Vételi jog

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

Kacsa1111 # 2011.02.22. 10:20

érdemes gárdos cikkét elolvasni.
a honlapjukon még rengeteg a témában írt cikk van - és bár mind a fiduciárius biztosítékok ellen buzdít - ha végigverekeded magad rajtuk, akkor lesz egy (egyoldalú) képed a biztosítéki vételi jogról, biztosítéki engedményezésről, biztosítéki tulajdonátruházásról stb....önálló zálogjogról nem fogsz képet kapni gárdostól, mert bár fiduciárius biztosítéknak tartja, láthatóan maga sem érti, hogy miként müxik és mire való:))) (bár a legutóbi cikkeiben mintha már derengene neki valami):)

Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 10:22

a bírói gyakorlat egyébként nagyjából úgy alakult a biztosítéki célú vételi jogot illetően, hogy a 90es évek elején csont nélkül engedték, majd amikor pár éven belül észrevették, hogy ez így rendkívül hátrányos az adósra nézve (pl. lex commissoria miatt), akkor meg tiltották.

a két véglet között az utóbbi években kezdett végre valami épelméjű egyensúlyi helyzet beállni.

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 10:34

„önálló zálogjogról nem fogsz képet kapni gárdostól, mert bár fiduciárius biztosítéknak tartja, láthatóan maga sem érti, hogy miként müxik és mire való:)))3”

Hát azt magyar ember nem is fogja soha megérteni. Én mér azt sem értem, mit keres a Ptk.-ánkban.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 10:43

Kedves kbs,

nagyon jó helyen van az ott...biztosítéki jogunk jelen állapotában önálló zálogjog nélkül igen nehéz lenne bizonyos követeléseket biztosítani.
gárdos egy nem is olyan régi cikkében - ott merült fel bennem először, hogy talán mégsem teljesen fogalmatlan a témában - felveti, hogy be kéne vezetni a biztosítéki ügynök intézményét - összhangban a vagyonkezelő szabályozásával, amit szintén be kéne vezetni - és akkor nem lenne szükség önálló zálogjogra a szindikált hitelezéshez.
az már más kérdés, hogy a szerződéses pozíció átruházása is kellene akkor már...:)

másfelől meg a jelzáloghitelintézetekről szóló törvény is rávilágít egy más fajta (az eredeti szándék szerinti) funkciójára.
erre az gárdos érve, hogy olyannyira szűkkörben ragadt a jelzáloghitelezés, hogy csak emiatt nem kell fenntartani...
ezt viszont vitatnám.

szóval az önálló zálogjog egy jó és hasznos dolog, csak kontinentális logikával nehéz befogadni.:)

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 10:59

Bizonyára az iszlám bankok kölcsönzési megoldásai is jók és hasznosa; a Himalájában pedig állítólag élnek többférjűséget követő népek.

Na mindegy, erről soha nem fogsz meggyőzni. Ahogy elnézem, nem vagyok vele egyedül.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 11:11

Kedves kbs,

csak megjegyzem: az iszlám bankok kölcsönzési elvei jobban közelítenek a te elképzeléseidhez, mint az enyémhez.:)

„erről soha nem fogsz meggyőzni”

miről? arról, hogy a biztosítéki célú vételi jog érvényes, és akkor is az, ha nem összegszerűen állapítom meg a vételárat, csak leszabályozom a vételár meghatározásának mechanizmusát? vagy arról, hogy az önálló zálogjog egy jelen állás szerint nélkülözhetetlen jogintézmény?
esetleg mindkettő?:)

Kacsa11

Dr.Attika # 2011.02.22. 11:25

Kacsa! Nem hivatkozom be. Megtalálod azt ha nagyon keresed. Én már nyeretem vele pert. És hidd el, akkor nagyon körbejártam a témát.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kacsa1111 # 2011.02.22. 12:05

Kedves Dr.Attika,

nem kezdek olyan keresésébe, ami csak a fejedben létezik...:)

„Én már nyeretem vele pert. És hidd el, akkor nagyon körbejártam a témát.”

ha ez igaz, akkor attól a bírótól is elvenném a diplomáját...:)

„akkor nagyon körbejártam a témát.”

ezt inkább nem kommentálnám.

olvasd el a lentebbieket: hátha fény gyúl a sötét éjszakában.:)

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 13:28

„esetleg mindkettő?:)”

Egészen pontosan: egyikről sem.

Kacsa1111 # 2011.02.22. 13:40

Kedves kbs,

az szomorú...

Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 13:40

Kedves kbs,

az szomorú...

Kacsa11

Kacsa1111 # 2011.02.22. 13:41

Kedves kbs,

az szomorú...

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 18:39

Na de ennyire?

Kacsa1111 # 2011.02.22. 18:45

blogmotor vicceskedik?:)

Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.22. 18:50

A blogmotor monnyon le!

zoli 10 # 2011.02.23. 01:31

Arra alpozom, hogy a "Opciós megállapodásból eredő vételi jog gyakorlásának kijelölésére" okiratban az eredeti jogosult közli a vételárat a 46.200e Ft-t az új vevővel(aki mellesleg a leánycége ugyanaz a két cég vezetése)
A másik érvem pedig az, hogy az opciós szerződés nem forgalomképes, vételi jogosultság mint alakító jog nem testesít meg semmilyen vagyont, önálló vagyoni értéke nincs, hiszen a Ptk. 375. § (4) és a 374. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 373. § (4) bekezdése alapján e jog forgalomképtelen. Mint mellékkötelezettség csak a hitelszerződés engedményezésével jött volna létre jogosultság az opciós szerződésből eredő összes jog gyakorlására.
Ha az elővásárlási jog megállapodással keletkezik, a kötelmi jogviszony relatív jellegéből adódóan kizárólag a szerződő felek között fejhet ki joghatást.
Üdv hori

hunfrakk # 2011.02.23. 07:39

ítélőtáblai bíró áttekinti a vételi jog témáját
érdemes végigolvasni

http://www.itelotabla.hu/…K_2009_2.pdf

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.23. 07:49

Ő se érti. Hát Istenem, nem lehet minden ítélőtáblai tanácsvezető bíró olyan jogi zseni, mint a mi Kacsánk.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2011.02.23. 09:36

... és most képzeld el, hogy egy zseninek milyen nehéz dolga van, amikor meg akar értetni valamit az egyszerű gondolkodású emberekkel.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.23. 10:36

Nem kell azt nekem elképzelni. :P

Kacsa1111 # 2011.02.23. 21:36

Kedves hunfrakk,

átfutottam, majd elolvasom részletesen...
eddig ez a kedvenc részem:

„A biztosítéki vételi jog a zálogjogi szabályok közt a zálogjog érvényesítése cím alatt elhelyezett lex commissoria néven ismert rendelkezések megkerülését célozza. Ezeket azért kell figyelembe venni annak ellenére, hogy a zálogjog körében találhatók, mert a hitelezők éppen azért „találták meg” biztosítéki céllal a vételi jogot, és veszik azt többnyire a zálogjog helyett igénybe, mert a zálogjogi szabályok nem adnak lehetőséget a lejárat előtti megállapodáson alapuló, ill. elszámolás nélküli tulajdonszerzésre.”

nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek...hogy egy táblabíró ennyire fogalmatlan legyen...
bakter! melyik társasház projektet finanszírozó bank akar 300 lakást megvenni(akár elszámolás nélkül)???

Kacsa11

Dr.Attika # 2011.02.23. 21:53

Szerintem térjünk vissza kuksi70 problémájára.
Ha nincs vételár megjelölve, akkor nem jött létre az opciós szerződés. Ha létre jött volna az akkor is az 1/2-re vonatkozik. Kérdés volt, hogy mit kezdhet az 1/2-ed a tulajdoni hányadával? Hát sok mindent. Beköltözhet, használhatja, átruházhatja stb.
A tartozás viszont az asszony 1/2-ét is terheli, tehát arra is végrehajtást lehet kérni.

kuksi70 !
Javaslom menjen el egy ügyvédhez az összes iratokkal együtt. Rákos daganatot sem lehet interneten kezelni. Ez jogi "rákos daganat". Még kezelhető fajta.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kacsa1111 # 2011.02.24. 07:01

Kedves Dr.Attika,

akkor ismét: vételár nem csak összegszerűen jelölhető meg...

Kacsa11

Dr.Attika # 2011.02.24. 07:39

Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben a felek a vételi jogra vonatkozó szerződést írásba foglalták, abban az egyes ingatlanokat és a vételár összegét pontosan meghatározták, továbbá meghatározták azt a végső időpontot is, ameddig az alperes a vételi jogot gyakorolhatja, a szerződés érvényesen létrejött, és az előbb kifejtettekből következően annak semmissége nem állapítható meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. X. 32. 615/1997. sz.)
(Megjelent: A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 1999/1)

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Dr.Attika # 2011.02.24. 08:41

Mi az az alafabéta?

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com