Kúria és a katonai bűncselekmény


odrif # 2016.03.08. 08:56

Üdv!

Adott egy katonai bűncselekmény. A részletek a következők.
X őrmester az állományilletékes parancsnok mint a munkáltatói jogkört gyakorló parancsára végrehajtott egy cselekményt, (szolgálati gépkocsi igénybevétele a parancsok rokonának szállítására) ezzel az ügyészség szerint elkövette a magánokirat hamisítást és a hűtlen kezelést.
A parancsnok ezt a parancsot írásba adta, majd az ügyészségen és a bíróságon is a teljes felelősségét elismerte.
Ennek ellenére a bíróság első és másodfokon is megrovásban részesítette X őrmestert, pedig a 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és az MH-ról szerint
51§ A katona szolgálat teljesítés során köteles végrehajtani a parancsot kivéve, ha azzal bűncselekményt követ el
A katona a fenti bekezdésben foglalt kivétellel a jogszabályt sértő parancs végrehajtását nem tagadhatja meg, de ezt írásba kell foglalni
Ha a parancsot adó továbbra is fenntartja a jogszabályt sértő parancsot, végrehajtásáért kizárólag Ő felel
A katona a paranccsal csak akkor szegülhet szembe, annak végrehajtását csak abban az esetben tagadhatjta meg, ha nyilvánvaló hogy annak teljesítésével bűntetendő cselekményt követ el. Ha ennek ellenére teljesíti a parancsot, tettesként kell felelősségre vonni, ha viszont nem tudta hogy bűncselekményt valósított meg, érvényesül vele szemben az 1978. évi IV. tövény (a Bűntető Törvénykönyvről 123§(1)) megfogalmazott speciális bűntethetőséget kizáró ok. Ezzel mintegy mentesül a parancsot végrehajtó katona a bűntető jogi felelősség alól.
A parancsot kapó katona részéről előfordulhat mind ténybeli, mind a cselekmény társadalomra veszélességében való tévedés. Ennek megfelelően nem bűntethető a katona, ha azért hajtotta végre a bűncselekményt megvalósító parancsot, mert annak teljesítésekor valamely tényről nem tudott. Nem vonható bűntetőjogi felelősségre abban az esetben sem, ha abban a téves feltevésben hajtja végre, hogy az nem veszélyes a társadalomra.
A parancsot teljesítő katona bűntető jogi felelősségének vizsgálatánál a bíróságnak figyelembe kell vennie a többi lehetséges bűntethetőséget kizáró okot is, úgymint a kényszert és a fenyegetést.

A kérdés hogy X őrmesternek a kúrián kívül milyen jogorvoslati lehetőségei vannak, annak érdekében hogy felmentést kapjon?