Hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás

Kijavíthatja végül is az elszállítás helye szerinti pontos címre. Azzal viszont igazolja, hogy az intézkedés helyét hamisan tüntette fel az eredetin. Bár ez eddig sem volt kétséges.

Ha kijavítja akkor a kezedben lévő nem ér semmit
De mire javítaná Ki, csak ellentmondásba kerülne önmagával.

Én egy kezemben lévő okirat miatt tettem feljelentést, ha ő ezt utólag kijavítja, szíve joga, a kezemben lévő attól még valótlan adatokat fog tartalmazni.

Javítják a jegyzőkönyvet, szerinted mire?!
Melyik helyszín fog szerepelni a javított jegyzőkönyvbe?!

Kösz, nagyon kedves vagy!

Melyik mondatodra gondolsz, nem találom. Segítenél?

Lejjebb már megírtam. Csá.

„ meglásd - fityisz az orrodra.”
Miért-is?!

Na, eggyel több hivatkozási alap arra, hogy ha kijavítják a jegyzőkönyvet, az indokolt legyen. Meg is fogják tenni, ha még sokáig aktív bolygatod a dolgot; onnantól viszont - meglásd - fityisz az orrodra.

Ők is csináltak egyébként fotókat az elszállítás helyszínéről, abból kitűnik hogy kamu a jegyzőkönyvben az elszállítás helyszíne.

Van két tanú, aki a gépkocsit segített oda tolni, ezen kívül van egy videó felvétel is arról, hogy hol állt az autó. Nem tudom elfogadni, hogy ez közteres akinek a közterület a munkája, nem tudja hol intézkedik. Panaszra nem válaszolnak, büntető eljárást megszüntetik. Jó ez így? Legközelebb is össze kamuznak majd minden félét a jegyzőkönyvben.

Kedves stage!

Minden rosszindulat mellőzésével megjegyzem, hogy neked is tudni kell majd bizonyítani azt, hogy a gépjármú nem ott állt és nem onnan vitték el ahogy a jegyzőkönyv rögzítette.

A panaszt magához a közterület-felügyelethez kellett volna benyújtani.
A közterület-felügyelő intézkedését megtámadni annál a szervnél és azon a módon lehet, aki és ahogy a jogorvoslati oktatásban fel van tüntetve.

„Ez miben lenne más?”
Abban más, hogy a felhozott jogesetben a marasztaló rendőrségi határozat helytelen helyszínre hivatkozik, és azt észlelést követően sem javították ki a hibás adatot. Valószínűleg azért nem javították ki, mert az nem elírás, hanem eleve hibásan lett jegyzőkönyvezve, és nem állt rendelkezésre olyan adat, amivel a kijavítást meg tudták volna indokolni. Ebből következően az egész eljárás szabálytalan maradt.
Ezzel szemben itt a rendőrség eljárása teljesen szabályos, azért fogja megszüntetni az eljárást, mert nem látja alaposnak a bűncselekmény gyanúját.
Az első esetben magának a rendőrségnek az eljárása volt szabálytalan, a másodikban viszont csak vizsgálatot folytat, hogy egy másik eljárás szabályos volt-e (inkább azt, hogy történt-e bűncselekmény). Mondjuk azt, hogy teljesen más.

A végrehajtó helyszíni eljárásánál rendszeresen történik elírás. Elsősorban nem a helyet, hanem a dátumot írja el. Nem szándékosan, hanem véletlenül. Ezt az eljárás bármely későbbi szakában, bármikor, bárminek hatására, akár végrehajtási kifogásra is kijavíthatja egy másik jegyzőkönyvvel, és akkor a kifogás már nem fog megállni a bíróság előtt (mert az ilyesminek az orvoslása nem a 217., hanem a 224. § szerinti útra tartozik, és ha ez megtörtént, akkor a kifogást el kell utasítani).
A te közterület-felügyelőd is megtehetné ugyanezt, talán az Ákr. szerint, és máris alaptalanná válik mind a panaszod, mind a feljelentésed.

Én elfogadom az álláspontodat a panasz kérdésben akkor, ha megmondod milyen úton (rendőrség, bíróság, ügyészség, miniszterelnöki hivatal) kellett volna szólni, hogy ezek a csibészek bizony szabálytalan eljárást vittek véghez. Szerintem ez jegyző hatáskör, a panaszt a jegyzőnek tették át, mégpedig a panasz törvényben meghatározott módon. (ha nem ő az illetékes, nem dönt róla hanem továbbítja oda ahova való)

A megszüntetésre nagy összegben még ne fogadj szerintem. Olvastam olyan kúriai döntést, ahol beledőltek rendőrök abba, hogy hamisan tüntették fel a helyszíni bírságon az elkövetés helyszínét. Ez miben lenne más? Te ha jól értem végrehajtással foglalkozol ez a "szakterületed". Ha egy végrehajtó a helyszíni eljárása közben, hamisan írja bele a jegyzőkönyvbe azt, hogy hol hajtotta végre a cselekményt, az mi szerinted? Nem lényeges körülmény hamisan közokiratba foglalása? És ez az érveléseddel szemben független attól, hogy a végrehajtó törvényesen járt el a valós helyszínen mert volt jogalapja oda bemenni ott ingóságot foglalni, vagy mit tudom én. Ugyan úgy, ahogy a közteresnek volt joga elvinni az autót onnan ahonnan elvitte. Nem az elszállítás a gond, hanem ami ez után történt.

„ Ez a panasz az intézkedés ellen került benyújtásra a rendőrséghez”
Annak kivizsgálását, hogy egy hivatalos személy a hivatalos eljárása során az eljárási szabályokat betartotta-e, nem panasz formájában kell kérni. A panasz arra való, hogy olyan dolgot sérelmezz, aminek az elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá: például a végrehajtó úgy lépett be ingófoglalás céljából a lakásodba, hogy nem vette le a cipőjét. De azt, hogy oda belépett, nem panasz formájában kell vitatni. Ja, és főleg nem a rendőrségnek megküldve...
A feljelentéssel indult ügyet pedig megszüntetik.

A nem foglalkoztak vele azt jelenti, hogy a panasztörvény alapján nyitva álló kivizsgálási időn belül a panaszra nem reagáltak, és az esetleges kivizsgálás elhúzódásáról sem értesítettek. Ez a panasz az intézkedés ellen került benyújtásra a rendőrséghez, akik át tették a panaszt hatáskör hiányába a város jegyzőjéhez, aki meg jól kidobta.

A feljelentés az egy másik történet, ott bűncselekmény gyanúja merült fel, a rendőrség érvelésével nem értettem egyet, ügyészségen meg lett panaszolva a történet, onnan fog jönni majd határozat ami ellen már nincs helye jogorvoslatnak. Ha ők megszüntetik akkor annak az ügynek annyi.

Én az intézkedéssel szembeni nem büntetőjoggal összefüggő panaszom miatt fordultam az AJBH-hez. Ugyanis ha egy panaszt kikukáznak ami alakilag megfelelt a panasztörvényben leírt panasz fogalmának, akkor az bizony a jogorvoslathoz való jog semmibe vétele. Ugye itt az intézkedésről nem volt semmiféle végzés, határozat amit támadni lehetett volna, a panaszon kívül semmi más lehetőségem nem volt.

Ezt írod: „Mondtam, hogy tettem panaszt, csak nem foglalkoztak vele.”
Ez minden, csak nem információ. Vagy panaszt tettél, amivel nem lehet "nem foglalkozni", hanem ki kell vizsgálni, és adott esetben elutasíthatnak. Azonban az elutasítás nem egyenló a "nem foglalkozás"-sal.
Vagy pedig olyan panaszt adtál be, ami alkalmatlan az ügyintézésre, ezért teljesen jogszerű, hogy nem foglalkoznak vele.
Ezt is írod korábban: „Hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás miatt feljelentést tettem, most minden áron meg akarják szüntetni, mert szerintük nem lényeges tény az, hogy”
Tehát feljelentést (is?) tettél? És most ott akarják megszüntetni az ügyet, mert szerintük nem történt szabálysértés vagy bűncselekmény. Akkor meg fogják szüntetni. A megszüntető határozat ellen élhetsz fellebbezéssel (vagy amit a jogorvoslati oktatás szerint tehetsz). Végső soron eljuthat a dolog a közigazgatási bíróságig, de semmiképpen nem ott kezdődik.
Az AJB aligha tud itt bármit is csinálni. Az ő dolga annyi, hogy jó pénzért elvakarózzon naphosszat, aztén hébe-hóba kidolgozzon valami jogi állásfoglalást, aminek semmi jogkövetkezménye nincs.

A panaszon kívül mire gondolsz? Milyen jogorvoslati lehetőséget nem merítettem még ki?

Amíg nem merítetted ki a rendes jogorvoslati lehetőségeket, nem kerülhet sor közigazgatási perre, ami egyfajta fellebbvitel.

Mondtam, hogy tettem panaszt, csak nem foglalkoztak vele. Ezért fordultam az AJBH-hez. Nem lesz itt már végzés, határozat ami támadható.

Marad a per. AJBH max. annyit fog kimondani hogy megsértették a jogorvoslathoz való alapjogom. A konkrét intézkedést és az azzal kapcsolatos szabályokat ők nem fogják vizsgálni. Tehát számomra még mindig kérdés, hogy az új , 2017. évi I. törvény alapján érdemes-e közigazgatási perrel próbálkozni. Ők tudják megállapítani a szabálytalanságokat, és ők tudnak marasztalni is. Akár arra is utasítható a közterület felügyeletet, hogy állítsa helyre a szabálytalan intézkedés előtti állapotot.

Nosza, mi ez a mocorgás itt?

@akinekinge
Továbbra is fenntartom, hogy itt - ha arra kerül a sor - a Btk. 343. (1) c) szerinti tényállás megvalósulását kell vizsgálni. Mert itt a (vélt) sérelem az, hogy hivatalos személy a saját hivatalos eljárásában hamis tényt foglalt közokiratba. Hogy ez megáll-e vagy sem, annak a közokiratba foglalt tény minősítésétől függ, hogy bebizonyosodik-e, hogy az lényeges vagy sem.
Nagyon kérem azt, aki ettől az álláspontomtól el akar tanácsolni, ne fél sorban akarja azt elintézni, mert esküszöm, újra elküldöm a kányába. Remélem, érthető voltam.

@Stage
A fenti sérelmed orvoslását sem nem közigazgatási, sem nem polgári perben kell kezdeményezned. A közterület-felügyelő eljárásával szemben kell kérned jogorvoslatot, az intézkedés jellegétől függően az Ákr. vagy a Szabs. szerint, vagy ezek hiányában panaszt tehetsz. Ha károd keletkezett, annak megtérítése iránt pert csak akkor érdemes indítani, ha a felügyelőt az előző jogorvoslati utak valamelyike során elmarasztalták. A perben ugyanis a polgári bíróság nem vizsgálhatja már a felügyelő intézkedésének jogszerűségét, ezért bizonyítékként kizárólag a jogorvoslati eljárásban hozott marasztaló határozatot tudod felhasználni. Ha ilyened nincs vagy nem lesz - erre egyébként jó esélyed van -, akkor nem is érdemes tovább erőlködnöd.

„Megfigyeltétek már, hogy a szabálysértések, bűncselekmények terheltjei között milyen sok az emberjogi harcos?”
Te viszont eredményesen harcolsz ellenük a jog eszközével(csak mert imádod a jogot) amikor kirendelt védőként inkább az ügyész munkáját segíted!

Elég gáz, ha ügyvédként, vagy ügyvéd jelöltként ilyeneket írsz. A jogorvoslathoz való jog, a demokrácia egyik alapja. Ha szerinted ez bagatell, az nagyon gáz. Lehet hogy kínában vagy oroszoknál kellene praktizálnod. Szerintem egy hatóság járjon el hófehéren és szabályosan, vagy sehogy! A hatóság által kiszabott büntetés, vagy a hatóság által végrehajtott intézkedés úgy elég furcsán néz ki, ha a saját szabályait, előírásait szándékosan megszegi. Legalábbis azoknál biztosan, akiknél fejlett az igazságérzet, és ez nem betegség.

„Megfigyeltétek már, hogy a szabálysértések, bűncselekmények terheltjei között milyen sok az emberjogi harcos?”

:))))

„Azon a napon, amikor a bűn az ártatlanság képében tetszeleg, érdekes áttétel folytán az ártatlanságot szólítják fel önigazolásra.”

Camus