„NMYx 2016.06.02. 22:35
Tisztelt Szakértők!
A mai napon kaptam egy fizetési felszólítást a "kedves NAV-tól hogy TB tartozásom van. Ezzel a levéllel együtt kaptam, hogy a bankszámla adataimat is kikérték. Hirtelen nem is tudtam mit akarnak, de beugrott. 2010-2011-es tanévben, érettségi után esti OKJ tanfolyamon tanultam, bejelentett munkám nem volt. Az élet úgy hozta hogy beteg sem voltam jó ideig, így még orvos sem mondhatta hogy nincs TB-m.
( Az vesse rám az első követ aki frissen érettségizettként pontosan tudja az adózási jogszabályokat)
Semmi előzetes felszólítást nem kaptam, a tavalyi összesítőn sem szerepelt ez a tartozás.
Annyit kérdeznék, hogy jogos-e a követelésük?
Ha igen, kifizetem én, csak részletekben, viszont ha jól tudom ezt nagyon nehezen adják meg.
(Az első levél Május 17-i keltezésű, a második 23-i, de együtt jött a kettő...)
A válaszokat előre is köszönöm!
”
Annak, hogy milyen tartozása van a felszólításból egyértelműen ki kell derülni.
(Pl. a …-től ….-ig terjedő időre a …. törvény … szakaszában előírt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ez idő alatt nem rendelkezett Tbj. 5. § szerinti biztosítással és más módon sem mentesült….)
Azt, hogy jogos-e a követelés önnek kell eldöntenie. (Tényleg nem volt biztosított, más módon sem mentesült, az OKJ-s tanfolyam nem minősült nappali képzésnek ami mentesülési ok stb.)
Tanulmányozza többek között a Tbj. 5,16,19 és 39. szakaszait.
Természetesen lehetősége van vitatni a NAV álláspontját.
Tisztázandó továbbá, hogy felszólítást, fizetési meghagyást, vagy közigazgatási határozatot kapott.
(Más-más a joghatás, ill. a követendő eljárás.)
Leegyszerűsítve a NAV elévülési idő 5 év. Ezen belül bármikor feltárhatják a hiányt, illetve bármikor felszólíthatják.
Azért csak próbálkozzon megkérni a részletfizetést. (Egyeztessen a könyvelőjével.)
Persze ha kacsalábon forgó palotában lakik és minden családtagnak van egy BMW-je, illetve jól menő vállalkozó valóban nem fogja megkapni.
A határidők az átvétel napjához és nem a keltezéshez igazodnak.
Tbj. 39. § (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
19. § (4) .....A 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint).
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
20. § (6) A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.
Hogyan mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól
Az, aki nem biztosított (azt, hogy ki minősül biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény 5. § tartalmazza) és más módon sem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól (azt, hogy biztosítás hiányában ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra külön járulékfizetés nélkül 1997. évi LXXX. törvény 16. § tartalmazza) az kérheti a járási hivataltól, hogy a részére állítson ki egy olyan, egy évig érvényes hatósági bizonyítványt, amely mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.
A bizonyítvány kiállítása az egy év letelte után ismét kérhető.
Azt, hogy ki minősül rászorultnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza.
54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
- aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.
4. § b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
