SEGÍTSÉGET KÉREK!

Fórum → közigazgatási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2006.09.07. 20:19

Egyrész saját felróható magatartására (ültetési távolság be nem tartásából eredő kár) senki nem hivatkozhat. Ha meg mégis kártérítést kér, hát mekkora lesz az a kár?

ilsj # 2006.09.06. 18:24

A kerítéssel kapcsolatban arra lennék kiváncsi, hogy egyáltalán élhet-e felém bármilyen kártérítéssel? Ürügyet mindig talál az ember, meg olyanokat is akik el is fogadják. Az önkormányzat jogásza azt tanácsolta, hogyha semmi zűrt nem akarok, akkor hozzam beljebb a kerítésemet.... Ezt azért nem tartom a legjobb megoldásnak, egyrészt, mert hiába csak 20cm, amit mondjuk csak úgy odaadok a szomszédnak, de azért az 40-60 méter hosszan már szép terület. A másik ok, hogy kivitelezhetetlen, mert azért hagytunk el 1 métert a kerítésemtől, hogy a ház mögött kényelmesen lehessen adott esetben dolgozni, mivel a szomszéd kijelentette anno, hogy az ő telkére aztán senki be nem teszi a lábát. Tehát, ha a kerítésem hoznám beljebb, akkor menne a cirkusz, ha a háznak annak az oldalán kéne valamit csinálni, mert akkor csak az ő telkéről lehetne megoldani...:S

ilsj # 2006.09.06. 18:16

Kedves Vadalma!

Ha nem imádnám a természetet,még mindig Pesten lennék. Én a nagymamámtól kaptam a kertben területet, amin építhettem. Csak annyiban lett bármi is kivágva, amennyire nagyon muszály volt. / a házunktól 2 méterre almafa van,igaz,kicsi és majd próbáljuk úgy alakítgatni, hogy elférjen a ház mellett:)/
A szomszéd, amikor megvette anno a telket, megígérte a nagymamámnak, hogy ahogy leszedte a diót, kifogja vágni a fát. Ez volt 8 éve. Tényleg hatalmas fa,bár az ember szíve fáj érte,mert már így is csonka, egy-két főága már az évek során a viharokban letört. És igazából ezért félek. Nekem nem cserép az a tetőfedőm, hanem zsindely. Nem kérdeztem a munkásokat, de biztos tudnak valamit, ha azt mondták, hogy egy év alatt is képes a dió és a levele tönkretenni a tetőt.
Nem dacból építkeztünk alá, hanem oda építhettünk, mivel azért ez erősen be van határolva, és azért a kert végébe nem építkezik az ember, ha a telek emelkedése potom 18 méter az eleje és a vége között.
Ha bíróságra adom, úgyis rendelnek ki szakértőt, és nem hiszem, hogy ne adna igazat....egyébként semmi bajom nem lenne, ha az mondjuk egy nagy tuja lenne, fenyővel nem tudom hogy boldogul a zsindely...:)

Vadalma # 2006.09.06. 17:49

Tiszteletben tartva, amit ObudaFan írt, csak nem nyugszik bennem a környezetvédő.

1. másik BH fakivágásra: BH1985. 58.
A fák az emberi környezetet védik, kellemesebbé, szebbé teszik. Porelvonó, levegőtisztító hatásuk folytán a lakókörnyezet javításában fontos szerepet töltenek be. A fák telepítése, a meglevő növényzet megóvása általános környezetvédelmi érdek. Ezért a szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sor fák kivágásának elrendelésére. Helye lehet viszont az árnyékolással összefüggésben esetleg keletkezett kár megtérítésére való kötelezésnek.

és hozzátenném, egyéb kártérítési igénynek.

arra utalnék, hogy a lenti perben az alperes maga is lelkesen ki akarta vágni a fát, tehát ebben nem volt köztük vita. még másodfokon sem vitatta sem a veszélyességet, sem a kivágás szükségességét. Nálatok ez nem biztos, hogy ennyire sima menet lesz.

szerintem fenti BHra gondolt az önkormányzati jogász is.

2. az a rendelet a fákról a 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet pont a fák védelméről.

3. értéktelen növényben nem tudsz kárt tenni, ez ugyebár fogalmilag sem jön össze. tehát a kerítéslétesítés miatt nem kell aggódni. azért nézessétek meg egy kertésszel a "gazt", hogy nehogy félrecsússzon a dolog és valami előnytelen külsejű de luxusélőlényt vagdossatok le.

4. három méterre elnyúló ilyen erős gyökér... az egy gyönyörű nagy fa lehet. Budapest panelrésze a fél karját odaadná érte. az más kérdés persze, ha tényleg veszélyeztet Titeket. de erre azért szerezzetek be egy igen bombabiztos szakvéleményt, mielőtt bármibe belevágtok.

szerintem.

5. Obudafan arra gondolt az állóháznál, hogy megépült a ház, majd megnőtt a fa. nem arra, hogy a már meglévő fa alá utóbb jól beépítkeztetek, de már készen vagytok.

ilsj # 2006.09.06. 17:26

Ez szuper nekem:) Itt is áll már a ház, tető alatt van, az ügy érdekessége, hogy az én házam könnyűszerkezetes, nem tégla, tehát szerintem még jobban veszélyezteti a fa. És tényleg annyi ága nyúlik már át, amiket az évek során nem vágtak le, hogyha mind levágnák talán a korona egyharmada maradna meg.

ObudaFan # 2006.09.06. 17:11

Persze nem azonos eset, mert ebben már fennálló házról van szó, de van hasonlóság.

ObudaFan # 2006.09.06. 17:05

Tessék egy legfelsőbb bírósági düntés:

BH1982. 418.
A szomszéd telekre áthajló és ott veszélyhelyzetet elôidézô fa kivágására és az ezzel kapcsolatos költségek viselésére annak a teleknek a tulajdonosa köteles, amelyiken a fa áll [Ptk. 100. §, 341. § (1) bek.].
A felperes a perbeli házingatlan 2/8 illetôségének a tulajdonosa. A szomszédos ingatlan az alperesek tulajdona, akik az ingatlanukat megosztva használják. A felperesi ingatlannal közös telekhatár melletti ingatlanrész az I-II. r. alperesek használatában áll.
Az I. és II. r. alperesek által használt ingatlanrészen, a telekhatár közelében egy nagyméretû diófa áll, amelynek ága és lombozata átnyúlik a felperes által használt lakóház tetôzete fölé, úgy hogy a ház épségét veszélyezteti, rendes használatában gátolja.
A felperes a keresetében - egyebek között - azt kérte hogy a bíróság kötelezze az I. és II. r. alpereseket a közös birtokhatár közelében levô diófa kivágására, a III-VI. r. alpereseket pedig ennek tûrésére.
Az I. r. alperes beismerte, hogy a diófa az ô használatában van, hajlandónak is mutatkozott annak kivágására, azzal azonban, hogy szakképzett személy felkutatása hosszabb idôt vesz igénybe.
A elsô fokú bíróság arra kötelezte az I. és II. r. alpereseket, hogy a használatukban álló ingatlanrészen levô és a felperes háza fölé nyúló diófát 30 napon belül vágassák ki. A III-VI. r. alpereseket ennek tûrésére kötelezte. Kötelezte továbbá az I. és II. r. alpereseket, hogy a kivágást követô 15 napon belül távolítsák el a felperes lakóházának tetôzetére és az ereszcsatornába került hulladékokat, továbbá arra, hogy 707 forint perköltséget fizessenek meg a felperes részére.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett. Kijelentette, hogy az elsô fokú ítélettel elvileg egyetért ugyan, azzal érvelt azonban, hogy a diófa kivágása bonyolult mûszaki feladat, amelynek végrehajtása károsodásokat okozhat. Azt kérte, hogy a bíróság a felperest kötelezze a fa kivágására, közös - egyenlô arányú - költségen.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsô fokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatta, az I. és II. r. alperesek kötelezése helyett a felperest jogosította fel a diófa kivágására azzal, hogy ennek költségeit a felperes 50%-os, az I. és II. r. alperesek pedig ugyancsak 50%-os arányban viselik. Kötelezte a felperest, hogy a diófa anyagát a kivágáskor nyomban adja ki az I. és II. r. alpereseknek. Kimondta, hogy a fellebbezési eljárás költségeit a felek mindegyike maga viseli.
Ítélete indokolásában rámutatott a másodfokú bíróság arra, hogy bár az I. r. alperes vállalta, hogy a perbeli diófát kivágatja, fellebbezése alapos annyiban, hogy a fa kivágatására és a költség viselésére nemcsak ô köteles. A fa kivágása elsôdlegesen a felperesi érdekkörben áll - mert az ô házingatlanát veszélyezteti -, ez indokolja azt, hogy a jelentôsnek mutatkozó költségek fele részét a felperes viselje. Döntését a másodfokú bíróság a Ptk. 101. §-ának (2) bekezdésére alapította.
A jogerôs másodfokú ítélet ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A perbeli diófa az alperesek ingatlanán áll, az I-II. r. alperesek használják ôk szedik annak gyümölcsét. Nem minôsül tehát olyan - a szomszédos ingatlanok határvonalán álló - fának, amelynek fenntartása vagy az adott esetben éppen az eltávolítás költségeinek viselése a szomszédok közös kötelezettsége lenne [Ptk. 104. § (1), (2) bek.].
Nincsen ezért jogszabályi alapja a másodfokú ítélet azon rendelkezésének, amellyel a felperesre hárította a kivágással kapcsolatos költségek egy részét.
A Ptk. 101. §-ának (2) bekezdése értelmében a tulajdonos a földjére áthajló ágakat jogosult levágni, ha azok a föld rendes használatában gátolják és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.
A szakértôi véleménybôl, illetve a szakértô személyes nyilatkozatából megállapítható, hogy a perbeli 9-10 méter magas diófa lombkoronája 3-3,5 méterre hajlik át a felperes háza fölé. A 20 évet meghaladó korú fa elhelyezkedése és állapota miatt súlyos veszélyhelyzetet teremt a felperesi ingatlanra, az áthajló faág letörése esetén az egész épület összedôlésétôl és esetleges személyi sérülésektôl is tartani lehet. A fa ágainak levágása nem célszerû, mert gyakorlatilag az egész koronát le kellene vágni, ebben az esetben pedig a fa elpusztulna. Ezért a szakértô a fa teljes kivágását tartotta indokoltnak.
A másodfokú bíróság által említett Ptk. 101. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogok érvényesítése tehát nem nyújt kellô védelmet a felperes számára. Ebbôl következôen a felek közötti szomszédjogi vita e jogszabályi rendelkezés alkalmazásával nem oldható meg. Így erre alapítottan a felperes nem is jogosítható fel a diófa kivágására.
A Ptk. 100. §-a azonban úgy rendelkezik, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Az alperesek éveken át elmulasztották a perbeli fa gallyazását, ezzel fokozták az árnyékolás lehetôségét, és e mulasztás vezetett a jelenlegi tényleges veszélyhelyzet kialakulásához. A szomszédjognak ez az általános szabálya alapozza meg az elsô fokú ítélet érdemben helytálló rendelkezését, amely szerint az I. és a II. r. alperes köteles a fát kivágni.
A felperes földjére áthajló fa azonban nemcsak az ingatlan (lakóház) rendes használatát gátolja, hanem - a fentebb kifejtettek szerint - veszélyhelyzetet is teremt. Károsodás veszélye esetén pedig a veszélyeztetett személy kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek a részérôl veszély fenyegeti, kötelezze a kár megelôzéséhez szükséges intézkedések megtételére [Ptk. 341. § (1) bek.] A károsodás veszélye ezúttal az alperesek részérôl fenyeget, következésképpen a kár megelôzése is csak azáltal oldható meg, hogy a bíróság - a felperes keresetének megfelelôen - a diófa tulajdonosait (használóit) kötelezi a fa eltávolítására.
Nincs jogszabályi alapja annak, hogy a fa eltávolításával összefüggô munkálatokat, illetôleg ezek költségeit - akár részben is - a felperes viselje, azzal az indokkal, hogy az ô érdekkörében áll a veszélyhelyzet elhárítása. Pusztán az a körülmény, hogy a felelôs személy eleve vonakodik az egyébként ôt terhelô kötelezettség teljesítésétôl, nem indokolja azt, hogy a bíróság helyette a perbeli ellenfelét - akarata ellenére - jogosítsa fel a szükséges munkálatok elvégzésére, illetôleg egyéb intézkedések megtételére.
Mindezekre tekintettel a Legfelsôbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és annak helyébe a jogszabályoknak megfelelô határozatot hozva, az elsô fokú bíróság érdemben helyes, fellebbezéssel támadott ítéleti rendelkezését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta.
Az I. és II. r. alperesek a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint kötelesek megtéríteni a felperesnek okozott másodfokú perköltséget. (P. törv. I. 20 255/1982. sz.)

ilsj # 2006.09.05. 21:04

Sziasztok!

Elég érdekes ügyben szeretném a segítségeteket és a tanácsotokat kérni.
Van egy "jó" szomszédunk, akinek a diófája a mi telekhatárunktól alig 2 méterre van. Most építkezünk, és a házunk mögé esik a diófa, már vagy 15 éves, és annyira átnyúlik, hogy a tetőt alig tudták felrakni a munkások, hiába vágták meg azokat az ágakat amiket elértek. Ismerem a telekhatártól való távolságokat az egyes növények ültetésénél, viszont az a gond, hogy a diófát még az előző tulaj ültette anno. Mivel a viszony mérgesedik sajnos, beadtam az Önkormányzathoz egy kérelmet, hogy kötelezze a szomszédot a fa kivágására. Mivel finomságként még birtokháborítás is volt, abban gyorsabban lépett az Önkormányzat és kint volt a jogászuk, aki azt mondta, hogy hozzáveszi a diófákat a birtokháborításhoz, viszont érdekes dolgokat mondott, amit nem akarok egy az egyben elhinni.
Közölte, hogy az Önkormányzat nem fogja elrendelni a diófa kivágását, max az átnyúló ágak levágását. És hiába fordulok bírósághoz, ők is kivételes esetben ritkán rendelnek el fakivágást. Engem azért nem hagy nyugodni a dolog, mert egyrészt a munkások közölték, hogy ha ez a diófa marad,akkor 1-2 év múlva cserélhetem a tetőt / zsindely lett rakva/, másrészt, csak 3 méterre van a házamtól, és én már láttam fagyökér által felnyomot padlót. Valaki mondott nekem olyat, hogy van valami veszélyes fákról hozott rendelet, szabály, de sehol nem lelem. Tud nekem ezekben a dolgokban valaki okosat mondani?
A másik, ami félig kapcsolódik ide, a kerítés dolga. Ezen a telekhatáron a mi kerítésünk van. Egyszerű drótháló. A telek emelkedő, a szomszéd az évek során érdekes módon feltöltögette a telkét, nem nagyon, de egy 10-20 cm-rel feljebb van, mint a mienk, ennek következtében, most az esővíz az én házamhoz folyik a telkéről. Kerítést kell csinálnom, méghozzá komolyat, alappal, ha nem akarom, hogy 3-5 év múlva kidőljön. Az évek során a kerítés tövébe ültetett mindent, az önkormányzati emberke közölte, hogy hiába nem tartotta be a szomszéd az előírt ültetési távolságokat, ha én a kerítés készítéssel bármilyen növényében kárt teszek ( egyszerű növények és gazok, tényleg semmi extra növény ), akkor azok kárát meg kell térítenem. Ez is komoly lenne? Annak ellenére, hogyha a távolságot betartotta volna, akkor semmiben nem lenne kár téve?
Remélem tudtok egy-két hasznos tanáccsal, tippel szolgálni?

péterapó # 2006.07.29. 07:38

T.luxi32 !

Ptk.115.§ (2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.
(3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.

Tűzd ki a területet, építsd meg a kerítést,, rendezd le a terepet...

Üdv P.

Polgár légy, ne alattvaló!

luxi32 # 2006.07.28. 18:59

Kedves ObudaFan!
Köszönöm válaszod.Pontosítani szeretnék.Nem lakásról hanem a romák által épített telepről van szó.Ezek fából és kövekből tákolt épületek,melyek az én földterületemen vannak.Szeretném ezeket az épületeket elbontani,de nem tudok másik házat felejánlani.Egyáltalán ez kinek a dolga?Nem az önkormányzatnak kellene ezt megoldania? Kértem a testületet,de elutasították a kérvényem.Akkor mit tehetek?Megvettem Õket is a területtel együtt meg a problémáikkal együtt?

luxi32 # 2006.07.27. 20:05

Kedves ObudaFan!
Köszönöm válaszod.Pontosítani szeretnék.Nem lakásról hanem a romák által épített telepről van szó.Ezek fából és kövekből tákolt épületek,melyek az én földterületemen vannak.Szeretném ezeket az épületeket elbontani,de nem tudok másik házat felejánlani.Egyáltalán ez kinek a dolga?Nem az önkormányzatnak kellene ezt megoldania? Kértem a testületet,de elutasították a kérvényem.Akkor mit tehetek?Megvettem Õket is a területtel együtt meg a problémáikkal együtt?

ObudaFan # 2006.07.27. 19:21

A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti helyi bírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni

  • a kérelmezô adatait és rövid úton történô értesítésének módját,
  • az ingatlan pontos címét,
  • az ingatlan tulajdonosának adatait,
  • a lakás elfoglalása elôtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
  • a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
  • a kért intézkedést ,
  • annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmezô a kötelezett ingóságainak - a kötelezett költségére és veszélyére történô - elhelyezésérôl gondoskodik.

Ha a kérelem megfelel a fentieknek, a bíróság a kérelem beérkezését követô 5 munkanapon belül meghozza a végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek elôlegezését követô 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás idôpontjáról értesítse az illetékes rendôri szerv vezetôjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.
A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezônek és a végrehajtónak.
A végrehajtó rendôr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja ôt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.
Ha a lakásban a helyszíni eljárás idôpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzôkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.
A végrehajtó szükség esetén - a rendôrség közremûködésével - a 2 nap elteltével a helyszínen ellenôrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselôje is részt vesz.
Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévô ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmezô által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselôjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.
(Ebben az esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzôkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. )

luxi32 # 2006.07.27. 14:17

Kedves Hozzászolok!
Tanácsra lenne szükségem, kérem aki elolvassa történetem írja meg milyen jogi lehetőségeim vannak.Tehát:
Tavasszal vásároltam egy területet, ahol vállalkozóként kamionparkolót szeretnék üzemeltetni.A terület egy falu határában helyezkedik el,melyet egy magánembertől vettem meg.A probléma ott kezdődik,hogy ezen a földön cigánytelep volt már nagyon régóta,akik önhatalmúlag foglaltak területet és készítettek maguknak "házat",melyekben a mai napig ott maradt 3 család.Embertelen körülmények között tengődnek.Az önkormányzat évek óta hitegeti őket,de semmi nem történik az ügyben.Szeptembertől szeretném elindítani a vállalkozásomat ,folynak a munkálatok, a terület rendezése.Amikor megvettem a földet írásban fordultam a helyi testülethez,és kértem hogy probálják megoldani a helyzetet,de kérésem elutasították.A polgármester a négyszemközti beszélgetéseink során több mindent ígért ,ami nem teljesült.A parkoló megépítéséhez is ajánlottak fel segítséget-írásban-de ezeket sem tartották be.A kérdésem tehát hová forduljak,hogyan lehet a földemen jogtalanul élőket elküldeni?
A válaszokat előre is köszönöm!