jogszabály értelmezés

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
hihetetlen # 2007.05.20. 08:31

Egy nagyon régi /az "igazságszolgáltatás" által már lezárt/ ügyem, van, ami a mai napig nem hagy nyugodni. 1998-ban jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádoltak, mint bűnsegéd és 38 e. Ft-ra bűntettek. A jogszabály a döntéshozó megtévesztését szankcionálja és ennek ellenére engem a döntés után helyzet miatt marasztaltak el / a pénz egy részét másra költöttük/, mivel a felújításnál derült ki, hogy arra nem kell annyit költeni. Minden általam felelhető jogi magyarázat azt mondja, hogy a megtévesztésnek a döntéshozáskor kell fennállnia. Kérdésem, hogy ennek ellenére a bíróság még is hozhat ilyen elmarasztaló döntést?

ObudaFan # 2007.05.20. 08:38

Biztos, hogy az "igazságszolgáltatás" által már lezárt ügy? Ha még nem volt felülvizsgálati eljárás, annak még helye van. Viszont a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének volt olyan fordulata, ami ilyen utólagos magatartást büntetett, úgyhogy ennyi alapján még lehet jogszerű a döntés.

hihetetlen # 2007.05.20. 08:53

Említed, hogy volt olyan "fordulata, ami ilyen utólagos magatartást büntetett", ezt, hogy kell értelmezni? Mivel a jogszabály nem változott, csak most vagy 3-4 éve amikor a meg kapott pénzt másra költik azt is bünteti a jogszabály. 1998-ban csak a jogtalan megszerzést büntette ez a jogszabály, a megszerzést pedig a pályázattal lehet elérni, amibe nekem érdemi munkám nem volt.
Ui.: Már felülvizsgálati kérelem volt, a másodfok ítéletét megerősítették.

ObudaFan # 2007.05.20. 09:00

Jogtás nincs most nálam, lehet, hogy 98-ban még nem volt ilyen fordulat. Nyilván látni kellene az ítéleteket a válaszhoz.

hihetetlen # 2007.05.20. 09:19

Az ítélet birtokába van rá lehetőség, hogy segítséged adjál? Természetesen anyagiak rendezése mellett.

ObudaFan # 2007.05.20. 09:34

Ha már volt felülvizsgálati eljárás, akkor igen kétséges, hogy lehet-e még valamit tenni, de hát meg kell nézni az ítéletet.

hihetetlen # 2007.05.20. 09:51

Az ítélet elküldésének milyen módja lehet?

Traffic # 2007.05.20. 10:03

Tiszteletem!

Az 1997. november 1-jétől 1999. március 11-ig hatályban lévő Btk. szerint:

288. § Aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, és ezáltal maga vagy más részére jogtalanul szerzi meg az állam által biztosított gazdasági előnyt, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

BH2003. 228. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette célzatos bűncselekmény, amely csak akkor valósul meg, ha az elkövető megtévesztő magatartása az állam által biztosított gazdasági előny jogtalan megszerzésére irányul [Btk. 288. §, 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (2) bek. c) pont].

hihetetlen # 2007.05.20. 10:21

Tisztelt Traffic!
Akkor a LB miért hagyta jóvá a másodfokú bíróság ítéletét? Az ítéletben egyértelműen le szögezi, hogy a polgármester /elsőfokú vádlott, ő az elkövető/a döntés után, a pénzintézet /MÁK/ finanszirozási szerződésének megkötése előtt döntött a pénz egy részének, más feladatra költi. Mivel a Magyar Államkincstár nem döntéshozó, ezért számomra az ítélet érthetetlen.

ObudaFan # 2007.05.20. 10:31

Írj e-mailt, megbeszéljük.

hihetetlen # 2007.05.20. 11:28

Kedves ObudaFan!

Megtörtént.

hihetetlen # 2007.05.22. 09:24

Kedves Traffic!

Az általad említett jogszabály szerintem a lakáscélú támogatást szabályozza és nem az állami cél, vagy címzett támogatásokat.
[Btk. 288. §, 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (2) bek. c) pont].

Traffic # 2007.05.22. 14:37

Hihetetlen!

Igazad van, a BH-t nem néztem meg, hogy pontosan mit tartalmaz. Az ügyedben nem tudok tanácsot adni, csupán egy jogtár van előttem, abban kerestem meg az 1998-ban hatályban lévő Btk.-t és találtam ezt a BH-t.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.22. 17:49

Hihetetlen tévedését az okozza, hogy úgy értelmezi a vonatkozó Btk. tényállást, hogy csak az követheti el, aki a döntés meghozatala előtt téveszti meg a döntésre jogosultat. Holott nincs ok az ilyen leszűkítő értelmezésre, a megtévesztés történhet a döntés után, például a folyósítás érdekében vagy a visszafizetési kötelezettség elleplezése céljából is.

hihetetlen # 2007.05.23. 16:18

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Az először megbizott ügyvédem is így tett észrevételt, nyilatkozatott, mint Te, hogy nem néz utána, akkor a jogszabály mit szankcionált. A visszafizetésről a jogszabály 1998-ban nem szól.

hihetetlen # 2007.05.23. 16:21

A jogszabály a "döntéshozó" megtévesztését jelöli meg és a folyósító szerv nem az, nem döntéshozó, Szerintem a köznyelvben ez egyértemű.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.23. 16:39

Nem kell külön szólnia róla. A "jogosulatlan előny megszerzése" magában foglalja azt is, ha attól lesz jogosulatlan, hogy nem rendeltetésszerűen használod fel.
A folyósító szerv, ha dönthet a folyósításról,akkor e tekintetben döntéshozó.

Egyébként honnan tudhatnám én azt, hogy te kit, milyen szervet tévesztettél meg?

hihetetlen # 2007.05.23. 17:02

1998-ban érvényes jogszabály szövege: Aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt meg téveszti, és ezáltal maga vagy más részére jugtalanul szerzi meg az állam által biztosított előnyt, b....
Vagy 2-3 évvel később változott a jogszabály, hogy a felhasználás és az elszámolást is bele foglalták. A jogszabály magyarázat is azt mondja, hogy a "megtévesztésnek" a döntéskor kell fennállnia.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.23. 17:13

A magyarázat nem bír jogi kötőerővel.

hihetetlen # 2007.05.23. 17:15

Maga a jogszabály az nem a döntésthozó megtévesztését és a megszerzést szankcionálja?

the big cat # 2007.05.23. 18:00

Attól tartok, hogy a döntéshozó alatt itt az adott folyamatbeli cselekményről döntést hozót kell érteni, tehát ha a folyósítás feltételeiben történt pl. a megtévesztés, és ezt a folyósító ellenőrizte, akkroa bűncselekmény megvalósult...szerintem.

hihetetlen # 2007.05.24. 13:19

Köszönöm szépen a válaszadásokat. Azért nekem az nagyon furcsa, hogy egy két soros jogszabály értelmezése, még a jogban jártasoknak is problémás. Akkor a cselekmény megítélése mennyire szubjektív dolog. Lehet Nektek ez természetes mert ebbe szoktatok bele, de a jogban járatlannak ez nagyon szokatlan.
16 évig köztisztviselő voltam, előtte és utána is kellett jogszabályt értelmezni, ezek szerint erre egy magamfajta ember képtelen. Az lenne a kérdése, hogy ez jelentheti a jogbiztonságot?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.24. 13:30

Ami azt illeti, eléggé egységesen értelmeztük. Ha jól figyeltem, akkor az ügyben eljárt bíróságok is.

hihetetlen # 2007.05.27. 08:02

Ezek szerint nem olvastad el, amit írtam. A jogtár magyarázó szövege / amit gondolom nem akárkik írtak / a megtévesztést a döntéskor érti és a később bekövetkező változtatás már nem büntethető. Ezek a jogászok gondolom a törvény szövegezésének is részesei és nem jogalkalmazók, akik azt is belebeszélik amit a jogszabály nem tartalmaz. Gondolom cél az ií, hogy ha szegény nyomozók már annyit "dolgoztak" az ügyen, akkor már valamilyen bűntetést illik kiszabni.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.05.27. 09:30

A kommentár jellemzően a norma első elfogadásakor készül, és aztán nem követi az esetleges módosításokat. Másrészt nem láttam én azt a kommentárt, csak annyit, hogy szerinted mit ír. A te értelmezéseiddel szemben pedig vannak fenntartásaim.

(A jogszabályok szövegezésének manapság, sajnos, általában nem a kommentárokat író jogtudósok a részesei, hanem gyakorlatlan, nemegyszer az egyetemi előadókból közvetlenül a minisztériumba került ifjú kollégák.

De azt hiszem, eltértünk a témától.)

  • 1
  • 2