Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

Szandra86 # 2019.04.08. 10:28

Tisztelt Fórumozók!

Az OTP Banktól 2008-ban CHF alapú hitelt vettem fel, 2012. áprilisban kényszerűségből eladtam a házam és végtörlesztettem.
2015. nyarán a banki elszámolás során, egy kevés pénzt visszakaptam a banktól.
A felvett összeg vételi árfolyamon 7.000.000 Ft-nak megfelelő CHF volt, a 4 év alatti törlesztés és a végtörlesztés összege eladási árfolyamon közel 16 millió forint volt.

Kérdésem, hogy még perelhető-e az ügy, vagy már beállt az elévülés?

Ycal # 2019.04.09. 05:28

A C-118/17-es ugy utan az ujabb spanyol ugyben hozott itelettel az EUB meg bevert par szoget a bankmento DH. tv-ek altali "ervenyesse" nyilvanitasi torekvesekbe. Megsem valik az MNB arfolyam csak ugy a szerzodes reszeve :)

37 Először, a Bíróság ítélkezési gyakorlata, különösen a 2015. január 21‑i Unicaja Banco és Caixabank ítélet (C‑482/13, C‑484/13, C‑485/13 és C‑487/13, EU:C:2015:21) értelmében a nemzeti bíróság a tisztességtelen feltételt kizárólag azon esetekben helyettesítheti a nemzeti jog kiegészítő rendelkezéseivel „amelyekben egy tisztességtelen kikötés semmiségének megállapítása arra kötelezi a bíróságot, hogy a szerződést teljes egészében semmisítse meg, és ezzel a fogyasztót olyan jellegű következményeknek teszi ki, amelyek számára büntetést jelentenek”.

61 Ilyen esetben a kérdést előterjesztő bíróságok feladata annak vizsgálata, hogy az alapügyekben szereplő jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződések megsemmisítése folytán az érintett fogyasztókat különösen káros következmények érik‑e."

Egy kis csemege a fotanacsnoki inditvanybol is:

103. Mindenesetre e tekintetben emlékeztetek arra, hogy a [93/13] irányelv hatálya alá tartozó esetekben az érvényességmegőrző módosítás alkalmazását a Bundesgerichtshofnak (szövetségi legfelsőbb bíróság) a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) által idézettítélkezési gyakorlata(94) kizárja. A jelen indítvány 933. pontjából kitűnik, hogy az ilyen típusú módosítás nem bírna visszatartó erővel, valamint, hogy nem az eljáró bíróság feladata az, hogy elfogadható megoldást találjon.(95)

Vitamin50 # 2019.06.20. 09:31

A történetet teljes egészében írom, hogy kerek és érthető legyen.

2008-ban lett édesanyám adóstárs.
Az adós akkor 4.411.648 millió forintot szeretett volna felvenni. Volt a hölgynek még egy akkor aktív 8.938.352.- Ft meglévő hitel a nevén, ezért papíron 13.350.000 forint lett felvéve, ebből kiváltották a meglévő 8.938.352.- Ft-t, elutaltak 4.411.648 forintot, amiből természetesen édesanyám soha egyetlen forintot sem látott.
„"A kölcsönszerződés I.2.c pontjában foglaltaknak megfelelően a kölcsönből 8.938.352.- Ft-ot az adós által korábban felvett, 11773999-50913237 számú hiteltartozás kiegyenlítésére, a fennmaradt 4.411.648 Ft-ot pedig az adós lakossági folyószámlájára utaltuk. ”"
Ez már így leírva csak A Faktoringtól jött, a kölcsönszerződésben nem szerepelnek ezek összeg szerűen.
Az OTP nemfizetés miatt felmondta a szerződést, majd

  • 2011.06.07. napon írt fizetési felszólításában az OTP Faktoring már 104 818.43 CHF-t követelt rajtam.
  • 2011.06.23. napon írt fizetési felszólításukban az OTP Faktoring 105 239.23 CHF-t követelt rajtam. Csak itt, 14 nap alatt 420,8 CHF-el többet.
  • 2013.10.25. napon írt fizetési felszólításában az OTP Faktoring újabb magasabb összeget,126 111.52 CHF-t követelt édesanyámon, ami a 2011.06.23 naphoz képest már 20 817,29 CHF különbözet volt ami több mint ötmillió forint.
  • 2014.12.02.án keltezett egyenlegértesítőjében az OTP Faktoring már 135 065,37 CHF-t követelt, ami szintén az előző összeghez viszonyítva újabb 8953,85 CHF-el több, ami nagyjából újabb több mint kétmillió forint.

2011.06.07. és 2014.12.02 között mindösszesen 30 246. CHF- al emelkedett ez a tartozás úgy, hogy a szerződést már évekkel azelőtt nemfizetés miatt felmondták.(Tudom, kamatozik)

Édesanyám 4 411 648 forint hitel mellé lett adóstárs( ami mint írtam sehol nem szerepel az okiratokban csak a Fatoring levelében), az OTP Bank a hitelből már nem engedte ki hiába szólította fel az adóst többször, már az első nem fizetés időpontjában is.

Az OTP Faktoringnak írt ajánlott tértivevényes, illetve elektronikus úton is megküldött kérdésre a mai napig nem kaptunk érdemi választ, miszerint, " kérem indokolják meg, ha én négymillió forint hitelfelvételnél voltam jelen mint adóstárs, akkor miként követelnek a mai napig ( 2014.12.02. levelükben)ilyen iszonyú összeget, 135 065,37 CHF-t, ami majdnem 34 000 000.- Ft?"
Az OTP Faktoring válasza, hogy "2008. .08.25.-én 13 350 000. Ft (92.937,22 CHF) szabadfelhasználású jelzáloghitelt folyósítottak adós részére.
A kölcsönszerződés I.2.c pontjában foglaltaknak megfelelően a kölcsönből 8.938.352.- Ft-ot az adós által korábban felvett, 11773999-xxxxxxxx számú hiteltartozás kiegyenlítésére, a fennmaradt 4.411.648 Ft-ot pedig az adós lakossági folyószámlájára utaltuk."
(Ezek az összegek sehol nem szerepelnek az eredeti kölcsönszerződésben, csupán a 13 350 000.- Ft, az, hogy ebből mi lett átutalva hova, milyen néven, illetve mi az az összeg, ami ténylegesen fel lett véve(ebben az esetben átutalva az adós számlájára), egyetlen bekezdésben sem szerepel, mint ahogy az sem, hogy milyen árfolyamon adták ezt a pénzt.)
Ez az összeg újabb év elteltével, 2015.11.30.án kézhez vett végrehajtói felhívásban újabb több mint négymillió forinttal nőtt, ami így már mindösszesen 38 878 737.- Ft.

Továbbá:

  • Kölcsönszerződésben 2008. 08. 25.-én 90.952. CHF hitel van megjelölve, a Faktor cégtől 2015-ben kapott levélben már 92.934,22 CHF hitelfelvétel van feltüntetve.
    • "A kölcsönszerződés I.2.c pontjában foglaltaknak megfelelően a kölcsönből 8.938.352.- Ft-ot az adós által korábban felvett, 11773999-xxxxxxx számú hiteltartozás kiegyenlítésére, a fennmaradt 4.411.648 Ft-ot pedig az adós lakossági folyószámlájára utaltuk. "(Ez sehol nem szerepel az eredeti kölcsönszerződésben).
    • A fennálló követelést a jogelőd 2011.05.06. fordulónappal engedményezte, melynek összege 104.058,69 CHF (tőke: 97 766,69 CHF, kamat: 5 792,66 CHF, költség: 500 CHF" (Megj.: 2011.05.06. án a CHF árfolyam : 209,46 (a tőke így 20.478.210,87 Ft., amit az OTP Faktoring 2015.03.30.án már 25.074.054.- forint tőkén tartott számon.) "

Jelzálogjoggal terhelt kölcsönügylet lévén azt sem értem, hogy a 7-8 év alatt miért nem árverezték el az ingatlant, ami fedezte volna a tartozás legalább 90%-át, ehelyett egy nyugdíjas ember pénzét, földjét veszik el éveken át, illetve újra ez a céljuk. Annyit tudunk, hogy az adós ügyvédje jelenleg perben van a bankkal, hogy a szerződés semmis legyen ám az adótársat közben is folyamatosan akarják terhelni levonásokkal.

2016.03.22.én átvett Végrehajtói levélben 37 296 475 forint követelést tartanak számon, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé jelezték ennek letiltását.

Ez volt a múlt. A jelen(2019), 47 milliós tartozás, továbbra is vonva a kisnyugdíjból.
A kérdéseim: Nyolc év alatt ez a történet, hogy nem jutott el addig, hogy az ingatlant árverezzék, aminek a jelenlegi piaci értéke nagyjából 35-40 millió forint, ahelyett, hogy egy nyugdíjas pénzét vonnák. Hogyan létezik, hogy egy végrehajtási ügy, ahol ekkora összeg szerepel, ennyi ideje áll?

alfateam # 2019.06.24. 17:06

„
Jaja, be fognak vonulni az ENSZ kéksisakos csapatai. Most már egészen biztos. Már csak pár nap, tartsatok ki!”

https://index.hu/…hiteles_per/

Kovács_Béla_Sándor # 2019.06.24. 19:35

Én értem - te viszont legfeljebb olvasod. Ha elolvastad egyáltalán. (Nem a kúriai állásfoglalást, azt nem is olvastad.)

alfateam # 2019.06.24. 20:19

Ilyenkor szoktad elővenni a nagyképű pökhendiségedet

drbjozsef # 2019.06.25. 06:05

Egy komment nélküli linkre tetszőleges válasz adható. Mi a kérdésed?

drbjozsef # 2019.06.25. 06:14

Egyébként én eddig hajlottam arra, hogy a felelősség elég nagy részben nyugszik a hitelfelvevőkön, mert számomra tök evidensnek tűnik, hogy egy deviza árfolyama megváltozhat.
Ezt mondjuk továbbra is tartom, de ezt a beszélgetést érdemes meghallgatni.

drbjozsef # 2019.06.25. 06:16

(Nem tudom, látszik-e, youtubeon a "Ki volt a felelős a devizahitel válságért?" c. Király Júlia - Pogátsa Zoltán beszélgetés)

Bettu # 2019.06.29. 19:30

Tisztelt fórumozók! 6millió forint hitelünkre már 18millió forintot fizettünk vissza. Még kb 8 millió forintot kéne 2027ig. Érdemes lenne ügyvéd segítségét kérni és bíróságra vinni az ügyet? Ha tudnak megbízható ügyvédet, szivesen fogadom az elérhetőséget. Köszönöm.

gerbera317 # 2019.06.29. 20:20

Egyszerűbb lenne elengedést kérni. Méltányosságból.

Cikaju # 2019.07.01. 16:08

Tisztelt Fórumozók!

Mi is devizahitelesek voltunk.Nem tartjuk igazságosnak, se jogosnak, hogy a felvett hitel sokszorosát követelik vissza. Még akkor se ha a deviza változásra figyelmeztettek, ugyanis a banki tisztviselő nyugtatott meg, hogy nagy mértékű változástól nem kell tartani. Egyébként lefele is mehet és akkor jobban járunk, mint a forint hitellel, fix kamattal. Már a törlesztés alatt is sok levélváltás történt a bankkal, de mindig visszautasítottak bennünket, se méltányosság, se a visszalevő részletek elengedése. Még békéltető tárgyaláson is voltunk. A bank következetesen ragaszkodott a hitel teljes visszafizetéséhez. akkorra már visszafizettük kb a 3-4-szeresét a felvett összegnek.
Ekkor úgy döntöttünk tovább már nem fizetjük a havi részleteket. A bank egy idő után felmondta a hitelt. A rokonok segítségével, munkahelyi kölcsönnel sikerült visszafizetnünk. Ez kb 2 éve volt, de azóta sem tudunk belenyugodni. Egy ügyvéd tanácsára, az ő segítségével polgári pert szeretnénk indítani a bank ellen.
Kérdésem az lenne a t. fórumozókhoz, hogy érdemes-e perelni? Olyan ember, aki már perelt adósként vagy ügyvédként, kérem ossza meg velem tapasztalatait!
A kereset befogadása után, ha nem nyerjük meg a pert, milyen anyagi hátránnyal járhat ez nekünk? Mennyi perköltséget és illetéket róhatnak ránk? Illetve összesen mire és mennyire "büntethetnek" meg?
Köszönöm szépen.

Cikaju

Ycal # 2020.03.12. 06:52

Azt hiszem lassan jon a paradigmavaltas es a Kurianak be kell adnia a derekat a szerzodesek semmissegenek megallapitasa elott.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2020. március 3.(*)

A C‑125/18. sz.

„Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság – abban az esetben, ha meg kellene állapítania először is, hogy a vitatott feltétel tisztességtelen jellegű, másodszor, hogy az alapügyben szóban forgó jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződés e feltétel nélkül nem maradhat fenn, és harmadszor, hogy e szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki – jogosult lenne az említett feltételt a 2013. szeptember 27‑i 14/2013. sz. törvényben meghatározott helyettesítő mutatóval felváltani, amennyiben azt a nemzeti jog alapján kiegészítő jellegűnek lehet tekinteni.”

Ezt a "harmadik" kriteriumot eddig , nem emelte ki ilyen markansan az EUB, az csak kovetkezett az iteletekbol.

Most viszont a Kuria ezt mar nem fogja tudni figyelmen kivul hagyni es ez az MNB arfolyammal valo helyettesitesnek , mely a bankok erdekeben tortent sok esetben , vegre gatat szab.

Ycal # 2020.03.12. 06:52

Azt hiszem lassan jon a paradigmavaltas es a Kurianak be kell adnia a derekat a szerzodesek semmissegenek megallapitasa elott.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2020. március 3.(*)

A C‑125/18. sz.

„Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság – abban az esetben, ha meg kellene állapítania először is, hogy a vitatott feltétel tisztességtelen jellegű, másodszor, hogy az alapügyben szóban forgó jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződés e feltétel nélkül nem maradhat fenn, és harmadszor, hogy e szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki – jogosult lenne az említett feltételt a 2013. szeptember 27‑i 14/2013. sz. törvényben meghatározott helyettesítő mutatóval felváltani, amennyiben azt a nemzeti jog alapján kiegészítő jellegűnek lehet tekinteni.”

Ezt a "harmadik" kriteriumot eddig , nem emelte ki ilyen markansan az EUB, az csak kovetkezett az iteletekbol.

Most viszont a Kuria ezt mar nem fogja tudni figyelmen kivul hagyni es ez az MNB arfolyammal valo helyettesitesnek , mely a bankok erdekeben tortent sok esetben , vegre gatat szab.

Ycal # 2020.03.12. 07:23

Azt hiszem lassan jon a paradigmavaltas es a Kurianak be kell adnia a derekat a szerzodesek semmissegenek megallapitasa elott.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2020. március 3.(*)

A C‑125/18. sz.

„Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság – abban az esetben, ha meg kellene állapítania először is, hogy a vitatott feltétel tisztességtelen jellegű, másodszor, hogy az alapügyben szóban forgó jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződés e feltétel nélkül nem maradhat fenn, és harmadszor, hogy e szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki – jogosult lenne az említett feltételt a 2013. szeptember 27‑i 14/2013. sz. törvényben meghatározott helyettesítő mutatóval felváltani, amennyiben azt a nemzeti jog alapján kiegészítő jellegűnek lehet tekinteni.”

Ezt a "harmadik" kriteriumot eddig , nem emelte ki ilyen markansan az EUB, az csak kovetkezett az iteletekbol.

Most viszont a Kuria ezt mar nem fogja tudni figyelmen kivul hagyni es ez az MNB arfolyammal valo helyettesitesnek , mely a bankok erdekeben tortent sok esetben , vegre gatat szab.

Ycal # 2020.03.12. 07:24

Bocs, a forummotor miatt lett 3 :)

drbjozsef # 2020.03.12. 07:47

Ycal,

Ha nem az MNB középárfolyam, akkor szerinted melyik lenne a "jogos" úgymond?

Ycal # 2020.03.12. 10:37

drbj:

Latom nem vagy kepben....

Nem az a lenyeg, higy melyik arfolyammal valo helyettesites lenne a "jogos".

Hanem, hogy csak akkor helyettesitunk egy feltetelt, ha a helyettesites elmaradas okan a:

"szerződés semmisségének megállapítása az alapeljárás felperesét különösen hátrányos következményeknek tenné ki"

Mondok egy peldat, hogy ertsd:

a bank felmondta a szerzodes 2013-ban, ha most perrre kerul a sor, akkor a birosag behelyettesiti az MNB-s arfolyamot a Kuriara es a 2014 -es DH. tv-re hivatkozva es megallapitha, hogy a szerzodes ervenyes volt es a 15 millios banki koveteles jogszeru.

Namost ezt automatice vegbemegy.

Az EUB viszont azt mondja, hogy alljunk meg egy szora, a helyettesites nem automatikus, elobb vizsgald meg, hogy mi van teljes ervenytelenseg eseten es ha az kedvezotlenebb, mintha behelyettesitened az MNB arfolyamot, akkor ervenyesse nyilvanithatod a szerzodest.

De ha mondjuk helyettesites nelkul a teljes semmisseg eseten a fogyasztonak mondjuk csak 5 milla lenne a tartozasa, vagyis nemhogy kulonosen karos , de elonyos a semmisseg megallapitasa, akkor nem kell MEGMENTENI a fogyasztot az MNB arfolyam behelyettesitesebel.

Mert a 3. feltetel nem teljesul.

Ycal # 2020.03.12. 11:12

Igaz , ezt en mar ket eve mondom, de eddig mindig le lettem hulyezve, hogy rosszul ertelmezem az EUB, donteseket.

Meg majd akkor lesz igazam, ha konkretan leirja az EUB.

Hat ez most mar remelem eleg konkret!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.12. 14:07

Ne zavarjon, hogy az "alapeljárás felperese" a bank.

Ycal # 2020.03.12. 14:33

KBS: nagyon durvan nyomod...azt mondtad, hogy mar idos vagy, de hogy mar ennyire.

Ha a bank a felperes, akkor alneven nyujtotta be maga ellen a keresetet :)

C‑125/18.

Marc Gómez del Moral Guasch

és

a Bankia SA

között folyamatban lévő eljárás

"21. M. Gómez del Moral Guasch keresetet nyújtott be..."

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.12. 15:57

Az alapeljárás felperese...

Ycal # 2020.03.12. 18:43

KBS:

Nem megy ez neked ma:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

19 2001. július 19‑én M. Gómez del Moral Guasch a Bankia jogelődjével, egy pénzintézettel, 132 222,66 euró összegű, lakáscélú ingatlanszerzés finanszírozására irányuló jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződést kötött.

20 E szerződés „Változó kamatláb” című 3a. pontjában szereplő feltétele alapján a fogyasztó által fizetendő változó kamatláb a spanyol takarékpénztárakra vonatkozó IRPH‑tól függően változik (a továbbiakban: vitatott feltétel). E vitatott feltétel szövege a következő:

„A kikötött kamatlábat a szerződés aláírásának időpontjától kezdődően félévente kell meghatározni, az első félévben pedig a harmadik pénzügyi feltételben foglalt kamatlábat kell alkalmazni. Az ezt követő félévek esetében a takarékpénztáraktól piaci áron történő lakáscélú ingatlanszerzés céljából több mint hároméves futamidőre felvett, jelzálog‑fedezetű kölcsönökre vonatkozó, a felülvizsgálat idején hatályos átlagos kamatlábat kell alkalmazni, amelynek negyed százalékpontra kerekített és 0,25 százalékponttal növelt mértékét a Banco de España a változó kamatozású, ingatlanszerzés céljára szolgáló jelzálog‑fedezetű kölcsönök tekintetében a Boletín Oficial del Estadóban hivatalosan és rendszeres időközönként közzéteszi.”

21 M. Gómez del Moral Guasch keresetet nyújtott be a Juzgado de Primera Instancia n° 38 de Barcelonához (barcelonai 38. sz. elsőfokú bíróság, Spanyolország) többek között aziránt, hogy e feltétel állítólagos tisztességtelen jellege miatt e bíróság állapítsa meg annak semmisségét.

Mi az alapugy: M.Gomez alatal benyujtott kereset

Ki a felperese az alapugynek: M. Gomez

Szolj, hogy hol akadsz el az ertelmezesben :)

Ycal # 2020.03.30. 16:46

Sziasztok,

Lenne egy kerdesem.

A kesesetem itelet resz a kovetkezot tartalmaza,

"A birosag a keresetet elutasitja."

A kerdes az az lenne, hogy a szerzodessel kapcsolatosan, barmilyen itelt dolog kovetkezik ebbol?

Az indollas annyit tartalmaz:

"A felperes nem igazolt olyan lényeges szerződéses feltételt, amiben ne állapodtak volna meg az alperessel, így a bíróság a felperes keresetét a szerződés létre nem jöttének a megállapítása körében elutasította."

Ha jol ertelmezem, akkor a birosag nem allapitotta meg azt, hogy a fele kozott letre jott a szerzodes, csak annyit allapitott meg, hogy a felperes hivatkozasat nem talalta megfelelonek.

De a szerzodesrol nem mondta ki, hogy az "letrejott" vagyis ez a tovabbiakban is vitathato.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.30. 19:55

De.