A fellebbezést és a másodfokú bíróságot követően a következő a helyzet:
A megbízó, egy cég az ügyvezetője saját cégének értékesítette a megbízás tárgyát képező ingatlant, majd másnap (!) az ügyvezető cége értékesítette az ingatlant a megbízott által közvetített érdeklődőnek.
A megbízó cég nem fizetett megbízási díjat a megbízottnak arra hivatkozva, hogy ő nem a megbízott által közvetített érdeklődőnek adta el az ingatlant, hanem másnak, és azért nem kell neki jutalékot fizetni, mert neki már nincs köze ahhoz, hogy az új tulajdonos kinek és mikor értékesíti tovább az ingatlant.
Megbízási díj megfizetése tárgyban indított per során a felperesi keresetpontosításban a felperes ügyvédje kérte a megbízó cég és a cég ügyvezetőjének saját cége között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását, arra hivatkozva, hogy az színlelet, és jóerkölcsbe ütközik.
Az elsőfokú bíróság ítéletét, és fellebbezést követően a másodfokú bíróság erre hivatkozva a pertárgyértéket megemelte a jutalék mértékéről az adásvétel tárgyát képező ingatlan vételárának mértékére.
A felperes ügyvédje nem tájékoztatta előzetesen a felperest arról, hogy ha szerződés érvénytelenségének megállapítását kérik a bíróságtól, akkor annak következménye, hogy a pertárgyérték megemelkedik a jutalék mértékéről az adásvétel tárgyát képező ingatlan vételárának mértékére.
Ha a felperesnek előzetesen tudomása lett volna arról, hogy a pertárgyérték megemelkedik azzal, hogy ha szerződés érvénytelenségének megállapítását kérik a bíróságtól, akkor ehhez nem járult volna hozzá.
A tájékoztatás elmaradása miatt kialakult következményben van felelőssége az ügyvédnek? Ha igen, milyen mértékben, és mit tehet a felperes?
Tisztelettel várom a válaszukat!
