Melléképület, garázs építési engedélye

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

nanemaaa # 2013.05.24. 06:32

danpress
Igen, valós. A kerti tető, mint fogalom is megszűnt.
Egyébként a kerti tető korábban sem működhetett volna garázsként, mivel mint kerti építménynek meg volt határozva a rendeltetése is: "pihenés céljára szolgáló". És itt garantáltan nem az autó pihenésére gondolt a jogszabály alkotó. ;)
Sajnos nagyon sok helyen rosszul értelmezték, a szabályok kijátszására használták, így a minisztérium el is törölte. Innentől kezdve azok jártak rosszul, akik szerettek volna a kertjükbe egy filagóriát, vagy sörsátort, hogy legyen hova kiülni kicsit poharazni. Marad a diófa árnyéka, vagy lehet építési engedélyt kérni.

wers # 2013.05.24. 06:39

úgy kell érteni, hogy a boltban kapható sátorhoz is kell építési engedély? Vagy a kész pavilonokhoz is? (esetleg kutyaól?)

nanemaaa # 2013.05.24. 06:43

Snoopenz
A telek beépítettségének számítási módszerét az OTÉK határozza meg. Ettől a helyi építési szabályzat sem térhet el (mert nincs rá felhatalmazása). Ergo ha a helyi szabályzat meg is tartotta a kerti tetőt, mint építményt (netán fogalmat is alkotott hozzá, mivel országos fogalom már nem létezik), akkor is beleszámít a telek beépítettségébe.
A jogszabályok folyamatosan szigorodnak, s ennek okai valószínűleg az általad is jól prezentált "trükközésekben" keresendők. Ha egyszer eljutnánk odáig fejben, hogy tudomásul vesszük, az élet minden területén léteznek szabályok és azokat nem azért találták ki, hogy legyen mit megkerülni, talán nagyobb lenne a jogbiztonság, és nem is kellene a szabályokat havonta módosítgatni. Vannak országok, ahol ma is évszázados szabályokat alkalmaznak minden lakossági felháborodás, kijátszási szándék nélkül.
Amikor a telkedet beépítetted már tudtad, hogy azon mit és milyen mértékben lehet. Már akkor gondolni kellett volna rá, hogy egy családnak milyen életkörülményekre lesznek szükségei, lesz lakás, kocsi, kerti szerszám is. Olyan házat kellett volna tervezni és építeni, mely mindezt képes lett volna számodra biztosítani. Arra nem lehet alapozni, hogy először megépítem a maximumot, osztán a többit vagy megépítem engedély nélkül, vagy valahogy kisírom a hatóságnál az engedélyt.

nanemaaa # 2013.05.24. 06:47

wers
A sátorra, ha az legfeljebb 180 napig áll fenn (mert télen minek?), akkor elvileg nem kell, de csak építési helyen belül állíthatod fel, és beszámít a telek beépítettségébe. (Helyi építési szabályzat egyébként tilthatná ilyen sátrak építését, így abban az esetben tök mindegy, hogy kell-e rá engedély, mert akkor sehogy se lehetne.) A "bolti" kész épületre eddig is kellett engedély.
Kutyaház, ha emberi tartózkodás céljára szolgál, akkor szintén engedély köteles.

wers # 2013.05.24. 06:57

:) köszönöm a válasz
mifelénk az aszabály, hogy én sem megyek a kutya házába (éppenséggel ha nagyon akarom beférnék) és ők sem jöhetnek be az enyémbe

Néhány szabályt nehéz megérteni, mi az értelme

Pl. majd arra leszek kíváncsi, áltag építkezésen hogyan fog az elekronikus építési napló megvalósulni.

wers # 2013.05.24. 07:35

még egy kérdés, és a gyerekekenek kapható játszóház, vagyis játékház, ezek olyan 1,4 - 1,6 m magasak kb, most szeretnék ilynet venni, műanyagból van (bár ez szerintem nem befolyáasolaj) és 180 napnál tovább marad (szóval évekig)

nanemaaa # 2013.05.24. 07:41

Megvannak a szabályai. A műszaki vezetők érteni fognak a számítógéphez és megoldják, hogy legyen internetkapcsolatuk is. Annyi a változás, hogy mivel központi rendszerben lesz a napló, így nem lesz kérdés, hogy az építés helyszínén van-e. Mert nem csak a helyszínen, de mindenkinél ott lesz egyszerre, akinek hozzáférési joga lesz hozzá. A bejegyzések megtételére meg idő csúszást engedélyez a jogszabály. Tehát nem szükséges a helyszínen megtenni a bejegyzést. Ráér majd akár otthonról beírni a napi adatokat a műszaki vezető.
(Az elmélete egyébként szerintem jó és logikus, a kérdés inkább az, hogy maga a rendszer működni fog-e?)

nanemaaa # 2013.05.24. 07:46

Játszóház ügyben volt már itt valakinek problémája korábban is a hatósággal. Elvileg a kerti bútorok, játszó eszközök - hinta, csúszda, homokozó - nem épületek (műtárgyak), így azokra nem kell engedély. Viszont a babaház, ami vitathatlanul emberi tartózkodás céljára szolgál, már csak ezen oknál fogva is épület. Ergo kellene rá építési engedély. Nem tudom, hogy az itt fórumon egykor szereplő "kollégának" hogy végződött az ügye. Neki pl akkor elrendelte a hatóság a bontást. (Szerintem ma is megteheti.)

wers # 2013.05.24. 10:25

köszönöm a válaszokat

Snoopenz # 2013.05.24. 10:27

Kedves nanemaa!

Köszönöm válaszod, bár nekem elég lett volna az első 3 sor is :)
Egyébként kíváncsivá tettél, melyik ország az, ahol senki sem szeg szabályokat? Akkor abban az országban börtönök sincsenek? Ez biztosan a mennyország..

nanemaaa # 2013.05.24. 11:12

Snoopenz
Építési ügyekben tőlünk nyugatra ismeretlen fogalom a szabálytalan építés. Igaz, ehhez talán kell a szigorú szankció is, amit senki sem mer megkockáztatni. A retorzió viszonylag eltérő, de abban egységes, hogy engedély nélküli ház nem maradhat állva. Az már más kérdés, hogy közben a telket is elkobozzák, vagy még az építőgépeket és szerszámokat is.

Azt nem mondtam, hogy máshol nem szegnek általános érvényű szabályokat, de azt bátran állíthatom, hogy az állampolgároknak nem alapvető célja a szabályok kijátszása, sőt szándék szerint igyekeznek minden szabálynak megfelelni. Ott az a renitens, aki szabályt szeg. Nálunk fordítva működik. Mint azokban az iskolákban, hol a gyerekek kinézik maguk közül azt, aki megcsinálja a leckéjét, netán 5-ös dogát ír.
Mi pillanatnyilag úgy éljük meg a jogállamiságot, hogy az állampolgárnak vannak jogaink, kötelezettségeik meg nehogymá!

teetoo # 2013.05.27. 20:01

Kedves nanemaa!

Kerti teto temaban erdelkodnek, mivel nem sikerul pontos fogalom-meghatarozast talalnom. Annyit sikerult kideritenem, hogy onallo, labakon allo, de oldalfallal nem rendelkezo, max 20nm-u fedett teruletrol van szo. Engem viszont az erdekelne, hogy kerti tetonek szamit-e meg az, ha egy meglevo keriteshez kozvetlenul csatlakoztatva epitik-e meg. Jelen esetben ez a kerites egy tobb mint 2m magas teglafal. A teto maga labakon all, tehat nem a kerites tartja, viszont mivel kozvetlenul a kerites melle van epitve, igy tulajdonkeppen van egy oldalfala a tetonek. Ebben az esetben serul-e a kerti teto fogalma?
Valaszat elore is koszonom!

nanemaaa # 2013.06.03. 07:49

teetoo
Azért nem találsz pontos fogalmat, mert megszűnt az OTÉK módosításával. Ma már csak épületről, vagy műtárgyról beszélhetünk. Ha emberi tartózkodás, vagy tárolás céljára szolgál az építmény, akkor az épület.

teetoo # 2013.06.03. 13:29

Ezek szerint a kerti teto epitesenel arra, kell ugyelenem, hogy sem tarolasra, sem emberi tartozkodasra ne legyen alkalmas, es ezzel egyuttal megfelelek a jogszabalyi eloirasoknak? Vagy van mas kovetelmeny a tetot illetoen?

nanemaaa # 2013.06.05. 07:27

Igen, van más követelmény is. Minden építménynek kell, hogy rendeltetése legyen. Az építmény elhelyezése során be kell tartani a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásait is.
Mi a fene lehet az, ami se emberi tartózkodásra, se tárolásra nem szolgál? Ha van alatta egy pad, vagy kerti szék, máris emberi tartózkodásra fog szolgálni. Ha csak egy kartondoboz - netán autó, vagy autóra utaló olajfolt - akkor pedig eleve tárolás.
(A kerti tető - amíg létezett ilyen fogalom - a fogalommeghatározása szerint is emberi tartózkodás céljára szolgált. Ott szokott a család pihegni és a haverok sörözni. ;))

Kassad # 2013.06.09. 07:58

Tisztelt fórumozók!

A következő kérdésem lenne az 50m3, 3,0m-es gerincmagasságú nem emberi tartózkodás céljait szolgáló építmény témakörben:

Van egy házam, a bejáratától pár méterre pedig egy melléképület. A kettőt szeretném összekötni egy "folyosóval", hogy a két épület között lehessen télen illetve esős időben is különösebb öltözködés nélkül közlekedni. Kb 2m széles 2,5m magas és 10m alatti hosszúságú lenne a folyosó. A valós funkciója lenne a közlekedés, tehát fűtetlen lenne, továbbá nem kívánok benne télikert módjára kerti bútorokat, vagy szélfogó-előszoba jelleggel cipősszekrényt, padot v bármi egyebet elhelyezni. Ez így belefér-e a nem emberi tartózkodásra szolgáló kategóriába, vagy felejtsem el és kompromisszumként kössem össze a két épületet "előtető"-vel?

Köszönöm,

nanemaaa # 2013.06.10. 07:32

Ha nem is előtetőként, de védőtetőként mindenképpen megoldás lehet a problémádra, ha egyébként az építési előírásoknak megfelel (pl telek beépíthetősége megengedi).
A közlekedő folyosó alapból emberi tartózkodás céljára szolgál, sőt funkcionálisan akkor is a lakóépület bővítése, ha az egyébként fizikailag nem épül össze a lakóépülettel. Ez a megoldás szerintem mindenképpen építési engedély köteles tevékenység.

Kassad # 2013.06.10. 07:55

Köszönöm, akkor marad a védőtetős megoldás.

További kérdésem volna, hogy ha csinálok a tető alá egy 30cm magas alapot, az ebbe a kategóriába belefér-e:
19."A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása."

  • Jelenleg ugyanis két lépcsőfokkal lép ki az ember az udvarra a házból, és két lépcsőfokon keresztül lép be a melléképületbe, tehát ezt kényelmes lenne szintbe hozni. Sőt ha ezt nem folyosó szerűre csinálom, hanem az egyik oldalt kiszélesítem, akkor kiülős teraszként is kiválóan funkcionálhatna.

Továbbá: "20.Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot."

Ez a támfal, ha jól látom átvette a korábbi kerti fal kategóriát, ami most nem létezik. Az uralkodó szélirány felőli oldalára a folyosó fent említett alapzatának rakhatok-e egy ilyen 1m-es téglafalat? Látvány szempontjából sem lenne rossz, és megúsznám vele a téli hólapátolás jó részét is... Úgy is kérdezhetném támfal-e a fal, ha nem támaszt semmit?

Köszönöm,

nanemaaa # 2013.06.11. 07:43

"Kerti fal" fogalom korábban sem létezett. Támfal ami támaszt.
Az általad hivatkozott terepszint megváltoztatás egyrészt csak építési helyen belül nem engedély köteles, építési helyen kívül pedig tilos, kivéve, ha azt helyi építési szabályzat előírja.
Amit te írsz, lassan eljut az épület kategóriába. (alap, kiemelt padozat, oldalfal... még ha egyébként nyitott is) Általában így szokott lenni, ha megjön az étvágy. Mindig csak egy picivel legyen több és szép lassan megnyitható az új szálloda. :D
Ha úgy vesszük egy téglának a telken történő elhelyezése nem engedély köteles. Ha egy nem, akkor kettő sem. De ha szép sorba tesszük a téglákat egymás mellé, majd egymás fölé, előbb-utóbb fal lesz belőle. ;)

Kassad # 2013.06.11. 10:35

Akkor a kerti falra rosszul emlékeztem.

"Támfal ami támaszt" - Jól értem akkor, hogy ha oldalról támaszt sziklakertet, mert az "neki van építve" az oldalának, akkor támfal, azonban ha oszlopok jönnek ki belőle, amin keresztül támasztja a tetőt, akkor már nem támfal?

"Az általad hivatkozott terepszint megváltoztatás egyrészt csak építési helyen belül nem engedély köteles" - ott akarom csinálni, ez nem gond

"Amit te írsz, lassan eljut az épület kategóriába. (alap, kiemelt padozat, oldalfal... még ha egyébként nyitott is) Általában így szokott lenni, ha megjön az étvágy. Mindig csak egy picivel legyen több és szép lassan megnyitható az új szálloda. :D"

Tisztában szeretnék lenni a lehetőségeimmel mielőtt nekilátok, hogy szabályosan a maximumot hozhassam ki a helyzetemből. Ennyi és nem több. Nyilván érzékeled a "projekt" nagyságrendjét, magunk csinálnánk és "minden van hozzá az udvarban valahol" típusú építkezésről van szó. Ebből nyilván te is tudod, hogy "tervezni" meg "engedélyeztetni" ezt kb 2-szer annyiba kerülne, mint megépíteni. Ennek mintegy egyenesági folyományaként szerintem nincs abban semmi kivetni való, hogy a felesleges költségeket megúszva szeretném a legtöbbet kihozni a jogszabályi kereteken belül. Nekem eddig ugyanis eszembe nem jutott például, hogy egy 30cm magas terasz, 3m-re fölötte egy védőtetővel, és egyik oldalán egy 1m-es fallal az kimeríti az épület kategóriát.

nanemaaa # 2013.06.12. 06:54

Tőlem megépítheted. Az egyes munkanemek elvileg elvégezhetők építési engedély nélkül. Amit írtam, azért írtam, mert alkalmasint a hatóság nézheti másik oldalról is, és ebben az esetben beleszaladsz egy fennmaradási engedéllyel feltupírozott építésügyi bírságba. És még csak azt sem tudom ajánlani, hogy kérdezd meg az építési hatóságot, hogy neki mi a véleménye, mert a "szabálytalan építésekkel" kapcsolatos intézkedési jogkör az építésfelügyeleti hatóságé lett. Mivel ez az egyébként korábban egységes építésügyi jogkör így ketté lett szakítva a járások kialakításával, szerintem egyik hatóság sem fog merni nyilatkozni a másik nevében.
Innentől kezdve lutri az egész. Azért írtam le az alternatív értelmezési lehetőséget is, hogy utólag ne mondd, nem voltál birtokában valamennyi adatnak, amikor elkezdtél építkezni. Egy dologban biztos lehetsz, a járási építési hivatalokat nem azért hozták létre, hogy jószívűsködjenek. Az ő feladatuk elsősorban minél több pénzt szerezni az államkasszának.

Kitty025 # 2013.07.10. 12:34

Sziasztok!2 égetően sürgős kérdésem lenne.Az egyik,hogy 9 hónapja vettünk házat és nemrég tudtuk meg hogy a mellette álló kb.40nm-es gaázsra nincs engedély?Ilyenkor mi a teendő?Az régi tulajon be lehet vasalni vagy tanulópénz és vajon mennyibe kerül az engedélyeztetés?

  • valamint ez azért is fontos mivel egy nagyobb alapterületű melléképületet szeretnénk építeni,de csak teteje lenne a vázon,oldala nem,esetleg hátulja?Ilyenkor mi a helyzet az engedélyekkel kapcsolatban??

Köszönöm a válaszokat előre is!

nanemaaa # 2013.07.11. 06:48

Kitty025

  1. Szerintem a "pénztártól történt távozás után nincs helye reklamációnak". Magyarul ha a szerződéskor nem volt kérdés, hogy mire van engedély és mire nincs, most már mindegy. Ha az eladó bizonyíthatóan maga volt az építtető, akkor elvileg, ha utólag gond lesz az épülettel, akkor is őt fogják elővenni. Alapkérdés lehet a garázs sorsát illetően, hogy egyébként megfelel-e a rá vonatkozó építési szabályoknak, illetve, hogy 10 éven belül, vagy azon túl épült. Szerződéssel kapcsolatos érvénytelenítési, vagy egyéb igényed akkor lehet megalapozott, ha kiderül, az építési, vagy az építésfelügyeleti hatóság már elrendelte a garázs bontását, és pl téged erről az eladó nem tájékoztatott (ergo eladta neked, ami nem lehet a tied, mert le fogja bontani).
  2. Tök mindegy, hogy van-e oldala, mindkettő épületnek minősül. Ha épület és gerincmagassága meghaladja a 2,5 m-t, illetve térfogata az 50 lm3-t, akkor mindenképpen építési engedély köteles tevékenységről beszélünk.
Olahek # 2013.07.19. 08:01

Szakmai, jogi segítségre van szükségünk!
Hajdúszoboszlón élünk, 1997- ben költöztünk be saját építésű családi házunkba. A házunk a telekhatárra épült, s az építési engedélynek megfelelően hátrafelé az oldalsó telekhatárig (illetve kerítésig) csatlakozik hozzá egy terasz. Hálószobáink ablakai is hátrafele néznek.
Közvetlen szomszédunk tavaly úgy gondolta, hogy egy fából készített filagóriát helyez el közvetlenül a teraszunk másik oldalán, a mi építési oldali kerítésünk mellett. Állítólag járt bent az önkormányzatnál, ahol az építéshatóságon azt az információt kapta, hogy 40 cm elhagyása mellett oda teszi a filagóriát, ahová szeretné. Kibetonozott a teraszunk „tövében” egy részt (kb 4X4 méteres), s el is kezdte a filagória felállítását.
Többször próbáltuk kérni tőlük szóban, hogy rakják máshová az építményt, mivel zavar bennünket ez a közelség, (11-en laknak itt, 3 generáció él együtt, s minden hang, cigarettafüst átjön, beáramlik a szobákba is), de nem sikerült velük egy mindenki számára elfogadható megoldásra jutni. Ezért megkerestem a HÉSZ-t, melyben azt találtam, hogy 3 méteres védőtávolságot kell tartaniuk a telekhatártól.
Rákérdeztem az önkormányzatnál, hogy van akkor ez az eltérő megközelítés, s a helyi ügyintéző rájött, hogy rosszul tájékoztatta a szomszédot, korrigált, s mára a fa építmény eltűnt a kerítésünk mellől.
A probléma viszont nem szűnt meg, a fa építmény helyére kerti pavilon (Praktikerben vásárolható 3X3 méteres műanyag sátortető), és mozdítható fa székek, asztal, hintaágy kerültek, szomszédunk elmondása szerint a helyi építéshatósági ügyintéző szerint, ezt nyugodtan megtehetik.Jelenleg életvitel szerűen teraszként használják ezt a részt.
Kérem, adjon tanácsot, mi a valós megítélése ennek a helyzetnek. Szeretnénk kiállni önmagunkért minden törvény adta lehetőséggel, de ehhez korrekten szeretnénk tudni, mit tehetünk meg ebben a helyzetben. Úgy tűnik a helyi építéshatósági ügyintéző ebben a témában nem rendelkezik egyértelmű infókkal. Hova fordulhatunk, van-e lehetőségünk változtatni a kialakult helyzeten, vagy csak tűrjünk? Köszönjük válaszát!

Q.MON # 2013.07.23. 13:12

Tisztelt Fórumozók!

Vásároltam egy zártkertet, aminek 3% a beépíthetősége, de a rajta lévő ház alapterülete (ami 14 éve épült) bőven meghaladja ezt. Az ezért járó bírságot a tulaj már akkoribban kifizette, illetve az ingatlanadót is fizette az évek során. Azonban most kiderült, h az építésügyi hatóságnál és a földhivatalnál sincsen ez a ház bejegyezve, mintha nem is lenne?!
Szóval, az elöző tulaj a ház építése után, pár éve - mielőtt eladta volna nekünk - engedély nélkül beépítette a teraszát. (Én ezt csak most tudtam meg.) A kérdésem az volna, hogy rajtam számon kérhetnek-e bármit, ha igen milyen következményeket, bírságokat vonna maga után? A másik pedig, hogy létezik-e kiskapu? Mármint, ez a ház nem is létezik, ha én most bemegyek, h tisztázzam ezt a házat, hogy a polgármesteri hivatalon kívül (ahol tudják, h ez van, mivel a bírság annak idején ki lett fizetve és az adó is fizetve lett) a most illetékes kormányhivatali építésügynél és a földhivatalnál is szerepehessen, akkor kikerülhető-e ez a beépítettség utáni "utó" engedély vagy bármiféle bírság?