Vételi jog


Sherlock # 2016.08.29. 15:14

Majd a gyakorláskor. Milyen adásvételit kötnek? Az ügyvéd nem mondta el, hogy nem lehet valamit kétszer megvenni?

kimiszandy # 2016.08.29. 15:33

Köszönöm a választ!

Én is így gondoltam, csak közben felmerült bennünk az, hogy az egyik tulajdonos később megfúrhatja az elővásárlási jogával a dolgot, ezért elgondolkoztunk azon, hogy már most beszerezzük tőlük, ha egyébként csak később, a vételi jog gyakorlásánál lesz rá szükség.

Azért merült fel, hogy adásvételit kötnek, mert a vételi jog a tulajdonosok közötti megosztás tekintetében több ingatlanrészt foglal magába, és amennyiben a vételi jog gyakorlására sor kerül, akkor lesz tisztázva, melyik tulajdonos hogyan kéri a saját tulajdonrésze vételárának kiegyenlítésének módját.

Dr.Attika # 2016.08.29. 16:50

Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetik, akkor az kihat az esetlegesen elővásárlási jogával élő új tulajdonosra is.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.08.29. 21:12

amennyiben a vételi jog gyakorlására sor kerül, akkor lesz tisztázva, melyik tulajdonos hogyan kéri a saját tulajdonrésze vételárának kiegyenlítésének módját.
Pardon?

vkrisztina2 # 2016.09.06. 13:48

Kedves Fórumolvasók!

Egy éppen most megvásárolhatóvá vált önkormányzati lakással kapcsolatos a kérdésem, amiben tanácsot szeretnék kérni. A lakást a benne lakó bérlő nem tudja megvásárolni, anyagi okok miatt. Éppen ezért olyan valakit keres, aki kifizetné helyette az önkormányzatnak fizetendő vételárat, majd ő azonnal tovább eladná az illetőnek a lakást, a különbözettel pedig elköltözne egy kisebb ingatlanba.
Konkrétan, ha kifizetem az önkormányzat felé az összeget, a lakás tulajdonjoga csak akkor kerül a mostani bérlő nevére és csak ezután van joga azt adásvételi szerződéssel eladni. Elméletileg azonban lehetséges, hogy utána nem írja alá nekem az adásvételi szerződést, az előszerződéssel meg nem sokra megyek, ha esetleg már másnap eladja egy harmadik személynek, és nincs semmi a nevén. Kérdésem, hogy lehetséges-e azt bebiztosítani, hogy ha kifizetem a bérlő helyett az önkormányzati eladási árat, a lakás utána végleges adásvételi szerződéssel az én tulajdonomba kerüljön? Nagyon hálás lennék a válaszokért. Köszönöm.

Dr.Attika # 2016.09.06. 15:47

Kedves vkrisztina2!
Ez az ügylet jogszabály kijátszására irányul, egy színlelt szerződéssel spékelve, tehát semmis.Ne várja, hogy ebben ügyvéd tanácsot ad.

vkrisztina2 # 2016.09.06. 16:09

Kedves DrAttika!

Nagyon köszönöm válaszát, de sajnos nem teljesen értem. Az önkormányzat és a bérlő közötti szerződést tartja Ön színleltnek, vagy a köztem és a bérlő közötti előszerződést?

A lakások elidegenítésére vonatkozó önkormányzati rendeletben nincsen elidegenítési korlátozás (az Alkotmánybíróság szerint az ilyen korlátozás a tulajdonjogot korlátozza, tehát semmis), úgyhogy melyik jogszabály megsértése merül fel?

Köszönettel,
vkrisztina2

Dr.Attika # 2016.09.06. 17:41

kedves Krisztina!
A jelenlegi bérlő és Ön közöttit vélem színleltnek. Egy bérlőnek- még ha az önkormányzattól is bérli a lakást- nincs tulajdonjoga. Ergo nincs mit korlátozni. Az önkormányzati bérlakás bérleti joga csak nagyon szűk körben ruházható át. Ebbe nem fér bele az Ön által leírt konstrukció.

doktorkotasz67 # 2016.09.08. 12:09

Kedves jogban járatos segítők!

Adott egy 80m2-es családi ház. Ez váláskor ketté lett osztva. A válóperi iraton vagyonmegosztásként 50-50%-ban tulajdonos a volt férj és feleség. Földhivatalban nem osztották ketté, mert akkor nincs meg a minimum telekméret. A ház ketté lett falazva, a telek kerítéssel elválasztva. A közüzemi díjakat a férj fizeti, minden mérő a nevén van. Ő fizeti rezsit és a ház banki részleteit gyermek tartásdíj fejében. Aztán a gyermek nagykorú lett, elköltözött. A volt férj továbbra is fizet mindent. A ráeső részt egy darabig fizeti a volt feleség. Majd egyszer csak nem. Mérőket nem volt hajlandó felszereltetni. A nőhöz közben új férj költözött. Innentől ketten használnak mindent a másik oldalon. Ekkor volt férj, miután a létfenntartása került veszélybe,mert mindent fizetett, hisz a nevén van, lekötötte a másik oldalt a villanyóráról és a gázról. (Ekkor már több százezer forintos tartozás állt fent a másik fél részéről.) Marad a víz, a banki részletek, a szemétszállítás és a biztosítás amit volt férj fizet. A volt feleség és új férje nem nagyon szeret dolgozni. Viszont jól élni igen. Ezért kölcsönöket vesznek fel. Természetesen nem fizetik a részleteket, így a tartozást a házra terhelik, földhivatali bejegyzés történik. A telek általuk birtokolt fele mocskos, szemétlerakó, méteres gazzal, rovarokkal, rágcsálókkal, plusz egy robbanómotoros generátor, ami erős zajt és rengeteg égésterméket eredményez. Aztán a volt férj egy örökség kapcsán felajánlja, hogy megvásárolja a másik oldalt. Ez mindenkinek jó megoldás, hiszen letudható az adósság, az összegből vehetnek egy új lakást, lesz villany, fűtés. Itt megszűnik a kosz, rendetlenség és bűz, valamint nem kell mások fogyasztását fizetni. Szerintem két út lehetséges. Az egyik, a fenti, amivel mindkét fél jól jár. A másik, ami senkinek nem jó, mert akkor említettek arcába kell tolni, hogy innentől a tartozást visszamenőleg és kamatostól fizetik, perelünk, aminek kimenetele még laikusként is erősen sejthető, hogy nem fog a javukra eldőlni... Nem hajlandóak semmilyen megegyezésre, nekik ez így rendben van, hogy más fizet, sőt még ők vannak megsértve és keresztbetesznek, ahol tudnak... Mindenről van bizonyíték, számlák, elismervények, stb. A válásig visszamenőleg. Kérdés, jogilag milyen lehetőségek vannak arra, ami erkölcsileg és józan ésszel tiszta ügy? Mi lehet buktató, amire figyelni kell, illetve mennyi időre számítsunk? Van-e, lehet-e elővételi jog? Esetleg specialista ajánlásáért nagyon hálás lennék.

lajcsó # 2016.09.08. 13:06

A bíróságon lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését (magához váltással).

doktorkotasz67 # 2016.09.08. 17:36

Kedves Dr Szűcs Lajos! Köszönöm!

bibipp # 2017.01.03. 13:55

Sziasztok!

Elnézést kérek, ha később kétszer jelenik meg a kérdésem, eddig nem jelent meg.

Vételi jog alapítása kapcsán közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozatot tesz az ingatlan tulajdonosa.

Ha a vételi jog jogosultja él a vételi joggal, de az ingatlanban nem a tulajdonos lakik, hanem más, akkor velük szemben is elindulhat a közvetlen végrehajtás vagy csak a tulajdonosra vonatkozik a nyilatkozat?
A lakáshasználat jogcíme kap szerepet ebben a kérdésben (bérlő, szívességi lakáshasználó…)?

Válaszaitokat előre is köszönöm.

ObudaFan # 2017.01.03. 14:29

Arra vonatkozuik, aki a nyilatkozatot megtette.

Dr.Attika # 2017.01.03. 15:22

Kivétel, ha a közjegyzői okiratban szerepel birtokátutalás vagy dolog kiadására irányuló igény átruházása.

bibipp # 2017.01.03. 15:41

Köszönöm szépen a válaszaitokat.

MajorDomus # 2017.01.03. 21:21

A többieket ki kell rakni valahogy.

bibipp # 2017.01.04. 02:14

Előző kérdésemhez kapcsoltan:
A kiköltözési nyilatkozat és kiürítési nyilatkozat között van különbség?

Utóbbi vonatkozhat arra is, hogy a tulajdonos harmadik személytől is kiürítve adja birtokba? Ez esetleg érvényesíthető közvetlen végrehajtás keretében harmadik személlyel szemben vagy ez a nyilatkozat is csak a tulajdonosra vonatkozik?

Dr.Attika # 2017.01.04. 04:42

Erről írtam. Pontosabban megvilágítva. A magyar jog szerint az ingatlan tulajdonjogának átszármaztatásához 3 dolog szükséges.

  1. Adásvételben a felek megállapodása. Ide tartozik a vételi jog gyakorlása.
  2. A dolog birtokba adása.
  3. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

A leírtak szerint az Ön esetében az 1. és 3. pont teljesült. A 2. pont nem biztos.
A birtokba adásnak sok módja van, ezek közül azis, amit leírtam: birtokátutalás vagy dolog kiadására irányuló igény átruházása.

Ha ez nincs benne a közjegyzői okiratban, akkor még a tulajdonjogot sem szerezte meg az új vevő.

ObudaFan # 2017.01.04. 06:01

bibipp

Vht. 23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

  1. a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
  2. a jogosult és a kötelezett nevét,
  3. a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
  4. a teljesítés módját és határidejét.

A közvetlen végrehajtáshoz szükséges tehát, hogy a kötelezett a nyilatkozatban meg legyen jelölve és ő vállalja a kötelezettséget. Harmadik személlyel szemben, aki nem vállalt ilyen kötelezettséget, nem lehet közvetlen végrehajtást indítani.

bibipp # 2017.01.04. 08:58

Köszönöm szépen mindenki válaszát!

Sherlock # 2017.01.04. 09:01

Ingatlannál nem feltétele a tulajdonjog átszállásának a birtokbaadás.

Dr.Attika # 2017.01.04. 09:41

Feltétel az. Az más kérdés, hogy létezik a longo manu tradíció, illetve egyéb módok. Többek között amiket leírtam.

Sherlock # 2017.01.04. 10:11

Nem az.

5:38. § [Az átruházás]
(1) Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.
(2) Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Dr.Attika # 2017.01.04. 10:56

Nem én, hanem tőlem okosabb szerint:

"A Ptk. hatodik könyvének harmadik része szabályozza az egyes szerződések között legelső helyen az adásvételi szerződés szabályait. Az adásvételi szerződés olyan tulajdonátruházó szerződés, mely alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, míg a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.
Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül még köteles a dolog birtokának átruházására is és az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.
Az ingatlan adásvételi szerződés fogalmi eleme tehát az ingatlan tulajdonjogának átruházása, az ingatlan birtokba adása, és a szerződés írásba foglalása."

Sherlock # 2017.01.04. 13:51

Az nem a tulajdonjog átszállásához szükséges, hanem szerződésszegés, ha nem ruházza át. Az általad idézett rész sem mond mást, mert az ingatlan adásvételi szerződés fogalmi elemeiről beszél, nem a tulajdonjog átszállásáról. Az egyik dologi jog, a másik kötelmi.
Ingónál azért nem írja külön, mert a tulajdonjog átszállásához egyébként is kell.