Kovács_Béla_Sándor
2018.07.27. 08:49
Most kezdjek neked fejtegetésbe a demokratikus döntéshozatal mikéntjéről, eljárási garanciákról, kisebbségvédelemről?
Osztatlan közös tulajdon
drbjozsef
#
2018.07.27. 08:37
Gyakorlati szempontból értettem : minek lenne szavazás, ha egyikük 56%-os tulajdonos? Vagy osztatlan közösnél van olyan, amihez 2/3 vagy 4/5 kellene?
LelkesK
#
2018.07.27. 08:36
"Hogy hogyan dönthetne a kisebb tulajdoni hányaddal bíró tulajdonostárs bármiben is egyedül, azt végképp nem értem."
Egyedül sehogy. De ép ez a lényege az egésznek: 2 kisebb tulajdonú leszavazhatja egy nagyobb hülyeségét. kivéve ha a nagyobbnak minimum 51% a része. de hallottam valami törvényről, hogy 2/3 vagy 3/4 többség kell szóval az okosok majd válaszolnak pontosan
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.07.27. 08:32
A szavazás rendben, van, hiszen hogyan dönthetnének másképp a tulajdonostársak?
De mi az, hogy "közös költség" meg "felújítási alap"?! Hogy hogyan dönthetne a kisebb tulajdoni hányaddal bíró tulajdonostárs bármiben is egyedül, azt végképp nem értem.
Valami nem kerek.
drbjozsef
#
2018.07.27. 08:19
Miért lenne szavazás? Nem kevered az osztatlan közös tulajdont a társasházzal?
Kajzi
#
2018.07.27. 05:41
Kedves Mindenki!
Egy faramuci helyzetben lévő osztatlan közös tulajdon 54%-os tulajdonosa vagyok. A másik 46% tulajdonosa az önkormányzat. A problémát az okozza, hogy az önkormányzat a saját részének a kezelését társasház kezelővel intézteti, akik viszont úgy gondolják, hogy az egész ház ügyeit intézniük kell (de tapasztalat szerint csak addig amíg pénz beszedéséről van szó). A kérdésem annyi lenne, hogy ebben az esetben ha bármilyen döntést kell hozni a házzal kapcsolatban, hogy alakulnak a szavazati jogok. Pl az önkormányzat mint 46%-os tulajdonos dönthet-e a többségi tulaj nélkül abban, hogy mennyi a közös költség , a felújítási alap, stb?
Esetleg ha azt meg tudná írni valaki hogy hol találom ennek a szabályozását azt is nagyon megköszönném .
Üdv
Jack Night
#
2018.07.22. 11:25
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat. Akkor kicsit pontosítok, mert úgy tűnik nem sikerült egyértelműen kérdeznem. Tehát:
Társasházban a saját tulajdonú lakáson belül a közfalak, amik egyértelműen nem teherhordóak, azok közös tulajdonnak számítanak-e?
Tehát megtilthatja-e a lakóközösség, ha (természetesen) statikai szakvélemény után egy olyan falat, ami nem teherhordó, csak belső válaszfal, arrébb helyez az ember a lakásában?
Illetve átcsoportosíthatóak-e a helyiségek a funkciói, ha az átalakítás nem érinti a födémet, csak lakáson belül kerül máshová a konyha, de a vízcső (lakáson belül) kerül meghosszabbításra, a lefolyó pedig a mostani lefolyóba torkollik, tehát az sem érinti a födémet.
nonolet
#
2018.07.22. 08:53
Nem tudjuk, hogy társasház-e?!!!
Viszont az OSZTATLAN KÖZÖS fórumba írt...
Osztatlan közösben pedig alapban minden közös.
- -
De, ha társasház
a többség akkor is hozhat rendelkezéseket
- a tulajdonosok külön tulajdonára
és
- a viselkedésre
vonatkozóan is.
- -
A leírt átalakítások egy részét pedig eleve az építési szabályok is tilthatják akár.
pl. a "hálószobából konyhát" adott esetben.
SaireyVMK
#
2018.07.22. 08:08
Igen, igen és részben igen.
Nézzük mit mond a jog:
„2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról *
1. § (2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.”
Tehát,ha megfelel a fentieknek,akkor igen,megtehetik.
„Megtilthatja-e a többi lakó, hogy a helyiségeket át lehessen csoportosítani, például, lehet-e a konyhából fürdőszobát csinálni, vagy egy hálószobából konyhát.”
II. Fejezet
JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A TARSASHÁZBAN
A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
21. § * (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.
(3) * Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
(4) * A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Ha a fentiek szerint az alapító okirat megtiltja, vagy a közös tulajdonnak tekintett rész babrálásával jár,akkor igen,ezt is megtilthatják.Viszont ha ügyes vagy akkor simán átalakíthatod anélkül,hogy mindezt babrálnád.Tehát minden attól függ,hogy hogyan szeretnéd kivitelezni a konyha és a fürdőszoba "cseréjét".
drbjozsef
#
2018.07.22. 07:57
Figyelembe véve a topik címét is, a válasz egyértelműen igen.
Jack Night
#
2018.07.21. 20:31
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a lakáson belüli, nem teherhordó közfalak azok közös tulajdonnak számítanak-e. A lakógyűlés határozatba foglalhatja-e, hogy azokat nem szabad mozgatni, csak a többi lakó beleegyezésével. Megtilthatja-e a többi lakó, hogy valaki a saját lakásában egy nem teherhordó közfalat lebontson. Megtilthatja-e a többi lakó, hogy a helyiségeket át lehessen csoportosítani, például, lehet-e a konyhából fürdőszobát csinálni, vagy egy hálószobából konyhát.
Köszönöm előre is a válaszokat.
SaireyVMK
#
2018.07.21. 17:15
Értem. Jogos.
nonolet
#
2018.07.21. 16:37
SaireyVMK
Azért adott esetben a használati megosztás törvénytől eltérő rendelkezése tudja befolyásolni a közösen használt csöveken is a felelősség kérdését.
Sőt a régóta kialakult szokásjog is...
nonolet
#
2018.07.21. 16:13
merti74
Tehát van egy főmérő és négy külön almérő a 4 lakáshoz.
Ez esetben az fizeti az elfolyt vizet akinek az almérőjén elfolyt.
Akinél megmérésre került.
HA SENKINEK az almérője nem mérte meg az elfolyt vizet,
hanem CSAK a főmérő.
Akkor viszont az közös fogyasztás(veszteség), közösen fizetendő.
Mivel a közös szakaszon folyt el.
Kivéve persze: ha a használati megosztási szerződés
netán mást mond erről a csőszakaszokra nézve!!!
A közös részen elfolyt vízkár elosztása szerintem NEM függ a tulajdoni arányoktól.
Ezért úgy igazságos, ha négy egyforma részre lesz elosztva és mindenki egyformán szív miatta.
(mégha a törvény éppenséggel mást mond is erről)
A javítási költség az más kérdés.
Arra vagy a törvény szerinti tulajdoni arány alapján történő költség viselés vonatkozik (alapeset).
Vagy ha eltér a törvénytől akkor a használati megosztás rendelkezése.
- -
Tehát,
1.
Tisztázni, hogy kinek az óráján folyt el a víz
Azé a kár.
2.
Ha senkién, mert csak a főmérőn megmérve folyt el.
Akkor tisztázni, hogy a használati megosztás alapján kinek a felelőssége az a közös csőszakasz, ahol elfolyt a víz.
- valakié konkrétan a szerződés szerint a felelősség
vagy
- senki és ezért közös a felelősség
3.
Miután kiderül a felelősség az fizeti akié a felelősség volt.
HA pedig az derült ki, hogy KÖZÖS a felelősség.
AKKOR lehet elosztani a kárt.
- alapban a törvény szerint, a tulajdoni arányok alapján
- ha a megosztási szerződés mást ír elő, akkor a szerződés szerint
- az én igazság érzetem szerint pedig vegyesen
azaz a javítási költséget a fentiek alapján
az elfolyt víz árát pedig 4 egyforma részre
- -
Megjegyzem, a talajba elfolyt vízre lehet kérni a csatorna díj törlését.
merti74
#
2018.07.21. 15:07
Tisztelt SaireyVMK!
Nagyon szépen köszönöm a tanácsokat. Megfontolandó!
SaireyVMK
#
2018.07.21. 13:01
Tökéletesen érthető volt. Felteszem a folyás nem az ön lakásán belül történt,hanem az az előtti kertben található vezetékszakaszon,amit az ön különálló vezetékének tekintenek.(Mint bekötőtővezeték) Noha az még a mellékmérője előtt van, tehát jogilag közös szakasznak minősül. Persze a másik tulaj elképzelése lehetne akár jogos is és mint írtam minden megbeszélés kérdése. Illetve azt is írtam,hogy mindenki azt mond utólag amit akar.
De feltételezzük ,hogy valóban ott volt a csőtörés.
- Dönthet úgy,hogy kifizeti az elfolyt vízmennyiséget,teljes egészében.
- Esetleg megpróbálhatja a biztosításból kifizetett csőtörés költségeit megosztani a többi tulaj között,ezzel csökkentve a költségeket némiképp
Vagy pedig
- ami a maga szempontjából kedvezőbb lenne-legalábbis anyagilag-, tekintve hogy közös szakaszról van szó,mondhatja azt is,hogy ön ennek csupán a tulajdoni hányada alapján arányos részét hajlandó megfizetni(azt is csak írásos bizonylat ellenében-elkerülvén a későbbi "Nem is fizetett ki semmit" jellegű hazugságokat)
- a legoptimálisabb és leginkább vitakeltő(!),de a legideálisabb opció pedig az,ha az elfolyt vízmennyiséget is és az ÖN BIZTOSÍTÁSÁBÓL kifizetett közös szakaszon történő javítást is megosztja a tulajok között. Mivel a biztosításból már törlesztésre került a javítás így a legegyszerűbb mód,ha először levonja ezt a teljes összeget(már amennyit a biztosító állt) az elfolyt víz árából, majd a maradék összegből fizeti meg az Ön tulajdoni része alapján az összeget(bizonylat és azon feltüntetett okok-hogy mire fizette- ellenében. Vagy a legjobb,ha az ön saját nevére kiállított résszámlával fizeti ki személyesen a szolgáltatónál. A papírost pedig elteszi,mint bizonyíték. És annak esetleges másolatát bemutatja.)
Persze utóbbi eset vitába is torkolhat nyilván és azt jelenti,hogy ha a többieknél a közös szakaszon hasonló történik,maga is épp úgy felelősségre vonható(Már ami a fizetést illeti)De ez attól függetlenül is így van,hogy maga most hogyan dönt: Enged a követelésnek és magára vállal mindent, vagy nem hagyja magát és a közösbe dobja a problémát. Illetve ne feledjük,hogy osztatlan közös tulajdonnál minden tulaj egyetemlegesen felel. Magyarul bárkitől akitől tudják behajthatják a teljes tartozást is akár. Más kérdés hogy utána polgári peres úton a többiekre eső rész ő majd követelheti a társtulajoktól.
merti74
#
2018.07.21. 12:21
Tisztelt SaireyVMK!
Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. a Fő mérő óra volt a a főszámlás tulajdonostársé. VII. 3-án kaptuk a levelet, és mindenki új szerződést, hogy január 5-től a nevünkre iaratta a főmérőt tulajdoni lap alapján, mi semmit nem írtunk alá, meglepődtünk. A káresemény VII. 7-én hét végén történt mi hárman nem voltunk otthon hétvégén, Ő észlelte a problémát, javíttatta én biztosítóm fizette számlát.
Utcáról bejön a víz az aknába (főmérő) A vezeték bemegy a lakásába, onnan elágazik lefele a kertbe és a kertjében van még egy akna melyben van egy mellékmérő, ami a középső tul-é, majd a másik két almérő a hátsó, illetve az én lakásomban van. Én vagyok az utolsó leágazás.
Elnézést lehet, hogy kissé zavarosan fogalmaztam.
SaireyVMK
#
2018.07.21. 10:11
A kérdés már csak az,hogy a mellékmérő közvetlenül az aknában van a főmérő mellett és ezáltal külön szakaszokról beszélhetünk, vagy a lakásokon belül elkülönítve vannak?
Illetve megeshet,hogy ha aknában vannak és a mellékmérőkhöz (buta módon) nem szereltek fel külön elzárócsapokat, akkor a javítás mielőbbi elvégzését indokolhatta akár ez is.(Mivel ebben az esetben minimum csak a problémás szakasz elé egy új elzárószerelvény beépítésével lehetett volna kiküszöbölni azt,hogy a további elfolyások megelőzése érdekében ne kelljen lezárni mindenkinek a vizét.) De ezek csak feltételezések. A valós helyzetet kellene felmérni.
SaireyVMK
#
2018.07.21. 10:05
A közös részekért közösen feleltek. Senkit sem érdekel kinek a leágazása az,ha a mellékmérő előtt történt a dolog,akkor az közös résznek felel meg.Jogilag tehát a tulajdoni hányad arányában követelheti csak a többiektől a kifizetett költségek egy részét. Mivel ő 50%tulajdonos így az igazolható költségek maximum 50%-át hajthatja be a másik 3 tulajon. (A tulajdoni hányad arányában).
Ugyanez érvényes az elfolyt vízre.Ha nem mérte le a mellékmérő akkor az közös költség.
Az önbíráskodás nem mérvadó. Még ha logikusnak is tűnik. De bizonyítás híján mindenki azt mond amit akar. Elképzelhető ,hogy a csőtörés nem is ott volt,ahol állítja.
Persze minden megegyezés kérdése.
merti74
#
2018.07.21. 09:15
Tisztelt Jogászok, Tisztelt Fórumozók!
Nagy segítségre lenne szükségem. 72 éves nyugdíjas nő vagyok. Sok évtizedes együttélés után különváltunk párommal. Én vettem magamnak egy kis 27 nm-es belső kertes, 4 lakásos osztatlan közös tulajdonú lakást, megosztott kis kertkapcsolattal. Sajnos kb. 50-60 éves az ingatlan. Egy tul.társ nevén volt a fő vízmérő óra kb. 8 éve. Mindig problémák voltak az elszámolással (Fő és mellékmérők) Betegségem miatt keveset vagyok otthon, 2 éves vízfogyasztásom 40 m3. Hónap elején történt az udvarban egy csőtörés 300 m3 víz elfolyt. A fővízórás tul. szerint a vezeték végén történt a csőtörés, ott ahol az én csatlakozásom van. Az Ő szerelőjével javíttatta, engem nem értesített, csak amikor már megjavították. Az én biztosítom pont a szerelés árát fizette. Az elfolyt vizet nem. Szerintük nekem kell a több évtizedes csőrendszer miatti meghibásodást fizetni, mert én vagyok utolsóként rákötve a közös vezetékre. Kértem a fő vizmérős számlás tul. társat, hogy egyezzen bele, hogy a fő aknába egy ikermérőt szereltethessek, Ő nem írja alá. A másik 2 tul.társnak és nekem egy külön aknánk van. Nekem lenne érdekem az ikermérő, mert egyedül vagyok 27 nm, majd 40 nm, 50, 80 nm-esek a lakások több fős családokkal.
Önök szerint igazságos, hogy a fővízórás a Vízműveknél 4-ünk nevére iratta a fő vízmérő órát, úgy hogy aláírásunk nem szerepel az iratokon visszamenőleg januári dátummal, most kaptunk új szerződést. Társasházzá sem engedi, hogy alakuljunk mert Ő nem fog közös költséget fizetni. Tul. hányada 50 %, a többi 50 % hármunké. Tehát neki nem érdeke az átalakulás, viszont lekerítette magát és a többi közös résszel nem foglalkozik. Kérem szíveskedjenek egy tanáccsal segíteni mi tévő legyek, a békétlenséget nem szeretem, még soha nem voltam Bíróságon.
Köszönöm szépen mindenkinek aki válaszol.
angeliqua
#
2018.07.04. 06:14
Tisztelt Ugyved ur!
Koszonom a hozzaszolasat.Igazabol a banki ugyintezo kerte,hogy irjak egy kervenyt a jogi osztalyhoz es erveljek a hitelezes mellett. Ezzel kapcsolatban szerettem volna tanacsot kerni,hogy vajon mit erdemes ilyenkor belevenni. /A vevonknel is volt hasonlo problema ertekbecslesnel es a fellebbezest jovahagytak/
Kozben ket masik banknal is tajekozodtam, ahol azt mondtak a feltart problema naluk nem akadaly a hitelbiralatnal.
Azert koszonom a segitseget!
Nonoletnek kulon koszonom a szakszeru velemenyezest es a konstruktiv hozzaallast! Az ilyen 'okos'ember kincset er manapsag. Sok sikert kivanok neki az elet minden teruleten.Ugy latom szuksege van ra.
Udv,a.
nonolet
#
2018.07.03. 07:00
angeliqua
Ilyen állapotokba épeszű ember nem vásárolja be magát!!
Hanem előbb rendezteti/rendezi a dolgokat.
A banknak igaza van, mert ő nem hülye veled ellentétben...
lajcsó
#
2018.07.03. 06:21
"a bank azt mondta jogilag rendezni kell ezt az ügyet, csak akkor hajlandóak hitelt adni."
Így kell eljárni! A bankot a hivatkozásaid nem fogja érdekelni.
angeliqua
#
2018.07.02. 20:29
Sziasztok!
Az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni:
Folyamatban van egy házvásárlásunk, amely egy osztatlan közös tulajdonú telken helyezkedik el.
A telken 3 db lakóingatlan van, mi az 1/3 részét szeretnénk megvásárolni. Az osztatlan közös tulajdon megosztási szerződéssel bír, a mi általunk megvásárolandó ház külön bejárattal rendelkezik. A gond, hogy a kapu előtti terület még önkormányzati tulajdonban van (egy hosszú út vezet fel a telek mellett), viszont, ahol a kapu kezdődik - kb másfél méteres szakasz - jogilag a szomszéd földterületén helyezkedik el. Ebből soha nem volt gond, évtizedek óta megengedi a tulajdonosoknak, hogy átjárjon azon a 2 méteren a lakó, ugyanakkor sajnos a bank azt mondta jogilag rendezni kell ezt az ügyet, csak akkor hajlandóak hitelt adni.
Tudtok-e abban segíteni, hogy milyen jogi alapom van a fellebbezésre, hogy ne kelljen papírt aláíratnom senkivel? (Az eladó nem túl együttműködő ez ügyben, én pedig nem vagyok birtokon belül, így nem tudok intézkedni)
1. A mostani évtizedek óta használt bejárat esetén:
Megoldás-e, ha telki szolgalomra hivatkozom? (Ott nem szükséges minden esetben a szerződés) Esetleg ráutaló magatartásra? (A szomszéd a saját kerítését úgy alakította ki, hogy bőven a kapun túl található, amely egyértelműen a szándékát fejezi ki)
2. Az osztatlan közös tulajdon tulajdonostársai esetén:
Hivatkozhatok-e arra, hogy bár a megosztási szerződés feltételezi a szomszéd nagylelkűségét, az osztatlan közös tulajdoni közösség biztosítja azt, hogy máshonnan is bejuthassak az ingatlanomra, amennyiben a szomszéd lezárja a területét? (Igaz, erre nem tér ki a használati megosztási szerződés.)
Esetleg van-e más ötletetek? Volt-e tudomásotok hasonló esetről? És ha igen, volt-e bank, amely adott ilyen helyzetre hitelt? Nagyon köszönöm a válaszotokat!
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.07.01. 05:39
A legkisebb terület négyzetméterben megadott abszolút érték. Ezt bonyolítja tovább a megengedett legnagyobb beépítettség, ami százalékos arány.
Szerintem ha önálló ingatlanok az épületek, akkor a társasházzá alakítás nem égetően fontos, anélkül is lehet használati megállapodást kötni.
