Az ügyészség törvényességi felügyeleti joga sem szűnt meg,főleg az óvás és a felszólalás a hatékony ügyészi eljárási eszköz.
elsőfok vs. másodfok
Jó estét mindenkinek!
egyetértve az előttem szólóval szerintem az elsőfok max megbántva érezheti magát ha a felettes szerv megváltoztja a határozatát. Az ügyfél jogorvoslati joga vesztené értelmét ha minden elsőfok keresetet terjesztene elő az általa "sérelmezett határozat ellen. Az előadott példa pedig elég zagyva. A méltányossági nyd emelés ügyében jogorvoslati lehetőség nincs, túl azon hogy a nyufig nem elsőfok egy ilyen ügyben hanem végrehajtó ami nem ugyanaz.
Ha valamely közig eljárás során bárkiben a bcs gyanúja merül fel - mint pl: vesztegetés - feljelentést kell kezdeményezni nem bírósági felülvizsgálatot. Ha jogerősen megállapításra kerül a bcs a határozat semmis.
Az elsőfok ne legyen már szereptévesztésben.
Üdv mindenkinek
gittus
Az elsőfokú határozatot hozó szerv az eljárásban nem fél és nem is érdekelt - hanem maga az eljáró hatóság. A határozatát megváltoztató másodfokú határozattal szemben nem illeti meg jogorvoslati jog, hiszen a másodfokú szerv az ő átszármazott (devolutio) hatáskörét gyakorolta.
Ez? Eufémizmus. A "helytelen" helyett diplomatikusan azt mondta "nem feltétlenül precíz".
?
„Igen, ez alapján az 1. fokú hatóság akkor indíthatna pert, ha pl. rá nézve lenne valami kötelezés a 2. fokú határozatban.”
„Pongyolán megfogalmazva persze mondhatjuk, hogy az 1. fokú hatóság indítja a pert, de ez nem feltétlenül precíz.”
akkor ez mi?
Nem, nem ezt írta. Épp ellenkezőleg.
Kösz a hozzászólásokat!
Ha jól értem akkor véleményed szerint (pl.:ki-kitől-kap-mennyi-pénzt határozatnál, ahol az 1.fok a kifizető) az 1.fok kérheti a jogerős másodfokú döntés bírósági felülvizsgálatát.
nincs erre vmi BH?
Esetünkben az 1. fokú hatóság az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, míg a határozatot végrehajtó szerv (akit kötelez pl. folyósításra) az ő Nyugdíjfolyósító Igazgatósága. Nyilván ez utóbbi számára állapít meg kötelezettséget egy határozat, így ők jogosultak pert indítani. Az, hogy a hatóság és a kötelezett "közeli kapcsolatban vannak", esetleg egyik a másik felettese, nem jelenti azt, hogy az egyik helyett a másik perelhetne. Pongyolán megfogalmazva persze mondhatjuk, hogy az 1. fokú hatóság indítja a pert, de ez nem feltétlenül precíz.
Amúgy egy ilyen gazdasági jellegű határozat (ki kap kitől mennyi pénzt) végrehajtása (azaz a kifizetés) nem képezheti bűncselekmény tárgyát, ha jogerős határozaton alapul. Az, hogy a határozat maga jogsértő, esetleg bűncselekmény elkövetése útján jött létre, nem befolyásolja a határozat végrehajthatóságát.
Jelen esetben pl. ha én lennék az ügyfél, és nem fizetne a 'kötelezett', akkor gondolkodás nélkül küldeném nekik a fizetési meghagyást.
tehát mivel az 1fokot is kötelezik, kérheti-e a határozat bírósági felülvizsgálatát?
bocs
ügyfél nem fog keresettel élni
pl: méltányossági nyugdíj iránti kérelmet elutasítja az elsőfok
2fokot lefizetik, és olyan indoklással változtatja meg a határozatot, ami pl. hatályon kívül helyezett jogszabályoön alapul.....
ügyfél ugye nem fog fellebbezni
a folyósító szerv meglátja ezt a döntést. (perzse nem tudja bcs történt-e, de látja a szakmai hibát, a jogszabálysértő döntést)..
ugye ami az ügyfélnek jog, az a folyósító szervnek kötelezettség..
Igen, ez alapján az 1. fokú hatóság akkor indíthatna pert, ha pl. rá nézve lenne valami kötelezés a 2. fokú határozatban.
Persze, ha pl. az 1. fokú hatóság az önkormányzat építési osztálya, a kötelezés pedig az önkormányzatot érinti, akkor ugyan formailag nem az 1. fokú hatóság indíthatja a pert, hanem a kötelezett, de ez a kettő ebben az esetben ugyanaz.
Általánosságban sem tudom elképzelni azt a szituációt, ahol a 2. fokú határozat végrehajtása bűncselekmény lenne. Másrészről nagyjából kizárható, hogy valakinek valamit végre kéne hajtania (ami bűncselekményt valósítana meg), de nem kötelezi őt a határozat. Ha meg kötelezi, akkor nyilvánvalóan indíthat pert.
illetve ha Te észleled, h a 2.fok döntésének realizálása bűncselekményt valósítana meg, végrehajtanád?
KET „Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.” erre gondolsz?
vagyis _Lala_ szerinted az 1.fok is kérheti?
szvsz ő nem érdekelt fél.
illetve mivel a közig.eljárás az, ahol a hatóság az ügyfélelet érintő jogot és kötelezettséget állapít meg(stb) így a hatóság nem lehet az, akire nézve rendelkezést tartalmaz a határozat, nem?
A 2. fokú közig. eljárásban jogerős döntés születik. A 2. fokú eljárásban hozott döntés megváltoztatása érdekében bármely érdekelt fél a bíróság előtt pert indíthat, azonban a perindítás önmagában nem érinti a jogerős döntés végrehajthatóságát. Persze a bíróság ideiglenes intézkedésként akár fel is függesztheti a jogerős döntés végrehajtását, de amíg ez nem történik meg, addig senkinek nincs joga kibújni a végrehajtás alól, még az 1. fokú hatóságnak sem.
és pl: kérhewti a bírósáfi felülvizsgálatát? szvsz nem?
de akkor mi a nyűnyavalyát kell tennie?
pl: bírságolaz 1.fok. ügyfél megfellebbezi 2.fok ellentétes döntést hoz, mert a fellebbező lefizeti például?
(nyilván elméleti a példa)
Jól gondolod. Nem bírálhatja felül a másodfokú határozatot - azzal egy csöppet feje tetejére állna a jogorvoslati rendszer.
Helló!
A kérdésem a következő:
Mi a teendő, ha az 1.fokú közigszerv határozatát a 2.fok megváltoztatja, de az 1.fok nem ért vele? Pl.:azt mondja rá, h jogszabálysértő vagy hogy bcs-t valósítani meg ha a megváltoztatott döntést realizálná?
jól gondolom-e, hogy erre az esetre nem a Ktv. utasítás megtagadása vonatkozik?