Telekhatár - rendezés

Az nem fog menni.

Dehogynem, egy Péternek sikerült a garázsát a parkerdőbe szuszakolni

És még ott van?

Tisztelt Fórumozók !

Segítséget szeretnék kérni.
2002-től vagyunk tulajdonosok a lakóhelyünkön. Új felmérésü digitális térkép készült az ingatlanokról 2005-ben. Az egyik szomszéddal közös telekhatáron egy vékony 70 cm-es sáveltérés volt, 30 méter hosszon 22 m2, az Ő javára. A mi telkünk nagy mérete miatt minket nem értesítettek erről, de a szomszédot igen, egyeztettek is vele, részére be is jegyezték a földhivatalban az eltérést. Erről az eltérésről a szomszéd sem tájékoztatott minket. Mivel Ők már 1931. óta tulajdonosok létrehozták a telekhatárukat, fele részben melléképület, fele részben kerítés. Mi mikor megvettük az ingatlant az általuk létrehozott határt fogadtuk el, nem mérettük fel ismét a telket. Jóhiszeműen használtuk. Erről az egészről nem is tudtunk tavaly nyárig, mikor is a jegyzőtől birtokvédelmi eljárásban a terület kiürítését kérte, ezt követően beperelt a bíróságon jogosulatlan haszonszerzés és földhasználat miatt, 300.000.- Ft feletti kártérítéssel. Megtörtént a tárgyalás, nem volt hajlandó egyezkedni, hiába vittünk igazolást a földhivataltól, hogy anno nem értesítettek minket. Felmérgelte magát, ugyanis a kártérítési igényét elutasítottuk, még újabb 170.000.- Ft kártérítést akar pluszban az áthullott diótermés miatt. Mi elbirtoklást szeretnénk kérni, jogelődi nyilatkozattal, de most megrekedtünk.
Várom szíves segítő válaszukat!

"Mi elbirtoklást szeretnénk kérni, jogelődi nyilatkozattal, de most megrekedtünk."
Eddig ok. Gondolom az előző tulajdonos tanúként fog nyilatkozni a per során. Ügyvéd közreműködését az érdekedben erősen javaslom!

Üdvözlök mindenkit!
Jó napot Kívánok!

Mint új tag,segítséget szeretnék kérni telekhatár rendezési kérdésben!
Nálunk a következő helyzet állt elő:2011-ben kezdtünk el építeni a telek - jobb oldali - oldalhatárán egy 80-cm mélységű betonalappal rendelkező, 25cm vastagságú zsalukőből, zárt falszerű betonkerítést. Korábban vasúti talpfából elhelyezett oszlopok voltak, melyeknek a szomszéd felőli oldalán volt elhelyezve drótkerítés.A telek ezen az oldalon 34m hosszúságú. A újonnan épült kerítés - sajnos - csak 23 méter szakaszon készült el és csak részben, és a teljes magasság sem épült meg. A szomszéd az előző - 2015 - év végén szóvá tette, hogy az újonnan épült kerítés bizony nem jó helyen, van mert,hogy az az Ő területén helyezkedik el! Ez így nem jó azt mondta, és nem hagyja ennyiben az ügyet! Mondtam neki, hogy az új építésű kerítés a régi kerítésoszlopok helyére, nyomvonalára került, de Ő teljesen hajthatatlan, sőt még azt s vitatja, hogy a régi oszlopok jó helyen voltak, melyek az 1960-as években kerültek oda. Ugyanis terméskőből rakott oszlop helyezkedik el a két telek utca felőli határán, mely az ő kerítésének része illetve abba illeszkedik bele. Viszont a kezdő régi kerítésoszlop, nem a terméskőoszlop felénk eső oldalára volt elhelyezve, hanem a belső oldalára, és ráadásul nem a felénk eső síkjába hanem beljebb volt téve. Ezt a tényt közöltem vele, amit Ő már vitatott, hogy az nem ott volt és az új kerítés nem jó helyen van. Sajnos a digitalizálás során a telekhatárt nem a régi kerítés nyomvonalán vették föl, hisz csak utcafronton rögzítettek pontosan - ha pontosan rögzítettek - és a kő kerítés oszlopból adódóan könnyen tévesen lehet rögzíteni az adatot.
Ezen információk tudtában kérem véleményüket, milyen kilátásai lehetnek az embernek!
Megtisztelő segítségüket előre is köszönöm!

Minden Jót kívánok!

A kerítést mindenkinek a saját telekhatárán belül kell megépítenie.
Ha a drótfonat a szomszéd felé esett, akkor azt a kerítést a szomszéd készítette az ő telekhatárán belül.Így elképzelhető, hogy az oszlopok az ő telkére esnek. A kerítést pedig gondosan a terméskőoszlop vonalával egyezően úgy kellett volna építeni, hogy annak minden négyzetmillimétere a saját oldalra essen.

Tiszteletem!
Jó estét Kívánok!

Első gondolatával egyetértek! Én sem kívánom a kerítésemet más telkére tenni! Nem is akartam, a régi kerítés helyére építettem az újat!
Második gondolatával kapcsolatban az észrevételem a következő: a kerítést nem a szomszéd építette, - ez biztos - annak ellenére, hogy a drótfonat az oszlopok szomszéd felőli oldalára esnek, hanem a felmenőim, továbbá, tudtommal a jogi határ ott húzódik ahol a drótfonat van, függetlenül attól milyen vastagságúak az oszlopok! Ami a régi kerítés részbeni elbontásával sajnos már nem bizonyítható.
És nem utolsó sorban az 1960-as években helyezték el a régi kerítést, és oszlopokat, úgy, hogy azokat nem a terméskőoszlop felénk eső oldala mellé,és nem is a felénk eső szélével egy síkba kerüljenek,hanem a belső -telekre befelé néző - oldala mellé, a szélétől néhány centiméterrel beljebb!
Érdekes kérdés ez a milliméteres pontosság kérdése is, amit úgy gondolom nem lehet tartani, főleg, hogy digitalizált térképek vannak, melyek nem mindig híresek a pontosságról, és a kijelölés során is becsúszhat csekély pontatlanság.
Megtisztelő válaszokat előre is köszönöm!
Tisztelettel!

Általános szabály, hogy aki felé néz az oszlop, az létesítette a kerítést. Ez azért van, mert az oszlopnak és az alapjának a saját telken kell állnia, így kerülhetett a drótfonat a telekhatárra.
Amennyiben a tulajdonosok között telekhatár tekintetében vita támad, kérhetik a bíróságtól a telekhatár megállapítását.
Megjegyzem, hogy országosan elismert tény, hogy a digitalizálással bizony a telekhatárok olykor "elmásztak".

Üdvözlet!
Segítséget szeretnék kérni, az alábbiakban:
A szomszéd kimérette hivatalosan, földmérővel a telekhatárt. A baj csak annyi, hogy így most kb. 1,5-2 méter szélességet elvett a telkünkből. Vidéken vagyunk, a ház és a telek kb. 150-200 éves, (1853-as térképen szerepel, az építési technológiából is látszik), és a család tulajdonában van több mint 100 éve. Azóta egy fal sem épült újjá, csak a szokásos renoválások voltak. A ház folytatásában a végében "hátra felé" a házzal egy időben épülhetett ólak illetve maradványaik (téglafalak)vannak. (Tehát a szomszéd felől egy igen hosszú egyenes téglafal)
A hátsó kert részen pedig a telekhatáron kb. 100 méter hosszan kb. 1 méter magasságban időről-időre nyírt akácia (taksony) kerítés húzódik, szintén legalább kb. 100 éve, (a nagymamám testvére 91 éves, és az ő kislány korában is ott volt már, és ekkora volt, tehát jóval azelőtt telepíthették, valószínűleg a házzal egyidős). A kettő közötti részen pedig nincs semmilyen fizikai határ, mivel ez egy egyenes telekhatár, elegendő a taksonyt egy madzaggal, vagy gondolatban összekötni a ház vonalában. Ez így volt 100 évig biztosan, és természetesen a térkép is így jelöli....Az újabbak is, de már egy 1853 kataszteri térkép szerint is egyenesen a házfal vonalában húzódik telekhatár....
A probléma az, hogy most elvileg a taksony is, meg minden kb. 1,5-2m-el beljebb kellene legyen, így tehát most a "szomszédé lett", a narancssárga karók szerint.
Mikor látta a földmérő, hogy elég durván minálunk jár már, megkérdezte édesanyámat (aki jelen volt a méréskor), hogy "az a fal mikor épült", erre édesanyám válaszolta, hogy az az ő kislány korában már biztosan ott volt, emlékszik. (Édesanyám 63 éves). Erre az meghúzta a vállát, hogy akkor nem tudja mi van.... A karókat leverték a kertünkbe.

Hogyan, és hol lehetne fellépni, hogy az eddig létező határt "visszaállítsák"?
A szomszéd kifizette a földmérőt, aki gps-el mért, állítólag tévedhetetlen....
Hülyeség az egész.
(A szomszéd azért hívott földmérőt, mert neki meg nem volt meg a telekszélessége, elvileg a másik szomszédja szántott bele a földjébe, még akkor, mikor ő még itt se lakott, és ezért a kertjét nem művelte senki, ezt akarta kiméretni....viszont a gps szerint meg ő van még benne abban a szomszédjában, tehát ott meg az ő földjén belülre kerültek a karók.......)
Sajnos mivel a szomszéd fizette a földmérőket, ezért érthetően ő elismeri a kimért határokat...

Még annyit, hogy természetesen az ólak, illetve ház falai is a szomszéd telkén lennének a mostani felmérés szerint, de ezt nyilván már ki se mérték....(gondolom azért látták, hogy az öreg ház elhelyezkedésébe elég nehéz lenne belekötni....)

Sziasztok!

Pár hónapja már kérdeztem, de most hogy közeledik az építkezés újra feltenném.

Mi lenne a célszerű megoldás szerintetek a szomszéd fáival kapcsolatosan? Oldalhatárra építkezünk (30 cm-re a telekhatártól), Kimérettük a telket, s a szomszéd bokrai, fái átlógnak 1,5 métert. Magyarul az egész sort a telek hossza menténk ki kellene vágnunk... (bokrok, cserjék...) Megbeszélni nem tudjuk vele ez már biztos.

Mit tud ő tenni, mi lenne részünkről a legbiztosabb megoldás ? Bírósági úton nem akarjuk a telekvitát rendezni, arra nincs időnk... Átlag ember azt mondja, hogy ki kell vágni, aztán kész... Nem akarjuk hogy később az építési engedélyünk ellen menjen bíróságra.

Bármilyen tanácsot szívesen veszek !

Köszi!

Elvileg elég lenne a visszametszés is, úgy hogy ne lógjanak át az ágak.
Ugyanakkor elgondolkodnék azon a 30 cm-en. Ha már csurgóra telepíted a házat, akkor célszerű lenne olyan távolságra helyezni, hogy egyrészt az eresz se lógjon át a szomszédba, valamint, hogy majdan az épület karbantartását is el lehessen végezni a szomszéd zavarása nélkül. Erre általában min 50 cm, de leginkább 1 m a célszerű.

"Erre általában min 50 cm, de leginkább 1 m a célszerű."
Ezzel egy is lehet(ne) érteni. Azonban így már lehet, hogy nem lesz a beépítés oldalhatáron álló! A lakás elhelyezése nem tetszőleges, hanem az építési engedély szerinti helyen (oldalhatáron) kell felépíteni!

Üdv.
A következő témában szeretném a segítségeteket kérni. A szüleim 1980-ban vettek egy telket, ahová felhúztak egy nagy házat. Pár évvel ezelőtt a mellettük álló üres telket megvette egy másik szomszéd, aki hivatalos telekkimérést kért, és kiderült, hogy a szüleim házából 0,5-1m átnyúlik erre az új telekre. Vagyis anno rosszul mérhették ki a határokat. Mit lehet ilyenkor tenni? Az elbirtoklás joga itt nem állhat fenn? Ha igen mit tehetünk?

A segítséget előre is köszönöm

üdv.
S.Tamás

Köszönöm a válaszokat !

Sajnos nem elég a fák ágának levágása, mivel konkrétan a bokrok vannak rossz helyen. (kerítésnek ültetett bokrok, cserjék, végig a telek oldala mentén) Mivel a szomszéd ültette ezt anno, biztosan nem fog neki tetszeni ha levágjuk, azonban a beépítés módja (oldalhatáros) Gondolkoztunk az 1 méteren (ennyit lehet maximum elhagyni), azonban akkor is ki kellene vágni őket... Másrészről meg elég szűk a telek így is.

Továbbra is az a kérdésem, hogy mit tud tenni, mivel tud ártani nekünk a későbbiek folyamán ha kivágjuk a bokrait ? Ki mondja meg utólag hogy mi és hol volt? Egyébként meg szigorúan a karókon belül vágjuk csak le, amit a földmérő kitűz, ergo a mi telkünket pucoljuk ki.(a szomszéd részéről egy üres beépítetlen hétvégi telekről van szó, korábban zártkert volt)

Elöször fel kell szólítani a szomszédot, hogy ő vágja ki a fákat, adni neki 15 napot, közölve, hogyha ő nem teszi, akkor megteszitek, csatolva a földmérő megállapításait.

Nem lehet feltételezni a rosszhiszeműségét, valószínű, abban a tudatban ültetett, hogy a saját telkére épít.

Ha kivágjátok, akkor is a szomszédot illet minden, amit kivágtatok.

Ha tévedtetek, akkor törzsátmérő-centinként fizethettek 2000 ft-ot kártérítésként, plusz egy vesztes per elé is nézhettek, nem anyagi kár térítés címén.

Javasolnám először felkérni,az eset részletes leirásával!

Ha üres a telke,nem fog ebből ügyet csinálni!

lajcsó
Ma már a beépítési mód mindössze építési helyet határoz meg. Ha a helyi építési szabályzat eltérően nem rendelkezik, akkor pl oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül simán lehet egy épületet akár szabadon állóan is elhelyezni. Ha 30 cm-re el lehet húzni az oldalhatártól, akkor 50-re, vagy 1 m-re is (általában).

Péter__
Nem az a kérdés, hogy mit tud kifogásolni, vagy bizonyítani, hanem az, hogy szerzel-e egy "jóindulatú" szomszédot, vagy sem. Általában az évtizedes háborúskodások ilyen piti ügyekből indulnak. Javasolom, hogy a felvetett kérdésedet ne velünk, hanem vele beszéld meg először. Jobb az egyenes út és ha sikerül megegyezni, akkor az később se fog fájni.

Köszönöm a hozzászólásokat !

Természetesen nekünk is az első gondolatunk hogy felkeressük, megeggyezünk vele. (Már többször beszéltünk vele erről-arról, látjuk rajta, hogy ő teljes mértékben ragaszkodik hozzá, sőt mondta, hogy hagyjuk meg neki mindenképp, mert az úgy szép, s a házat tegyük beljebb..stb) Sajnos reménytelen a megeggyezés szerintem...

Akit eddig megkérdeztünk az építkezés miatt ezzel kapcsolatosan (közte földmérőt is), gyakorlatilag mindenki azt tanácsolta, hogy vágjuk le a karókig a gazát (mert végülis csak gaz..., elburjánzott cserjék, s senki sem állapítja meg utólag, hogy mi volt ott... nem épületről vagy kerítésről van szó, hanem csak mogyorófa bokrok, cserjék...

Természetesen próbáljuk körbejárni a témát, azért is kérdeztem Tőletek !

Ajánlott állapotrögzitést végezni,fotók videó dátumrögzitéssel!

Sziasztok.
Most vettem egy külterületen fekvő házat földterülettel együtt. A telek közvetlenül a kövesút mellett van. Szeretném bekeríteni drótkerítéssel ill. kb. az úttól 5 méterre 12 méter hosszan épített kerítést szeretnék. A kérdéseim:

• Az úttól hány méterre lehet a kerítés?
• Kell-e nekem ezt valahova bejelentenem vagy akármilyen engedélyt kérni, hogy kerítést szeretnék csinálni?

Az önkormányzatnál csak annyit mondtak, hogy csinálhatom. Más meg azt mondja ne kezdjek bele, mert kell engedély.

Tud valaki ebben segíteni? Előre is köszönöm!

Alapvetően a helyi önkormányzat szabályozásai az irányadóak.
Mivel nem végleges, bármikor elbontható keritésről van szó, nem kell építési engedély, feltéve ha a kerítés teljes hosszában és kiterjedésében a te magántulajdonodon kerül elhelyezésre.

A magántulajdon hogy értendő? Az én saját területemen lesz.