Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2020.03.31. 05:07

Szerintem az általad idézett mondat elég egyértelmű.

"A felperes nem igazolt olyan lényeges szerződéses feltételt, amiben ne állapodtak volna meg az alperessel, így a bíróság a felperes keresetét a szerződés létre nem jöttének a megállapítása körében elutasította."

Szerződés létre nem jöttének elutasítása = szerződés létrejöttének megerősítése/jóváhagyása.

Ha azt írta volna az indoklás, hogy a felperes által hivatkozott X, Y, és Z ok nem alapozza meg a szerződés érvénytelenné nyilvánítását, akkor esetleg nyitva lenne a lehetőség arra, hogy V vagy W okra hivatkozva támadd meg a szerződést.

De pont ezért, hogy ezt ne tehesd, a bíróság okosabb volt, és adott neked lehetőséget, hogy minden neked tetsző indokot összeszedj, amelyek alapján szerinted a szerződés létre sem jött, de mivel ilyet nem prezentáltál szerinte, ezért mostantól a szerződés létrejötte nem vitatható a továbbiakban.

Legfeljebb valamilyen perújítás szerűség jöhetne szóba, ha valami olyan teljesen új tény merülne fel, amely eddig rejtve volt előtted. A szerződés szövegének más részére már nem hivatkozhatsz, az ismert volt eddig is, megtehetted volna az alapeljárásban.

Ycal # 2020.03.31. 09:32

Azt hiszem rosszul kerdeztem.

A kereset 2 okbol kerte a szerzodes lezre nem jottenek megallapitasat.

Ezt nem talata birosag megalapozottnak, ezert elutasitotta a keresetet.

Eddig sima.

Namarmost a kerdes, hogy mivel elutasitas az itelet es nem a szerzodes ervenyessegenek kimondasa, ezert:

Insuthao-e uj kereset egy 3. , eddig fel nem hozott okbol a szerzodes "letre nem jottenek" megallapitasara.

Mert, ha az elozo itetet, nem mondja ki a szerzodes ervenyesseget, hanem elutasitja a keresetet, akkor tovabbi indokokat egy uj perben talalhat megalapozottnak a birosag.

Vagyis az itelet dolog az nem a szerzodes letrejotte, amit mar nem lehet kesobb kerdesesse tenni, hanem a kereset elutasitasa.

Ycal # 2020.03.31. 10:28

Vagyis a helyzet ugyanaz, mint ervenytelensegi pereknel?

Ugye?

Ha ervenytelensegi pert inditasz, de nem talaja megalapozottnak a birosag az erveid, akkor utana mas okbol meg lehet ervenytelen a szerzodes , ugyanis nem azt allapitja meg a birosag, hogy a szerzodes ervenyes, hanem azt, hogy a felhozott indokok alapjan "nem ervenytelen".

Ycal # 2020.03.31. 12:40

Meg egy utolso kerdes:

Mi szamit jogilag letrejott megegyezesnek?

Teszem azt:

A felek szerzodesben megallapodnak abban, hogy az egyik fel eladja a tudejet a masiknak 1 millioert.

Akkor moat kozottuk jogileg letrejott egy szerzodes a leirtak szerint mivel a felek minden lenyeges elemben megallapodtak?

Vagy a birosagnak azt is kell vizsgalnia, hogy a jog "ervenyes megallapodasnak tekinti-e a felek kozott letrejott konszenzust?

Ilsen esetben letre jon a felek kozott szerzodes vagy nem?

Lajos83 # 2021.01.05. 15:39

Sziasztok, Kedves Fórumozók, szakik!

Első sorban Boldog Új Évet kívánok Midenkinek.

Felvázolnék egy devizahiteles ügyletet, és kíváncsi lennék a hozzáértők véleményére.
2008-ban svájci frank alapon vettünk fel az akkori párommal 9,5M Ft-nak megfelelő összegű svájci frank alapú hitelt a CIB Banknál 35 év futamidőre.
A hitel annuitásos.
2020 decemberéig árfolyamgáton, forintosításon, cafeteriából történő előtörlesztésen túl a fennálló tartozásunk közel 14 M Ft-ra rúg. Gyűjtőszámlán lévő "tartozásunk" az előtörlesztésből került rendezésre, így most már ott tartunk, hogy a törlesztőrészletek nagyobb hányada csökkenti a tőketartozást.
A házunkra van vevőjelölt, a megegyezés szerinti vételárból ki tudjuk fizetni a fennálló tartozást.
Ennek technikai megvalósítására a banki ügyintéző tartozásigazolás lekérését követően előtörlesztést javasol teljes összegben, ezután a hitelünk elméletileg lezárásra kerül.
Mivel elég sok pénzt kifizettünk már, és mivel a kalkulált futamidő vége előtt jócskán kifizetésre kerül a hitel(3043 helyett 2021-ben), pár kérdés felmerült bennem.

  1. A hitel lezárását követően a bank átszámítja-e automatikusan a futamidőt, ad-e vissza nekünk a szerintünk "jogosulatlan" kamatból különbözetet?
  2. Ha nem ez az eljárás, milyen úton-módon lehet ilyen jellegű igényünket jelezni a bank felé? Esetleg peres eljárásra kerül a sztori? Ha igen, milyen esélyekkel lehet indulni egy nemzetközi bank ellen?
  3. Érdemes-e ezt megpendíteni a banknak mielőtt egyáltalán létrejönne az adásvétel és "előtörlesztés"?(amely szerintem inkább végtörlesztés lenne...)

Köszönöm válaszaitok!
Lajos

drbjozsef # 2021.01.06. 05:35

Lajos83,

Nem jók ezek a kérdések, még az igazolás sincs meg, de már azon morfondírozol, hogyan fog átvágni a bank...

  1. "szerinted" jogtalan. Szerintem nem ad vissza.
  2. Kérelemmel, panasszal. Vagy igen, pereskedni is lehet. Esély? valahol 0,01 és 99,9% között.
  3. Mármint azt, hogy "figyu má, át akartok-e baszni?" Szerintem nem. De bank esetén a pendítés igét sem tudom értelmezni. Egy komoly névtelen feljelentés géppel írva?

Ha az a kérdésed, hogy hova fordulhatsz ha szerinted jogsérelem ér a végtörlesztés folyamán, akkor a válasz az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja.

Lajos83 # 2021.01.06. 16:00

Kedves drbjozsef,

Félreértett.
Nem azon morfondírozom, hogy át akarnak-e vágni. Eszembe sem jutna ilyen, és ezt minden irónia nélkül állítom.

A morfondírozásom tárgya sokkal inkább az, hogy felvettem egy lakáshitelt, ami annuitásos.

Ezt nem véletlenül emelem ki, ugyanis tudomásom szerint ez azt jelenti, hogy idézem:
"Az annuitásra példa az egyenlő részletekben törlesztendő hitel.
Olyan hitel visszafizetési mód, mely során a kamatperióduson belül azonos összegű törlesztőrészletet kell fizetni (devizahitel esetén természetesen ez a hitel devizanemében állandó, forintban kifejezve havonta változó törlesztőrészletet eredményezhet). A futamidő során a törlesztőrészleten belül egyre kisebb arányú lesz a kamat és egyre nagyobb arányú a tőketartalom."
A kérdésem arra vonatkozik, hogy: mivel 35 év futamidőt írtam alá, és a kamatot előre 35 évre kiszámították, viszont a teljes tartozás 13 év után teljes egészében visszafizetésre kerül, számíthatok-e arra, hogy ez a "jelentéktelen apróság" feltűnik-e a banknak, és maguktól mondják azt, hogy álljunk meg egy szóra, itt 22 évnyi kamatot feleslegesen varrtunk az ügyfél nyakába, vagy nekem kell-e erre felhívnom a figyelmüket, kvázi egyezkedni velük?
Jogos-e egyáltalán a felvetésem?
Azért nem mindegy ez számomra, mivel fizetésből élek.
A devizahitellel kapcsolatban azt már nyilván lenyeltem, hogy az árfolyam elszállt, ez rajtam és a bankon kívül álló ok.
De. A hitel törlesztőrészlete úgy tevődött össze, hogy az első 8 évben csak kamatot és kezelési költséget fizettem, valamint elenyésző mértékben tőketartozást. Olyan költségeket, ami 35 évre előre lett kiszámítva. Én viszont végtörlesztek 13 év után.
Mivel a felvett 9,5 millió ft-ra már több, mint 10 milliót visszafizettem törlesztőrészletek formájában, és mivel most még 14 milliót végtörlesztek, úgy gondolom, a kérdésemnek van alapja. Aztán lehet, hogy rosszul látom.
Nyilván Önök közül már néhányan találkozhattak ilyen esettel, ezért ide fordultam, és nem a gyakorikérdések pont hu-n igyekszem tájékozódni.
Bocsánat, ha nem ment át elsőre.
Az esélylatolgtásért pedig utólag is bocsánatot kérek.
Továbbra is tisztelettel és kíváncsian várom válaszukat, véleményüket.
Lajos

drbjozsef # 2021.01.07. 05:25

Lajos83,

Értem.
Szerintem elég kevesen vannak itt (is), akik pontosan tudják, hogy milyen módon számol el ilyenkor a bank. Az annuitásos hitel világos, és igen, az eddig fizetett kamatrész egy része valóban vissza kellene járjon. De nem nagyon tehetsz annál többet, hogy megkérdezed a banktól.

Ez jogi fórum, az annuitásos hitel menet közbeni végtörlesztésének elszámolásának módja viszont szakkérdés. Ezt inkább valamilyen banki szakembertől kell megkérdezni (a banki ügyintézőkkel nem vesződnék).

Kérj részletes elszámolást a végtörlesztéskor, és ha nem értesz egyet vele, keress banki szakembert vagy tegyél panaszt az MNB-nél.