Sziasztok!
Az egyik internetes fórumon valaki olyan tartalmú hozzászólást írt, amiben azt állítja, hogy egy cég úgy kínál munkát, hogy az információadásért pénzt kér, de a munkát mégsem biztosítja. A hozzászólásban a cég neve nem szerepel, csak egy utalás egy másik, már megszûnt internetes fórumra. Nem sokkal késõbb az említett cég nevében a hozzászóló kapott egy emailt a nyilvános címére, amiben a cég rágalmazás miatt rendõrségi feljelentéssel fenyeget, ha a hozzászóló nem törölteti rövid határidõn belül a hozzászólását a fórumról.
Valóban lehet rágalmazás egy internetes hozzászólás, ha nem szerepel benne a cég neve, sem ismertetőjegye? Van-e jogi alapja a cég fenyegetõzésének vagy csak megfélemlíteni akar? A hozzászólás írójának van-e félnivalója? A fórum gazdája kiadhatja-e jogszerûen a hozzászóló adatait, milyen adatokat és kinek?
Valóban rágalmazás?
Ha egyértelműen beazonosítható a szövegből vagy a szövegkörnyezetből vagy bárhonnan az adott cég, akkor tehet lépéseket, akkor is ha egyébként igazad volt.
A fórum gazda csak a rendőrségnek adhatja ki az adataidat a cégnek semmiképpen nem.
más kérdés, hogy a valóság bizonyítása szerintem minden további nélkül lehetséges ez esetben.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
mit értesz valóság bizonyításán? A hozzászólás tartalmát illetően vagy a cég azonosíthatóságát illetően?
Becsületsértés
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
.a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
.b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A valóság bizonyítása
182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.
(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Azért láttunk már példát arra, hogy a bíróságot nem érdekelte a valóság bizonyítása, csak, hogy a cselekmény alkalmas volt becsületsértésre vagy nem...
Bírósági Végzés egy rágalmazási ügy kapcsán kiadhatja -e a vádlott szeméyes adatait a vádlónak? Születési hely, végzettség, munkahely, vagyoni helyzet és jövedelmérõl az információkat irásban /Indoklásként megfogalmazva/ Mert ezekkel az információkkal vissza fognak élni, ill. már élnek is!
Tisztelettel
A "valóság bizonyítása" témakör a bíróság szótárában nem nagyon szerepel, tapasztalatom szerint.
Nem igazán foglalkoznak a témával a bíróság.
Rágalmazással kapcsolatban, mintha reflektáltam volna ezen kérdésre, valamely másik topicban. Ha a cég beazonosítható, egyértelműen, teljesen egyértelműen, akkor áll meg a büncselekmény ( nagy nyilvánosság előtt )+ tényállási elemek..... Ha csak valamely körbeszólás - hozzászólásból - utaló jelleggel, akkor nem igazán bizonyítható a tényállás.
Véleményem szerint hiába a minősítő körülmény, nem a téma kezdeményezője - felvetője nevesítette a céget, de attól még az eljárás során nyomozati követelmény a hozzászóló kilétének felderítése, hátha a topic indítója, a hozzászóló, álnéven de azonos IP címmel, ál felhasználóként. Rámutasson az elkövetőre, így azt rossz hírbe hozza, vélelmezett károkozás gyanánt.
Szóval nem oly egyszerű az ügy, mint amilyennek látszik, s annak eljárási szakasza.
----------------- Lökött
Tisztelettel
Utolsó kérdésre nem válaszoltam.
Gyári adatokat kiadják, a többit nem a végzés - határozat kapcsán. Név, szül. hely - idő, an., lakik, igen. Jövedelemigazolás, igatlan birtoklás, tartozás - fedezet, bevételek, dtb.... adótitoknak minősülnek. Nem kiadhatók.
--------------- Lökött
Éppen vádlott vagyok egy rágalmazás vétsége miatt indult ügyben, mert feljelentett egy hölgy önmaga és cége nevében.A cégével szemben, mint adósságbehajtó jártam el és a nyomozgatásaim során ráköttem, hogy bizony egy csomó disznóságban karöltve tevékenykednek egy fél városvezetés befolyásos személyeivel.Közzétettem egy fórumon...a többi ismert!Most indítványoztam az eljárás megszüntetését az alábbi állásfoglalást példának felhozva:
A Legfelsőbb Bíróság B 87/1999. sz. elvi határozata szerint:
- Jogellenesség és társadalomra veszélyesség hiányában nem valósul meg rágalmazás, ha a becsület csorbítására egyébként alkalmas tény állítását vagy híresztelését a közérdek vagy jogos magánérdek védelme indokolta.
- Az ilyen cél és motívum megállapítására csak a valóság bizonyítás útján kerülhet sor. A közérdek vagy a jogos magánérdek védelmének indokoltsága büntethetőségi akadályt jelenthet, ezért törvénysértő a valóság bizonyításának mellőzése, ha attól a büntethetőség kizárása függhet.
- Közérdeken nem csak a társadalom egészének legáltalánosabb érdekeit kell érteni. Közérdekű lehet a társadalom egyes kisebb közösségeinek szűkebb körű érdekeit érintő tényállítás, híresztelés is.
- A valóság bizonyításának elrendelését nem befolyásolhatja az a megfontolás, hogy a bizonyítás milyen sikerrel járhat [Btk. 179. § (1) bek. 182. §, Be. 5. §].
A LB indokolásában a következőket írja:
„A tényállításnak (híresztelésnek) a becsület csorbítására való alkalmassága a sérelem absztrakt lehetőségét jelenti. A tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát nem a sértett szubjektív értékítélete, érzelmi beállítottsága vagy esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hanem annak van jelentősége, hogy a tényállítás objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására.
A rágalmazásnál a becsület csorbítására alkalmasság kérdésében a társadalomban kialakult általános felfogás és az elkövetés konkrét körülményeit vizsgálva, objektív értelmezés alapján kell állást foglalni. Az érintett személy beállítottsága, esetleges érzékenysége alapján nyugvó szubjektív szemlélet szerinti értékelésnek a bírói gyakorlat szerint nincs helye
A jelentős érdeksérelem okozása, mint minősítő körülmény, csak akkor állapítható meg, ha a sértettet a becsület csorbítása alkalmas tényállítás okozatos következményeként egyértelműen kimutatható személyes vagy vagyoni jellegű hátrány éri.”
Tisztelettel
"Közzétettem egy fórumon…"
Gratulálok, ezzel minősített esetté tettük. Csúcs.
Indítványozni lehet, csak nem fogják elfogadni, hacsaknem nem volt lehetséges a lejáratandó személy - vagy - cég beazonosíthatósága. Erről regélgettem előző válaszomban, csak el kellett volna olvasgatni.
--------------- Lökött
Főlökött!
Folyamatban van nevezett feljelentő és kapcsolt vállalkozásai ellen egy általam kezdeményezett büntetőeljárás, különösen nagy kárt okozó csalás btte.megalapozott gyanúja miatt.Mellesleg a feljelentő céget felszámolják éppen és az ügyvezető asszony helyzete sem rózsás:Az érdekeltségi körébe tartozó összes cégben APEH végrehajtás van folyamatban, sőt a felszámolás megkezdése után garanciát akartak adni - igazolva, hogy 26 milla van a számlájukon - egy másik "ismerős" cég pályázatáshoz.
Érdekes az is, hogy minden hitelezőjük( a végösszeg kb.1 milliárd! Ft) hibásan teljesít, nem határidőre fejezi be a munkát, rossz alapanyagot használ,stb...
Nem furcsa ez egy kicsit? Ha valakinek van három hitelezője az OK. De 200 kényszerhitelező aki mind vétkes lenne...Hihetetlen!
Mellesleg a www.boon.hu oldalon a regionáli rovatban a "A Per és a Venzúra c.topikokban minden benne van, ha valakit érdekel!
Az írások közzététele, pedig KÖZÉRDEK ill a magánérdek védelme miatt történt!
Azzal, hogy ez így minősített rágalmazás lett...sorry!
Gondolom nem fogok úgy járni mint Mandela.
Szép napot!
Váradi Laci