MajorDomus
2019.04.11. 17:16
Hát azt nem oldja meg a spirállal, marad a bontás....
Társasházak jogásza!
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 20:07
Hogyne lett volna eszünk, meg írtam is az előző kommentekben.
Házilag lefolyótisztító folyadékok, pumpa, majd a "mesterek" csőgörényes vállalkozó, de az nem ment le, utánna jött a csőkamerás ember.
Az én fürdőm padlóösszefolyójától 1 emelettel lejjebb a szomszéd fürdőkádja környékén van a dugulás.
Úgy néz ki hogy fém cső van valahol betoldva és az adta meg magát.
Szóval meg lett már próbálva minden hogy elkerüljük a bontást.
De régi TSZ épület, minden kilopva meg gányolva már építéskor...
MajorDomus
#
2019.04.10. 18:52
És egyikőtöknek sincs annyi esze,hogy
hivjon egy szerelőt egy csőgörénnyel??
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 16:23
Szerencsére kb egyenrangúan alakult ki a használati megosztás, a telekkel csak a baj van így nincs veszekedés métereken.
Még, mint írtam béke van. :-) Készítek pár fotót hogy most ígyvan és kész, ha valaki megkerel akkor úgyis cseszhetek mindent.
drbjozsef
#
2019.04.10. 15:46
Ha nincs különleges ok rá, akkor felesleges.
A most kialakult állapot is egy szerződés. Jobb az írásos, térképvázlatos, ügyvédi ellenjegyzett. De megteszi ez is. Ráadásul ezt több tulajdonossal megértetni, és kivitelezni, az nem egy sima ügy.
Most sem módosíthat rajta önkényesen senki. Ez a hallgatólagos megállapodás a használatról egy rutaló magatartással létrejött természetes szerződés. Akkor is, ha pl. a használati részek teljesen eltérnek az eszmei hányadoktól. Akinek kisebb van, az így járt. Elfogadta. Csak nagyon különleges indokkal változtatna ezen a bíróság is. Nem számít, hogy pl. 4/10 eszmei hányada van, és a terület 1/10 részét használja. Pech.
Nem kell semmit aláírni, tulajdonképpen, bár ártani nem ártana. De biztos lehetsz benne, hogy ha kiderül, hogy valaki egy fél négyzetcentiméterrel kisebbet használ, mint az eszmei hányada alapján számolt terület (majdnem azt írtam, hogy "mint ami járna neki", de pont az a tévedés, semmi nem jár, pláne már), akkor vita lesz, ellenségeskedés, és macera.
Én inkább nem bolygatnám.
Bank egészen biztos, hogy írásbeli megosztási szerződés nélkül nem ad hitelt senkinek.
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 15:25
Úgy értettem hogy mi lehet tenni hogy pl érdemes íratnom egy használati megállapodást most mindenkivel, hogyan, kell hozzá ügyvéd vagy elegek a tanúk is?
Pl lerajzolom a kertet melléképületekkel, jelöljük melyik kié, ki használja a padlást, a lépcsőalatti teret stb.
Meg hogy ki melyik lakásban lakik az épületen pl.
Ilyenekre gondoltam.
Mert ha káresemény történik vagy összeveszünk pl a disznóólon akkor utóbb már senki nem módosíthat rajta?
Tehát ha ezt egyszer mindenkivel aláíratom akkor utánna amíg újra nincs egyezség addig azon senki nem változtathat és nyerhetőek vele a perek is?
Ja meg elfogadja a bank, biztosító is?
drbjozsef
#
2019.04.10. 15:11
„Szóval mindenkire vonatkozó írásbeli megállapodás kizárt. De ha lenne is, hiába ha azóta változnak a tulajok, illetve hogyan tartatja be az ember ha elfajul a vita?”
Ha lenne írásban, akkor az természetesen vonatkozna az aktuális tulajdonosra, aki mindig jogutódja az eladójának az ingatlan tekintetében.
„Mit lehetne addig tenni amíg "béke" van?”
Boldogan élni míg meg nem halni?
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 13:47
Manapság a bank külterületi tanyára mint fő fedezet eleve nem ad hitelt.
De a mérők 30-40 évesek, a hitelek sem újkeletűek.
Ma nemhogy használatira de sehogyan sem adnának erre a lakásra hitelt
Szóval írásbeli megállapodás biztos nem volt, már csak azért sem mert a magyar államtól földárverésen vásárolta a tulaj azt a lakást amiben most lakom.
Ismétlem, földárverésen, földbizottsági elbírálással, mezőgazdasági őstermelő vette meg.
Szóval mindenkire vonatkozó írásbeli megállapodás kizárt. De ha lenne is, hiába ha azóta változnak a tulajok, illetve hogyan tartatja be az ember ha elfajul a vita?
Mit lehetne addig tenni amíg "béke" van?
drbjozsef
#
2019.04.10. 12:41
Ha vannak külön mérők, ha van külön biztosítás, ha be lettek hitelezve külön, akkor 1000% hogy valamilyen írásbeli megállapodásnak lennie kell. Bank anélkül közösre hitelt nem ad, az tuti.
Kérd le a tulajdoni lapot ügyfélkapun, nézd meg mi hogyan van rá bejegyezve.
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 12:15
AKkor egy érdekes kérdés. 4 lakás van egy HRSZ alatt, ebből 3 behitelezve.
Nos ha osztatlan közös és megállapodni kellene akkor olyat is lehetne hogy pl cserélek az alsó szomszéddal?
Nem kellene hozzá se ügyvéd se semmi,csak egy lakáskulcs csere és kész, utánna Ő megy fel, én meg le?
Költözzön az emeleti lakásba, Ő meg a földszintibe?
Egyedül a villany meg a gáz különmért külön főmérőkkel, semmi más.
Mert ahogy gondolkozom elvileg lehetséges. De gyakorlatilag a bank melyiket fogja elárverezni ha nem fizetnek??
Vagy mi van olyankor ha nem önkéntes a csere, nyitvamarad az ajtóm aztán beköltözik. Lakcíme oda szól.... jogilag hogy a frászba teszem ki?
Vagy ha összeveszünk a melléképületeken, garázson. Akkor az is közös..
Ááá nagyon necces ez.
drbjozsef
#
2019.04.10. 11:34
Értem én. Pont ezt írtam.
Elvitatgozhattok, pereskedhettek.
Ki tudja, kinek van igaza?
Ha a te alsógatyád kerül elő a csőből, Te. Ha valami tőled független nem te.
De mivel nincs olyan "közös", mint a társasháznál, aminél törvény alapján el van szerparálva mi tartozik bele és mi nem, és ami beletartozik, arra külön társasházi biztosítás köthető, addig itt nincs egyszerű megoldás.
Sőt. Mivel osztatlan közös, megosztási szerződés nélkül (legalábbis írásos, hiszen a kialalkult állapot is egy hallgatólagos szerződés), tulajdonképpen az összes tulajdonosnak kellene közösen fizetni a javítást. Persze, mindig mindenkinek kellene bárhol történik valami, hiszen minden OSZTATLANUL közös...
Szívás. Ha csak bérlő vagy, akkor neked nem akkora gond.
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 11:10
Szóval Ő azt mondja majd hogy miattam dugult el így miattam is repedt ki a cső és azért ázott el a fala.
Nade ő meg átalakított majd nem használta a rendszert, azmiatt is pont kialakulhatott a dugulás.
Sőt ahol most lakom lakás az is lakatlan volt sok ideig, sőt úgy költöztem már be hogy eleve lassan ment le a víz.
A kár maga egy kis vakolással és festéssel javítható lenne. Nade fel kell tárni, fürdőkádat kiszerelni, végigvésni a falat stb stb.
Ő nem nagyon akaródzik beszállni, de még csak a javítást sem engedni, de ennyi erővel tőlem lemegy a víz úgy-ahogy, nála meg vizesedik a fal. De ha nem javítunk a végén nagyobb lesz a kár.
Kárfelelősség? Egyenlőre a biztosítóknak kellene ezt lezongorázni de egyik sem akar fizetni, mind a másikra mutat.
Szomszéd falában szomszéddal közös lefolyó ereszt, az ő fala ázik, az én szennyvizemtől.
Az odáig számomra nem vitás hogy magát a javítást közösen fizessük meg a helyreállítást is. De itt az eredeti állapotot ( szar minden) vagy full újracsempézést is fizetni kellene?
Neki már az is vitás hogy be kéne engedni a lakásába..
Itt kezdődik a fő gond hogy a kárszakértő sem tud bejutni.
drbjozsef
#
2019.04.10. 10:55
Ez a legjobb a biztosítóknak.
Fizetni fizetnek, de ha gond van, széttárhatják a kezüket, és rámutogatnak az apróbetű 27. oldal alján lévő kizárásokra.
Esetedben sima kárfelelősség van, az fizeti ki a javítást és az alsó lakásban okozott kárt, akire a bíróság rámutat. Addig lehet vitatkozgatni, vagy megegyezni.
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 09:27
Pontosan se albetét, se külön hrsz. Megosztási sincs.
Sőt még egyedi lakcímünk sincs.
Osztatlan közös, de a kertet mindenki maga kénye szerint kerítgette magának megszokásos alapon. Melléképületek is vannak szanaszét.
Egy lakcímen van ( xy utca xxx szám) mind a 6 épület legalább 18 lakással. A postás támpontos kézbesítéssel postafiókszámra viszi a levelet. Mentő, orvos nem talál meg mert még a GPS sem ismeri a címet.
Többi lakrész (tulajdonhányad) dugig hitellel, de legalább ezért van kötelező biztosítás.
A biztosító csak lakcímet kér a szerződéshez, az még nem tűnt fel nekik hogy azon a lakcímen van egy tucat különböző, különálló lakás.
Sőt én csak albérlő vagyok de a szerződést megkötötték.
De ha valamely szomszéd bekattan ebből élethosszig tartó pereskedés lenne jólsejtem?
Így egyáltalán bevasalható lenne a biztosítás ha valakit kár érne?
drbjozsef
#
2019.04.10. 06:06
Akkor külön helyrajzi számok, albetétek sincsenek. Osztatlan közös.
Mi alapján kötött a biztosító külön biztosítást a tulajdonosokkal? Van használati megosztási szerződés?
Csuklósbusz
#
2019.04.10. 05:09
Nincs alapító okirat sem, nincs társasházzá alakulva, tulajdoni lapon szerepel a tanya.
Gyakorlatban 4 lakásos társasház. :-)
De már most én is, meg a biztosító is a fejét vakarja.
MajorDomus
#
2019.04.09. 18:57
Hm
társasházi tanya?
.
javaslom Nézd meg az Alapitó Okiratot!
abból kiderűl.
Csuklósbusz
#
2019.04.08. 20:32
Papíron nem társasház hanem tanya. Csak gyakorlatilag társasház, régi tsz lakótelep.
Nincs közös számla, se közös biztosítás. Biztosítások egyediek.
A cső úgy közös hogy az ő szennyvize is odafolyik be de egy emelettel lejjebb. Akkor közös vagy sem? A dugulás is lent van de nem tudni hogy őelőtte vagy utánna.
Valószínűleg a fürdőkádja alatt van egy y elosztó és oda torkollik az enyém is és a dugulás is ottlehet.
Nagyon necces az ilyen, jobban járok szerintem ha falon kívül akárhogy is néz ki elvezetem lakáson kívül.
MajorDomus
#
2019.04.08. 19:39
Ha közös vezeték,akkor köteles tűrni a javitást!
.
a problémák ezután kezdődnek.
kérdés,hogy van e közös számlátok,van e közös tulajdonra,vagy kollektív biztositás.
ha közös számla,és közös biztositás sincs,akkor a biztositási összegen felüli költség a tulajdonosokat terheli!
ebből gond lesz..
.
Csuklósbusz
#
2019.04.08. 06:55
Üdv!
Adott egy társasház ami osztatlan közös tulajdon az egész. 1. emeleti lakásnak a lefolyója eldugult az alatta lévő szinten és átáztatta az alatta lévő lakó falát.
Mindkét lakásnak van biztosítása, de csak az alapdolgokra.
Kinek a biztosítójának kellene állni a kárt ha hajlandó lenne fizetni valamelyik?
Mert a felső lakónak nem megy le a vize, de az alsó lakó falában van a cső ami amúgy közös mert neki is abba menne le a szennyvíz csak ő nem lakja a lakást.
Nos az alsó lakó amúgy sem hajlandó együttműködni a javításban, még csak be se engedett megnézni.
Ilyenkor mit lehet tenni? Tűrni köteles a javítást?
Illetve ha ezmiatt neki szét kell verni a fürdőszobát (mögötte fut a cső, Őneki is az a lefolyója) kinek kellene állnia a kárt?
Hogy oszlik ilyenkor?
Tőlem úgy ahogy lemegy a víz... az ő falába. Neki lemegy a víz kitudja hova.
A dugulás ugyanúgy lehet az Ő hibája mint az enyém. Mert 10 évig lakatlan volt a lakás amíg oda nem mentem, de Ő sem használta és most sem használja rendszeresen a lakást tehát a dugulás valószínűleg ennek a következménye hogy nem volt használva, belekövült valami.
Szerintem ilyenkor közösen kellene ezt is fizetni.
Nekem nehezen megy le a víz, az Ő fala ázik. Közös érdek hogy jólegyen, függetlenül attól hogy ezmiatt az ő lakását kell szétverni.
Csőkamerás vizsgálat szerint bontani kell... a szomszédnál.. csak Ő nem együttműködő, maximum akkor ha kap egy vadonatúj fürdőt félmillióért.
Ilyen helyzetre mit mond a jog, köteles-e tűrni a javítást, illetve nekem mi a kötelességem, mit és milyen arányban vagyok köteles fizetni?
dr_Egyed_Zoltán
#
2019.04.07. 06:53
Igen, azzal, hogy az elsőt be kell rekessze, jvk.et le kell zárnia és azt követően a fennmaradt (meg nem tárgyalt) napirendi pontokkal meg kell nyitnia a (megismételt) közgyűlést!
dr. Egyed Zoltán
ügyvéd
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/
kovacsz
#
2019.04.07. 05:50
Véleményeteket kérem a közgyűlés határozatképességével kapcsolatosan.
Adott közgyűlésen megjelenik az összes tulajdoni hányad 60%-a, így határozatképes az első időpontra összehívott közgyűlés. Menet közben a napirendi pontok felénél a távozók miatt lecsökken a tulajdoni hányad aránya 50% alá, így az eredeti közgyűlés már nem határozatképes.
A meghívóban szerepel az ugyanazon napra 15 perccel későbbi időpontra összehívott megismételt közgyűlés lehetősége.
Jogszerű-e ha a levezető bejelenti a a határozatképtelenséget és mint megismételt közgyűlést szabályai szerint folytatja tovább a közgyűlést.
MPMP1
#
2019.04.06. 12:45
A haz kozos kepviseloje rendkivul szeret meghatalmazasokat begyujteni. Idaig meg senki nem ellenorizte a meghatalmazasokat de most ennek is veget vetunk. Milyen modszereket javasolnak a meghatalmazasok ellenorzesere?
Ezenkivul ugy latom, hogy amennyiben a kozgyules targya a kozos kepviselo lemondatasa, ebben az esetben nem vehet at meghatalmazasokat... Ptk 221-223...
Most ugyvedet is hivunk a kozgyulesre es akkor nem fog tudni mahinalni :D
drbjozsef
#
2019.04.05. 19:50
ROTFL
MajorDomus
#
2019.04.05. 18:57
Kbs
.
akkor továbbképzésként!
.
a társasház nem jogi személy,csak jogképes!
.
.
vagyis önállóan perelhet,és önállóan perelhető,a saját nevében jogokat és és kötelezettségeket vállalhat.
.
ettől még nem lesz természetes és nem természetes személy sem. ezért nem szerezhet a saját nevében tulajdont,még a saját területén sem.
.
hidd el,amit nekem tudnom kell,azt én tudom,
ettől függetlenül nem vonom kétségbe,hogy a népesség
98 %-nál okosabb vagy.
.
.
.
