ObudaFan
2017.09.05. 06:42
Persze, ha van rajta mit behajtani, esetleg egy hosszas perben. Hát ezt jobb megelőzni és idejében rendezni a dolgokat.
osztatlan közös tulajdon
drbjozsef
#
2017.09.05. 07:13
Mondjuk elég szűkek a lehetőségek a jóhiszeműségre egy közös tulajdonnál, hiszen a másik félnek elővásárlási joga van, tehát az elidegenítési szándékról tudomást szerez, így jelezni tudja a vevőjelöltnek, hogy jóhiszeműen nem szerezheti innentől meg, mert a tulajdonjoggal kapcsolatban fennforgás van.
Ricsi7
#
2017.09.05. 09:33
Tiszteletem!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy nemrégiben vásároltam egy teremgarázs beállót ami osztatlan közös ként van nyilvántartva.
Most a Kúria visszaadta, hogy nem kerestük fel a tulajdonosokat az elővásárlási jogukról. (kb 300-an vannak bejegyezve).
A szerződésbe beleírtuk, hogy ettől tekintsenek el, mivel túl sok a bejegyzett tulajdonos.
Mit tudok tenni ilyenkor? Egy barátom azt javasolta, hogy semmisísük meg a szerződés és egy olyan vásárolja meg akinek már van itt tulajdonrésze (Pl.: a feleségem) így már minden rendben lesz a szerződéssel.
Köszönöm válaszukat!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.05. 09:43
Ez ilyen. :) Pedig elsőre milyen ötletnek tűnt a teremgarázst nem közös helyiségnek, hanem önálló albetétnek tekinteni. Üdvözlöm az alapító okiratot szerkesztő kollégát!
De ha az a kérdés, akkor ha elővásárlásra jogosult vásárol, akkor a vele egy soron jogosultakat valóban nem kell megkínálni. De a konkrét esetben nem elég a társasházban tulajdonostársnak lenni - a garázsban kell!
Ricsi7
#
2017.09.05. 09:47
köszönöm, erről, hogy ezt már igy kell arról van valami hivatalos írás is? közlöny? mivel eddig ez tudtommal nem volt probléma
drbjozsef
#
2017.09.05. 10:31
A garázs osztatlan közösként van nyilvántartva. Tehát a társasház tagja tulajdonos benne, nem?
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.05. 10:52
Nem. A garázs külön tulajdonban álló helyiség, saját x/A/x helyrajzi számmal - csak sokak közös tulajdonában áll. Ahogyan egy lakás is gyakran többeké.
MajorDomus
#
2017.09.05. 20:08
Üdvözlöm az alapító okiratot szerkesztő kollégát!
Itt van az eb elhantolva!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.06. 06:13
(Azt azért tegyük hozzá - mert némileg menti -, hogy az ilyen "okos" megoldások többnyire kifejezett kérésre készülnek.)
AniMilka
#
2017.09.06. 16:30
Tiszelt Fórumozók,
Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben.
7 lakásos társasházunkban - mely osztatlan közös tulajdonban van - az egyik lakó szeretné megvenni a ház tetejét (lapos tetős a ház). A ház tetejére szeretne még egy szintet felhúzni (egy lakást és egy teraszt építeni). A házban neki 2 lakása is van, tehát rendelkezik 2/9 tulajdonnal. A lakóknak kompenzálásként fizetne 3 millió forintot és vállalja, hogy kívülről leszigeteli a házat.
A ház 3 szintes, szintenként 3 lakásos, a mi lakásunk a legfelső szinten van. A lakónak aki szeretné megvenni a tetőt, az egyik lakása szintén a 3. emeleten van.
A ház 9 lakója közül egy elérhetetlen kb amióta a ház megépült, emiatt nem sikerül még társasházzá alakulnunk.
Úgy tűnik az összes lakó elfogadja az ajánlatot, kivéve minket (és az elérhetetlen lakót). Amiért nemet mondtunk annak több oka is van : anno azért választottuk ezt a lakást, mert legfelső szint, nem zavar a felső lakó. Ráépítés esetén szinte kivétel nélkül sérülnek a felső lakások. Ráadásul, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a födém úgy épült hogy elbírjon még egy szintet (a ház kb 30 éves). Most a lakó természetesen fenyegetődzik, hogy úgyis elintézi, a mi hozzájárulásunk nélkül, közjegyzővel, ügyvéddel, stb. Tudom hogy ezzel a döntéssel nem leszünk népszerűek a házban, de azt is hogy a beépítés az alsó szinteken lakók életminőségét nem fogja befolyásolni, csak a felső szinten lakókét ( a 3. szinten lakó 3. tulajdonos elfogadja az ajánlatot). Mit tehetünk ? Valóban kikényszerítheti az eladást ? Köszönöm szépen !
nonolet
#
2017.09.06. 16:49
NEM kényszerítheti ki... ehhez EGYHANGÚ döntés kell és kész.
Bővebben olvasd el ezt.
MajorDomus
#
2017.09.06. 20:47
Egy vicc.......(a felvetés)
Új Alapitó Okirat stb.
AniMilka
#
2017.09.06. 21:00
Koszonom a valaszokat, azonban a becsatolt cikk tarsashazakra vonatkozik. A mi hazunk nem alakult tarsashazza ( az egyik lakas tulajdonosa elerhetetlen), tehat a haz osztatlan kozos tulajdon. Ugy gondolom ezesetben meg inkabb kotelezo az osszes lako hozzajarulasa. Pl. a hazban csak ugy lehet lakast eladni, ha elobb az osszes tulajdonost ertesitik, es azok kozul senki nem el az elovasarlasi jogaval. Szoval mi a helyzet osztatlan kozos tulajdon eseteben ?
MajorDomus
#
2017.09.06. 21:05
6 lakás felett csak társasházként működhettek!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.06. 21:22
Ez tévedés.
drbjozsef
#
2017.09.07. 08:34
AniMilka,
Te kezdted így : „7 lakásos társasházunkban...”
Mi alapján működtök? Semmilyen alapító okirat nincs? Valami használati megosztási szerződés?
Egyébként itt egy részben témába vágó cikk, de ez is társasházról szól :
ObudaFan
#
2017.09.07. 11:37
„6 lakás felett csak társasházként működhettek!
”
Jogilag 6 lakás felett is működhet egy ingatlan osztatlan közös tulajdonként. Nem célszerű, de jogi akadálya nincs. A 6 lakásos szabály arra vonatkozik, hogy ha társasházként van bejegyezve az ingatlan, akkor a Thtv. szervezeti szabályai szerint is kell, hogy működjön. De ha nem társasházként van bejegyezve, akkor értelemszerűen nem a Thtv. szerint fog működni.
Csabi80
#
2017.09.12. 20:42
Üdvöletem!
Az alábbi kérdésre keresném a választ. Adott egy 4 lakásos társasház 250/1000 tulajdonrésszel. Van egy 5 méter széles 15,3 méter hosszú közös területünk ahová az egyik lakó évekkel ezelőtt ültetett egy fűzfát és egy diófát. Mára a két fa elfoglalja a teljes közös területet, és átlóg a szomszédba is.
Három lakó megszavazta, hogy vágjuk ki a negyedik értelemszerűen nem.
Kérdésem az, hogy kivághatjuk e a fát vagy teljes egyetértés kell?
Erre a közös területre szeretnénk egy kerti szerszámtárolót építeni, amit a negyedik lakó szintén nem enged. Kérdésem itt is az lenne, hogy kell e a teljes egyetértés, vagy elég a többség?
Előre is köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.13. 04:50
1:1
drbjozsef
#
2017.09.13. 05:36
Az 1:1 az hogy?
Mert VAGY elég a többség, és akkor kivághatják a fát ÉS építhetnek kamrát is, VAGY nem elég a sima többség, és akkor sem a fát nem vághatják ki, sem kamrát nem építhetnek.
De melyik?
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.09.13. 08:21
A kivágáshoz elég a többségi határozat, de az építkezéshez - lévén a rendes gazdálkodás körén kívül eső kiadás - az összes tulajdonostárs egyetértése kell. (Tulajdonképpen az alapító okiratot is módosítani kell - már ha valóban társasház.)
drbjozsef
#
2017.09.13. 09:16
rendes gazdálkodás körén kívül eső kiadás : a negyedik lakónak gondolom nulla kiadás, mert kifizeti a másik három. Ilyenkor is beleszólhat? Neki nincs kiadás.
nonolet
#
2017.09.13. 09:19
KÖZÖS!!!!
drbjozsef
#
2017.09.13. 10:11
KIADÁS!!!!
nonolet
#
2017.09.13. 12:37
A döntés közös...
