ObudaFan
2010.09.23. 08:41
Hogy van-e, azt nem tudom, de gondolom, hogy a közszféra adataihoz azért nem nehéz hozzáférni.
Választójogi szabályok módosítása választások előtt
Dr.Attika
#
2010.09.23. 06:40
Miért vagy ebben ennyire biztos, hogy lépni fog az adóhatóság?
Van valamilyen számítógépes programjuk, amelyik figyeli a 2 millió feletti kifizetéseket és a különadó befizetést, bevallást?
ObudaFan
#
2010.09.21. 19:48
Lépni fog, legfeljebb közigazgatási perben lehet kérni a bíróságot, hogy keresse meg az AB-t.
Dr.Attika
#
2010.09.21. 10:10
Kedves Egyjogász!
Plussz: a volt munkáltató nem szólíthatja fel a "végkielégítettet" arra, hogy neki fizessen vissza valamit is. Ha jogos lenne ez az adó az ő esetében, akkor is csak a bevallás jöhet szóba. Ha bevallja, akkor az végrehajtható. Ha nem vallja be és ezt később az adóhatóság tárja fel, akkor az adóhatóságnak határozatot kell hoznia és itt a jogorvoslat teljes tárháza megnyílik. Végső esetben a méltányosság is szóba jön.
Javaslom: Munkáltatónak még válaszolni sem kell. Lépjen az adóhatóság. Nem fog lépni.
Impossible
#
2010.09.21. 02:19
Rawls: a tudatlanság fátyla... még arra is emlékszem, melyik folyosón ültem, amikor közvetlenül államelmélet vizsga előtt először olvastam róla. :D
Egyjogász
#
2010.09.20. 09:25
Kedves Dr. Attika,
A meglátásod jó, ezen érvre alapítva adta be pl. a Pedagógusok Szakszervezete a különadótv. ellen az AB beadványt. Ez viszont csak arra jó jogi érv, hogy a különadótv. alkotmánysértő.
Ugyanakkor a különadótv-ben az sajnos nincsen így benne, hogy csak a szerződéses végkielégítésekre vonatkozik, azaz amíg az AB nem semmisíti meg (vagy amíg a jogalkotó esetleg nem korrigálja önként), az Mt. alapján járó végkielégítések 2 mFt feletti részéből is vonni kell a különadót.
Sz.Márton
#
2010.09.19. 17:46
Impy!
Maradjon ez a kérdés inkább az ott is oktatott Rawls-tól származó, de sokak által ma is, az ott valóban csak "megszerzett" végzettséggel együtt gyakorolt "Veil of ignorance" mögött....
Impossible
#
2010.09.19. 15:56
Marci,
biztos vagyok abban, hogy téged kedvelt volna Varga Csaba.
Sz.Márton
#
2010.09.19. 11:29
Törvény vs. erkölcs? Erkölcsi törvény(...)? Törvényes erkölcs? A valódi törvényesség erkölcsös, a valódi erkölcsösség meg legyen törvényes? Kinek a preferált hagyományos értelmű vagy új erkölcse szerint?
Ugye ismert, hogy a világot két fajta emberre is fel lehet osztani erkölcsös és erkölcstelenre, de a felosztást az erkölcsösök végezték.
Ezek között törvényt tenni, törvényesen erkölcsi és és a saját erkölcsük törvényes érzete alapján?
Jó erkölcsről a törvényben erkölcsösen beszélni és törvényesen eldönteni,...nem semmi hatalmat és tudást kíván meg!Esetleg a tudás hatalmát?
A nagy forradalmak erkölcsi alapon a saját törvényeik szerint megpróbálták, ma csak inkább történelmileg és tényszerűen emlékezzünk meg róluk! Törvény akkor is kell egy valódi államnak és szabályoznia kell a létviszonyokat (is)!Ha lehet "erkölcsösen", de törvényesen(....)!
/Az afrikai banánköztársaságban csak a banán lehet finom, de a héjján már sokan elcsúszhatnak, ha majmok a saját törvényeik alapján, erkölcstelen módon eldobálják!/
ObudaFan
#
2010.09.19. 10:53
Szerintem ütközhet. Semmi akadálya, hogy törvény maga ütközzön jó erkölcsbe. (Ilyen lett volna szerintem, ha a Fidesz-közeli biztosítóknak végül nem kellett volna bankadót fizetnie, csak ez EU nyomásra nem valósult meg.)
Más kérdés, hogy ez a végkielégítés visszaható hatályú megadóztatása még az Alkotmány új szövegével is ellentétes. Más kérdés, hogy a kormánypártiasított AB vajon hajlandó lesz-e ezt felismerni.
Dr.Attika
#
2010.09.19. 09:00
Az alábbira alapozom:
Alkotmány
70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.189
(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.
Márpedig törvény alapján juttatott végkielégítés nem ütközhet a jóerkölcsbe.
ObudaFan
#
2010.09.16. 17:30
Nem gondolom, de ezt nem hagyhattam ki.
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.09.16. 17:15
„„Ugyanazok faragják a normaszövegeket most is, akik eddig is silány munkát végeztek.”
Ezt a rengeteg egyéni képviselői indítványt? :)”
Ugye, nagyra becsült kollégám nem gondolja komolyan, hogy ezek az egyéni képviselői indítványok nem a minisztériumokban szövegeződtek?
Egyjogász
#
2010.09.16. 08:33
Dr. Attika!
Ezt miből gondolod, mi a jogszabályi alapja az állításodnak? Ha ez tényleg így van, az nagyon jó lenne. De éppen az volt az egyik alkotmányossági aggály, hogy milyen alapon nyilvánít egy törvény jó erkölcsbe ütközőnek egy másik törvény alapján járó juttatást. (De én még idevenném az Mt. szerint a szakszervezet által kötött, az összes munkavállalóra kiterjedő hatályú Kollektív Szerződés alapján járó juttatásokat is.)
A jogszabály szövege, szerintem ebben egy szó sincs arról, hogy csak az egyedi munkaszerződésekre, vagy nem törvény alapján járó juttatásokra vonatkozna a különadó:
Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt - a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
Dr.Attika
#
2010.09.16. 07:19
Egyjogász!
Miért kellene az ismerősödnek visszafizetni a 400 ezer 98%-át?
Gondolom törvényen alapuló végkielégítést kapott és nem szerződésest. Ez a szabály csak a szerződéses végkielégítésre vonatkozik.
ObudaFan
#
2010.09.15. 19:18
Felsorolásom nem készült a teljesség igényével.
Egyjogász
#
2010.09.15. 17:27
A már adózott jövedelmek visszamenőleges hatályú továbbadóztatását kifelejtetted....
És az a gond, hogy ez nem csak a százmilliós extravégkielégítésekre vonatkozik, mint kommunikálták.
Ma hívott az egyik ismerős, akit januárban bocsátottak el (50 felett, raktáros volt), hogy ő bruttó 2,4 Mft kapott 30 valahány év munkaviszony után (azaz nem BKV fejes volt...), azóta ő is és a felesége is munkanélküli, most meg kapott egy levelet a volt munkáltatójától, hogy a 400.000 Ft-ot (illetve annak 98%-át) be kell perkálnia adóba....
A gond, hogy a pénzt szinte teljesen felélték, egy vasuk sincs, lényegében a gyerekeik tartják el őket.
Jobb ötlet hiányában javasoltam, hogy írja meg az esetét Viktornak, az AB-hoz már úgyis érkezett emiatt párszáz beadvány....
ObudaFan
#
2010.09.15. 16:59
„Ugyanazok faragják a normaszövegeket most is, akik eddig is silány munkát végeztek.”
Ezt a rengeteg egyéni képviselői indítványt? :)
„Egyébként mitől lenne egy csapásra jobb, mint két vagy három éve?”
Ja, ez a mérce?
ObudaFan
#
2010.09.15. 16:54
„Mondj éveket, és én is egyet fogok érteni.”
20.000 Ft alatti vagyon elleni szabálysértés esetén nincs helye közvetítői eljárásnak, efölött van, ráadásul vétségért nem vesznek őrizetbe. Tehát jobban megéri többet lopni.
A médiatörvény módosítása nyíltan sérti az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság gyakorlatát.
Megválasztottak egy alkotmánybírót, aki a törvényi követelményeknek nem felel meg.
Megválasztottak egy ÁSZ-elnököt, aki legfeljebb a törvény betűjének felel meg.
Soroljam még?
Dr.Attika
#
2010.09.15. 13:51
Állítólag a vétkest kirúgták.
Dr.Attika
#
2010.09.15. 10:32
Mikor derült ki?
Amikor a Magyar Közlönyben közzétették a Kormány 1138/2010. (VII.1.) határozatát.
http://www.kozlonyok.hu/…/MK10111.pdf
21757. oldal
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.09.15. 05:05
Na, megint mondtál valamit.
Impossible
#
2010.09.15. 00:04
ez az európai meg európa tanácsozás akkora baromság
írják angolul, és nincs probléma
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.09.14. 22:08
„Hogy fércmunka, mint az elmúlt hónapok közjogi (és büntetőjogi és szabálysértési jogi) jogalkotásából oly sok minden, abban totálisan egyetértünk.”
Mondj éveket, és én is egyet fogok érteni.
Egyébként mitől lenne egy csapásra jobb, mint két vagy három éve? Ugyanazok faragják a normaszövegeket most is, akik eddig is silány munkát végeztek.
ObudaFan
#
2010.09.14. 19:06
Az nem semmi, ez mikor derült ki?
