jelzálogjog - haszonélvezet

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Vladislav # 2017.09.30. 19:48

Üdvözletem!

Az alábbiakban tisztelettel kérném a véleményüket:

K.G. kölcsönt vett fel egy banktól, a bank jelzálogjogot jegyeztetett be az ingatlanra. Elidegenítési és terhelési tilalom viszont nem került bejegyzésre. K.G. eladta az ingatlant G.B.-nek, azzal a megkötéssel, hogy tehermentesíteni fogja az ingatlant. A tuljogot G.B. javára bejegyezték, ellenben a tehermentesítésre nem került sor, sőt K.G. időközben elhunyt.

Természetesen G.B. nem fizeti a kölcsönt, mivel nem ő a kötelezett. Feltételezhetően a bank (illetve aki a helyébe lépett faktor cég) az ingatlant el akarja árverezni. Kérdésem az lenne, hogy, ha G.B. haszonélvezeti joggal terheli meg az ingatlant (hangsúlyozandó, hogy a tulajdoni lapon nincs terhelési és elidegenítési tilalom) ez milyen relevanciával bír egy esetleges árverési értékesítés során? Tehát az árverési vevő haszonélvezeti joggal terhelten szerez-e ingatlant?

Üdv:

Vladislav

Kovács_Béla_Sándor # 2017.09.30. 20:26

Nem. Törlik.

drbjozsef # 2017.09.30. 21:55

Közvetlenül nem ő a kötelezett, de szerződésben vállalta, ha jól értem.

De mindegy egyébként. A jelzálog után szerződéssel alapított haszonélvezet törölhető árverésnél (néhány kivétellel. pl. ha jogszabályi rendelkezésen alapul a haszonélvezet).

Felejtse el az illető, ez nem járható út. Inkább teljesítsen a bank részére, és akkor nem lesz árverés.

Vladislav # 2017.09.30. 22:08

Értem. Köszönöm!

És ez a Vht. 192. § (2) bekezdésen alapszik, ha jól értelmezem.

Az viszont nem tiszta, hogy mi értelme van az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének a tul. lapra, ha a bank jelzálogjoga az esetleges további jelzálogjogokat rangsorban úgy is megelőzi a haszonélvezeti jog viszont nem fogja terhelni az új tulajdonost. A bank ha kiköti hanem a tilalmat, nyerő pozícióban van.

Vladislav # 2017.09.30. 22:17

Az időközben elhunyt K.G. vette fel a hitelt és ő adta el az ingatlant. A vevő B.G. nem volt semmilyen kapcsolatban a bankkal. B.G. abban hibázott, hogy nem követelte K.G.-től, hogy a tehermentesítse az ingatlant. K.G. haláláig nem is volt gond, de azt követően senki nem fizette a törlesztőrészleteket, és tudomásunk szerint K.G. csak adósságot hagyott maga után, így az örökösök visszafogják utasítani az örökséget.

nonolet # 2017.10.01. 13:53

Az viszont nem tiszta, hogy mi értelme van az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének a tul. lapra, ha a bank jelzálogjoga az esetleges további jelzálogjogokat rangsorban úgy is megelőzi a haszonélvezeti jog viszont nem fogja terhelni az új tulajdonost. A bank ha kiköti hanem a tilalmat, nyerő pozícióban van.

Gondolkodj....

HA CSAK jelzálog joga van, akkor mi történik ha eladja a tulajdonos a bank tudta nélkül?
Futhat a jogai és a pénze után a bank.

HA VAN elidegenítési tilalom is.
Akkor eleve ez eladás nem fog menni
a bank tudta/alkuja/engedélye nélkül.

HA VAN terhelési tilalom is
Akkor nem kerülhet rá újabb teher
a bank tudta/alkuja/engedélye nélkül.

Vagyis ezek a tilalmak a bank
mint jogosult életét teszik

  • biztonságosabbá, kockázat mentessé

és
egyszerűbbé,
ha kavarós típus (lenne) a tulajdonos.

nonolet # 2017.10.01. 13:56

pl. elidegenítési tilalom esetén
K. G. nem tudta volna eladni.
Ezért a kérdésed fel sem merülhetne...

(vagy csak a bankkal való egyezkedés után)

Grave7 # 2017.10.01. 15:20

@Vladislav: A Vht. 192. § (2) bek. abszolút nem kapcsolódik a kérdéshez, esetleg a 137. § (2) bekezdésére gondoltál?

A kérdéskör mögöttes logikáját nonolet helyesen leírta.

Egyébként én úgy tudom, hogy régen bizonyos típusú zálogjogoknál nem is lehetett elidegenítési és terhelési tilalmat alapítani, akár akarta a hitelező, akár nem.

Ha a vér szerinti örökösök visszautasítják a hagyatékot, akkor végső soron a Magyar Állam fogja örökölni a tartozást, de persze az ingatlan tulajdonosa dologi kötelezett marad. Nem valószínű, hogy a bank ad majd B.G.-nek tájékoztatást a tartozásról, ezért javaslom neki, az örökösön keresztül vegye fel a kapcsolatot a bankkal.

lajcsó # 2017.10.02. 05:59

"HA CSAK jelzálog joga van, akkor mi történik ha eladja a tulajdonos a bank tudta nélkül?
Futhat a jogai és a pénze után a bank."
Ez nem egészen így van. Ugyanis az ingatlan átruházásával csupán a zálogtárgy tulajdonosa változik, semmi egyéb.

"Egyébként én úgy tudom, hogy régen bizonyos típusú zálogjogoknál nem is lehetett elidegenítési és terhelési tilalmat alapítani, akár akarta a hitelező, akár nem."
Jől tudod. Korábban csak az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésekor lehetett elidegnítési és terhelési tilalmat "alapítani". Tehát pl. lakásvásárlási hitel nyújtásakor lehetőség volt erre, felújítási hitel esetében már nem.

gerbera317 # 2017.10.02. 06:43

„nem tiszta, hogy mi értelme van az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének”

Az általam ismert olyan eseteknél, ahol nincs a jelzálogjog mellett elidegenítési és terhelési tilalom, én csak egyetlen olyanról tudok, hogy az adós nem ajándékozta tovább kiskorú hozzátartozójának az ingatlant. Általánosságban megállapítható, hogy az összes adós megpróbálkozik ezzel a - kiskapunak tűnő - zsákutcával. Zsákutca, mert semmire nem jó, legfeljebb végrehajtási perrel történő időhúzásra. De az sem jó, mert az adósok a perrel az utolsó tartalékaikat élik fel.

nonolet # 2017.10.02. 09:45

lajcsó

"semmi egyéb."

...azonban közben a hitelező fut a pénze után!

Akár évekig, évtizedig.
Miközben ő ELŐLEGEZI a költségeket IS !

Amiket aztán vagy be tud hajtani a zálogból
illetve az adós más vagyonából vagy nem.

Sőt a zálog tárgy értéke is
csökkenhet ELENYÉSZHET!!!
a harc ideje alatt.

Csak mert nem volt eléggé körültekintő.

lajcsó # 2017.10.02. 10:28

"...azonban közben a hitelező fut a pénze után!"
Ha az adós nem fizet, akkor így is, úgy is fut. Az ilyen esetben az új tulajdonos azzal a koczázattal szerzi meg ingatlant, hogy adott esetben tőle fogják azt elárverezni.

Vladislav # 2017.10.03. 08:08

Grave 7 - Valóban a 137.§ (2) bekezdésre gondoltam.
Igen, én is arra jutottam, hogy végül az állam fog örökölni. Merjek további következtetéseket levonni? Az állam nem fizeti meg a tartozást és jön a végrehajtás. Volt-e már ilyen ügy?

Nonolet, köszönöm az észrevételed! Természetesen tisztában vagyok, hogy mit jelent az elidegenítési és terhelési tilalom, de én is lajcsó véleményét osztom, osztottam, ezért volt kérdésem inkább ,,költői".

Nem sok jelentősége van érdemben, hogy van-e terhelési, elidegenítési tilalom az ingatlanon, mivel a jelzálogjog az ingatlanon marad a tulajdonos személyének megváltozása esetén is, az ingatlan végrehajtás alá vonható.

Grave7 # 2017.10.03. 09:51

@Vladislav: Volt már ilyen, végrehajtás és árverés lesz. Egyébként lásd amit korábban írtam.

Vladislav # 2017.10.05. 13:35

Elviekben az adós K. G. után nem maradt semmi vagyontárgy, csak tartozás. Tudomásom szerint a Hetv. előírja, hogy hagyatéki leltárt kell készíteni akkor is, ha a tartozások, követelések valószínűsíthetően meghaladják az ,,aktívákat". Ellenben én még nem láttam olyan leltárt vagy hagyatékátadó végzést, melyben csak tartozás szerepelt. (Ettől függetlenül még létezhet ilyen.)

Magyarul a hagyatékot (tartozásokat) az Állam megkapja, és az Állam ellen végrehajtási eljárást indítanak, majd a végrehajtási eljárás során elárverezik a lakást?

Az Állam is a hagyatékban fellelhető vagyontárgyak, hasznok értékéig (ami nincs) felel a tartozásokért. Ez akkor nem befolyásolja a végrehajtási eljárás megindítását?

drbjozsef # 2017.10.05. 13:41

Csak ismételni lehet : nem számít a hagyaték, nem számít a tulajdonos, semmi sem számít, csak az, hogy az ingatlanon van alapítva egy jelzálogjog. Így vette meg a mostani tulajdonos, az adásvétel ezt nem érinti, nem változtatja. Ha nem fizeti senki a hitelt az elhunyt után, minthogy nem fogja az állam sem, akkor a jelzálogjog jogosultja ki fogja magát abból elégíteni valamilyen módon és mértékig, ha máshogy nem, árverezéssel.

pazs # 2017.10.05. 13:42

Igen (árverezés lesz) és nem (nem befolyásolja).

Reméljük a vételár meghatározásánál annó figyelembe vették ezt az óriási kockázatot és a vevő tanul az esetből (igenis követeljük a tehermentesítést, anélkül nem fizetünk vagy eleve a jelzálogjogosultnak fizetjük az első részletet, hogy tehermentes legyen az ingatlan).

Vladislav # 2017.10.05. 13:48

Persze ezt tudom, de nem mindegy, hogy ez, hogy zajlik, mennyi ideig tart. Nem mindegy az alkupozíció szempontjából. Elképzelhető, hogy G. B. megegyezne a bankkal, illetve a faktorcéggel.

Elég bonyolult egy ügy.

MajorDomus # 2017.10.05. 18:51

Jobb kimaradni ebből!

drbjozsef # 2017.10.06. 01:06

Az, hogy hogyan zajlik, és mennyi idő, elsősorban a jogosulttól függ. A bank akár ülhet is rajta évekig, aztán engedményezi, ott is telhet idő. Minden bizonnyal arra figyelnek, hogy ne évüljön el. Ha a bank azt látja, hogy a hagyatékból nem jut a pénzéhez, rögtön elindíthatja a jelzálogjog érvényesítését. Szóval minden bizonnyal megvárja a hagyatéki eljárás lezárását. De hogy mikor értesítik a tulajdonost? Isten tudja.

MajorDomus # 2017.10.06. 17:09

Amikor jónak látja!

Linkas63 # 2017.10.07. 12:46

Tisztelt Hozzáértők!
Ha a feleségem illetve a gyermekem javára le akarok mondani egy-egy ingatlanom haszonélvezeti jogáról, akkor annak mi a hivatalos menete?
Köszönettel:
linkas63

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.07. 14:20

Nem "javára", hanem egyszerűen. A fősodratú gyakorlat szerint ezt kétoldalú nyilatkozattal (megállapodással) teheted (így szigorúan véve nem is lemondás). Ahhoz, hogy a földhivatal törölje is a haszonélvezetet, az ügyletet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

lajcsó # 2017.10.07. 17:26

Feleség és gyermek javára, vagy csak úgy egyszerűen teljesen mindegy. Illetékfizetési kötelezettség így sincs, meg úgy sincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.07. 19:30

Ne haragudj, de azt, hogy "javára", hogy csinálja? Milyen szövegezési formulával éred el, hogy a "javára" legyen?

  • 1
  • 2