Tértivevényes levél ?


Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.20. 20:38

A kézbesítési kérelem megdöntéséhez valószínűsíteni kell, hogy a kézbesítés szabálytalan volt, vagy a küldemény egyébként önhibádon kívül nem vetted át.
A valószínűsítés ugyan nem jelent teljes bizonyosságot, de a puszta bemondás azért ehhez sem elég. Hiszen ha elég lenne, akkor a "nem kereste" jelzéssel visszaérkező levelek gyakorlatilag nem minősülhetnének kézbesítettnek.

Mariga # 2011.10.20. 10:25

Peres ügyem kapcsán a bírósághoz kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában kérelmet nyújtottam be. A mai napon kézhez vett végzés kérelmemet elutasítja.
Idézet az indoklásból:
.... kérelmét a PP. 99/A§(1) bekezdése szerinti határidőben terjesztette elő.
.... a posta a tértivevényes levelet .....napján, majd .... napján kísérelte meg kézbesíteni és mindkét alkalommal a hivatalos irat érkezésééről, valamint a kézbesítés megkisérléséről A/2 jelű értesítést hagyott hátra.

A kérelmet azért terjesztettem elő, mert a fent említett értesítőket nem kaptam meg.
Kérdéseim:
A bíróság valóban körültekintően jár el akkor, amikor a posta belső nyilvántartásait hitelt érdemlőnek fogadja el, ugyanakkor az én dokumentumokkal persze nem alátámasztható állításomat, hogy az értesítés nem volt a postaládámban elutasítja?
Ha megfellebbezem a kézbesítési vélelem tárgyában hozott határozatot, akkor az illeték megfizetésének az eredeti per értéke az alapja, vagy 8 000Ft?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.03.01. 08:13

Önhibáján kívül... Elnézést.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.03.01. 08:12

Azért megismételném: a helyettes átvevőnek történő kézbesítés esetén a b) pontra hivatkozva (tehát arra, hogy a címzett önhibájából nem vette kézhez a küldeményt) meg lehet próbálni a kézbesítési vélelem megdöntését, ha a helyettes átvevő eltitkolta előle a küldeményt.
De azt is megismétlem: a konkrét esetben ez nem sokat segítene.

lakatosviktor # 2011.03.01. 07:56

KBS-sel értek egyet, az esetek 95% (vagy nagyobb) százalékában egyébként ezzel semmi probléma nincs. Azért szabályoz így a jog, mert sokkal egyszerűbb a kivételes esetekben valószínűsíteni a kézbesítés szabálytalanságát, mint az összes többi esetben erőlködni, hogy személyesen a címzett vegye át.

Az pedig mindenki egyéni felelőssége, hogy lehetőség szerint olyan emberekkel éljen egy háztartásban, akik nem titkolják el előle a hivatalos iratok érkezését... :-)


Dr. Lakatos Viktor ügyvéd

Kovács_Béla_Sándor # 2011.03.01. 07:40

Igen. Ha egyszer a közeli hozzátartozó átveheti a címzett küldeményeit (helyettes átvevő), akkor miért lenne szabálytalan, ha ő veszi át?

(Nem mellesleg nem kell közös háztartásban élniük, sőt, egyáltalán nem is kell ott élnie az átvevőnek. Elég, ha a kézbesítéskor ott tartózkodik. Ha meg szállásadó, akkor hozzátartozónak sem kell lennie.)

Kalim Pál # 2011.02.28. 23:43

mármint nekem? :-)


Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.28. 23:35

Az első és az utolsó mondatod mintha némileg ellentmondásban lenne egymással.

Kalim Pál # 2011.02.28. 23:23

A címzettel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó a címzett küldeményeit átveheti. Saját tapasztalatom szerint a postás lényegében sohasem ellenőrzi sem a közeli hozzátartozóságot, sem a közös háztartást, csak egyszerűen átadja a levelet. Teljesen szabálytalan, így erre alapozva a kézbesítési vélelem megdönthető.


Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

babikaa # 2011.02.28. 23:01

Pontosítok: ingatlant örököltem, amin tartozás van (nem banki). Édesapám először 1.-2.-3. felszólításokat vett át ami a nevemre jött mint jogutódnak, majd később már a végrehajtótól is a felhívást, legvégül pedig a letiltás tényéről is átvette helyettem (elvileg a saját nevében) ezekről pedig addig nem volt tudomásom (sem a levelekről, sem a tartozásról) míg a munkáltatóm nem értesített hogy levonják a munkabérem.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.28. 22:46

Ki mondta, hogy csak tartozást örökölt? Egyébként pedig egy jogerős fizetési meghagyás alapján akkor is végrehajtanak, ha a követelésnek semmi alapja nem volt. Mondhatni, olyankor már a kutyát nem érdekli, hogy tartoztál-e valójában.
De itt azt se tudjuk, milyen küldeményeket vett át az apa a kérdező helyett. Lehetett az fizetési meghagyás, keresetlevél vagy közokiratba foglalt szerződésfelmondás.

Gabicsek # 2011.02.28. 22:03

Csak tartozást nem lehet örökölni.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.28. 12:03

Hosszú lenne elmagyarázni.
A tartozástól nem szabadulnál vele, esetleg az eljárási költségektől tudnál mentesülni, ha egy összegben kifizetnéd a tartozást.

babikaa # 2011.02.27. 22:38

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát! az pontosan mit jelent hogy a kézbesítési vélelem megdönthető?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.27. 22:21

Igen, a kézbesítés úgy is szabályos. Viszont a kézbesítési vélelem így is megdönthető a b) pontra hivatkozva. (Na, itt van jelentősége.)

babikaa # 2011.02.27. 22:09

Kedves Fórumozók!

Az én nevemre küldött hivatalos levelet átveheti-e az én tudtom nélkül más családtagom? Nagyon úgy néz ki, hogy örököltem Édesanyám után tartozást, melyet Édesapámmal halmoztak fel. Ennek behajtására több felszólító levelet is küldenek (egyenlőre még csak feltételezem) de nekem ezekről egyáltalán nincs tudomásom, édesapám veszi át a leveleket, és azokat nem mutatja meg nekem. Majd szólnak a munkáltatómnál hogy a végrehajtó a fizetésem levonását rendeli el. Én saját kezűleg semmit nem vettem át, nem tudok semmit a dologról. Ez így rendben van? Így működik?? Ő átveszi, az egyenlő azzal hogy én is tudok a dologról?

lakatosviktor # 2011.02.23. 13:40

A bíróság a kérelmeket tartalmuk szerint bírálja el. Adja elő legjobb tudomása szerint az okokat és a lehető legjobban valószínűsítse őket, csatoljon olyan bizonyítékot, amit tud. A kérelem elbírálása nem azon fog múlni, mely pontot jelöli meg, vagy hogy egyáltalán megjelöl-e bármilyen jogszabályi hivatkozást.

Üdvözlettel,
LV


Dr. Lakatos Viktor ügyvéd

Mariga # 2011.02.23. 09:52

Köszönöm a válaszokat!
Ha továbbgondolom, akkor az a kitétel, hogy nyilatkozat nélkül a bíróság eldönti, hogy kérelmemet melyik pontra hivatkozva bírálja el ugyanúgy megfelelő lehet, mint egy egyértelmű nyilatkozat?
Hiszen a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmemben az általam vélt körülményeket teljes egészében körbejártam.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.23. 07:51

A jogkövetkezmények ugyanazok, akár az a)-ra akár a b)-re alapoz.

lakatosviktor # 2011.02.23. 07:49

Kedves Mariga,

Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére az a) pont alapján terjeszt elő kérelmet, és a bíróság a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - kérelmének megfelelően, a szükséges mértékben - meg kell ismételni.

Jelen esetben, amennyiben sikeresen dönti meg a kézbesítési vélelmet, az első tárgyalást meg kell ismételni, mivel ez esetben ami ott történt és a megszüntető végzés egyaránt hatálytalan.

Fontos, hogy a kérelmében hivatkozott okokat nem kell bizonyítania, elegendő csupán valószínűsíteni. Az ilyen kérelmeket a bíróságnak a törvény szerint méltányosan kell elbírálnia - és így is teszi.

Üdvözlettel,
LV


Dr. Lakatos Viktor ügyvéd

Mariga # 2011.02.22. 18:56

Ma következő levél érkezett a bíróságról: nyilatkozzam arról, hogy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmemet a Pp. 99/A§ (3) bekezdésének a, illetőleg b, pontjára alapítom.
Rövid előzmény: az első tárgyalásra szóló idézést nem kaptam meg, így nem voltam ott, mint felperes. Megszületett a határozat a peres eljárás megszüntetéséről( a kézbesítési vélelemre alapozva), ami nekem hátrányos. Beadtam a fent már említett kérelmet, s közben a postán is panaszt tettem. A posta természetesen állítja, hogy minden szabályszerű volt, de idézem: a posta az értesítőket nyilvántartás nélkül kezeli, ezért azok elhelyezésével kapcsolatos ellentmondást jelen vizsgálat során feloldani nem állt módjában.
Milyen különbség van jogkövetkezményeit illetően a hivatkozott a, (szabálytalan kézbesítés) és b, (egyéb okból pl. mert a kézbesítés tényéről önhibáján kívül nem szerzett tudomást) között?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.01.08. 20:35

Csak ismételni tudom: ha nem volt kötelező a jelenléted, akkor megtarthatták a tárgyalást a távollétedben is. De mivel jogosult voltál a jelenlétre, kérdheted - illetve kérhetted volna - a megismétlését. De ennek csak akkor van értelme, ha szerinted a tárgyalásnak más eredménye lesz, ha te is ott vagy.

végrehajtó1 # 2011.01.08. 17:55

Van egy kis bibi.Az hogy az idézést ugy kell kiküldeni hogy azt a tárgyalás elött meg kapd.

atti80 # 2011.01.08. 16:04

A kérdésem az lenne, hogy jogos volt-e az az eljárás, hogy látták a tértivevény nem ment vissza, tehát nem vettem át az idézést,(csak a 2.értesítésutáni napon) és nélkülem megtartották a tárgyalást, majd engem toltak le, hogy felelőtlen, ...vagyok. Hogy jelenjek meg, ha arról sem tudok, hogy meg kell jelennem? (nem tudtam magam kimenteni, mert nem hivatalos volt a távollétem oka)
Én voltam a hibás vagy egy másik idézést kellett volna küldeniük?

Köszönöm a választ.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.01.08. 12:23

Atti, őszintén szólva nem tiszta előttem a tényállás. Egy elmulasztott idézésről beszéltünk, aztán valami feljelentés is belekeverődött, meg bizonyos gyámhivatali eljárás. Nemigen tudom, miben és mit segíthetnék.