Vételi jog


guba # 2011.02.20. 19:21

Arra, amit írtam: 7.pontban foglalt feltétel ellenkezik azzal a jogszabályi kikötéssel, hogy a vételárnak előre meghatározottnak kell lenni. Ebben az esetben ugyanis nincsen mód arra, hogy azt a felek bármelyike később újra vitássá tegye. Te a vevővel állsz vitában, aki a jogutódja a vételi jog korábbi jogosultjának.

zoli 10 # 2011.02.21. 19:56

Lenne egy kérdésem Tőled is.
Az opciós szerződésben szereplő jogosult (Hitelező)
amennyiben él a vevőkijelölés jogával, ahol a vevőkijelölést tartalmazó szerződésbe beleírja konkrétan az opciós szerződésben meghatározott vételárat (2.pont 46.200.000Ft)volt.
Az új vevő élhet-e az eredeti opciós megállapodásba foglalt joggal, nevezetesen "7.pont eladó költségére a vevő által kijejelölt értékbecslő felbecsüli az ingatlant, és ezt fogadják el véteárként" ez már csak 28.700.000Ft
Szerintem az új vevő, ha csak vevő kijelölése volt, és nem volt engedményezése a hitelszerződésnek, akkor nem jogosult a 7.pont alapján új vételárat kvázi saját értékbeclőjével"meghatározni".
Üdv: Hori

Kacsa1111 # 2011.02.21. 21:21

Kedves guba,

a vételár előre meghatározottságának hiányára kár apellálni...már az is elég, ha csak annyit írnak, hogy majd a vételi jog gyakorlásakor megbíznak egy szakértőt, aki megállapítja a vételárat.

a körülmények lényeges megváltozására sem nagyon érdemes hivatkozni, mivel azt, hogy ez röpke 7 hónap alatt történt, nagyon nehéz lesz elhitetni.

Kedves zoli10,

mire alapítod azon véleményedet, hogy a vételi jog gyakorlására kijelölt jogi személy nem élhet a szerződés 7. pontjában lévő jogosultsággal?
mert eddig csak annyi volt az érved etekintetben, hogy "szerintem"...

az uzsorás és a jóerkölcsbe ütközés nem tűnik nagyon erős lábon állónak...feltűnő értékaránytalansággal lett volna érdemes próbálkozni talán a leginkább, de annak a határideje már letelt.

fogd be az orrod, mert szarban vagy.


Kacsa11

Dr.Attika # 2011.02.21. 22:44

Kedves Kacsa!
Ez nem igaz. A vételárat az opciós szerződésben kell meghatározni.

Ptk.375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 07:58

Kedves Dr.Attika,

Ez nem igaz. A vételárat az opciós szerződésben kell meghatározni.

itt most nem értem, hogy mi ellen keltél ki...én nem mondtam azt, hogy nem az opciós szerződésben kell meghatározni...én azt mondtam, hogy nemcsak az összegszerű megjelölés lehetséges.

ha jól értem, akkor szerinted a Ptk. 375. szakaszában foglalt, a vételár megjelölésére vonatkozó követelményének nem felel meg az, ha a vételár összegszerű megjelölése helyett azt kötöm ki, hogy a vételi jog gyakorlásakor szakértő fogja megjelölni a vételárat (az értékbecslés mechanizmusát nyilván megfelelő részletességgel szabályozva)...jól értem?

ha neked van igazad, akkor nagyon sok érvénytelen biztosítéki vételi jogra vonatokzó megállapodás jött létre az elmúlt 10 évben.:)


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 08:40

De igen, csak a konkrét összegszerű megállapodás az érvényes.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 08:41

ha neked van igazad, akkor nagyon sok érvénytelen biztosítéki vételi jogra vonatokzó megállapodás jött létre az elmúlt 10 évben.

Az is igaz. Ez egyik tünete a "nemzetközi irodák" jogrontó hatásának.

Dr.Attika # 2011.02.22. 09:13

Kedves Kacsa!
Nem bizony. Van is erről LB kollégiumi vélemény.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 09:34

Kedves Dr.Attika és kbs,

http://www.itelotabla.hu/…K_2009_1.pdf

szerintem olvasgassatok a témában előbb srácok...:)
29. oldal lap alját ajánlom különösen figyelmetekbe.

ha ez még nem lenne elég meggyőző a számotokra, akkor a témában történő további elmélyülést bírom ajánlani: olvassatok BH-kat, EBH-kat, BDT-ket, stb...

Kedves kbs,

értem én, hogy utálod őket, de azért ez a szakmaiságodat nem árnyékolja be...
tőled azért többet vártam.


Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 09:34

nem = ne


Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 09:35

Kedves Dr.Attika,

behivatkoznád a kollégiumi véleményt?


Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 09:36

Kedves Dr.Attika,

behivatkoznád a kollégiumi véleményt?


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 09:37

Jaj, ne játszd már a nagymenőt! Kurvára nem áll jól neked, aki a magyar magánjogot csak a szakvizsga alkalmából tanultad meg úgy ahogy. És azóta sikeresen el is felejtetetted,

Kacsa1111 # 2011.02.22. 09:48

Kedves kbs,

:)))
hagyjuk ezt.
ha igazad van, akkor nyilván alá is tudod támasztani valamivel...
lássuk!
:)))


Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 09:53

http://www.gfmt.hu/…talansag.php?…

a cikk 2. pontját ajánlom figyelmedbe, ha az előző linken talált anyag sem volt elég meggyőző.
itt különösen azt, amit a biztosítéki vételi jogra vonatkozóan ír (most azon túl, hogy Gárdos - minden zálogjogok édesanyja - szívből rühelli, és ha tehetné - most majd attól tartok teheti is - tüzes karddal írtané a fiduciárius biztosítékokat).


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 09:55

MAgad adtad hozzá az érvet:
"A tapasztalatok szerint minden iránymutató döntés gondolatmenete abból indul ki,
miszerint „a vételi jognak biztosítéki célra történő kikötése önmagában nem
érvénytelen” majd azzal fejeződik be, hogy az adott szerződés színlelt és semmis, azt a
leplezett jelzálogszerződés szerint kell megítélni. Ugyanakkor a számítógépes
nyilvántartásban elvétve sem található olyan határozat, mely a biztosítéki célú vételi
jog alapítását úgy találta érvényesnek, hogy a jogvitát az arra irányadó szabályok
szerint bírálta el.
”"

Értékelem azt a nagyfokú előzékenységet, amellyel helybe jöttél a lófaszért.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 09:55

egyebekben meg köszönöm a jogi tudásommal kapcsolatos megjegyzésedet...
csak azt nem tudom, hogy ha az enyémről ilyen negatívan nyilatkozol, akkor mit tartasz a sajátodról...:)))


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 09:57

A színlegességhez kapcsolódó jogi megoldást választó határozatok általában azért
nyilvánítják a vételi jog engedéséről szóló ügyleti feltételt színleltnek, mert
az a
zálogtárgynak a kielégítési jog megnyílta előtti megszerzésének tilalmába (Ptk. 255. §
(2) bekezdése), vagy a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételárral való elszámolás
kötelezettségébe (Ptk. 258. § (3) bekezdése) ütközik, vagy pedig annak vételárra
vonatkozó kikötését találják hibásnak vagy hiányzónak.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 09:59

Mindebből okszerűen az
következik, hogy a jogalkotó kizárólag a vételár feltüntetése elmulasztásának tényét
kívánta azzal szankcionálni, hogy az ilyen jogügylettől a létrejövetel elismerését
megtagadta.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 10:00

Kedves kbs,

nem ártott volna kicsit értelmezni is az olvasottakat, mielőtt írsz...:)))

olvasd csak tovább azt, amit beidéztél...:)))


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 10:04

De látom azt is, miért hivatkoztál erre a dolgozatra. Csak hát a Szegedi Ítélőtábla egyetlen ítélete szemben a töretlen és következetes gyakorlattal inkább szabályt erősítő kivétel, mint tendencia.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 10:04

na, mostanra már talán számodra is kiderült - feltéve, hogy legalább átlagos sebességgel olvasol és nem vagy funkcionális alafabéta -, hogy a lófasz rossz oldalára álltál...:)))


Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 10:06

Kedves kbs,

nagyon makacs vagy...:)
válaszd ketté a biztosítéki vételi jogot és azt a vételi jogot, amelyet ismersz!...két külön jogintézmény, külön bírói gyakorlattal (annak ellenére, hogy a jogszabályi alapon osztoznak).


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 10:07

Ugyan már.
Háromszor írja le a dolgozat különbözőképpen megfogalmazva, hogy egyrészt a bírósági gyakorlat úgy általában érvénytelennek találja a biztosítéki célú opciós szerződéseket; másrészt, hogy vételár megjelölésének hiánya vagy nem megfelelő módja még - az egyébként a bírósági gyakorlatot helytelenítő - szerző szerint is érvénytelenségi ok.
Mit lehet ezen másképp olvasni?

Kacsa1111 # 2011.02.22. 10:15

Kedves kbs,

az ne kerülje el a figyelmedet, hogy a szerző a bírói gyakorlat fejlődését írja le...

jelenleg a „bírósági gyakorlat úgy általában” NEM találja érvénytelennek a biztosítéki célú opciós szerződéseket.

a bírói gyakorlat még kimunkált vagy ezer követelményt - jórészt a zálogjogban alkalmazott szabályok és elvek adaptálásával - aminek a biztosítéki célú opciós szerződésnek meg kell felenie. ezeket BH-kban stb. találod meg.
már pusztán ezen követelmények léte arra enged következtetni, hogy a biztosítéki célú vételi jog nem érvénytelen ab ovo...bár könnyen azzá válhat (most arról ne kezdjünk vitába, hogy ez jó vagy rossz - gondolom sejted az álláspontomat:) ).


Kacsa11