Ingatlanügyek


nonolet # 2019.01.03. 23:42

Érintett

A lebontásért KÁRTÉRÍTÉS jár(hat), ami polgári ügy.
Pert kell indítani és ha megnyeri akkor a perköltség is megtérül...

- -

Az önkormányzat miként lehetne elkövető rongálóként?

Szomorú örökös # 2019.01.04. 05:13

nonolet

A lebontásért KÁRTÉRÍTÉS jár(hat), ami polgári ügy.
Pert kell indítani és ha megnyeri akkor a perköltség is megtérül...

Ennek a pernek a kimenetele is kétséges szerintem, nem mennék bele a helyében.
Leírta a kérdező már elsőre is:

40 éve állandó helyhasználati engedéllyel, majd később bérleti szerződéssel saját tulajdonú felépítményem, üzletem (ingatlan) volt városunk kivett közterületű piacán

Tehát helyhasználati engedélye, később bérleti szerződése volt csak a területre, viszont az nem volt soha az övé, mindig is önkormányzati tulajdon volt. Az önkormányzat pedig gyakorolta tulajdonosi jogát, mivel ahhoz, hogy az új és korszerű piacot felépíthesse, ahhoz előbb a régit kellett elbontani. A kérdező a bódék tulajdonosához hasonlóan vállalhatta a szerződésében, hogy kérésre a pavilont - építményt - elbontja és visszaadja az önkormányzatnak. Alapból nem is értem, hogy épeszű ember miért épít épületet egy olyan területre, ami nem lesz soha a sajátja, de ez már más kérdés. Ez nem történt meg, így az önkormányzat lépett és elbontotta, az építményeket és azok belső tartalmát pedig egy raktárba szállította, ahol átvehették a tulajdonosok. Ez nem önhatalom, hanem szimplán a szerződés foganatosítása.

ispan29 # 2019.01.04. 08:12

Tisztelt nonolet!

Köszönöm az információt.

Még annyi lenne a kérdésem a témához, hogy jelenleg a szomszéd építkezésre, átalakításra hivatkozva járna be.

Ezt még el tudom fogadni, mivel ha jók az infóim, akkor a PTK alapján emiatt át kell engednem ilyen okból.
Viszont ez a jellegű átjárás meddig tarthat? Lehet időkorlátot felállítani? Vagy a végtelenségig hivatkozhat erre? Hogy lehet ezt a dolgot valahol megfogni?

Illetve biztos, hogy a szomszéd megkap minden engedélyt saját bejáró építésére minden hatóságtól? Ideértem az ominózus fakivágást, közművek védettsége, járda, stb......

Érintett # 2019.01.04. 13:24

Tisztelt nonolet!
Köszönöm válaszát! Mi is a kártérítési perben bízunk csak. A cselekményben sokan vettek részt, ők mindannyian egyetemlegesen lesznek felelősek. Más telkére nincs gond az építkezéssel, ezt hívják osztott tulajdonnak (földhasználati jog), ekkor önálló ingatlan keletkezik. Mi kifejezetten az akkori tanács felkérésére és engedélyével építkeztünk oda (nem volt pénz, kellett a beruházó). Az akkori viszonyokban ez komoly beruházásnak számított. A bérleti szerződés minket nem köt távozásra, ráadásul a bérleti szerződésünk sem volt felbontva, a felbontás megállapítását a bíróság jogerősen elutasította. Hogy ez nem önhatalom, hanem szimplán a szerződés foganatosítása? Jogállamunkban ez önhatalom! Íme az említett KÚRIA ítélettel is jogerősített ítéletből kiírva:

Helyesen hivatkoznak azért az alperesek arra, hogy önkéntes teljesítés hiányában önhatalom a felülépítmények elbontására a felperes önkormányzatot nem illette meg, hiszen a Ptk.98.§ alapján a birtoklás és a birtokvédelem az alpereseket is megilleti. A felperes csak jogerős bírósági határozat, illetve elrendelt végrehajtás után bontathatta volna le a pavilonokat, ezért a 2009. november 29-i elbontás jogellenesen történt.

Persze mindent nem tudok leírni, a közvélemény pedig nem tud szinte semmi tényt. De nem is kell, az én kérdésem csak a büntető kérdésre vonatkozott volna, de hát arra sajnos nem kaptam választ. Köszönöm, Üdv

Szomorú örökös # 2019.01.04. 17:12

Érintett

A bérleti szerződés minket nem köt távozásra

Ha úgy gondolja, hogy ezzel akár meg is akadályozhatta volna az új, uniós forrásból felépített piac megépítését, szerintem téved. Nem ismerjük a bérleti szerződése tartalmát, sem az önkormányzat hivatalos válaszát, mivel ezeket csakis önök ismerhetik.

A felperes csak jogerős bírósági határozat, illetve elrendelt végrehajtás után bontathatta volna le a pavilonokat, ezért a 2009. november 29-i elbontás jogellenesen történt.

Az elbontás pontosan azért történt, mert önök kakaskodtak az akkori önkormányzattal, le akarták még jobban húzni őket, mint amit felajánlottak érte, és az uniós pénzt pedig a város pontosan önök miatt elbukta volna. Vajon ezt hogy magyarázták volna meg a város lakossága előtt? Azt hiszem, hogy a népharaggal nehéz lett volna szembenézni.

Egyébként meg egy ilyen elsőfokú felmentő ítélet után én nem biztos, hogy próbálkoznék bármivel is, mert kétséges, hogy ön lesz a győztes és csak tovább fogy a pénze. Sőt a cikkből is kiderül, hogy nagy valószínűséggel ön az a „Bíró Sándor”, aki a cikkben szerepel:

https://www.delmagyar.hu/…ben/2582458/

Ergo itt az önkormányzati cég vezetőjét első fokon felmentették, ehhez képest ön az önkormányzatot akarja rongálással megvádolni. Szóval én inkább elengedném, mint sem tovább költeném feleslegesen bírósági költségekre a pénzem.

Sőt itt a cikkből az is kiderül, hogy bontás helyett áthelyezni szerették volna azt a négy pavilont, ami jóval macerásabb és drágább megoldásnak látszott eleve és hát az is kiderül számunkra, hogy ez nem sikerült. Sőt én inkább a kivitelező céget perelném, mivel éppen ők nem értesítették a piac vezetőjét, aki esetleg még léphetett volna a pavilon épségben maradása érdekében.

Szabó Bálint „sztárügyvédnek” - :-D bocsánat, de én már csak röhögni tudok rajta :-D - viszont sikerül önöket újból és újból megfejni. Ha még nem vette volna észre, erre ment inkább ki a játék.

ispan29 # 2019.01.10. 09:12

Tisztelt Fórum!

2019.01.03.(16:10) felvetett problémára válaszukat megkaptam köszönöm.

Időközben a probléma azzal bővült ki, hogy az új szomszéd kinyomozta az alábbiakat:

  1. Korábban(1996 előtt) a területen kettő telek volt ( legyen X és Y )
  2. Y teleknek útszolgalmi joga volt az X telekre ( 1991-es tulajdoni lap másolat szerint)
  3. az ő és az én telkem megosztás útján jött létre X telekből ( X1 és X2) 1996-ban
  4. Az ő ( X1 ) telkébe 2009-ben beolvasztották az Y telket.

Bár a jelenlegi tulajdoni lapokon már semmilyen nyoma sincs X1 és X2 ingatlan közti szolgalomnak, Ő azzal érvel (+bírósági pert helyez kilátásba), hogy az ő telkébe beolvadt teleknek volt szolgalmi joga az én telkemre ( vagyis pontosan a megosztás előtti telekre) és ez "továbbvivődött, öröklődött" a mostani telkébe.

Ilyen esetben milyen eredményre vezethet egy bírósági per? Kinek van igaza?

Köszönöm

petyka13 # 2019.01.10. 16:21

Üdvözlet!
Lenne egy elég kellemetlen problémám, amiben a segítségetekre, tanácsotokra lenne szükségem.
A történet tömören:
Volt egy kis tartozásom ami legyen 100 egység. A végrehajtó, hogy ezt behajtsa rajtam, árverezésre kínálta az ingatlan részemet (Egy lakásnak az 1/5-öd része). Ez a napokban elkelt 400 egységért. A lakást a többi családtagom lakja, (a maradék 4/5-öd résznek a tulajdonosai.)
Nem tudom ki a vevő, és mit szeretne, de az árverésnél az 1/5-öd részem lakva lett meghirdetve, és hogy nem költözhető!
Azt szeretném megtudni, hogy milyen jogai vannak annak aki megvette ezt az 1/5 részt?
Illetve, hogy érheti-e bármiféle attrocitás a jelenleg ott lakó családtagjaimat?
Illetve, hogy a maradék 300 egység vételárral mi történik ilyenkor?
Válaszukért előre is nagyon hálás vagyok, köszönettel Péter

Zöldövezeti11 # 2019.01.10. 17:22

Fagin !

Ha bizonyítják, hogy tőled származik birság. De nem az állammal szemben, hanem veled szemben.
Az állam, illetve annak szervei kiszabhatnak bírságot !!
Feljelent, de inkább bepanaszol.... lehet belőle bírság !!
Ha bizonyítja.
Per ?
Akkor ha valaki pert indít.

Ha a közterületre teszed, akkor bárki feljelenhet (akár névtelenül is ), a hatóság feladata a nyomozás a bizonyítás és végső soron a bírság.
Ha a szomszédére, akkor a szomszéd panasszal élhet, a bizonyítás az ő feladata. A birság kiszabása viszont az államé.

Zöldövezeti11 # 2019.01.10. 17:27

Ja annyit , hogy felénk a panasz illeték köteles. Ha jól tudom 20 eft.
Így feleslegesen senki sem panaszkodik másra.
Kivétel a Jó Isten. Nála lehet panaszkodni ingyen is !!

Szomorú örökös # 2019.01.11. 16:57

Fagin

és épp rossz passzban voltam...

És majd akkor milyen passzban leszel, ha ezt a műveletet valaki meglátta...mert akkor nagy valószínűséggel nem fogja titokban tartani. :-O

peeterke # 2019.01.19. 16:35

Tisztelt Fórumozók!

Lehet, hogy volt erről korábban szó, ha igen, akkor elnézést kérek.

A problémám sokak számára banális lehet, mégis sok idegeskedést okoz. Egy körfolyosós, régi, téglaépítésű házban élek már pár éve.

1., az utóbbi időben a lichthofból (a fürdőszobán keresztül) dől be a cigifüst, gondolom valamelyik alattunk lévő lakásban füstöl valaki a fürdőszobájában gyárkéményként. A dohányzás magánügy, ezt tiszteletben is tartom. Nem dohányzom, viszont a fürdőszobában száradó ruhák, a lakás lassan már cigiszagot áraszt. Van erre valamilyen jogszabály, rendelet, amire udvariasan felhívhatom a dohányzók figyelmét?

2., Amikor a lakást megvettem, a felújítás a házi rendnek megfelelően zajlott, és hiába vagyok filmrajongó, nem használom ki a házimozi rendszerem tudását, mivel nem családi házban vagyok, és szinte biztos, hogy a szomszédokat zavarnám ezzel. Én tehát figyelek a szomszédaimra. Hiába a téglafal, felettem, és mellettem is fiatal albérlők vannak, akik hangosan nevetgélnek, beszélgetnek késő este is, de van, akikor üvöltözésig fajul a társalgás, így a saját lakásomban sem tudok pihenni (így legyél korrekt velük!). Tudom, füldugó, meg költözzek el, de ezen kívül tudok valamit tenni?

Köszönöm a válaszokat!

MajorDomus # 2019.01.19. 20:40

https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?…

olvasd el a törvényt,abból ha szebb nem is,okosabb leszel.

két megoldás van!
1./ átlátszó polikarbonát ablak a fürdőszobára, ekkor fény bejön,füst kinnmarad.
2./ közepére időórás szellőzőventillátor, ami a villanykapcsolóval működik. minden használat után 5 percig szellőzteti a fürdőszobát.
3,/ a zaj.
háttérzaj ellentámadás!

felettem rohangálnak a gyerekek este 9-ig,ekkor bekapcsolom a hifi tornyot!
másnap szól az anyuka,hogy ma este már jobban odafigyel a gyerekek rohangálására,én kedvesen megigérem,ahogy csend lesz, lekapcsolom a hifit. ennyi!

peeterke # 2019.01.20. 04:09

MajorDomus: köszönöm a választ, elolvasom a linket törvényt. Találtam egy rendeletet is (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet), ami kitér külön a légaknára is. Ebben van olyan rész, hogy bűzös, gőzös helyiség nem szellőztethető oda, a kérdés az, hogy ez vonatkozhat-e a cigifüstre.

A szellőző főleg a gázkazán miatt van a fürdőszobában. :(

A hifi jó ötlet. :) Az albérlők huszonévesek, akik akár egész éjjel is ébren vannak (és hangoskodnak), én dolgozó ember vagyok, aki reggel 6-tól már dolgozik (és kb. 4-kor kelek), mikor meg este hazaesek a munkából nagyon nem akarok más életének a részese lenni, csak a sajátomnak, a szomszédok bevonása nélkül :) (tehát én nem zavarom a szomszédjaimat).

MajorDomus # 2019.01.20. 20:00

Kazán csövet kösd ki falon keresztül Spiró csővel az aknába,utána már zárhatod az ablakot,ahogy leirtam, azt elfogadja a katasztrófavédelem is.

a szellőzőre legyen időórás kapcsoló is! éjjel ráér szellőztetni.

MajorDomus # 2019.02.16. 20:20

Előfizeted a Takarnet adatbázist,de anyagilag igy sem jársz jobban.

gerbera317 # 2019.02.16. 20:39

Az, hogy nyilvános, nem feltétlenül jelenti, hogy korlátlanul és ingyenesen betekinthető.

peggyolsen # 2019.02.16. 21:34

Kedves Fórumozók! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségüket kérni:
Adott három szomszédos zártkerti ingatlan, amik-még nagyon-nagyon régen egy nagyobb telek megosztásával keletkeztek. Mindhárom telek két oldalról is megközelíthető, egyik oldalon aszfaltos közút, másik oldalon szintén útként nyilvántartott földút van. A középső ingatlanon pont a telek szélességében (így került megosztásra anno, a vázrajzon is így szerepel... rejtély miért), a közút felőli telekhatáron egy düledező vályogépület áll beszakadt tetővel, aminek az utcafronton nincs bejárata, csak a túloldalon. A tulajdonos eddig a bejárást a telkére (évi egy-két alkalommal, kaszálás céljából) a két szomszédos telken keresztül, a saját épületét megkerülve oldotta meg, mert egyik oldalon sem volt kapu. Szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve nincs.
A szomszédok a visszatérő problémák (kártevők, gaz, stb.) miatt saját ingatlanukat bekerítenék. Kérdéseim:

  1. telki szolgalomra jogosult-e jogszabály alapján a középső ingatlan tulajdonosa úgy, hogy egyébként a telke közúttal közvetlenül határos, csak a saját épülete elhelyezkedése miatt onnan nem tud rá bejutni, maximum a jelentős kitérőt jelentő földútról?
  2. a kidőlőfélben lévő épület szomszédos telkeket veszélyeztető állapota ügyében mit lehet tenni, kihez lehet fordulni?
drbjozsef # 2019.02.16. 22:02

1. Nem, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges a szolgalom, akkor nem fogja megkapni. Ha be tud jutni rá a földútról, akár kerülni is kell, az elég.
Ha a kerüléssel egy kompon meg egy országhatáron is át kellene mennie és átlagosan plusz 5 órát jelentene, akkor igen, de feltételezem ilyen extremitás nem áll fent.

2. Telket veszélyezteti? Eltöri a telek lábát, ha ráesik? Egyébként a helyi építéshatóságnál bejelented (érdeklődj a polghivban), ők feszólíthatják a helyreállításra/bontásra, büntethetik ha nem teszi meg, végül hatósági kényszerbontást is elrendelhetnek, ha semmi sem történne.

niko04 # 2019.02.19. 15:06

Tisztelt fórumozók!
Adott egy ingatlan, ami 50-50%ban az öcsém és én vagyunk tulajdonosok. Édesapámnak haszonélvezeti joga van.
Azzal kapcsolatban érdeklődnék, hogy ha az öcsém egy barátjával használni szeretnék az ingatlant egy műhely üzemeltetésére, akkor én kérhetek-e bármelyiktől bérleti díjat, vagy bármit ezért cserébe.
Ràadásul én nem is lakom az ingatlanban.

drbjozsef # 2019.02.19. 17:35

Az ingatlan haszonélvezője az, aki a haszonélvezet fennállása alatt gyakorolhatja a tulajdonos helyett a hasznok szedését, de viseli a használat terheit.

Édesapád az (ha az egész ingatlanon haszonélvezete van), aki bérbe adhatja az ingatlant. Ha ő kiadja az öcsédnek, akkor nem tehetsz ellene semmit.

Ha a haszonélvezet megszűnik, utána rendelkezhetsz majd az ingatlannal (kivéve persze az eladását, ahhoz nem kell senki engedélye, de a haszonélvezettel terhelten tudod csak eladni).

niko04 # 2019.02.19. 18:05

Köszönöm a gyors választ.

Az egész ingatlanon haszonélvezete van apának. Szóval akkor megakadályozni nem tudom azt, hogy a beleegyezésem nélkül odavigye a haverját, ha apa bele is egyezik.

De akkor azt jól értelmezem, hogy ha betonoztatni akar vagy valami kis féltetőt építeni, a műhely használatához, akkor azt oldja meg saját költségen, vagy a bérbeadó àltal. De ezeknek a költségeknek a felét nem kérheti el tőlem, mondván, hogy "értéknövelő"? (4*6méteres területről lenne szó betonozás és féltetető építés műhelyhez)

drbjozsef # 2019.02.20. 06:02

Nem kérheti el tőled, de ha értéknövelő, akkor eladáskor hivatkozhat rá, ha bizonyítja, hogy ő fizette, és akkor kérhet nagyobb részt az eladási árból. A biztos az lenne, hogy ha most tisztáznátok, és írásba foglalnátok, hogy tőled építhet, de a saját költségére és veszélyére.

Edith85 # 2019.02.20. 10:19

Tisztelt Ügyvéd ÚR!

Köszönöm a gyors válaszát.
Édesanyám 2013-ban vásárolta az ingatlant. A hagyatékátadó végzésen az szerepel, "hogy az örökhagyó hagyatékát x helyrajzi számon felvett, kivett lakóház és udvar ingatlan nyílvántartási megnevezésű ingatlannak a tulajdoni lap II. rész 6. pontja szerint az örökhagyó tulajdonában álló egeszét: 9,2 millió Ft. (Az ingatlan az ELMŰ Hálózat Kft. Javára 7 m2 területreszre bejegyzett vezeték jog terheli.) "
Jól értelmezem, hogy az adómentesség 2020 január 1-jétől lesz érvényben?

Köszönettel, Edith85

wers # 2019.02.20. 10:30

Edith85, én nem nagyon értem, mit szeretnél kérdezni. Vagy volt valami előzmény, amit nem látok?

drbjozsef # 2019.02.20. 10:38

wers,

asszem másik topikban

Edith,

Édesanyám 2013-ban vásárolta az ingatlant
Ha örökölted, akkor már nem számít.

Jól értelmezem, hogy az adómentesség 2020 január 1-jétől lesz érvényben?
Igen.