Válás, vagyonmegosztás


Kovács_Béla_Sándor # 2009.08.05. 10:54

Ha a vásárlás a házassági életközösség ideje alatt történt, akkor az közös vagyon. Ha a szerzés korábban történt, akkor különvagyon, de a másik félnek megalapozottan kérheti, hogy a házasság alatt megfizetett kölcsönrészletek felét térítse meg neki.

_Wasp_ # 2009.08.05. 10:53

a hitel is közös volt, meg a törlesztés is - tehát közös tulajdon keletkezett, bár tekintettel a megvásárlás körülményeire, elképzelhető, hogy az arányok korántsem fele-fele lesznek


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Tico # 2009.08.05. 10:50

Tisztelt Wasp!

A lakást meg vásárlására hitelt vettünk fel. Ha jól emlékszem 190 000 Ft.-ot és a hitelszerződés az én nevemre szólt. Egyedüli tulajdonosa voltam mivel a munkáltatóm csak nekem kínálta fel megvételre.

_Wasp_ # 2009.08.05. 10:42

a szolgálati lakás feltehetően a külön vagyon része, de ha később közös pénzből lett megvásárolva, akkor ott közös vagyon keletkezik.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Tico # 2009.08.05. 10:39

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Annyit szeretnék megtudni, hogy 1992. augusztusban kapott szolgálati lakás elszámolható e külön vagyonként!

Ezt a lakást 1998.-ban megvásárolásra került.

Válaszokat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2009.08.05. 09:40

A hosszabb távú, ám lassabb megoldás pedig a vagyonközösség megszüntetése iránti per.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.08.05. 06:38

A jegyzőtől lehet birtokvédelmet kérni, de végleges eredmény aligha várható tőle.

nicoletta28 # 2009.08.04. 19:37

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Röviden leírom a problémánkat, remélem tudnak segítséget adni hogy merre induljunk el, ill. melyek a lehetőségeink.
Édesanyám pár napja nem első alkalommal elköltözött otthonról, mivel édesapám agresszív,(italos) viselkedése miatt nem volt más választása. A házba azóta apám be sem enged senkit,amihez ugy gondolnám semmi joga mivel a ház közös tulajdonuk fele fele arányban. Semmire nem hajlandó, sem válásra, vagy vagyonmegosztásra sem. Mit lehet ilyenkor tenni, hogy lehet mégis megosztani a közös vagyont hisz mindegyiküknek ugyanannyi joga van ott lakni, egyikük mégsem tud lévén édesanyám a gyengébb fél, nem nagyon tud szembeszállni, nincs hova mennie.
Mit lehet tenni? Ügyvédet fogadni nem tudunk.

Köszönettel

ObudaFan # 2009.08.04. 16:26

A távoltartás intézménye okt. 1-gyel jelentősen változik, már nem csak büntetőeljárás keretében lehet elrendelni majd.
Viszont a meghatalmazott ügyvéded jobban ismeri az ügyet, mint itt bárki fogja.

Reb08 # 2009.08.04. 10:50

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A kereset levélen, és azon belül a vagyon kimutatáson, az ügyvéd megfogadásán túl vagyok. Jelen pillanatban nem kaptunk még semmilyen értesítést, mert szünet van a bíróságokon. Az ügyvédem szabin van.
A keresetlevéllel együtt eljuttatva lett a bíróságra az ajánlatunk, hogy mely vagyontárgyakat kináljuk fel a közösből.
A távoltartás azért érdekelt volna, mert mint irtam, már van látlelet a lányom alkarján (20 éves), akkor értesítve lett a gyámügy is (mert 16 éves a másik), a pofon pedig egy újabb esemény volt. Azért ők vannak a központban, mert én dolgozom napközben. Fenyegetések hangoztak el, melynek egy része felvéve magnóra, de tudom személyiségi jogok miatt nem használhatók. Agresszivitás még abban mutatkozik meg, hogy rugdosta a lányaimat, lökdöste őket (110 kg körüli, rongálja az ablakot, kerékpárt, számítógépet stb.
A levelet pedig azért gondoltam, mert félünk, hogy szeptember 1-től, mikor megkezdődik az iskola, napközben nem lesz otthon senki, kipakol mindent a lakásból, továbbá talán nyugodtabbak lehetnénk.

Üdv.

Grád András # 2009.08.04. 10:22

Kedves Reb08!

Egy (de még 2) pofon miatt sem fognak távolságtartást elrendelni. Félreértések elkerülése végett egyetlen pofont sem tartok elfogadhatónak, és mélyen elítélem, de ezt a jogintézményt akkor sem erre használják, hanem jóval komolyabb veszélyek esetén.

A közös vagyonnak meg kérni kell a megosztását, ha erre peren kívül nincs valamiért lehetőség. Udvarias leveleknek itt nem sok haszna van. Ilyenkor fel kell állítani egy vagyonmérleget, és a keresetlevéllel beadni a bírósághoz, de ezt majd már jobb lenne ügyvéddel csináltatniuk. Üdv:


dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu

Reb08 # 2009.08.04. 07:54

Tisztelt Szakértők!

Tanácsot szeretnék kérni két esetben:

Válás (bírósági szünet miatt nem volt még tárgyalás), egy kiskorú és egy nagykorú gyermek, apa agresszív, a nagyobbik lány bántalmazása miatt van egy látlelet, és most meg van egy rendőrségi jegyzőkönyvvel történő feljelentés (pofon ütötte...).
Kérdésem: Távoltartást mikor, kinek lehet kérni? Amíg folyamatban ez utóbbi bírósági ügy (feljelentés) addig nem is lehet kérni?

Másik kérdésem: A közös vagyonból elzárt dolgokat pl szgk, a barátnőnél alszik minden nap, életvitelszerűen nincs nálunk. Mi a javaslat, lehet neki írni egy udvarias levelet (tőlem - neki, hogy legyen szives a közös vagyont nem rongálni (mert ezt teszi) és nem elzárni?
Érek vele valamit most vagy a későbbiek folyamán?

Előre is köszönöm a válaszokat.Ügyvédem szabin van.

Aki kérdez # 2009.08.04. 07:29

Kedves ÓbudaFan!

Köszönjük a válaszokat, ezek alapján igyekszik majd az úr tovább lépni.

Üdvözlettel:

Aki kérdez

monalisa1 # 2009.08.03. 15:55

Ha a házastársaknak esetlegesen hitel nyomja a vállát, akkor a válástól függetlenül a "hogyan tovább" dolgában ezt is rendezni kell - legfőbb a bankhoz elmenni.

_Wasp_ # 2009.08.03. 15:48

Az alábbi dolgokról kell megegyezni:

  • a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása
  • a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás,
  • a házastársi tartás,
  • a közös lakás használata,
  • a házastársi közös vagyon megosztása

nem kell viszont megegyezni az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése dolgában!

A bontóper pénzbe kerül. minden szakértő, minden tanú, minden illeték, ügyvédi díj egy olyan tétel lesz, amit valakinek ki kell fizetnie. Ha van ilyen: akkor a pervesztesnek. Ezt megkerülni nem lehet, megegyezni általában olcsóbb.

A megegyezést viszont kikényszeríteni nem lehet - csak kialkudni. Nem tudom milyen tanácsra számítasz, azon kívül, hogy keressetek meg egy ügyvédet?


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

ObudaFan # 2009.08.03. 15:41

1., Az első tárgyaláson a felek a bíróság előtt kijelentették, hogy közös megegyezéssel válnak. Ilyen esetben, ha végül mégsem sikerül megegyezniük a 2. tárgyalásig a vagyonmegosztásról, jól tudjuk, hogy akkor a bíróság hoz ítéletet, a bíróság dönt a vagyonmegosztásról? Ha így van, mi alapján teszi azt és utólag a bírósági döntés ellen lehet-e még fellebbezni?

Igen, akkor minimum az ingó vagyon megosztásáról a bíróság a jogszabályok alapján fog ítéletet hozni. Fellebebzésre van lehetőség.

2., Úgy tudjuk, ezesetben (mármint ha a bíróság dönt a vagyonmegosztásról) valami illetéket is kell fizetni. Ez milyen illeték lenne pontosan? Valami fix összeg, vagy a megosztandó vagyon mértéke után x százalékban számolódik?

6%, minimum 7000 Ft, max. 900.000 Ft. A már lerótt 12.000 Ft illeték ebbe beszámítható.

3., Ha a bíróság dönt a vagyonmegosztásról, kinek kell megfizetnie ezt az illetéket? A felperesnek, vagy, ha vagyon után százalékosan számolják, akkor közösen, felezve kell kifizetniük vagy arányosítják? Tehát ha a bíróság úgy dönt, hogy X%-a a vagyonnak marad a hölgynél, Y%-a lesz az úré, akkor mindenki a döntés alapján arányosítva fizeti az illeték ráeső részét?

A 12.000 megosztva, a többi a pernyertesség arányában főszabály szerint, illetve ha csak a közös tulajdon megszüntetéséről van szó, akkor az arra eső illeték megint megosztva.

4., Ha végül a bíróság dönt a vagyonmegosztásról az egyidőben történik a válás kimondásával? Vagyis addig nem lehet elválni, amíg a bíróság ki nem mondja az ítéletet a vagyonmegosztásról? Vagy pedig el tudják választani őket, a vagyonon meg birkóznak ameddig tudnak vagy míg a bíróság nem hoz róla ítéletet?

Egyben lesz az ítélet.

5., Február óta (miután még mindig nem sikerült elválni – az első tárgyaláson vannak túl), a felperes úr a hölgynek nem fizet semmilyen összeget gyerektartás címén (a 2 gyerek a hölggyel lakik). Előtte kapott a hölgy másfél évig átlag havi 80e Ft-ot, amiről papír persze nincs, mert kézbe ment, tehát bizonyítani a felperes a későbbiekben (már ha szükséges) nem tudja… Az úr két éve elköltözött a közös otthonból, a hölgy használ jelenleg mindent (házat, kocsit, stb.). Jól tudjuk, hogy a hölgy a válás után fél évre visszamenőleg kérheti a későbbiekben megállapított gyerektartást?

Már most kellene kérni a gyermektartást, mert az ilyen irányú kérelem előterjesztésétől 6 hónapra vissza lehet érvényesíteni. És hogy ne csak utólag érkezzen meg, célszerű ideiglenes intézkedést kérni. (Már ha a hölgy képviseletében írsz.)

6., Miután az úr 2 éve költözött el a közös házból, ahogy az előzőekben is írtam, a hölgy használja a közös vagyont (mindent). Ő nem fizetett utána soha lakáshasználati díjat egy fillért sem. Jól tudjuk, hogy ez pedig jár abban az esetben, ha csak az egyik fél használja válásig a közös vagyont? A lakáshasználati díjat is lehet utólag visszamenőlegesen kérni? És ha igen, mennyi időre visszamenőleg?

Ha van közös kiskorú gyermek, és ő az ingatlanban bent lakik, akkor többlethasználati díjat nem lehet követelni.

monalisa1 # 2009.08.03. 15:24

Tudnék mit válaszolni, de inkább nem teszem...
Csupán annyit, hogy "a" válás kérdésében hozzászólóként nem én vagyok a laikus hanem te ill ők - és segítőleg tanácsként: tessék ügyvédhez fordulni.

További minden jót.

Aki kérdez # 2009.08.03. 15:18

Kedves Fórumozók!

Segítséget kérni jöttem, ezért kérem a további hozzászólókat, hogy a minek kellett azt mondani... típusú hozzászólásokat mellőzzék, mert ez számunkra se nem segítség és se nem jogi tanács.
Egyébként pedig azért mondták, mert így gondolták, szóban meg is állapodtak még a válás előtt. A szóbeli megállapodás természetesen tudjuk, hogy semmire nem kötelez, ám az úr azt hitte, hihet a hölgynek és ezt fektetik majd írásba ám a hölgy ám a hölgy időközben "meggondolta" magát az úr rovására. Így jelen kérdés arra vonatkozik, hogy mi történik akkor, hogyha a hölgy olyan új megállapodást (valójában hivatalosan első megállapodást)szeretne kötni, amit az úr már esetleg majd nem tart méltányosnak és így végül mégsem jön létre a közös megegyezés, amit kijelentettek a bíróságon.
Változatlanul hálásan és köszönettel várnánk a nem laikusok hozzászólását és segítségét kifejezetten a témával kapcsolatban, nem pedig a magánjellegű dolgokat firtatva és nem olyan általánosságokat írva, mint a „Vagyis válni akár gyorsan el lehet (…) vagy következik majd a sárdobálás időszaka…”. Az úr ezt tudja, és épp ezt szeretné elkerülni a lehető legfelkészültebb módon.
Az „Ettől függetlenül javaslom a válással kapcsolatos topicok elolvasását, mert mások esetéből és a válaszokból sokat lehet tanulni, hasznosítani”-típusú mondatok sem segítenek túl sokat, nyilván az úr is végigböngészett már jópár ilyen oldalt, de tudjuk, hogy nincs két egyforma válás és azért írtam a nevében a fórumra, mert ezekre a kérdésekre az ő vonatkozásában választ még sehol nem találtunk.
Aki ezt megteszi, hogy így ad tanácsot, annak előre is köszönöm a segítséget, a többiek, kérem, inkább kíméljenek.

Továbbra is köszönettel

Aki kérdez

monalisa1 # 2009.08.03. 14:56

Miért mondták azt, hogy "közös megegyezéses válás" amikor szinte semmiben sem tudtak megegyezni!...

Ha a válóper során a közös vagyon dolgában megállapodás születik akkor a jelen per 12.000 Ft illetékében benne van a vagyonmegosztás is, ellenkező esetben KÜLÖN pert kell majd inditani és ott osztozkodni...

Ezen peres eljárás pertárgy-értéke 6% és/vagy maximum 900.000 Ft, melyet a pert kezdeményező felperesnek kell befizetnie. (Azt hogy az eljárás végén a bíróság miként is dönt a befizetett összegről a pernyertességtől függ.)

Tehát ha nincs közös megegyezéses válás akkor un. tényfeltárásos lesz a válás, ilyenkor a bíróság vizsgálja a váláshoz vezető okot stb. (Míg az előbbi 1-2 tárgyalást igényel addig az utóbbi akár 4-5 tárgyalás is lehet.)

Vagyis válni akár gyorsan el lehet (...) vagy következik majd a sárdobálás időszaka...

DE a bíróság a házasságot addig semmiképp nem bontja fel míg a gyermekelhelyezés-, a t.díj- és a láthatás/kapcsolattartás dolga nincs rendezve.

Azáltal hogy a férj önként kiköltözött a közös lakásból túlhasználati díjra nem tarthat igényt.

Célszerű lenne ha a hölgy ügyvédet fogadna.

Ettől függetlenül javaslom a válással kapcsolatos topicok elolvasását, mert mások esetéből és a válaszokból sokat lehet tanulni, hasznosítani.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Aki kérdez # 2009.08.03. 13:10

Tisztelt Fórumozók!

Egy ismerősöm válásával kapcsolatban szeretném feltenni az alábbi kérdéseket.
Válaszai(to)kat előre is köszönöm.

1., Az első tárgyaláson a felek a bíróság előtt kijelentették, hogy közös megegyezéssel válnak. Ilyen esetben, ha végül mégsem sikerül megegyezniük a 2. tárgyalásig a vagyonmegosztásról, jól tudjuk, hogy akkor a bíróság hoz ítéletet, a bíróság dönt a vagyonmegosztásról? Ha így van, mi alapján teszi azt és utólag a bírósági döntés ellen lehet-e még fellebbezni?
2., Úgy tudjuk, ezesetben (mármint ha a bíróság dönt a vagyonmegosztásról) valami illetéket is kell fizetni. Ez milyen illeték lenne pontosan? Valami fix összeg, vagy a megosztandó vagyon mértéke után x százalékban számolódik?
3., Ha a bíróság dönt a vagyonmegosztásról, kinek kell megfizetnie ezt az illetéket? A felperesnek, vagy, ha vagyon után százalékosan számolják, akkor közösen, felezve kell kifizetniük vagy arányosítják? Tehát ha a bíróság úgy dönt, hogy X%-a a vagyonnak marad a hölgynél, Y%-a lesz az úré, akkor mindenki a döntés alapján arányosítva fizeti az illeték ráeső részét?
4., Ha végül a bíróság dönt a vagyonmegosztásról az egyidőben történik a válás kimondásával? Vagyis addig nem lehet elválni, amíg a bíróság ki nem mondja az ítéletet a vagyonmegosztásról? Vagy pedig el tudják választani őket, a vagyonon meg birkóznak ameddig tudnak vagy míg a bíróság nem hoz róla ítéletet?
5., Február óta (miután még mindig nem sikerült elválni - az első tárgyaláson vannak túl), a felperes úr a hölgynek nem fizet semmilyen összeget gyerektartás címén (a 2 gyerek a hölggyel lakik). Előtte kapott a hölgy másfél évig átlag havi 80e Ft-ot, amiről papír persze nincs, mert kézbe ment, tehát bizonyítani a felperes a későbbiekben (már ha szükséges) nem tudja... Az úr két éve elköltözött a közös otthonból, a hölgy használ jelenleg mindent (házat, kocsit, stb.). Jól tudjuk, hogy a hölgy a válás után fél évre visszamenőleg kérheti a későbbiekben megállapított gyerektartást?
6., Miután az úr 2 éve költözött el a közös házból, ahogy az előzőekben is írtam, a hölgy használja a közös vagyont (mindent). Ő nem fizetett utána soha lakáshasználati díjat egy fillért sem. Jól tudjuk, hogy ez pedig jár abban az esetben, ha csak az egyik fél használja válásig a közös vagyont? A lakáshasználati díjat is lehet utólag visszamenőlegesen kérni? És ha igen, mennyi időre visszamenőleg?

Köszönettel

Aki kérdez

Fazek007 # 2009.08.01. 18:37

Tisztelt ObudaFan és Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm az eddigi tanácsaitokat! Legalább okosodtam ez ügyben is!:)

Tisztelettel: Fazek007

Kovács_Béla_Sándor # 2009.08.01. 10:23

2+.: A közös tulajdon megszüntetésének nem kizárólagos módja az árverezés. Kérheted azt is, hogy magadhoz válthasd a feleséged részét.

ObudaFan # 2009.08.01. 09:20
  1. Hogy kinek hány vendége volt a lakodalomban, annak semmi köze a közös vagyon - külön vagyon viszonyhoz. Az egyetlen probléma a hitel rendezése marad.
  2. Közös tulajdon megszüntetése esetén a 70%-50%-ra leszállítás az árverés során nem jöhet szóba.
  3. Egymás között közösen, de a bank attól fog követelni, akivel szerződött, illetve a másiktól esetleg a közös vagyon erejéig.
Fazek007 # 2009.07.31. 17:09

Tisztelt Fórumozók!

Nem tudtam végigolvasni az összes hozzászólást, így elnézést ha netán már szerepelne hasonló kérdés!

A problémám a következő: A feleségem most bejelentette, hogy válni akar tőlem, indokként azért mert csak, mert már nem szeret engem és pont. Egy éve eljátszotta velem ezt, és állítólag akkor ügyvédhez is elment. Most eléggé komolynak látszanak a szándékai ( azért mert megfogtam a lábát az ő akarata és kérése ellenére és ezzel pontot tettem az i-re) Mindegy nem ez a lényeg.

1. Kérdés: Feleségem azt mondta nekem korábban, hogy az ügyvédje szerint mivel a lakodalmunkban neki több vendége volt a családja részéről így neki több pénz jut az ingatlan árából, azért mert az ő vendégei több pénzt hoztak ajándékba. /holott volt olyan ismerősük akitől kínai ágyneműhuzatot kaptunk, stb...nem pedig pénzt/ Azt is mondta, hogy amúgy is a lakodalom költségeinek feleségem szüleire eső részét a szülei fizették ki a feleségem által örökölt elhunyt nagyszülői pénzből, amit a feleségem örökölt.
Éppen ezért álláspontjuk (feleségem és ügyvédje) szerint nekem a házasságunkat követően megvett 1/2-1/2-ed tulajdonban álló házunk árából /ami ugye hitellel terhelt/ kevesebb pénz jut, és még a gyerekem részét is le kell vonni a ház árából!!!!!
A házat 3.000.000,-Ft-ért vettük 2001-ben felét hitelre. A hitelből 1 év van még hátra. A ház jelenlegi piaci értéke kb:7-8.000.000,-Ft. Ez valóban így van??? Akkor én mondjuk nem az eladási ár felét kapom készhez????? Létezik ilyen???

Másik kérdésem a következő:
2. Feleségem elképzelése szerint az ingatlanba akar maradni válásunk után a közös 6 éves fiunkkal, de egy hete már a szülei házába jár aludni a fiammal együtt. Korábban elmondta hogy az ügyvédje azt mondta költözzön külön és akkor még - a pontos megnevezésre nem emlékszek - további pénzt húz ki a zsebemből, és a különélésünket is így tudja bizonyítani. Továbbá kijelentette, hogy a házat nem adjuk el és ő ki fog fizetni /a rám eső részt a ház árából az 1. pontban leíttak alapján/ és törüljem szememet, mert ha ellenkezni merek vele akkor a fiamat is csak 2 hetente láthatom!!!
Na most a lényeg, ha jól tudom és nincs közös megegyezés a közös ingatlanra vonatkozóan - mert én nem szándékozom neki eladni az én tulajdoni részem - akkor ugye bírósági vagyonmegosztás lesz. A mai válságos világban halovány remény sincs arra, hogy bárki is megvegye a házunkat reális áron vagy akár bármilyen elfogadható értéken. A házat ezért elárverezik a bíróságon kerezstül olcsón, ha nem sikerül - olvasatom szerint - másodjára az ár 70%-áért, majd 50%-áért. A léyneg hogy áron alúl. A megkapott pénzből kifizetjük a fennálló hitelt és a maradékot fele-fele arányban elosztjuk!??? Ez valóban így megy ha nem tuunk megegyezni??? Na meg hozzájön a 6% perköltségi díj stb., ügyvédi díjak, stb...tehát közelítünk a nulla felé.

Van még egy 3. kérdésem:
Van egy hitellel terhelt közös autónk is ami az én nevemen van. Az autót mióta elment itthonról a feleségem az anyjáékhoz azt csak ő használja, én biciklivel járok dolgozni. Az autót 3.000.000,-ért vettük 4 éve, és a hitelből 2 év van még hátra, a tegnapi infóm szerint 1.580.000,-Ft hitel van most rajta az árfolyamváltozás stb-k miatt. Az autó ára olyan 1 millió max 1,2 millió lehet piaci áron. Nekem kell még azt is a vállás miatt kifizetnem vagy azt közösen fizetjük ki????

Esetleg akinek valami jó tanácsa van azt is szívesen veszem!

Bocsánat az össze-visszaságért, de most nem éppen a legnyugodtabb hangulatomban vagyok....szerintem érthetően.

Köszönöm a segítséget!

Tisztelettel: Fazek007

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.31. 11:10

Azért bontópert biztosan nem fog lefolytatni a bíróság úgy, hogy egyik fél sem jelenik meg személyesen.

Megjegyzem, hogy a magyar bíróság eljárhat-e a perben egyáltalán, az nem azon múlik, hogy hol kötötték a házasságot.