Melléképület, garázs építési engedélye

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

alexand2 # 2013.07.26. 00:22

Tisztelt hozzáértők!
A szomszédom a háza mögé a házam elé a kerítésvonalra egy 20mhosszú és 3,5m magas garázs, fatárolót szeretne építeni. Az engedély megvan. A polgármesteri hivatal építési osztálya szerint a körzeti besorolásnak megfelel, és örüljek, hogy nem 5,5 m mert ennyi is lehetne. A házam déli fekvésű, ha ez az építmény megépül az egész udvarunk börtönszerűvé válik. Megszűnik a jó kilátás nem beszélve a fal árnyékoló hatásáról.
Mit lehet tenni, ha egyáltalán érdemes??
Fellebbezés 30000ft van értelme???
Ha valaki tud tanácsot adni szívesen venném.
Üdv.

nanemaaa # 2013.08.05. 10:30

Q.MON

„a rajta lévő ház alapterülete (ami 14 éve épült) bőven meghaladja ezt. Az ezért járó bírságot a tulaj már akkoribban kifizette, illetve az ingatlanadót is fizette az évek során. Azonban most kiderült, h az építésügyi hatóságnál és a földhivatalnál sincsen ez a ház bejegyezve, mintha nem is lenne?!”

Tehát nem fizetett bírságot, mert azt az építésügyi a hatósági eljárás keretében kellett volna. Ha a hatóság nem is tud róla, akkor a "mondja maga is" tipikus esetével állunk szemben.

„A kérdésem az volna, hogy rajtam számon kérhetnek-e bármit, ha igen milyen következményeket, bírságokat vonna maga után?”

Az attól függ. Mikor történt a szabálytalan építés, ki építette, és ezt mivel lehet bizonyítani? Ha nem sikerül az építés idejét és az építtető személyét hitelt érdemlően bizonyítani, akkor a tulajdonossal szemben kell eljárni. De gondolom az adásvételi szerződésben rögzítve van a szabálytalan építés ténye, és az eladó jognyilatkozata, mellyel elismeri azt. ;)

„A másik pedig, hogy létezik-e kiskapu? ”

Ezt mi innen nem tudhatjuk. Ha van nagykapu és látsz mellette egy kisebbet, ami általában a személybejáró, akkor van.

nanemaaa # 2013.08.05. 10:37

alexand2
Az általad felvetett probléma nem építésügyi, hanem polgári jogi jellegű.
Alapvetően két dolgot tehetsz:

  1. Nem hiszed el az építési hatóságnak, hogy valóban minden szabályt betartattak az engedélyezéskor és ezért fellebbezel.
  2. Megvárod, míg felépül az épület és valóban bizonyítható lesz az általad most még csak feltételezett kár, és kártérítésért bepereled a szomszédot. Ez utóbbi esetben nem kötelező, de nem árt még most megfellebbezni az elsőfokú építési engedély határozatot, mivel a bizonyítási eljárás fontos elme lesz annak bizonyítása, hogy a magad részéről mindent megtettél-e a jogsérelem megelőzésére, vagy csökkentésére.
  3. Belenyugszol, hogy a szomszéd épít és nem csinálsz semmit.

(ez a 3 a 2! :D)

nanemaaa # 2013.08.05. 10:43

Olahek
A sátorfedést valóban odateheti. Legalább is az építési szabályok szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy téged zavarhat az ingatlanod használatában. Ergo, ha a szomszéd füstje zavar és ez közvetlenül összefüggésbe hozható a sátorral, akkor fordulhatsz a jegyzőhöz, vagy a bírósághoz birtokvédelmet kérve.
Az egyetlen megválaszolandó kérdés szerintem az lesz, hogy maga a sátor közvetlenül szerepet játszik-e a füstölésben, vagy a szomszéd cigarettázhat-e sátor nélkül is a szomszédban az ablakod közelében?

Kassad # 2013.08.28. 12:48

Az 50m3-es, max 3m magas nem emberi használatú építményhez kapcsolódóan az merült fel bennem, hogy ezek csak önállóan álló építmények lehetnek-e? Vagy összeérhetnek a meglévő lakóépülettel? Tehát a ház 'oldalába' egy a házzal közös oldalfallal épülhet-e egy garázs engedély nélkül, ha amúgy belefér a HÉSZ-ba?

nanemaaa # 2013.08.28. 15:14

Igen. Nem.
Csak önálló épületre érvényes a szabály.
Ha melléépíted, de van önálló alapja és határfala a lakóház mellett is, akkor igen.
Ha nincs önálló határfala, akkor az bővítmény, befoglaló méretei és térfogata hozzáadódik a lakóépülethez, annak részévé válik, így a lakóházra vonatkozó szabályok érvényesek rá.
Ez leginkább engedély nélküli építéseknél érdekes, mert míg az első esetben (önálló épület) 100 e Ft lesz négyzetméterenként a bírság alapja, addig bővítmény esetében ez is osztozik a lakóház sorsával, ami 140 (esetenként 160) e Ft/m2-t jelent.

Lakoma # 2013.08.28. 18:26

Tisztelt Fórum!

A következőkben kérnék segítséget, tanácsot. Családi házhoz épült melléképületet teljesen szeretném különálló, lakható kuckóvá tenni. Erre ugyan olyan építési engedély kell, mintha újat húznék fel?Végül is már áll a ház, de kellene rá kémény és a vizet is jó lenne bevezetni. Mi a teendőm, hová forduljak, és mennyibe kerülne mindez?
Előre is köszönöm a segítséget!
Lakoma

Kassad # 2013.08.29. 08:23

nanemaaa

Köszi. Ez fontos infó, mert önálló alapja nyilván lenne (ez összeérhet a házéval, ugye?), de úgy magától az embernek eszébe nem jutna önálló határfalat adni neki a közös oldalon...

Az önálló határfal lehet esetleg gipszkarton is? Vagy az ennek a kategóriának nem felel meg?

nanemaaa # 2013.08.29. 10:15

Kassad
Ne spórolj! ;) Olyan anyagból kell lennie, ami alkalmas a lakóépület esetleges elbontása esetén is határoló fal szerepét betölteni. ;) A többi csak ámítás.
A határoló falnak nem ártana megfelelő mechanikai szilárdságúnak és időjárás állónak lennie, viszont mivel melléképület, így vélhetően fűtetlen, tehát lehet pl futóra rakott blokktégla is.

nanemaaa # 2013.08.29. 10:21

Lakoma
Ha az átalakítás nem érinti az épület tartószerkezetét, akkor elvileg megcsinálhatod engedély nélkül is. Az önálló rendeltetési egységek számának változása önmagában nem engedély köteles tevékenység.
Ugyanakkor nem ártana betartani a helyi és az országos építésügyi szabályokat, amiket fejből valószínűleg nem ismersz. Egy lakásnak komolyabb követelményei vannak, mint egy melléképületnek. Ha másról nem is beszélünk, de pl hőtechnikailag. Azon kívül vannak bizonyos alaprajzi, térkapcsolati követelmények is. Szóval, ha nem akarsz lyukra futni, akkor előtte tájékozódj, de leginkább bízz meg egy tervezőt az átalakítás megtervezésére. Ő talán tudja, hogy mit szükséges, mit lehet és mit nem.

Kassad # 2013.08.29. 11:49

Nanemaaa,

Ez lett volna a második verzióm, a futóra rakott kisméretű tégla.

Bár ha jól értem, az általad írt követelménynek megfelel a gipszkarton is, hiszen bár nem írtam, de a tervem szerint a garázs tetejét a beton alapba állított fúrószárak tartanák (,mint pl a nagyobb fóliaházak vázszerkezetének az oldala, lévén ez konkrétan abból maradt ki...), és a gipszkartont arra gondoltam felcsavarozni (az meg vízálló, ilyenem van).

Még egy kérdés merült fel bennem. Közvetlenül lehet-e ajtó a garázs és a főépület között? Attól még nem fog lakótérbővítésnek számítani, ugye? Arra gondoltam pár napnyi tüzifát tárolnék a garázsban, így ha lehetne közvetlen ajtó, nem kellene kimenni a hidegbe, még ha fűtetlen is...

wers # 2013.08.29. 11:57

Gipszkartont kültérre? Nem javaslom. Betonyp vagy OSB, vagy egyéb kültéri építőlemez.
Van olyan is purenit, az is építőlemez, és az hőszigetel is.
(és ez nem jogi kérdés)

Kassad # 2013.08.29. 12:20

Nem kültérre. Csak a lakóházzal közös falra. Tehát ha átfúrnánk a lakóház felől, akkor ez lenne a sorrend: lakóház fala,kb 10cm légrés, gipszkarton, és bent vagyunk a garázs belterében.

wers # 2013.08.29. 12:26

azért építész/statikus nélkül ne bontsd ki a házad oldalát
én oda is inkább OSB-t javallanék

Lakoma # 2013.08.29. 13:06

nanemaaa

Köszönöm válaszod, de nem nagyon értek mindent amit írtál. A tartószerkezetet nem érinti, mert a tetőrész külön lett hozzáépítve, de mégis folytatódik, olyan mintha egyben lenne. A két házrészt egy pince ossza ketté.
1.Az önálló rendeltetési egységek számának változása önmagában nem engedély köteles tevékenység. - Ez jó hír, tehát melléképületet engedély nélkül építhetek, kialakíthatok. Akkor miért van az, hogy a garázshoz is kell engedély ha már ajtót teszek rá?

2. Egy lakásnak komolyabb követelményei vannak, mint egy melléképületnek. Ha másról nem is beszélünk, de pl hőtechnikailag. - A melléképületet téliesíteni szeretnénk, pl.kályha, és vízbevezetésről is szó van (konyha, fürdőszoba).Ha ezt megcsináljuk és később kiderül, hogy nem lett volna szabad, akkor bajba kerülök? Büntetést kell fizetnem, vagy ilyesmi? Rosszabb esetben meg kell szüntetnem?

3.Szóval, ha nem akarsz lyukra futni, akkor előtte tájékozódj, de leginkább bízz meg egy tervezőt az átalakítás megtervezésére. - Nem akarok lyukra futni és itt próbálok tájékozódni, mert nincs felesleges pénzem (se) terveztetni.

A kéményépítésről meg már nem is merek kérdezni...

Köszi! Lakoma

Kassad # 2013.08.29. 13:22

Nem tervezem a ház oldalát kibontani.

Utánanézek az OSB-nek, köszönöm a tanácsot.

Kassad # 2013.08.30. 07:40

Lakoma,

"1.Az önálló rendeltetési egységek számának változása önmagában nem engedély köteles tevékenység. - Ez jó hír, tehát melléképületet engedély nélkül építhetek, kialakíthatok. Akkor miért van az, hogy a garázshoz is kell engedély ha már ajtót teszek rá?"

Az önálló rendeltetési egységek számának változtatása a MEGLÉVŐ ÉPÜLETEN BELÜL nem engedélyköteles. Tehát egy szobából csinálhatsz kettőt, vagy kettőt összenyithatsz (, ha nem jár tartószerkezeti módosítással).

wers # 2013.08.30. 07:44

„Nem tervezem a ház oldalát kibontani.”

Akkor hogyan mész át rajta? Mintha azt írtad volna, ajtót akarsz oda rakni.

Kassad # 2013.08.30. 08:58

A lakóépület oldalán van egy ajtó, ami jelenleg használaton kívül van.

Ha lehet ajtó a lakóépület és a garázs között anélkül, hogy ez 2lakótérbővítéssé" tenné, akkor oda építeném a garázst.

Ha nem lehet, akkor 1m-el az ajtótól arréb csúsztatva a fal mentén. Tehát így is lenne közös oldala a lakóházzal (pl a már említett futóra rakott kisméretű tégla), de nem lenne átjárás.

Én ezt a két variációt látom.

nanemaaa # 2013.09.02. 06:35

Kassad
Az önálló épületet úgy képzeld el, hogy önmagában is rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmasnak kell lenni. Pl, ha elbontod a lakóházat, ott marad a melléképület. A gipszkarton nem külső térelhatároló szerkezet, de ezt már írtam. A nájlon fólia se az!

nanemaaa # 2013.09.02. 06:40

Lakoma

  1. Építhetsz garázst ajtóval, vagy a nélkül is engedély nélkül (max 50 lm3-eset, 3m m gerincmagassággal).
  2. Igen.
  3. A területileg illetékes építésügyi hatóság vélhetőleg nem kér pénzt a tájékoztatásért. Főleg, ha az számodra elegendő szóban. Az, hogy megérted-e a szakkifejezéseket, már más kérdés. Nem akarsz terveztetni, s szakmai garanciákat arra, hogy amit építesz, az meg is áll. Ezen nem csodálkozom, Magyarországon a focihoz és az építészethez mindenki ért. Arzért gondolom cipőt nem kezdenél magad varrni magadnak. Pedig ha azt elb...od, azt könnyebb szívvel dobod ki, mint egy épületet.
  4. Ezekhez képest a kémény kérdése eltörpül. :D
Kassad # 2013.09.02. 08:30

nanemaa

"Még egy kérdés merült fel bennem. Közvetlenül lehet-e ajtó a garázs és a főépület között? Attól még nem fog lakótérbővítésnek számítani, ugye?"

Erről mi a véleményed?

"A lakóépület oldalán van egy ajtó, ami jelenleg használaton kívül van.

Ha lehet ajtó a lakóépület és a garázs között anélkül, hogy ez "lakótérbővítéssé" tenné, akkor oda építeném a garázst."

Jó-e ez így?

nanemaaa # 2013.09.03. 06:30

Kassad
Az én felfogásom szerint jó, főleg, ha lesz közvetlen külső megközelítési lehetősége is. De ez már lehet hatóság függő is, ki hogyan értelmezi.
Ha csak a lakóházból lehet bejutni, akkor szerintem szimplán bővítmény és nem önálló épület, mivel a használhatósága csak a lakóépülettel együtt lehetséges.

nanemaaa # 2013.09.03. 06:32

Jaj de hülye vagyok, hisz garázs! Akkor nyilván lesz külső megközelítése is! :D
A lényeg, hogy a belső térkapcsolat okán érdemes megkérdezned az illetékes építésügyi hatóságot is. Szerintem lehet köztük nyílásos kapcsolat, de ezt nem feltétlenül értelmezi így valamennyi építési hatóság.

Kassad # 2013.09.03. 06:45

De remélhetőleg nem kell pl dupla ajtó. Azzal a szöveggel, hogy "ha elbontom a főépületet, akkor, ha nincs dupla ajtó, akkor ott luk marad :)"