ügyészség panaszt elutasit. Van még remény?

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2009.05.14. 19:34

Nyilván a cég képviselőjét tanúként meg is idézhetik.

tudomany # 2009.05.14. 19:22

bocsánat kimaradt hogy cégről beszélek. tehaát a hatóság ahol feljelentés érkezett és amelyik cég feljetelentette az is ott van a közelben. ekkor is levelezés utján vagy irásban megy?

tudomany # 2009.05.14. 18:26

akkor is levelezés utján, ha egy adott helyen van a hatóság és akik feljelentették?
köszönöm szépen a választ

ObudaFan # 2009.05.14. 17:19

Általában levelezés útján.

tudomany # 2009.05.14. 14:46

értem. és ilyenkor ha nyomoznak pl. egy szolgáltatónál vagy pénzintézetnél (csak példának irtam) akkor személyesen megy vagy mennek el a nyomozók vagy pedig levelezés utján történik minden ha egy ügyfélről akarnak kideriteni valamit?
Itt arra gondolok, hogy ha egy cégnek van egy központja és sok fiókja.

jack4 # 2009.05.14. 08:49

Kicsit bonyolultabb. Függ attól is, hogy a nyomozást végző szerv felépítése milyen. Egy kapitányságon a bűnügyi osztály keretében általában van nyomozó alosztály és vizsgálati alosztály. Az ismeretlen tettes ellen indult nyomozás a gyanúsított első kihallgatásáig a nyomozóknál van, majd átkerül a vizsgálatra, ahol lényegében befejezik a nyomozást. Ez azt jelenti, hogy egy-egy előadója van az ügynek. Ettől eltérhet a felépítés és az is lehetséges, hogy egy "Nagy Tamás" viszi végig az ügyet. Bárhogy is van, az ügy előadójának mások is besegíthetnek, attól függően, hogy mennyire bonyolult az ügy, milyen sok nyomozási cselekményt kell elvégezni. Az ügy felelőse azonban az lesz, akinek a nevére ki van osztva az ügy.

tudomany # 2009.05.14. 08:35

Kedves Jack4!

Akkor ez azt jelenti, hogy ha pl. az előadót Nagy Tamásnak hdgy-nak hivják akkor Ő fog nyomozni egyedül az ügyben és Ő jár utána az adott ügynek?

Köszönöm szépen előre is hogy válaszolsz

jack4 # 2009.05.13. 17:28

A nyomozás elrendelése után kiosztják az ügyet egy előadónak, aki a nyomozást végzi (nyomozó vagy vizsgáló). Nyilván a főnöke elveheti az ügyet és előadónak átadhatja. Van olyan szerv is ahol két szakaszban folyik le a nyomozás, és mindegyikben egy-egy előadója van, ez a szervtől függ.

tudomany # 2009.05.13. 15:36

a nyomozásra visszatérve azt szeretném még megtudni és megkérdezni, hogy az az illető végzi a nyomozást aki a Rendrőségen az előadó volt? Vagy hogyan müködnek ezek a dolgok?

jack4 # 2009.05.13. 12:17

Az ujjnyomat és a fénykép minden gyanúsítottról készül a nyilvántartás számára. Írásmintát a nyomozás során rögzítenek, ha írott szövegek összehasonlításáról, származásáról kell állást foglalni.
A tárgyalások száma változó, attól is függ, hogy mennyire bonyolult az ügy, hány tanút, vádlottat, szakértőt stb. hallgat meg a bíróság. Lehet egy is, de több is.
Nem kell azonnal bevonulni.

ObudaFan # 2009.05.13. 11:59

„és mennyi tárgyalás szokott lenni általában? egy vagy több is szokott lenni?”

Amennyi a bizonyítási eljárás lefolytatásához szükséges.

„Ha valaki ellen hoznak egy letöltendő itéletet és fellebbez akkor azonnal be kell vonulni a börtönbe vagy kint maradhat?”

Ha beteszik előzetesbe, bent marad, ha nem, akkor kint maradhat.

tudomany # 2009.05.13. 10:51

köszönöm szépen a sok hasznos informáciot. amit még nem tudok pontosan, hogy minden gyanusitottol kérnek akár irás mintát ujj és tenyérlenyomat és fénykép felvételt?

illetve:

és mennyi tárgyalás szokott lenni általában? egy vagy több is szokott lenni?
Ha valaki ellen hoznak egy letöltendő itéletet és fellebbez akkor azonnal be kell vonulni a börtönbe vagy kint maradhat?

jack4 # 2009.05.13. 09:14

Az iratismertetésen történő őrizetbe vételt én szinte kizártnak tartom. Ekkor ugyanis a nyomozást már befejezik, a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak, a büntető eljárás sikerének meghiusítása a terhelt részéről nehezen állapítható meg. Különösen akkor, ha a nyomozás során nem tanúsított erre utaló magatartást. Szökése, elrejtőzése sem valószínűsíthető, pláne, ha minden idézésre megjelent. A cselekmény tárgyi súlya sem lehet ebben az esetben olyan, hiszen akkor már a nyomozás során előzetesbe teszik az elkövetőt. Ez azonban nem zárja ki a lehetőséget.

jack4 # 2009.05.13. 09:02

A gyanusítás elleni panaszt gyakran elutasítják. Ez azért van, mert sok gyanusított a panasz jogát úgy értelmezi, hogy ha tagadja a bcs. elkövetését, vagy nem követte el a bcs.-t, akkor panaszt kell tennie. A panasztételi jog nem erre vonatkozik, hanem arra, hogy megvolt-e a jogalapja a nyomozó hatóságnak a gyanusításhoz, azaz a terheltel szemben a bcs. gyanúja megállapítható-e. Egyszerűbben: ha valaki feljelent, akkor a gyanú már megállapítható és az eljárásban gyanusítottként leszel kihallgatva. De ez nem jelenti azt, hogy te követted el a cselekményt, vagy hogy lehet-e bizonyítani. De a panasz a nyomozó hatóság jogalapjához kapcsolódik, ezért van az, hogy a döntő többségét elutasítja az ügyészség.

tudomany # 2009.05.12. 19:48

és mennyi tárgyalás szokott lenni általában? egy vagy több is szokott lenni?
Ha valaki ellen hoznak egy letöltendő itéletet és fellebbez akkor azonnal be kell vonulni a börtönbe vagy kint maradhat?

Feri29 # 2009.05.12. 19:23

Azt a panaszt szerintem sokszor elutasítják, de ahogy ObudaFan is írta a nyomozás során feltárt adatok a döntőek.

ObudaFan # 2009.05.12. 19:18

Ha a nyomozás későbbi adatai szerint mégsem állapítható meg bűncselekmény, vagy hogy azt a terhelt követte el, akkor nem lesz vádemelés, ha továbbra is megállapítható, akkor lesz.

tudomany # 2009.05.12. 19:16

Igen ara a panaszra gondolok ami a gyanusitás ellen lett téve. Ezt sokszor elutasitják? Utána elképzelhető, hogy mégsem emelnek vádat a gyanusitott ellen?

Feri29 # 2009.05.12. 19:10

Akár az is előfordulhat, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal továbbítja az ügyet az ügyészségre, de az ügyész mégsem emel vádat, hanem megszünteti a nyomozást.

Feri29 # 2009.05.12. 19:08

Jól értelmezed a dolgokat.
Őrizetbe elvileg bármikor vehet a rendőrség, de szerintem az nem jellemző, hogy az iratismertetésen történjen ilyesmi. Ha őrizetbe akartak volna venni, akkor azt szerintem már megtették volna korábban, persze mint előbb is említettem semmi sem kizárt.

Milyen panaszra gondolsz? Amit a gyanúsítás ellen tettél?

tudomany # 2009.05.12. 17:06

üdvözletem!

akkor ez azt jelenti, hogy ha a nyomozás befejeződött utána a gyanusitottnak és a védőjének meg kell jelenie a rendőrségen és akkor ott tudatják Velük az összes iratot? Ilyenkor ehetik még az embert fogdába vagy előzetesbe?
Ezek után a hatóság átadja az ügyésznek és Ő pedig továbbitja a biróságnak a papirokat? Jól értelmezem?

Másik fontos kérdésem az lenne, hogy ha valaki panasszal él azt a ügyészség gyakori, hogy elutasithatja?

előre is köszönöm szépen a válaszokat.

ObudaFan # 2009.05.12. 11:29

Be. 263. § (2) Legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte után a tanács elnöke a vádiratot haladéktalanul megküldi a vádlottnak és a védőnek; a vádlottat és a védőt felhívja, hogy tizenöt napon belül jelölje meg bizonyítási eszközeit.

Feri29 # 2009.05.12. 10:41

jack4, a vádiratot az ügyészség küldi el a vádlottnak és a bíróságnak vagy csak a bíróságnak küldi meg és a bíróság továbbítja a vádlott részére?

jack4 # 2009.05.12. 10:01

Ha a nyomozást befejezték - megvolt az iratismertetés is - akkor napokon belül megküldik vádemelési javaslattal az ügyészségnek. Az ügyész nem fog idézgetni, hanem a vádíratot készíti el, melyet az elkészültét követően megküld a terheltnek is. (Meg a bíróságnak.) Az ügyész egy egyszerű megítélésű ügyben, ha minden nyomozási cselekmény megfelelően el van végezve, 30 napon belül elkészíti a vádíratot. Majd a bíró fogja küldeni az idézéseket, arra a napra, amikorra beütemezi az első tárgyalást. Hogy ez mikor lesz, nagyban függ a bíróság leterheltségétől is.

Feri29 # 2009.05.11. 18:58

A hatóságok nem arról híresek, hogy nagyon elkapkodjanak bármit is.
Bármelyik szakaszban elhúzódhat úgy az ügy, hogy hónapokig nem történik semmi érdemi.