Örökös kihagyása - sürgős


Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.06. 11:03

1. Ez legfeljebb a közjegyző álláspontja. Egyrészt nem biztos, hogy ez a valóság, másrészt a közjegyző ilyen tárgyú vitát nem dönthet el.

2-3. Mintha nem lennél tisztában az egyetemleges jogosultság mibenlétével.

4-5. Na és?

6. Ez nem igaz. A jogosult jogutódjának minden adatot joga van megtudni, amelyet maga a jogosult megtudhatott.

7. Ha te jobban tudod, akkor ne kérdezz, hanem csináld.

Comenius # 2017.11.06. 10:23

Köszönöm a segítségeteket..lehet, hogy én nem fogalmaztam egyértelműen (ezért elnézést kérek..) Megpróbálom mégegyszer..

1.A takarékbetétkönyv /illetve annak 1/2 tulajdoni hányada!/ a hagyaték részét képezte-ahogy ezt a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson ismertette is velünk.

2. Ameddig az örökhagyó élt , a takarékbetét felett önállóan is rendelkezhetett mind az örökhagyó,mind a "másik" tulajdonos..

3.A takarékbetéten NEM volt haláleseti rendelkezés! ..tehát -szerintem-a halál beálltakor az 1/2 tulajdoni hányad már az ÖRÖKÖSÖK tulajdonába került, tehát a"másik" tulajdonos csak a saját részével rendelkezhetett volna

4.A közjegyző a hagyatéki eljárásban ÁTADTA a hagyatékot az örökösöknek /tehát a betétkönyvben lévő összeg /halálkori egyenlegének/ FELÉT

5. A Bank üzletszabályzata is azt tartalmazza, hogy a takarékbetét tulajdonoisa KÖTELES a társtulajdonos halálát bejelenteni a pénzintézetnek, mert onnaqntól kezdve -a hagyatéki eljárás lefolytatásáig- a takarékbetét ZÁROLÁSRA kerül..

6. A JOGERŐS hagyatékátadó végzés birtokában kerestem fela Bankot ,aholazt a tájékoztatást kaptam, hogy a takarékbetétkönyv "sorsáról" adhatnak felvilágosítást,arról azonban nem, hogy ki a másik tulajdonos (nem is adtak!) ..azt közölték, hogy a takarékbetét már nem létezik.., azt beváltották az örökhagyó halálának másnapján

7. A Bankkalszemben nem tudok fellépnio, hiszen a Banknak nem volt tudomása a sajnálatoshalálesetről, amikor kifizetést teljesített..én pedig csak a jogerős hagyatékátadó végzés birtokában léphettem fel,,mint "betétes"

drbjozsef # 2017.11.06. 08:05

(tehát bármiféle okirat, hagyatéki végzés, halotti anyakönyvi kivonat NÉLKÜL)

drbjozsef # 2017.11.06. 08:05

Valami akkor sem kerek. Minden bizonnyal nem is kellett akkor haláleseti rendelkezés.
Én nem ismerem hogyan működik ez a két névre szóló takarékbetét, de ha az egyik tulajdonos halála másnapján csak úgy (tehát bármiféle okirat, hagyatéki végzés, halotti anyakönyvi kivonat) fel tudta venni, és odaadták neki az egészet, akkor valószínűnek tűnik, hogy ez egy ilyen konstrukció.

Vagy ha nem, akkor kamuzott valamit a banknak, mondjuk egy szabályos meghatalmazást, nem tudom, azzal ilyet kiadnak-e.

Mindenképpen a bankkal szemben kell fellépni, ahogy KBS is írta, majd ott kiderül, hogy ki és hogyan vehette fel.

Burn Out # 2017.11.06. 07:29

másik topicban írta, hogy nem volt halál eseti rendelkezés

nonolet # 2017.11.06. 07:26

...és még az is lehet, hogy joga volt az egészet felvenni egy érvényes haláleseti rendelkezés okán.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.05. 17:36

Kettő névre szóló takarékbetétként volt nyilvántartva
Ha egy kicsit rövidebben írsz, elsőre észrevettem volna. Így elég valószínű, hogy a másik "név" vette fel a pénzt. Beszélje vele.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.05. 17:33

Hadd kérdezzek én is valamit:
Ha egy ember tartozik neked tízezer forinttal, és azt mondja, hogy ne haragudj, de pont azt a tízezrest valaki kilopta a zsebéből, akkor kitől követelheted? Vagy hogy még jobban értsd: azt mondja, ő már tegnap odaadta valakinek, aki azt mondta, hogy nem is neked tartozik vele, hanem neki.

Vadsuhanc # 2017.11.05. 17:17

Helyedben visszamennék a pénzintézethez és részletes tájékoztatást kérnék (írásban kérve és a választ is olyan módon kérve) mi a fene történt az általad megörökölt betéttel. Kinek mikor, hogyan és milyen módon került kifizetésre a pénz.

Igazat adok KBS-nek, nem kell mindjárt krimit látni bár én jobban hajlok ez irányba, de pénzintézet válaszát feltétlenül megvárnám.

Ne hagyd magad lerázni. Mondjuk a végrendelet részletes ismerete sem ártana, de szerintem ez meghaladja a fórum terjedelmét. Kicsit hiányos a leírásod a lényeget illetően.

Abban biztos vagyok rokon lesz aki felvette a pénzt. Azok közül, akik megtámadták a végrendeletet.

Comenius # 2017.11.05. 17:01

Egyébként pedig köszönöm a válaszod Sándor..csak még azt nem mondtad meg konkrétan, hogy KIVELszemben érvényesítsem a polgári jogi igényemet?? /Mivel..említettem, hogy számomra ismeretlen az a személy, aki beváltotta a betétkönyvet../ Tudomásom szerint a polgárieljáráésokban konkrétan meg kell neveznem az "alperest"..vagy a "terheltet"..nem így van?

Comenius # 2017.11.05. 16:58

Nem jogászkodtam, ezért kérdeztelek benneteket..Amúgy pedig a takarékbetétkönyv FIZIKAI valójában létezett..tehát KONKRÉT tárgy volt..

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.05. 16:44

(Számlapénzt egyébként sem lehet ellopni, nem lévén dolog. Nem kellene jogászkodnod, célravezetőbb lenne, ha egyszerűen és lényegre törően kérdeznél.)

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.05. 16:43

Az van, hogy a követelésed polgári jogi, ha kriminalizálod, abból még nem lesz pénzed.

Comenius # 2017.11.05. 16:25

Na most akkor mi is van? 50 ezerig lehet lopni?

Comenius # 2017.11.05. 16:23

370. §149 (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a lopást kisebb értékre vagy
  2. a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen,
bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
bd) zsebtolvajlás útján,
be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
bi) erdőben jogellenes fakivágással
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a lopást nagyobb értékre,
  2. a kisebb értékre elkövetett lopást

ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
bc) vallási tisztelet tárgyára,
bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
be) nemesfémre vagy

  1. a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén

követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a lopást jelentős értékre vagy
  2. a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén

követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a lopást különösen nagy értékre vagy
  2. a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén

követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

  1. a lopást különösen jelentős értékre vagy
  2. a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén

követik el.

A fenti szabályok az új Btk. Esetében különösen a vagyon elleni bűncselekményeknél (lopás, csalás, sikkasztás stb.) bírnak jelentőséggel mivel a több bűncselekményi értékhatár emelkedett.

"2013. július 1-től “kisebb az értéknek” az 50 001-500 000 Ft-ig terjedő kár, vagyoni hátrány minősül szemben a korábbi 200 000 Ft-ig terjedővel. Hasonlóan megemelkedett a “nagyobb értékű” kár, vagyoni hátrány határa. “Nagyobb értékűnek” az 500 001 Ft és 5 000 000 Ft közötti kár, vagyoni hátrány minősül. A “jelentős érték” 50 000 000 Ft-os felső határa változatlan marad és nem módosul a “különösen nagy” és “különösen jelentős” kategórai értékhatára." Forrás:http://batki.info/…-valtozasok/

Kovács_Béla_Sándor # 2017.11.05. 11:44

A "kisértékű" egymilliót jelent. (Most. Jövőre már hármat.)

Comenius # 2017.11.05. 07:49

Tiszteletem minden fórumtársnak!
Ismertetem a tényállást:

1. Nagynéném 2016.nmovember 21.-én elhalálozott..végintézkedést hagyott /amelyben 9 azaz kilenc örököst nevezett meg..különböző tulajdoni hányadokkal../
2.A hagyaték tárgyát képezte egy "Kamatozó betét"/takarékbetét 1/2 tulajdoni hányada is..
3.A pénzintézetnél Kettő névre szóló takarékbetétként volt nyilvántartva /tehát nem "bemutatóra"/
4.A hagyatékátadó végzés idén,október 05-én lett jogerős / mert az örökösök egy része megtámadta a közjegyző végzését..amássodfok viszont jóváhagyta/
5.A jogerős hagyatéki végzés birtokában felkerestem a pénzintézetet, az okiratot bemutattam.és rendelkezni kívántam a TULAJDONOMRÓL
6. Azt a tájékoztatást kaptam? hogy a betétkönyv már nem létezik..azt 2016.november 22.-én) tehát az örökhagyó halálának másnapján már megszüntették..és a TELJES öszeget felvették!
7. Tudomásom szerint az "örökség" az az örökhagyó halálának pillanatában száll át az örökösre /akkor szerez tulajdonjogot bármely ingó és /vagy ingatlanon/
8, A pénzintézet azt javasolta, hogy indítsak "polgári peres" eljárást..Oké..de ki ellen? /Ki legyen az alperes?/
8. Szerintem inkább rendőrségi feljelentést kellene tennem..csalás..lopás ..vagy valami ilyesmi alapos gyanúja miatt..ISMERETLEN tettes ellen /sejtésem az van..de ../
Várom a tanácsaitokat,véleményeteket
Ja! és az összeg meghaladja azt az 50 ezer +1 forintot.. a "kis értéket" jelent tehát nem "kis értékű"

Sherlock # 2017.10.30. 09:02

Az elhunyt utolsó lakóhelyét (település) és hogy melyik hónapban hunyt el.

ObudaFan # 2017.10.27. 14:36

A mokk.hu-n meg tudja keresni.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.27. 13:13

Vagy az eljáró közjegyzőt.

livibaba # 2017.10.27. 11:50

domboedina! Az elhúnyt állandó lakcime szerinti önkormányzat hagyatéki ügyintézőjét kell megkeresni, akár először telefonon, aztán megmondja, mit kell tenni.

Gabicsek # 2012.03.25. 19:07

Mivel így írta: "nem mondta be", feltételezem, nem akarta bemondani. Nem azt írta, hogy nem tudott róla, hogy létezik.

Egyjogász # 2012.03.25. 18:59

Szerintem nem szükségszerű, hogy az örökös kétséget kizáróan tudjon arról, hogy létezik-e másik örökös.
Pl. A gyerek annyit tud, hogy az apja elköltözött vidékre, újranősült, de nem tartották a kapcsolatot (nagyon sok ilyen van). Aztán egyszer kap egy értesítést, hogy a papa elhunyt. Nem az ő kötelessége, hogy kinyomozza,, hogy rajta kívül van-e más örökös.

Az más dolog, ha az alábbi ügyben az örökösök tudtak a további örökösről, de azt a közjegyző kérdésére szándékosan elhallgatták.

Gabicsek # 2012.03.25. 18:25

Jobban is járnak, ha megegyeznek, mert ha a másik két örökös "nem mondta be", hogy van még örökös, elkövetik a hamis tanúzás vétségét és a harmadik örökös feljelentést tehet. Mert ugye nyilatkozni kell - és alá is kell írni erről jegyzőkönyvet -, hogy kik érintettek az öröklésben.

239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.03.25. 16:58

Igen.