alkotmányjogi panasz kapcsán

Fórum → alkotmányjog
régebbi elöl     új hozzászólás

BataG # 2013.04.29. 07:45

Befogadott alkotmányjogi panasz szövegét - ha az alkotmányjogi panasz előterjesztője hozzájárult írásban a nyilvánosságra hozatalhoz - közzé kell enni az Alkotmánybíróság honlapján? Kötelező?

BataG # 2012.12.30. 10:25

A - jóval alább ObudaFan részéről - hivatkozott (1275/B/2009.) AB határozat hol érhető el? Ha nem túl hosszú kérhetnék egy bemásolást?

tothvili # 2012.12.23. 12:56

Guba, bevallom, csak provokáltam az itt jelenlévő "megmondó" urakat, akik szerint nem történt itt semmilyen jogszabálysértés.

Guba, ez öngól volt tőled számutokra, hiszen szakmai véleményt kértem tőletek, amiben aztán jól mellényúltatok egyrészt azért, mert alkotmányjogi panasz a semmiből nem lesz, másrészt legalább kijött az öntelt fejekből a szokásos személyeskedő ócsárolás az irányomban.

/mer' minden ügy mindíg és maximálisan jogszabályos/
/mer' minden bíró maga az úristen/
/mer minden pervesztes csak egy tahó lehet/
(istenem, milyen beteges gondolkodás ez nálatok, mert egy percig sem az ítéletet vontam kétségbe, hanem a megszületésének módját, de ezt már nem értétekek fel aggyal valamiért)
/mer' mi vagyunk a tökéletesek/
hurrá

guba" # 2012.12.22. 18:18

„Az itt ismertetett peranyag alapján készült egy alkotmányjogi panasz egy neves alkotmányjogász tollából. ”

Akkor semmilyen megerősítésre nem szorulsz.

tothvili # 2012.12.18. 16:41

Nemrégiben hozzáértő szakmai véleményt kértem a polgári jog téma alatt a "Szabályos volt a bírósági tárgyalás ?" címen.
Értékelhető hozzászólás nem született, gondolom azért, mert figyelmesen elolvasni és értelmezni, valamint válaszolni több mint negyed órát vesz igénybe. (villám-topik)
Ezért azt gondolom, hogy akit valóban érdekel egy "nem szokványos" eset, az talán tudná véleményezni és köszönöm, ha megtisztel a véleményezéssel.
Az itt ismertetett peranyag alapján készült egy alkotmányjogi panasz egy neves alkotmányjogász tollából. Ő maga nem utalt arra, hogy zagyvaságokat hordtam volna össze, de attól még lehetnek benne részemről téves következtetések. Az utolsó részben olvasható ennek a bírósági gyakorlatnak feltételezett motivációja. Lássuk:

2005-ös parkolási esemény, a pótdíjazáshoz képest három percen belül váltott parkolójegy, akkor még csak szokásjogként létezett az 5 percen belül váltott parkolójegy elfogadása, ma már rendelkeznek erről.
A bíró az ítéletben azt állította a parkolójegyről, hogy az nem három, hanem tizenöt perccel később lett váltva…. Ezzel el is buktam az első fokot...
A fellebbezési tárgyaláson elismerték a „tévedést”, de más, bizonyíthatatlan bizonyítandók felhozása és vélelmezett tényállás alapján pervesztesnek mondtak ki, és ezt a többszörösen jogszabálysértő eljárást mintegy 130.000 forintom bánta.
(a peren végig vonuló vezérvonal az volt, hogy a bíróság úgy félt az ügy érdemi tárgyalásától – tehát mennyi ideig tart átlagosan a parkolójegy megváltása és kihelyezése - mint ördög a tömjénfüsttől, mert az istennek sem akarták megvizsgálni ezt a védekezési indítványomat)

  • Az 1. jogszabálysértés, az akkor hatályos P.p.206.§(1) bekezdését sértette:

Az elsőfokú ítélet olyan tényállásra alapult, ahol a bíró mást mondott az alperes bizonyítékáról, mint ami azon szerepelt! Tehát a bizonyíték adatainak (szándékos) megváltoztatásával elérte azt, hogy ne kelljen tárgyalni a védekezési indítványomat, amelyben a parkolójegyemmel kívántam bizonyítani azt, hogy a felperes követelése alpatalan, hiszen eleget tettem a parkolás díj-fizetési kötelezettségemnek.
A fenti jogszabály és más egyéb jogszabályok szerint, ha a bíróság iratellenes megállapítást tesz, azzal jogszabálysértést követ el.

  • A 2. jogszabálysértés, P.p.205.§(2) bekezdését sértette:

Tehát a felperes előterjesztette a követelését, bemutatta a bizonyítékát, a parkolási adatlapot. Alperes is előadta védekezésként azt, hogy eleget tett a parkolójegy vásárlási kötelezettségének és a bíróság alé tárta a parkolójegyet.
Minden fél megetekintette a bizonyítékokat, a bíró pedig percekig némán nézegette a parkolójegyet, majd visszaadta azt. Úgy tűnt, hogy a percekig tartó néma csend alatt folytatta le magában a bizonyítást, állapította meg a tényállást és szülte meg az ítéletet egyaránt.
Közvetlenül ezután következett az ítélet kihirdetése.
Ekkor történt a jogszabálysértés, ugyanis a bírónak a bizonyítási eljárás eredményét az ítélet meghozatala előtt ismerteni kellett vola azért, hogy a bizonyítás eredményére a felek észrevételeket tehessenek.

  • A 3. jogszabálysértés, P.p.221.§(1) bekezdését sértette:

Szintén az alapeljárásban történt, ahol a fenti paragrafus sérült, ezen belül az a tétel, hogy az alperes által felajánlott bizonyítást a bíróság indoklás nélkül mellőzte.
A per során - amikor egyetlen egyszer a saját hangomon és érdemben szólhattam - előadtam azt, hogy eleget tettem a parkolási díj-fizetési kötelezettségemnek a parkolójegy megváltásával, és kértem annak a vizsgálatát, hogy mennyi ideig tart átlagosan egy parkolójegy megváltása és annak kihelyezése. A bíróság ezt elmulasztotta megtenni, és az ítélet indoklásában nem említette meg a mulasztás okát, ez így jogszabálysértő volt.

  • A 4. jogszabálysértés, az akkor hatályos P.p.206.§(1) bekezdését sértette:

A másodfokú ítélet nem felelt meg az ítélet jogszabályi előírásainak, ugyanis teljességgel megalapozatlan volt, továbbá ellentmondó, a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást tett és a bizonyítási eljárás lefolytatásra vonatkozó előírások megsértésével helytelen ténybeli következtetésre jutott.
A megalapozott ítélet azt jelentené, hogy az olyan tényálláson alapul, amit a bíróság bizonyítékokkal támaszt alá. Ehhez képest ez az ítélet a következő jogsértő megoldásokra alapult: (egyik részlet az ítélet indoklásából):
…„nem nyert bizonyítást az az időpont, amikor az alperes a parkolást megkezdte” …
Az indoklás ezen része olyan dolog bizonyításának a hiányát rótta fel az alperesnek, hogy évek múltán emlékeznie kellene egy parkolás percre pontos kezdetére, és arról kellett volna a perben szolgáltatnia valamilyen bizonyítékot. Hangsúlyozom, hogy ez a vélelmezés a per során fel sem merült, csak az ítéletben került elő, az alperes tehát nem gondolhatta, hogy egy ilyen bizonyíthatatlan dolog utólagos bizonyítására fel kellene készülnie!
(másik részlet az indoklásból):
…„nem volt megállapítható az, hogy a parkolás kezdetekor az alperes haladéktalanul eljárt a parkolójegy megváltása érdekében.”…
A bíróság az ítéletében felállította azt a vélelmezést, hogy az alperes a parkolás megkezdése után valamiért várakozott volna a jegy megvásárlásával... Ezt a vélelmezést egyébként a felperesnek kellett volna bizonyítania, hiszen neki állt volna érdekében, tehát egészen gyalázatos dolog a bíróság részéről ezt az alperes ellen felhasználni.
A felperes természetesen nem tett korábban ilyen jellegű eszement indítványt. Tehát a bíróság a vélelem bizonyítottságának elmaradása ellenére elegendőnek tartotta ezt a vélelmet tényállásként befogadni, és az alapján ítéletet alkotni.

  • Az 5. jogszabálysértés, P.p.221.§(1) bekezdését sértette:

Szintén a fellebviteli eljárásban történt, ahol a fenti paragrafus sérült, ezen belül az a tétel, hogy az alperes által felajánlott bizonyítást a bíróság indoklás nélkül mellőzte.
A fellebezésemben ugyanis előadtam azt, hogy eleget tettem a parkolási díj-fizetési kötelezettségemnek a parkolójegy megváltásával, de az elsőfokú eljárás mellőzte annak az alapkérdésnek a vizsgálatát, hogy mennyi ideig tart átlagosan egy parkolójegy megváltása és annak kihelyezése, ezért kértem, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálatát a bíróság ezúttal tegye meg! A bíróság a tárgyaláson ezt elmulasztotta megtenni, és az ítélet indoklásában elmulasztotta indokolni.

  • A 6. jogszabálysértés, P.p.205.§(2) bekezdését sértette:

A másodfokú eljárásban az első fokú bírói „tévedés” korrigálva lett, valóban nem 15 perccel, hanem 3 perccel későbbről szólt a parkolójegy, mint a pótdíj kihelyezése.
Ez a tárgyalás az ügy érdemére vonatkozó kérdés és kijelentés nélkül zajlott, sem a felperes, sem az alperes nem indítványozott semmi újat. A parkolójegy korrekciója miatt keletkezett ellentmondás nem zavarta a bíróságot, kérdés, kérés, felszólítás nem hangzott el a bizonyítással kapcsolatosan. Egyik fél sem értesült a bizonyítás eredményességéről, vagy eredménytelenségéről, és a bíróság által felállított tényállás pedig ismételten csak az ítélet indoklásából derült ki. Ezzel sérült az a jogszabály, amely a tényállás ismertetését írja elő.

  • A 7. jogszabálysértés, nem a hatályos törvények szerint ítélkeztek.

Az első fokú tárgyalás 2009 májusában volt, a másodfokú pedig 2010 októberében.
Az AB 2009 janurjában döntött a fizető parkolási törvények alkotmányellenességéről, melyet több száz alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés hívott életre. Az AB döntése értelmében az eddigi rendelkezések 2010. július 1.-ig maradnak érvényben. Amelyik per ekkor még tart azt le kell zárni. A bíróság valamiért nem akarta lezárnia a pert, mert megtartotta a fellebbezési tárgyalást, és ezzel újabb jogszabályt sértett.

  • Vélhető motivációk: mint szinte minden, ez is a pénz megszerzéséről szól.

Az első fok 2009 májusában volt. A jogászi berkekben akkor már tudható volt, hogy az Alkotmánybíróság el fogja meszelni az eddigi alkotmányellenes parkolási rendeleteket, mert az a korrupció melegágya lehet, és több alapvető alkotmányossági aggályt is okoz.
Tehát kell egy új átfogó, a Fövárosi Önkormányzat által létrehozott rendelet, ami egységesíti a szabályozást, és nem felejt el rendelkezni arról sem, hogy az öt percen belül váltott jegy a parkolási díj megfizetésének minősül. Tehát tudható volt, hogy vége lesz annak a virágkornak, amikor az ügyvédi irodák éves szinten milliárdos bevételekre tettek szert a parkolási pótdíjazási ügyekből. Azt gondolom motivációnak, hogy még az új szabályozás bevezetése előtt ki kell hozni a maximum pénzt a rendszerből, hiszen durván egy évre előre látható volt az ilyen ügyek darabszáma, és a várható bevétel egyaránt.

tothvili # 2012.12.18. 11:02

Nemrégiben hozzáértő szakmai véleményt kértem a polgári jog téma alatt a "szabályos volt a bírósági tárgyalás" címen.
Értékelhető hozzászólás nem született, gondolom azért, mert figyelmesen elolvasni és értelmezni, valamint válaszolni több mint negyed órát vesz igénybe. (villám-topik)

Ezért azt gondolom, hogy akit valóban érdekel egy "nem szokványos" eset, az talán tudná véleményezni.
Köszönöm, ha megtisztel.

BataG # 2012.12.09. 14:21

,

BataG # 2012.12.03. 07:25

Kérem szépen, ha tehetik, válaszoljanak az alábbiakra.
Köszönöm.

BataG # 2012.11.27. 13:23

Esetleg: a Magyar Közig-ben a Vissy Beatrix: Az individuális alapjogvédelem kilátásai az alkotmány-bíráskodásban (2012/2) c. cikk megállapításai mennyire elfogadottak?

BataG # 2012.11.27. 09:57

Köszönöm a választ, és azt hiszem kapiskálom, de:
a 3. pontban fölvetett visszásság kapcsán azt nem egészen értem, hogy az Alaptörvény 28.Cikk ha 2012. január 1-től hatályos - és kötelezően alkalmazandó, - akkor annak alkalmazása miért nem vezethet jogszerűen arra, hogy lényegében azonos (2012 előtti) tényállás alapján eltérő ítélet születhet, függően attól, hogy a jogerő 2012 (Alaptörvény hatálya) előtti vagy utáni a jogerős ítélet.
Erre szeretnék választ kérni.

(A hivatkozott (1275/B/2009.) AB határozat hol érhető el? Ha nem túl hosszú kérhetnék egy bemásolást?)

ObudaFan # 2012.11.22. 15:04

Szerintem legalábbis felmerül, hogy az új Abtv. 73. § (1) bekezdésének az “Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható” szövegrésze, de legalábbis annak az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos ügyekben való alkalmazása az Alaptörvénnyel ellentétes.

  1. Ellentétes ez a szabály az Alaptörvény záró rendelkezések 1. pontjával. Aszerint ugyanis az Alaptörvény 2012. január 1-én lép hatályba. Ebből adódóan korábbi jogviszonyra (jelen esetben egy korábban megvalósult parkolási eseményre) nem alkalmazható az Alaptörvény.
  2. Ellentétes az Alaptörvény B) cikkének 1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével, ugyanis visszaható hatállyal terjeszti ki az Alaptörvény alkalmazhatóságát annak hatályba lépése előtti tényállásra, ami demokratikus jogállamban nem lehetséges. Ebből a szempontból lényeges a különbség az absztrakt normakontroll eljárás és az alkotmányjogi panasz között, az előbbi ugyanis rendszerint a jövőre nézve érinti az egyes jogviszonyokat, míg az alkotmányjogi panasz eljárás egy múltban lezárult jogviszonyt érint.
  3. A XV. Cikkből, annak is külön (1) bekezdéséből, amely a törvény előtti egyenlőséget deklarálja, a B) cikk 1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből és a XXIV. Cikkben foglalt tisztességes eljárás követelményéből annak ellenére levezethető a bíróság előtti egyenlőség elve, hogy az Alaptörvény ezt a kifejezést így már nem tartalmazza. Márpedig a bíróság előtti egyenlőségről aligha lehet beszélni, ha az Alaptörvény hatályba lépése előtt befejezett ügyekben más ítéletet kell hozni, mint a hatálybalépése után befejezett ügyekben, annak ellenére, hogy mindkét tényállás még az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően valósult meg. Ez ügyben mutatis mutandis alkalmazható lehet az 1275/B/2009. AB határozat.
BataG # 2012.11.22. 13:23

Mi a jogpolitikai célja annak, hogy egy 2011-es jogerős ítéletet - megújított alkotmányjogi panasz útján - a jelenleg hatályos, új alkotmány (Alaptörvény) alapján is lehet tesztelni, és megsemmisítést kérni az AB-tól?

2011-es jogerős ítélet támadása, és 2012-es AB-i panasz-befogadás esetén hogyan értékelendő az időközi ~alkotmányváltozás?
Tekintettel az Alaptörvény 2012-ben indult hatályára, elvárható-e egy 2011-es ítélettől, hogy az 'pariban' legyen a jelenleg hatályos alkotmánnyal, Alaptörvénnyel? (Ha igen, mi alapján?)

Munkajogi témákban (régi Mt. 100.§ (5), (6); 202.§ (1)) sok-e az eltérés a 2011-ben hatályos Alkotmány, és a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény szemlélete között?

(A konkrét alkotmányjogi panasz, amire kérdezek, resuméval a munkajogi topic-ban, "Mi a realitása ?" címmel.)

Köszönöm, ha megtisztelnek válaszukkal.