.

A kormánypárti politikus szerint az eddigi eredményeik - hiába a több mint százezer lejárt hitel, a folyamatos kilakoltatások - az bizonyítják, hogy Európában az Orbán-kormány tette a legtöbbet a devizahitel-károsultakért.”

https://alfahir.hu/…izahitelesek

Ilyenkor mindig a régi székely viccek jót eszembe:

"Ilyen állat márpedig nincs!"

Vadsuhanc # 2018.08.03. 08:55

Tisztelt Fórumozók!

A kondíciós lista hiánya ( sem a szerződésben sem annak mellékleteiben és a közokiratban sem szerepel még utalás szintjén sem ) befolyásolhatja-e a szerződés felmondása esetén a követelés kamatának mértékét?

ius latratus # 2018.08.04. 09:03

Már kaptál választ, de érdekes, hogy erre nem is gondoltam a saját ügyemben.

Megunva a sokszor felháborító gyakorlatot, saját kútfőből, saját érvekkel megtámogatva beadtam én is a keresetet a finanszírozóm ellen. Veszíteni nem veszíthetek (a teljes költségmentesség adott), ügyvédre költenem nem kell. Hát akkor?
:)

Figyelj, Darák!
:)

Vadsuhanc # 2018.08.04. 12:37

Tisztelt Fórumozók!

Véleményeteket kérném arra vonatkozóan, hogy az alábbi szerződésben foglalt feltételt hogyan kell értelmezni?

„.." az adós tudomásul veszi, hogy a szerződési feltételek módosítása kizárólag írásban létrejött szerződésmódosítás alapján a mindenkori kondíciós lista szerinti mértékű szerződésmódosítási díj mellett lehetséges. A szerződés módosításhoz az adós kérelme szükséges...”"

Nyilvánvalóan a szerződés készítőjének az volt a szándéka, ha az adós akarja módosítani a szerződés akkor neki kell előterjesztenie a kérelmet és annak díját fizesse meg.

Viszont maga szövegkörnyezet nem tartalmazza azt, hogy a hitelező által kezdeményezett szerződésben történt változások esetén nem kell szerződést módosítani.

Tudná valaki ezt alátámasztani vagy megcáfolni esetleges joghelyre hivatkozva, esetlegesen van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatos bírói döntések tükrében.

Nagyon megköszönném....

Ycal # 2018.08.21. 09:14

Na az EUB , megint keresztbetett a Kuria bankmentésének :-)

Nagyon elkezdett rezegni a léc az MNB-s árfolyamok szerződés részévé válása körül...

2018. augusztus 7.(*)

A C‑96/16. és C‑94/17. sz. egyesített ügyekben,

„74 Jóllehet a Bíróság elismerte a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy a tisztességtelen feltételt a belső jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy ez a lehetőség olyan esetekre korlátozódik, amelyekben a tisztességtelen feltétel megsemmisítése azzal a kötelezettséggel járna a bíróság számára, hogy a szerződést teljes egészében meg kellene semmisítenie, ami által a fogyasztót olyan következményeknek tenné ki, amelyekkel ez utóbbit büntetné.
”

Ycal # 2018.08.21. 09:32

Ez ugye azért érdekes, mert egy felmondott szerződés vagy VH. megszüntető esetében csak az a kérdés, hogy mennyi az adós tartozása..... ezért a "diszpozitív szabály" alkalmazása pl: MNB árfolyam, csak arra szolgál, hogy a bank követelésének jogalapját megteremtse.....

Vagyis ilyen esetben a diszpozitív szabály alkalmazása az ami valójában bünteti az adóst....az EUB szerint viszont csak akkor alkalmazható a helyettesítés, ha az az adós "büntetését" kerüli el és nem akkor amikor maga idézi azt elő!

:-)

Vitamin50 # 2018.08.22. 15:20

Sajnos már későn, de szeretnék kérdezni.

"Csak" adóstárs vagyok egy 2008-ban felvett devizakölcsönnél, ahol 13.350.000 forint lett felvéve.

-"A kölcsönszerződés I.2.c pontjában foglaltaknak megfelelően a kölcsönből 8.938.352.- Ft-ot az adós által korábban felvett, 11773999-XXXX számú hiteltartozás kiegyenlítésére, a fennmaradt 4.411.648 Ft-ot pedig az adós lakossági folyószámlájára utaltuk."

A fennálló követelést a jogelőd 2011.05.06. fordulónappal engedményezte, melynek összege 104.058,69 CHF (tőke: 97 766,69 CHF, kamat: 5 792,66 CHF, költség: 500 CHF" (Megj.: 2011.05.06. án a CHF árfolyam : 209,46 (a tőke így 20.478.210,87 Ft., amit az OTP Faktoring 2015.03.30.án már 25.074.054.- forint tőkén tartott számon.)

2014 -ben az összeg kamatostul 34 millió forint volt, 2015-ben 38 millió, és így tovább. Most tart 45 milliónál.

Az normális-e, hogy a tőke mai nappal 28 millió forint, és mindösszesen majdnem 45 milliót követel rajtam a végrehajtó úgy, hogy ez egy jelzálogalapú ügylet volt, de a házzal ami az adósé, azóta sem történ semmi?

Hosszú évek óta vonják a nyugdíjam, és úgy látom, hogy amíg élek ez nem is fog változni. Az adós inkább folyamatában szül azóta, tőle nem vonnak, az ingatlant ami nagyjából most 35 milliót ér pedig nem árverezték el.

Köszönöm szépen!

Vadsuhanc # 2018.09.25. 15:29

A bank a szerződés felmondásakor melyik szerződést mondta fel? Végrehajtási eljárás indult az ügyben és, ha igen melyik közjegyzői okirat lett záradékolva?