5:14. § [A dolog] értelmében
(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.
(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az
értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket
megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.”
A jelentős, az állatok magánjogi szabályozását és megközelítését kifejező változás, melyet
a 2013. évi V. törvény fenti 5:14. § (3) bekezdése egyértelműen rögzít, hogy az állatok nem
vonhatóak be egyszerűen az általános dolog fogalomba, és nem kezelhetők természeti
jellegük figyelembe vétele nélkül pusztán dologi jogi tárgyakként. Abban az esetben, ha a
magánjogi jogviszony tárgya állat, a magánjogi szabályokat az adott állatra, az állat
természetének megfelelő, és azt megállapító törvényi rendelkezések figyelembe vételével,
arra tekintettel kell alkalmazni. Mindezzel deklarálták, hogy a magánjogi jogviszonyok
megítélésénél és alakításánál az egyes állatokra irányadó speciális jogszabályokra tekintettel
kell lenni, az adott magánjogi jogviszonyt e szabályokra, így az állatvédelmi, állatjóléti
rendelkezésekre is tekintettel kell alakítani és megítélni. Ennek kimondása jelentős
elmozdulás a magyar magánjogban az állatok korábbi, puszta dologi jogi tárgyként
kezeléséhez képest.
Eladtam a marhákat zálogjoggal
"Az már csak hab a tortán, hogyha az élő állat nem ingó dolog akkor minek minősül? Ingatlannak? :)"
Olvassunk jogtörténelmet. A középkorban a marha csorda ingatlannak minősült.
Nem értelek. Milyen tény lett megváltoztatva?
A kérdező és a marhák tulajdonosa között létrejött szóban egy szerződés. A kérdező bejelentette a teljesítést és amellett jeleztem, hogy továbbiakban a marhákat nem tudja tartani.
A tulajdonosnak kötelessége lett volna a marhákat elvinni vagy rendelkezni és gondoskodni azok sorsáról.
A tulajdonos ezt nem tette meg a kérdező szükséghelyzetbe került, amelyet azzal tudta elhárítani, hogy a marhákat eladta és nem hagyta, hogy azok elpusztuljanak.
Véleményed szerint a kérdező és a tulajdonos között milyen kapcsolat volt és a kérdezőt milyen birtokosi jog illette meg ?
„Én jelenlegi érvelésem arra vonatkozik, hogy a kérdező miért nem követett el bűncselekményt.”
Jó de ehhez miért kell a tényeket megváltoztatni?!
alfateam
Én jelenlegi érvelésem arra vonatkozik, hogy a kérdező miért nem követett el bűncselekményt.
Azt nem vitatom, hogy az ügy polgári perben tisztázható, amely lényegesen bonyolultabb mint egy sikkasztás vizsgálata.
De ennek így nincs értelme, hiszen a kérdezőnek saját gazdasága van, ahol a sajátjaival együtt nevelte a szóban forgó 5 állatot.
És igen, a jó gazda gondosságával járt el.
Nem szállok. Ez egy olyan indok amely a marhák (érték ) elvesztéséhez vezetett volna. A tulajdonos hagyta volna veszni az állatait Ő meg nem hagyta, hanem értékesítette megelőzve a tulajdonos teljes veszteségét.
A bíróságon igenis megfelelő indokolás, hogy a tulajdonos szart az egészre tőle a marhák ott pusztulhattak volna el még akkor is, ha a kérdező erre figyelmeztette a tulajdonost.
Szállj már le erről a takarmány hiányról.
Hiszen amikor a megbízó nem hozott takarmányt a sajátjából etette őket.
alfateam de értem.
Ezt figyelembe véve is helyesen járt el a kérdező szerintem és nem hivatkoznék itt semmilyen zálogjogra.
A megbízónak bejelentette a teljesítést, az állatokat tovább nem tudta tartani.. HA hagyja éhen pusztulni az állatokat gondolom az sem lett volna felelősebb eljárás.
Nem-érted!
Ha elérik az állatok a koruknak megfelelő súlyt a további tartás "túltartás" ami kárral jár, ha vágóállatról van szó.
Ha tenyészállatok akkor elérték az ivarérettséget, szaporítani kell őket erre nem volt megállapodás.
Teljesen egyetértünk a megfogalmazásom volt slendrián és félreérthető. A dolog helyet tárgyat kellett volna írnom.
:-)
Vadsuhanc: félreérted szokás szerint. A dolgok egyik csoportosítási formája: ingó vagy ingatlan. Gondolom azzal egyetértünk, hogy a marha nem ingatlan...
..jeleztem neki, hogy már nem tudom tovább tartani az állatokat....
Valóban szó szerint nem azt írta, de az állattartásba az etetés is beletartozik :-)
„ de ezt azért tette, mert az állatokat tovább nem tudta etetni így ezért eladta.”
Ilyent nem mondott a kérdező.
Amikor az állatok elérték a koruknak megfelelő fejlettséget, jelezte a megbízónak de mivel az a füle botját sem mozdította, elkerülendő a "túltartást" értékesítette azokat.
Kedves rexor!
Sajnálom, hogy félreértetted a megfogalmazásom. Gondoltam tisztában vagy vele, hogy a Ptk szerint a
.." A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni...."
Szerintem egy állatot nem lehet bezacskózva a padlásra tenni, hogy ha majd a Pista jön érte adjátok oda neki.
A felek között még most is állítom a bírtok átruházás megtörtént a tulajdonátruházása nélkül a szóbeli szerződésük alapján.
A kérdező pedig kétségtelen, hogy sajátjaként rendelkezett a marhákkal, de ezt azért tette, mert az állatokat tovább nem tudta etetni így ezért eladta.
Szerintem szükséghelyzetben volt és a marhák tulajdonosa nem tett semmit a veszély elhárítása érdekében.
A felek között elszámolási vita van.
Lehet megint lehülyézni:-)
http://jesz.ajk.elte.hu/teglasy15.html
Legalább olvass bele...:)))
Egy holttest, egy halott teste dolog vagy ingóság ?!
Az már csak hab a tortán, hogyha az élő állat nem ingó dolog akkor minek minősül? Ingatlannak? :)
Vadsuhanc!
Tényleg nem kellene ilyen büntető és polgári jogi vegyes ügyben úgy tanácsot adni, hogy nem érted a kettő közötti összefüggést.Olvashatod, hogy a kérdező a kézi zálog és a jószágon fennálló törvényes zálogjogot is keveri. Bízzon meg egy közeli ügyvédet. Az majd a tényállás és okiratok ismeretében tanácsot ad. Öt marha az cca. 2 millió forint elkövetési érték. Ez nem ötletelés szinten rendezhető.
A hályogkovács magabiztossága: határozott ítélet egy hevenyészett, az egyik fél egyoldalú előadásából vázolódó tényállás alapján.
Tisztelt KBS!
Természetesen ingo dolgokra vonatkoztatva teljesen igazad van.
Itt élő állatokról van szó, amelyek nem megfelelő tartása is bűncselekményt tud megvalósítani. A kérdező a tőle elvárható gondosságot a leírtak alapján teljesítette.
Tulajdonképpen akkor a marhákat oda kellett volna hajtania a megbízó háza elé és ott hagynia ? Ugye nem gondolod komolyan.
Szerintem a kérdező a kellő gondossággal járt el az állatok tartásával kapcsolatosan.
Csak ne kapkodj! A sikkasztásnak éppenséggel tipikus elkövetési módja, hogy valaki sajátjaként elad valamit, ami nem az övé.
Hagyjuk már. Hol állapítható itt meg a sikkasztás törvényi tényállása ?
Szerintem tisztán polgári per, amelyből a kérdező tud jól kijönni.
Utald át neki azt a pénzt amit gondoltál és kész. Ha több kell neki majd beperel.
Először is azért hallhattak meg tanúként, mert még nincs ellenem megalapozott gyanú, ha jól tudom. Azt vizsgálja most a rendőrség, hogy érvényes volt-e a zálogjog. Ha nem, akkor meg fognak gyanúsítani, ha igen, akkor megszüntetik az eljárást. Legalábbis ezt mondták nekem a rendőrségen.
A zálogjogomat a Ptk 6:246 alapján érvényesítettem, mint vállalkozó. Majd forgatattam a Ptk-t, amiben azt találtam, hogy a birtokba vétel kézi zálogjognak minősül, ami miatt a 5:92 alapján törvényesen jártam el, mert nem kell zálogszerződés ilyenkor. Szerintem így nem követtem el sikkasztást. Remélem, Önök is megerősítik ezt ezek alapján.
A marhák tekintetében törvényes zálogjoga volt a kérdezőnek, tehát zálogjogi szerződést nem kellett kötni. Itt a zálogjog érvényesítésének a jogszerűsége lehet vitás.
A Ptk. melyik rendelkezése alapján lett volna zálogjogod?
