Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

mullerjanek # e-mail 2018.05.25. 14:03

Tisztelt Jogi Fórum,

tavalyi évben vásároltunk egy ingatlant.
Az eőző tulajdonosok adásvétel előtt rendezték a viszonyokat és a két telken lévő három lakóépületet illetve a hozzá tartozó telket összevonták társasházzá.
Az épületek külön tulajdonba kerültek, ebből vásároltunk meg egyet, a telek osztatlan közösként került bejegyzésre. Használati megállapodás, házirend és SZMSZ nem készült.
Mi ezen szeretnénk válzoztatni és felajánlottuk, hogy kb. 600mˇ2 területet (jelentősen kevesebb mint a tulajdoni viszonyok alapján ránk eső hányad) szeretnénk lekeríteni, kutyatartás és kertgondozás céljából.
Az egyik tulaj szóban beleegyezett, a másik (az édesanyja) ezt határozottan elutasítja. Kihangsúlyoznám, ők nem élnek az ingatlanban, mindkettő albérletbe van kiadva.
Sajnos ők a szokás illetve józan paraszti ész alapján ingatlanjaikhoz közel eső területet nem ápolják, villanyvezetékekbe nőnek a fáik, veszélyesen belógnak egy kereszteződésbe és elképesztő módon szemetes minden.
Viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a növényzethez nem szabad hozzányúlni.
Kérdésem a következő: ha nincs mód a közös megegyezésre (a hölgy elég arrogáns módon ellent mond mindennek amit javaslunk, megkeresésekre nem reagál) akkor milyen úton lehet rendezni a helyzetet? Nem akarok önkényesen kerítést felhúzni, nehogy elbontásra kötelezzenek a későbbiekben.

Az állapotokat folyamatosan fényképekkel dokumentáltuk.

Előre is köszönettel,
János

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.05.17. 22:49

Úgy érted, hogy kérni bármit lehet?

www.kbs-ugyved.hu

MajorDomus # e-mail 2018.05.17. 21:04

Kérhetsz

matroz100 #   2018.05.17. 20:08

Üdv, az alábbi kérdésem lenne: testvéremmel 1/2-1/2 ingatlant örököltünk. Sem én, sem a testvérem nem lakik benne. testvérem az egész lakást szívességi használatra odaadta a volt barátnőjének. Szeretném megkérdezni, hogy kérhetek-e bírósági úton testvéremtől használati díjat?

PTam # e-mail 2018.05.17. 09:16

Köszönöm szépen a válaszát. Elvileg nem lesz gond ha a 100%on van jelzálog, a másik tulajt nem zavarja, így a társasházzá alakítást nem szeretnénk, annak azért van elég sok költsége, ha jól tudom. Most egy új problémával találkoztunk, hogy a tulajok kiskorúak és most a gyámügyi ügyintézésre kell várni, de az hónapokig eltarthat viszont az 1. tulajnak június közepére ki kell költözni a korábbi házából, amit eladott, így viszont nincs hova mennie. Azt lehet a menete ennek, hogy:

  • előszerződés, vételár 2/3 lerakva ügyvédi letétbe az eladó javára, amit megkap ha, elkészült az adásvételi és arra megérkezett a gyámügyi jóváhagyás, és a letétbe helyezést követően az 1. tulaj beköltözhet, majd a jóváhagyott adásvételi után én elmegyek a Fundamentához és azzal tudom kérvényezni a folyósítást?

Köszönöm előre is! Tamás

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.05.15. 12:39

Ha társasház, akkor a különtulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek önállóan, egymástól függetlenül terhelhetők, elidegeníthetők.

www.kbs-ugyved.hu

PTam # e-mail 2018.05.15. 12:28

Kedves Sándor, talán azt a választ kaptuk, hogy megosztani nem lehet, mert nyeles telek, bár most nem nyeles, hanem vagy egy út befelé és két ház egymás mögött ha az utcáról nézzük.

PTam # e-mail 2018.05.15. 12:25

Kedves Sándor! Köszönöm a tippet, de kérem egy pár mondatban ha lehet, írja le, ez miben segít nekünk. Köszönöm szépen!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.05.14. 18:01

Alakítsátok társasházzá.

www.kbs-ugyved.hu

PTam # e-mail 2018.05.14. 17:02

Tisztelt Fórumozók :)

Szeretnék érdeklődni az alábbi helyzet megvalósíthatóságáról.
Anyósommal közösen vennénk meg egy kétgenerációs házat telekkel. Ezen a telken áll két ház. Az egyik ház rendes lakóház, a másik gazdasági épületként van bejegyezve. A vételár 1/3-át én a 2/3-át anyósom fizetné ez alapján is kerül gondolom a tulajdoni lapon a tulajdonosok részaránya bejegyezve. A dolog ott kezd érdekessé válni és ez okozza most a fejtörést, hogy

  • anyósnak van 2/3-ad kp-ja, nekem van 1/3-nyi fundamentám.
  • Szeretnénk ha a jelenleg gazdasági épületnek bejegyzett ház lenne a miénk, a lakóház pedig anyóséké.
  • Mivel a fundamentával én hitelt is vennék fel, nem szeretnénk ha a hitelem érintené az ő tulajdoni hányadukat, illetve anyósnak 3 gyereke van, örökösödés miatt a mi védelmünkre is jól jönne a használati megosztás.

A kérdésem az, hogy ha nincs használati megosztás (márpedig most nincs), akkor ha akár az egyik tulajdonos is jelzáloghitelt vesz fel, akkor az az egész ingatlanra vonatkozik? (ha jól tudom igen) Ergo az én hitelem miatt szívhatnak anyósék, ha nem fizetem. Viszont fundamenta meg nem ad pénzt gazdasági épületre.

Szóval az működik-e, hogy még adásvétel előtt átminősíttetnénk vagy megkérnnék a jelenlegi tulajt, hogy minősíttesse át lakóépületté, majd az adásvételit már mint két vevő, egyben használati megosztással kötnénk meg? Szóval azt írnánk bele, hogy 1. tulaj 2/3-ad készpénzben, egyik ház és telek xy része, 2. tulaj 1/3-ad fundamenta, másik ház, telek yz része.

Mert ugye megosztani akkor tudjuk ha már a nevünkön van, de akkor lesz a nevünkön, ha fizet a fundamenta. De a funda akkor fizet, ha nem gazdasági épület.

Talán az lenne a legjobb (csak nem tudom ez működik-e), hogyha így ahogy van osztatlan közösként megvennék az egészet, (kérdés, hogy a funda is megadja-e úgy, hogy van rajta gazdasági épület is) és majd amikor a nevünkre került az ingatlan, utána megosztjuk, csak akkor hogy kerül át az én hiteles jelzálogom a teljes ingatlanról az én általam használtra? Vagy ez kb automatikus? Szóval 1-es tulaj 2/3 kp 2-es tulaj 1/3 funda/hitel, majd megosztásra került az ingatlan tulajdoni hányad arányában és akkor az én hitelem máris az én megosztott részemre fog vonatkozni?

Lehet kicsit összevissza írtam, csak szeretném ezeket tisztán látni. Szóval ami akadály, vagy fejtörést okoz, hogy gazdasági épület amit mi használnánk, meg kéne osztani, meg a mi részünk fundamentával menne.

Előre is köszönöm ha valaki tudna okosat mondani tanácsolni. Üdvözlettel, Tamás

Bianco #   2017.11.17. 16:12

Nagyon szépen köszönöm Nonolet, rengeteget segitettél :-)
Persze én sem szeretnék eljutni a perig, nagyon remélem, hogy nem kerül rá sor, csak legvégső esetben. Ami marad az ügylet végén, még mindig több, mint beletörődni a nagy semmibe...

nonolet # e-mail 2017.11.17. 13:58

Az árverésig pedig nem érdemes eljutni,
mert
azzal mindkét fél rosszul jár...

nonolet # e-mail 2017.11.17. 13:54

A per végén a közös tulajdon mindenképpen megszűnik.
Tehát csak kedvező vége lehet... számodra.

- -

A többit nem igazán lehet megjósolni.
Hisz attól is függ, hogy mennyit kekeckedik a másik fél.
(szakértők, ügyvédek díjai...)

Érdemes azzal indítani az ügyet, hogy:
"Adó és érték bizonyítvány"-t kérsz az önkormányzattól.

Ez párezer Ft illetékből megvan.
Mivel közokirat a benne lévő értéket nem sima ügy vitatni!

Így máris jó eséllyel kiütöttél egy időhúzó és költség növelő helyzetet az elején, mivel a pertárgy értéke ismert, nehezen módosítható.

Ráadásul a másik félnek kell előlegeznie az ellenbizonyítás költségét...
Ami ugye könnyen lehet akár 200-300 eFt is.

- -
Megjegyzem: eleve kérnék bizonyítványt az ajánlatom megküldéséhez is a másik tulajnak, hátha nem is akar majd pereskedni.
- --

A per során mivel ugye a végén "pervesztes" nem lesz!

Minden fél maga viseli a saját jogi költségeit.
Kivéve az un. készkiadásokat, amiket elosztanak.
(tulajdoni lapok, stb. 15-20 eFt körül)

A minimum költség

  • a per illetéke (a részed értékének 6%-a)

és

  • legalább egy szakértői díj lesz (~150-200 eFt)

ha az értékbizonyítványt vitatja a másik fél
Plusz a saját ügyvédi költség ...

Felmerülhet még a végén adott esetben a vagyonszerzési illeték kérdése is.

A per úgy 1,0-1,5 év alatt lefut, de közben bármikor köthető egyezség!!!

Mondjuk ésszerűbb eleve megegyezni, a per helyett... ha csak lehet.

- -

Szóval úgy 350-600 eFt és 1-2 év....
Első saccra.

Plusz a közben elmaradt hasznok, ha lennének.
(bérleti díj, máshol lakás költsége, stb.)

Bianco #   2017.11.17. 10:45

Ha meg lehet azt nagyságrendileg határozni, hogy kb.milyen anyagi ráforditást igényelne egy ilyen (közös tulajdon megszüntetése iránt inditott) per költsége és kb. mennyi időt szokott igénybevenni, az nagy segitség lenne a döntésemhez. A perköltséget az fizeti, aki a közös tulajdon megszüntetését kéri, vagy mindkét tulajdonos egyenlő arányban? Tudom, hogy egy pernek kétesélyes a kimenetele, de mennyi esélyem van egy számomra kedvező bírósági döntésre?

Nem szeretnék meggondolatlanul dönteni, kérnék egy kis segitséget. Köszönöm.

Bianco #   2017.11.15. 20:42

Tisztelt Hozzáértők, ha valaki erre jár és megteszi, hogy megválaszolja a kérdéseimet, azt nagyon megköszönném.
Ettől tenném függővé a további lépéseket.

Bianco #   2017.11.14. 11:08

Köszi. Sztem nem akar bizniszelni, nem akar semmit, nem akar semmivel foglalkozni, ezért tartok tőle, h nem is fog reagálni. Akkor pedig marad a peres út, ha nem akarok beletörődni hogy sosem jutok pénzhez. A perköltségek milyen nagyságrendűek lehetnek? A kimenetele valószinűsithető? Mindent én fizetek, mert én akarom értékesiteni?

nonolet # e-mail 2017.11.14. 10:36

Én egyszerre tenném meg, mindkét szóba jöhető esetet lefedve és a választás lehetőségét kínálva.

HA akar bizniszelni, akkor az ügyvéd nélkül is reagál.
Ha nem akar, akkor meg az ügyvéd sem fogja meghatni...
Szerintem.

Bianco #   2017.11.14. 10:17

Köszi Nonolet!
A vételi/eladási ajánlatot egyszerre tegyem meg szerinted, vagy két menetben? Én írjam, vagy nyomhat valamit a latban, ha ügyvédtől kapja?

nonolet # e-mail 2017.11.13. 22:23

3,5-4,0 az eladásra illetve 5 milió a vételre
szerintem jó ajánlat az 5 milliós érték esetén.

Bianco #   2017.11.13. 19:20

Nagyon köszönöm Nonolet és drBJózsef, lehet hogy ezt még érdemes lenne megpróbálni. Amennyiben vételi ill. eladási ajánlatot teszek, ezt egyszerre célszerü, v. inkább 2 menetben? Ha a teljes telek jelen forgalmi értéke kb. 10 mFt szerintetek kb mennyire kellene eltérnem az 5mFt-os ajánlattól? Ennek eldöntése azért is nehéz, mert fogalmam sincs, hogy amennyiben mégis peres ügy lesz belőle, ott milyen nagyságrendet bukhatok, és mennyi idő mulva juthatok pénzhez.

nonolet # e-mail 2017.11.13. 18:46

"Nyilván áron alul fog menni, egy fél telek. "

Ezt figyelembe véve kell az eladási ajánlati árat megadni.

Miközben a vételi ajánlat árát pedig e fölé érdemes belőni.

nonolet # e-mail 2017.11.13. 18:44

"Nyilván senkit nem lehet rákényszeriteni,
hogy eladja a tulajdonát."

Kivéve: ítélet által.

Hisz, éppen erre való a közös tulajdon megszüntetése iránti per.

Feloldja patt helyzetet.
Még, ha némi veszteség árán is...

- -

Jelén esetben tegyél
írásban, határidővel (mondjuk 60 nap) REÁLIS árú

  • vételi (megveszed tőle)

és/vagy

  • eladási (eladod neki)

ajánlatot a másik félnek az 1/2 részre.

Amiben jelzed, hogy sikertelenség esetén
utána részedről PER fog következni, mert eltökélt vagy.
A perrel pedig csak rosszabbul járhat.
Anyagilag.

drbjozsef # e-mail 2017.11.13. 18:36

Egy még van: eladod a saját részedet. Elővásárlási joga van, ha nem veszi meg, eladod másnak, beleegyezése, engedélye nem kell hozzá.

Nyilván áron alul fog menni, egy fél telek. Lehet, pont erre vár.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Bianco #   2017.11.13. 17:28

Köszi a választ Nonolet, igen ettől féltem. Nyilván senkit nem lehet rákényszeriteni, hogy eladja a tulajdonát. Ezek szerint bele kell törődni, hogy szivat.:-(

nonolet # e-mail 2017.11.13. 16:21

"van más megoldás?"

NINCS,
HA nem jön létre a felek között
békés úton a megegyezés.